Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

5 Hétfő, 1988. február 1. Előttem a madárfütty Amikor 1975-ben — ez is sokat mond: külhonban, ösztöndíjasként, keményvalutáért, — lapozgathattam Cs. Szabó László Poknltornác című, a Szcpsi Csongor Kör kiadásában Londonban megjelent kötetét, rá kellett jönnöm, hogy a prózavers esetenként olyan, mint a nagy vargabetűk, öncsalások és tévelygések után megtalált kedves: mindaz letisztultán, koncentrált. szép és okos nyugalommal meglehet benne, ; •íiiröl korábban azt hittük, ••sasban. másként, netán igazabban van jelen. A prózaversek igen nagy formai•erkesztési fegyelmet és hasonló tömörítő képességet feltételeznek, hasonlóképpen komoly műveltség- és személyiségvértezetet, no meg az elmélyülesre való, szintén nem mindennapian meditativ alkatot. És napjaink zabolátlan lírájában még különleges figyelem is megilletheti őket: róluk derülhet ki. hogy netán segítenek megtalálni olykor mindazt, amit öncélúan sugaras szonettekben. vagy végtelen ügyességgel blöffölő stanzákban hiába keresnénk. Amikor idestova hat esztendeje Czilczer Olga A függőleges ablaksor cimű első verseskötete megjelent, a Szegeden élő költőnő debütálásáról el kellett mondani. hogy átható tekintetű, tudatos, a lélek finom rezdüléseire kellő érzékenységgel reagáló alkotó jelentkezett. Aki „egyébként ritkán alkalmazott modoros prózavers-formációival" együtt is komoly, mélyen átélt, az önismeret aprólékos gyötrelmeivel küszködő személyiségtükröt tartott elénk. Most pedig. amikor Előliem, a madárfütty című kötete napvilágot látott, lám, az első gyűjteményben még ritkán alkalmazott Czilczer Olga új verseskötetéről prózaversek kizárólagos egyeduralmat kaptak. Czilczer Olga vitathatatlanul kulturált, sokszor döbbenetesen tétova alkatot mutató költészetének használt is. ártott is ez a furcsa váltás. A prózaversek egyrészt valóban, a fülszövegben foglaltaknak megfelelően lélekkel töltik föl „a fákat, az ágakat, a virágokat . .. akár a leghétköznapibb tárgyakat is, és fölidézik az állatokat, a madarakat. a halakat, a bogarakat, vagy a maga teremtette lényeket ... a szokásostól eltérően viselkednek ezek az átlelkesített dolgok, bár ezernyi realista részlet árnyalja viselkedésüket és létezésüket, ám csodálatosképpen így válnak alkalmassá arra, hogy kifejezzék a szerző létélményeit. szorongásait, és reményeit." Másrészt viszont az "első kö'tet kapcsán említett prózavers-modorosságok másféle összefüggésekbe ágyazva, kiteljesedve és persze jócskán érve-fejlödve is — de előttünk maradhatnak. Éppen ez az önnön jellegzetességében e forma révén is megizmosodott, megszilárdult, kiteljesedni akaró világkép mutatja meg ennek a lírai irányzatnak a határait is. A lebegésnek, a hangulatnak, a leheletfinom intellektuális játszadozásnak tulajdonképpeni zártságát. Nagy kérdés, hogy az ennyire önmagába forduló költészet, ha modorosságából kilépett is, képes-e bárminő irányt venni? Mert, ha az egyik megragadó darab (Messziről nézve) konklúzióját — „csak az emlékezet tart ki" — visszájára fordítjuk, s követelményként próbáljuk alkalmazni. ebből a műgonddal, szépen megkomponált kötetegészből az is kiviláglik — ami hiányzik. Aligha Czilczer Olga hibájából csupán, sót, arról sem lehet megfeledkezni. hogy ez a lírai vonulat — Dsida Jenő. N?mes Nagy Ágnes gyönyörű példázataival — olyannyira meggyőző és hiteles. hogy jogosultságát elvitatni természetesen lehetetlen. Csakhogy a sok szellemes, eredeti kép (Városok, A legjobb kezekben, A tenyészet képei-ciklus), a plasztikus víziók, a bájos vagy szellemes villanások között könynyen, ugyanakkor nem stílustörően. hanem éppen a befogadast erösítően helyet kaphatnának a közösségibb, nyitottabb művek. A világra időnként az egyéni tudaton át másként ' kitekintő, legalább néha jobban népben-nemzetben szemlélődni kívánó közelítésmód sugárzásai. Noha az esszé elsőosztál^ú mesterének tekintendő, ám ha már mégis a prózaverssel hoztuk kapcsolatba Cs. Szabó Lászlót: aligha túlzás intöleg is utalni a Pokoltornác tíz év termését felmutató gyűjteményére. Akárcsak néhány, tán olvasatlanul is jelentős tartalmakat sugalló prózaverscimének erejéig: A helytartő: Szamos; Az emberiség végnapjai: Erdély hercege; Világtörténelem mogyoróhéjban. Satöbbi ... És ha újfent hangsúlyozzuk, hogy a szegedi költőnő érzékenysége — e kötetének kedvenc szavát fölhasználva — miiven tükörképet képes tartani a világ «és annak különböző állapotai elé, méghozzá egy merőben individualista, de annál kifinomultabb keretben: pláne errefelé kell, kéne várnunk, keresnünk az. eljövendőket. (Magvető, 1987.) Domonkos I.ász'-ó Népszerűbb a katonai pálya ' A közelmúltban került sor a Honvédelmi Minisztérium pályairányítási főosztályvezetőjének sajtókonferenciájára Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán a katonai pályairányítás eddigi eredményeiről, jövőbeli feladatairól. A katonai tanintézetek felvételi eredményeit tekintve az utóbbi két évben kedvező fordulat következett be. nőtt a jelentkezők száma. s némileg javultak a tanulmányi eredmények. A pályára irányító munka élénkült, tartalmilag és formailag megújult. Egyre aktívabb együttműködés alakult ki a fiatalok hazafiashonvédelmi nevelésében, a párt-, állami, mozgalmi szervekkel, az MHSZ-szel. A katonai pályára irányítás összehangoltabbá, folyamatosabbá tétele érdekében jöttek létre a megyékben a koordinációs bizottságok, tagjaik között kialakult a munkamegosztás. Fejlődött a pedagógusok és a szülök körében véglett munka. örvendetesen bővül azon pedagógusok köre, akik egyre szívesebben fogadják a hivatásos katonák segítségét a hazafiashonvédelmi nevelésben, a katonai felvilágosító tájé-^ koztalók megtartásában. A tanulók és a szülök reális, hiteles, sokoldalú tájékoztatókat kapnak a katonai tanintézelekbeli továbbtanulási lehetőségekről. A megyei katonai pályairányítási kabinetek hálózata kialakult. Csongrád megyében a kabinet a szegedi Damjanich János középiskolai honvédkollégiumban működik, ahol rendelkezésre áll mindaz, ami alapján a pedagógusok, szülök, tanulók csoportjai, vagy az egyéni látogatók a katonai pályáról a legalaposabb információt szerezhetik meg, egyben segítve a katonai pá- doskodik a hivatásos kato lyaválasztást. nák erkölcsi és anyagi meg A megyei hadkiegészítési becsüléséről, és területvédelmi parancsnokságok rendelkeznek videófilmekkel, leporellókkal, Ha a fiatalok és a szülök bizonytalanok lennének a katonai pályaválasztást i' pályázati felhívásokkal Az , - részletlés megbeszéírásos anyagokat megküldték. az általános, valamint a középfokú iskoláknak. Fejlés végett keressék fel . a Csongrád Megyei Hadkiegélődtek az agitációs-propa- szítési és Területvédelmi ganda munka formái és Parancsnokságot _ Szeged, eszközei. A katonai foiskola- . kon korszerűsítették a tan- Széchényi ter 6. -, ahol anyagot. felvilágosítást, szakszerű váMilyen fiatalokat vár a laszokat kapnak. néphadsereg a hivatásos katonai pályára? Erkölcsileg, politikailag megbízható, kellően motivált, önkéntesen és tudatosan a haza fegyveres szolgálatát vállaló. Képes a magas színvonalú harci technika és a korszerű katonai mesterség elsajátítására, a rábízott technika megóvására. A hivatásos pálya sok más pályától, foglalkozástól eltérő jellegű, sajátos életpálya, egy életre szóló hivatás, a haza fegyveres szolgálata, védelme. A pálya magas fokú erkölcsi tudatosságot, fejlett hivatástudatot, gazdag szaktudást, széles körű műveltséget, pozitív általános emberi és parancsnoki tulajdonságokat igényel. S ami nélkülözhetetlen a pályán: az érzelmi kötődés, amely nagymértékben erősíti a hivatásszeretetet. A katonai pálya sokrétű és változatos lehetőséget biztosít a fiatalok számára személyiségük és tehetségük kibontakoztatásához. Mindenki megtalálja igényeinek. vágyainak, érdeklődésének megfelelően azt a területet, amely a legjobban megfelel számára. A párt, a kormány messzemenően gonBarna Pcter alezredes Vannak művek, melyek elkerülhetetlenek. Nélkülük nem lehet elképzelni a világot. Borges gondolata kétségtelenül érvényes Verdi Otellójára is: a mu alapvető emberi problémákról beszél, rendkívüli kifejező erővel. Persze ezeket a végleges műveket sohasem illethetjük teljes magyarázattal, hisz éppen titokzatosságuk, belső végtelenségük emeli őket erre a piedesztálra. „Az Otelló nézhetetlenül nehéz mű, mégpedig nemcsak abban az általános értelemben, amelyben minden mű az... Legsajatabb művészi alkatánál, zenei formájánál, koncertságánál fogva abnormálisan nagy előadói feladat" (Fodor Géza). A Szegedi Nemzeti Színház. Otello-felújitása a föntiekböl fakadó problémák többségére érvényes, megnyugtató (Otellóról lévén szó stílusosabban: fölzaklató) megoldást ad. Makai Péter ezúttal is funkcionális játékteret hozott létre. A fehér kövekből fölépített, bonyolult lépcsörendszerben természetesen jönnek létre a történések színhelyei. Nem tudom, hogy a bal oldali hintaágyra igazán szükség van-e, de a negyedik felvonásban fönt lógó tégla?, kőlap? a kereszttel — „aggasztó", s ha Desdemona ágyát eleve felrava1ulozz.uk, a történések kissé érdektelenné válnak. A díszlet — mindemellett — kitűnő játszóhely, artisztikus látvány. A fiatal Kónya András első operai jelmeztervein fantázia és •szakmai igényesség tükröződik, s némi bizonytalanság árnyékolja. A ruhák többsége jól illik a figurákhoz. Otelló három felvonáson át viselt tépett katonaruhája éppúgy telitalálat, mint az, hogy az utolsó jelenetben fehér köntöst húz — csak „Napóleon-kori" köpenyét nem ertem. Desdemona négy gyönyörű reneszánsz ruhát visel — de, hogy vehet föl, s épp a harmadik felvonás végére, egy kaméllás hölgyszerűt? Igen érzékletes, hogy a velencei küldöttség „divatos", modern, finom szabású öltözetét szembeállítja a tervező Otelló (és Jago) durva, régimódi katonagúnyájával. Ez az ellenpont a látványban tökéletesen exponálja Otelló magányosságát. A legproblematikusabb figura Cassio, az ő beállítását tévesnek gondolom. A hadnagynak nem egyszerűen tulajdonsága, de egyenesen funkciója, hogy nagyon fiatal és nagyon szép. Ebben az előadásban maszkia, parókája kifejezetten előnytelen, jelmeze is rosszul áll neki. Ráadásul ugyanazt a katonamundért hordja, amit Otelló és Jago. holott modora, műveltsége és Bemutató a t i Nagyszínházban Irodalmi kávéház A „világutazó" estje Győrffy Béla a nagybecskereki (Jugoszlávia) tanárképző botanikus— ökológus tanára egy évvel ezelőtti, nagy sikert aratott ausztráliai beszámolóját követően ismét vendége a Royal kávéházi sorozatnak, ahol újabb — Honekongban és Japánban tett — tanulmányútjáról diaképekkel illusztrált előadást tart, és válaszol az est vendégeinek kérdéseire. Bemutatja Tokyo és Kyoto nevezetességeit, a japánok életmódját, jellemét. Szó lesz építkezésekről, közlekedésről, szokásokról, vallásos életről, a munkáról és az életkörülményekről, az ipari termékekről. amelyekkel Japán úgyszólván elárasztotta az egész világot. Az est második részében Hongkongot, a TávolKelet egyik legjelentősebb export—irr.port városállamát mutatja be. A légi felvételeken érzékelhető lesz a település „terjedelme", látványossága, a csónakokon létesített halászfalu ... Hongkong a nagy ellentétek városa: az egyik helyen gazdagság, bőség, jólét és luxus, máshol a primitív életforma és a szegénység uralkodik. A szemlélőt meglépi az áruk sokasága, nagy választéka és olcsósága. A színes felvonulások, fesztiválok igen látványosak. Nem kevésbé azok a város, és az öböl éjszakájáról készült gyönVörű diafelvételek . . . Győrffy §éla estje ma, hétfőn 18 órától lesz a Royal kávéházban, I. Sz. Desdemona (Vámossy Éva) é ; Otelló (Juhász József) zenei karaktere a másik csoportba sorolja. A mű óriási követelményei és a szokásosnál rövidebb. körülbelül egy hónapos próbaidőszak, valószínűleg együttesen okozzák, hogy ezúttal több a zenei és színpadi esetlegesség, pontatlanság, mint azt Oberfrank és Kerényi esetében megszoktuk. Kerényi Miklós Gábor rendezése igen értékes. Ismert erényéi, élő színpadot teremtő képessége, ötletgazdagsága. érzékenysége a zenei történések iránt — ezúttal is érvényesültek. A dráma tiszta vonalvezetése azonban néha megbicsaklott. A nyitó viharkórust és Otelló megjelenését nem érezni elég markánsnak, a Bordalban Jago és Cassio gyakorta eltűnik a tömegben, s az egész első felvonás némileg, halvár nyabb. Előfordul néhány — meglátásom szerint — fölösleges, szervetlen elem is: például Otelló harmadik felvonásbeli monológja előtt Desdemona ..körtánca", vagy később, a hármasban, a címszereplő eltúlzott bújócskája a zászlók között (akusztikailag ssm szerencsés), vagy az apród figurája, aki teljességgel funkciótlan, ráadásul többször illetlen. Ezen kisebb bosszúságok mellett azonban sokkal főltünöbbek a rendezés erényei. Soha nem láttam például még ilyen aktív, ennyire együttérző Emíliát, mint amilyet Kerényi beállít, és Gortva Irén megvalósít. Külön kell szólnunk a világításról, amely ez esetben egyszerre jelent pazar látványt és szigorú fénydramaturgiát. A rendező, úgy gondolja, hogy az opera egyes jelenetei, számai némileg a drámai időn kívül, vagy mint egy kimerevített pillanatként játszódnak. A megállított időben a tér elsötétül, csak éles fénypontok, fénycsíkok égnek, á szereplök alig mozdulnak. A gondolat is „fénylő", a hatás döbbenetes. Az Otelló vezénylése igen sokrétű feladat. A bemutatón Oberfrank Géza zenekarának hangzása általában kidolgozott volt, a ritmus érzékletes, a tempók természetesek. A szokásosnál ugyan több hibát hallottunk, az együttjáték néha csúszkált, a kórus a nyitóképben nagyon bizonytalan volt. De csupán a nagy szélsőségek, az indulat fortissimója nem tűnt Oberfrank legsajátosabb világának, tolmácsolása itt „csak" érzékletes, s a muzsika nagyon sok részlete kivételes szépséggel kelt életre a keze alatt. A szerelmi kettős meleg, erotikus hangszíne, vagy az Ave Maria emelkedett poézise áradó muzikalitással szólalt meg. Oberfrank vezénylése a folyamatos magas színvonal mellett sok emlékezetes pillanattal ajándékozott meg. Juhász József Otelló szerepében lehetőségeinek maximumát adta, művészi, énekesi képességeit jól koncentrálta. A gondos előkészítés hozama az ő esetében a legjelentősebb. A legnagyobb mértékig csodálatos, ahogy szinte önmagát legyőzve, túllépve, felnőtt a kivételesen nehéz és kivételesen differenciált szerephez. Szinte teljesen megszabadult játékbeli és éneklési túlzásaitól, alakítása ökonomikus, a legjobb értelemben mértéktartó. Hangminősége és egyénisége nagyon alkalmassá teszi Otelló szerepére, s ha a későbbiekben zenei pontatlanságait sikerül legyőznie, új színekkel is gazdagíthatja a portrét. Az alakítás így is érvényes és jelentős, egy művészpálya jelentős mérföldköve. Vámossy Éva igen jó Desdemona. Hajlékonyan, bensőségesen énekel. Nagyon szép — ami ebben a szerepben nem esztétikai, de dramaturgiai kívánalom. Desdemonát a negyedik felvonásban éri el a végzete. Vámossy.t a harmadikban. Lírai szopránja itt nemigen győzi a szólamot, gyakorta elfedi a zenekar. Persze nagy baj nincs, csak egy kis hiányérzet. S aztán a Füzfadall és az Ave Mariat olyan meghatóan adja elő, hogy teljes mértekig kárpótol. A rendezői koncepció központi szerepet szán Jagönak: ö a játék szervezője. Németh Józsefről tudtuk, bogv hangjához, egyéniségéhez nagyon illik a szerep, mégis meglepett alakításának soks/.olamúsága, színészi, énekesi komplexitása. Jago skálája a behízelgő dallamosságtól a pergő énekbeszéden, a játékosságon át a nagyivü kitörésekig, bass/.usmélységektnl ,a Bordal egyvonalas a (!) hangjaiig terjed. Némethnek mindre van ereje, külön színe. Játékában és hangjában egyaránt megjelenik a nyájasság, az irónia, a féktelen kedv — és az a diabólikua nagyság, ami végsőfokon indokolhatja a figurát, s amelyet csak egy jelentős személyiség és egy vérbeli hősbariton adhat meg neki. Ahogy a Credo elején villámgyorsan visszafordul, a falra csap, vészjóslóan ránk néz: egyetlen másodperc alatt világossá teszi, kivel állunk szemben, (figyelemre méltó Jago mozgása: lepései könnyedek, tartása hanyag, mondhatjuk, egész mozgáskultúrája „modern". Otelló ezzel szemben hangsúlyozottan patetikus, teátrális, „klasszikus^". Réti Csaba szépen énekli Cassiót. kár, hogy jelmeze és maszkja oly lehetetlen helyzetbe hozza." Fekete Imre meggyőzően gyenge jellemű Rodrigo, Szakály Péter öblös hangú Montano. A velencei köztársaság követeként kellő méltósággal és biztos szereptudással érkezett meg Kenesey Gábor (Lodovico). Nemigen tudok magyar kórust, amelyik egy Otelloelöadás kartételeit igazáp színvonalasan meg tudná oldani. A szegediek erejét különösen a Viharjelenet haladja meg. A Tű/kórust és a Concertót biztosabban » m klik (karigazgató: Molnár LászlóK Márok Tamás