Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

3 Péntek, 1988. február 12. Együtt gondolkodva Tegnap, csütörtökön délután Szegeden, a szakszervezeti székházban a megyei tanács és az szmt vezetői megvitatták az együttműködés ez évi időszerű kérdéseit. Ágoston József, az szmt vezető titkára és Papdi József, a megyei tanács elnöke az alapvető tennivalókról szólt. Megfogalmazták, hogy igen fontos feladat a gazdaság élénkítése, a folyamatos ellátás, az árak kézben tartása és a célszerű foglalkoztatás. A szakszervezet az elbocsátást csak legvégső esetben fogadja el. Közös erővel — akár harcok árán is — a tendenciákat előre látva kell kialakítani az új munkahelyeket. A tanácsi és a szakszervezeti vezetők többek között arról is beszéltek, hogy megnőttek az ifjúság, az idősek és a halmozottan hátrányos helyzetű családok gondjai. Mindkét szerv keresi a segítségnyújtás lehetőségeit. Segélyezésben is célszerű a koordináció. Szakszervezeti kérésként elhangzott, hogy az állami és a. bérlakások száma ne csökkenjen, illetve a vállalatok továbbra is képezzenek és adjanak lakástámogatást. Nagy szükség van úgynevezett közérzet javító intézkedésekre is. Ezek közé tartozik a tanácsi intézményrendszer korszerűsítése éppúgy, mint a feleslegesen gúzsba kötő rendelkezések rugalmas alkalmazása, vagy a kulturális alap létrehozása. Javaslatként elhangzott, hogy a munkahelyek létesítésénél vegyék figyelembe Szeged széllemi karakterét, szellemi tökéjét. Figyelni kellene a pályakezdők, az állami gondozottak elhelyezkedésére, beilleszkedésére. Az szmt vezetői szorgalmazták a nyugdíjasokat, a kisgyermekes családokat érintő árleszálításokat. Egyéb szervek mellett felvállalják a kábítószer elleni küzdelmet is. Az egészségmegőrzés társadalmi programjának ugyan nincsenek meg az anyagi feltételei, de mindkét szerv sokat tehet a szemléletformálásért, a megelőzésért. Végül a szakszervezeti és a tanácsi vezetők kölcsönösen jóváhagyták az együttműködésről szóló okmányt. Sajtótájékoztató a PM-ben Megállapodást kötött , hatékonyabb együttműködés kialakítására a monetáris politika végrehajtásában a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank és a Magyar Hitel Bank — tájékoztatta a sajtó képviselőit csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszter. Mint ismeretes, tavaly a gazdaságba különböző okok miatt több pénz áramlott a tervezettnél, s a kereskedelmi bankok induló pozíciója is kedvezőbb volt. A viszonylagos pénzbőség csökkentésére a jegybank év közben több szigorító intézkedést hozott, amelyek azonban múlt év decemberében, és idén januárban két banknál likviditási problémákat okoztak, az ügyfélkapcsolatokban feszültségek keletkeztek. A most kötött megállapodás lehetővé teszi a kereskedelmi bankok, a vállalatok és a szövetkezetek számára, hogy az előre meghirdetett intézkedésekre ezentúl időben felkészülhessenek. Váltás után Minden egyéb adója Jövedelmeink tekintélyes része abba a körbe tartozik, amit a személyi jövedelemadó-törvény összefoglalóan egyéb jövedelemnek titulál. Ez az a kosár, amibe mindazon jövedelmek kerülnek, melyek nincsenek külön megnevezve, nem tartoznak kifejezetten meghatározott külön szabályozás alá. Azok a személyi jövedelmek tehát, melyek nem munkaviszonyból, egyes szellemi tevékenységből, mezőgazdasági kistermelésből, vállalkozásból, ingatlan, ingó dolog és vagyoni értékű jog átruházásából, egyes építmények hasznosításából, takarékbetétből, értékpapírból származnak, és nem egyes kisösszegű kifizetésekből keletkeznek. * Ennyi nem után illene pozitív meghatározást adni, de ez csak a sommás minden egyéb lehet. Talán többre megyünk a példálózással: sok más között a magánorvos, magántervező, társasházi közös képviselő, nyelvoktató, albérletet kiadó, pótmama, a haszonkutya-tenvésztő, magán sportoktató, újító, alkalmi zenész, de így adóznak a hálapénz, borravaló megszerzői is. Az egyéb jövedelmeket akként lehet meghatározni, hogy a bevételt az annak megszerzése érdekében felmerült és elismert költségekkel csökkenteni kell. Költségként csak a kifizetett, szükséges számlával igazolt összegek számolhatók el. Ilyenek az anyag- vagy árubeszerzés, szállítás, fogyóeszköz, fűtés, világítás, technológiai energia, telefondíj, valamint a lakás és telephely közötti utazás költségei kivételével a közlekedés költségei. Az előadóművész külföldi szerepléséről és az ezzel kapcsolatos művészközvetítésről szóló jogszabály alapján fizetett közvetítési díj költségként elszámolható. Ha valaki tevékenységéhez saját gépkocsiját használja, az erre vonatkozó jogszabályban meghatározott összeget elszámolhatja, de ehhez útnyilvántartást kell vezetnie. A törvény a költségelszámolás kétféle módját rögzíti, amelyek egyidejűleg nem alkalmazhatók, de egymást követően igen. A felsorolt költségek ugyanis legfeljebb évi 12 ezer forint összegig vehetők figyelembe. Ha ez az összeg nem elegendő a költségek fedezésére, a költségelszámolás a vállalkozói adóra vonatkozó jogszabályok szerint6 történhet. Ennek előfeltétele, hogy a magánszemély az erre irányuló szándékát az adóhatóságnak előzetesen bejelentse. Ha valaki úgy találja, tevékenységének éves kiadásai nem haladják meg a 12 ezer forintot, csupán a bizonylatait kell megőriznie, a bevételek és kiadások feljegyzés mellett. Ha túllépj a határt, és el akarja számolni a többletet, ennek nincs akadálya, csak ilyenkor a vállalkozói adó költségelszámolási szabályait kell alkalmazni ennek bejelentését követően. Ehhez tudni kell, hogy a naplófőkönyv vezetése ugyan nem kőtelező, de a bevételek-kiadások pénztárkönyvszerűen könyvelendök, és különböző nyilvántartásokat is kell vezetni (például az állóeszközökről, készletekről). A vállalkozói adóra vonatkozó költségelszámolás nem jelenti azt, hogy aki ezt választja, a vállalkozói adó alanyává válik. Ennek következtében a vállalkozó adóalanyra vonatkozó adómentességek és -kedvezmények sem illetik meg, de vállalkozói adót sem kell fizetni. * Néhány érdekesség az egyéb jövedelmek sorából. Az ipari mintából, a knowhow-ból származó bevételekre is ezek a szabályok vonatkoznak. A büntetésvégrehajtási jogviszonyban álló magánszemélyek e jogviszonyból származó bevételének (börtönkeresmény) jövedelemtartalmát is így kell megállapítani. Az üzemanyag-megtakarítási prémium a személyi jövedelemadó rendszerében adóköteles. A gépjárművezető az általa felvett jövedelem után adót köteles fizetni. A lakásbérleti jogok cseréje kapcsán kapott összegbűi levonhatók a felmerült és igazolt költségek (hirdetés, közvetítői díj). Eddig arról volt szó. hogyan lehet a bevételből a jövedelmet kiszámítani. Tudni kell azonban azt is, hogyan történik az adó fizetése. Aki ilyen egyéb jövedelemmel rendelkezik, az adóhatósághoz köteles bevallást benyújtani, és ebben számót adni, a munkaviszonyból származó, a törvényben „nevesített" jőve-' delmei mellett egyéb jövedelmeiről is. Év közben is van azonban fizetéssel kapcsolatos teendő. Az egyéb jövedelmek után az adott negyedévben megszerzett jövedelem 20 százalékának megfelelő összeget kell negyedévenként adóelőlegként megfizetni, kivéve, ha a kifizető az adóelőleget levonta. A jövedelemtulajdonos magánszemélyektől származó jövedelme után tehát így fizet, de például az újításból származó jövedelém adóelőlegét a kifizető vonja le 40 ezer forint hozzáadásával, és gönygyölítve, minden egyes kifizetés után. Aki egyéb jövedelmének költségeit a vállalkozói adóról szóló szabályok szerint számolja el, az adóelőleget a jövedelem megszerzésének időpontjában, az év elejétől összesítve számolja ki. Darányi István Apróság, a minap vettem tíz deka kamillavirágot a gyógyszertárban kilenc forintért. Ugyanebből a Chamomillae anthodiumból öt cicka a maszek Herbárlában huszonegy forint 50 fillérbe keiül. Verem a fejem a faiba, öt dekáért a magánkereskedőnél majdnem az ötszörösét fizettem. Nem csoda, ha sokunk attól fél, hogy elszabadulnak az árak. A SZOT a közelmúltban árellenőrzési programot dolgozott ki. Tamás Gábortól, az szmt területpolitikai bizottságának titkárától azt kérdeztük, mit érzünk mi, vásárlök mindebből Szegeden? — Kéthetente küldünk árinformációkat Budapestre. A társadalmi, kereskedelmi ellenörök, a -tanácsok árellenőrzési 'csoportjainak és a kereskedelmi felügyelőségek munkája tehát megszaporodott. Vizsgálataink kiterjednek a zöldség-, gyümölcsfélékre. — Szabadpiacon mit tudvan K

özismert, hogy az M.SZM.P Központi Bizottsága hosszú évek után ismét önálló témaként tárgyalja az ideológiai munka helyzetét és feladatai;. Gazdaságilag ugyan nehéz éveket élünk, de — miközben egy-egy szocialista országban csak az eddigi utak változatlan, ságát deklarálják — elméletileg-ideológiailag kedvező időszak beköszöntését remélhetjük. 1968 óta nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi és politikai rendszer reformja is napirenden van, ám a politikával, annak múltjával és lehetőségelvei való foglalkozás csak most erősödött fel; most, amikor kiderült, hogy a gazdasági reform a társadalmi és politikai reform nélkül nem vezet sikerre. Több évtizedes húzódozásunk attól, ho&v beismerjük: az árutermelő-piaci gazdiaság a maga vastörvényeivel nem mond ellent a szocialista elvnek, oda vezetett. hogy a túlnyomó és túlerös tőkés gazdaság törvényei által meghatározott világpiachoz való alkalmazkodásunk veszélybe került. Magának az elméletnek a fejlődése pedig olyan helyzetbe került, amikor a sztálini korszakból örökölt fogalmaink — bár strukturálisan jelen vannak — már nem „működnek", illetve a marxi—lenini hagyományokra éniilő szocializmuselmélet még jórészt kidolgozatlan. A politikai-ideológiai szféra képviselői egyszerűen inkább tudomásul veszik, bo<»v a társadalmi praxis már Lenin óta eltér, lényeges pontokon ellentmond a marxj szocializmusképnek — nem firtatják az eltérés okát. Egvre nyilvánvalóbbá válik, hogy az évről évre súlyosabbá váló gazdasági helyzet legfontosabb oka a magyar gazdaság gyenge adaptációs képességébon rejlik, ami viszont a tagolatlan, a társa, dalmi életfolyamatokban rejlő különnemüségekre érzéketlen politikai rendszerünkre vezethető vissza. A háborúból, s éles osztályharcokból megszületett proletárdiktatúrában a civil társadalom történelmi örökségként kapott gyenge szervezettsége, valamint a követett sztálini modell hatására a „hadikommunizmus" politikai rendszere alakult ki, amely egy háborút viselt hadsereg szervezési elveit, mechanizmusait, normáit és intézményeit tükrözte. Gazdaságunk zárt gazdaságként való értelmezése, a nemzetközi kap. csolatoktól való elzárkózás felvállalása ugyancsak szocialista társadalmunk létrejöttének történelmi sajátosságaiból következett. Az iparosítás — mely nem töreked(het)ett a világpiaci versenyképesség elérésére — lénvegében ..nehéziparosítás" volt s azon belül is elsősorban „hadiiparosi tás". A párt felépítését az illegalitásban kialakult erőteljes centralizáció és hieraichizáció. a szigorú egység és fegvelem jellemezte. Sőt „A Magyar Dolgozók Pártjában annyi demokrácia sem érvényesült, amennyit Lenin a legszigorúbb illegalitás körülményei között is megkövetelt a bolsevik pártban" — írta a Népszabadság, 1956. november 25-i száma. Míg az MDP a sztálini ideológiából teremtett gyakorlatot, addig az MSZMP a régi ideológiai rendszer nélkül vagy ellenére volt kénytelen gyakorlatot teremteni — az „aki nincs velünk, az ellenünk" politikai gyakorlatáról az 1956 után; konszolidáció áttért az „aki nincs ellenünk, az velünk van" kádári elvre. De tény az is. hogy 1957-ben az ország vezetése nem fogadta el az átfogó gazdasági reformtervet, az ipari termelés helyreállítása a korábbi struktúna alapján ment végbe. Az 1968ban bevezetett gazdasági reform formálisan szakított a szovjet gazdaságirányítási modellel, így a történelmileg is jelentős kezdeményezések ellenére sem sikerült eddig hatékony, a tőkés világgazdaságba integrálódni képes szocialista árutermelő gazdaságot kialakítani — minden jó szándék és törekvés ellenére, a gazdaság irányítása központi „kézi vezérlésű" maradt. Kétségtelen, hogy az ötvenes évek óla sokat fejlődtünk egy nyitottabb, demokratikusabb, sokrétűbb nyilvánosság irányába. de az is igaz, hogy az oly sokat hánytorgatott és alaposan elemzett gazdasági hiányok mellett hiányzik a demokrácia és a nyilvánosság számos eleme. Intézményrendszerünk úgyszólván változatlan merevséggel maradt fenn miközben a radikálisan megújuló politikai vezetés új stílussal és tartalommal igyekezett megtölteni a régi kereteket. A politikai rendszer csak olyanformán módosult, hogy fékezte saját önkorrekciós rendszereinek megszületését, megerősödését. A hatvanas évek végén úgy mentünk neki a változásnak, hogy nem vettük eléggé figyelembe a meglevő intézmények, a meggyökeresedések, a továbbélések szerepét és súlyát. Nem elemeztük, elemezzük komolyan a hetvenes évek közepének konzervatív fordulatát, vagy a nyolcvanas években kísértő, bénítóvá vált cselekvéshiányt. Ma, amikor nem éles fordulatok jellemzik a társadalom építését. naí^obb szükség van az érdekek és a nézetek politikai tisztázására, az Országgyűlés és minden választott szerv demokráciájára. A magyar fejlődés a puritán, az aszketikus ember ideálképét fokozatosan felcserélte az egzisztenciájáért küzdő, olykor elkerülhetetlenül kíméletlenebb, számítóbb mintával. A magántevékenység — elméleti tisztázatlansága ellenére — jelenleg egyharmados arányt képvisel a nemzeti jövedelem előállításában. Nem 1öitént más, mint hogy bebizonyosodott: a tudatosság nem semmisítette meg az ösztönösséget.. Felvetődik a „békekötés" — az összekapcsolás megoldása itt is. A politikai rendszer reformja érthetően az ideológiailag legérzékenyebb terület. A feladat kiváltképp nagy: egymáshoz kell igazítani a korszerűsítést és a politikai rendszert abban a társadalomban, ahol a reform „felülről" meghozott, s e reformmal kell visszaszorítani a politika és az állam túlsúlyát. A marxista forradalmárok nem maguk találták föl az erőszakot csupán megtanulták, hogy szervezett tömegerőt szegezzenek szembe az osztályuralom erőszakával, s hogy forradalmi erőszakkal állják útját az ellenforradalomnak. A forradalmiság jellemzőit hosszú időn át kizárólag a kiélezett osztályharc körülményei között érvényes magatartáshoz kötöttük. Attól, hogy a szocializmushoz évszázados léptékű út vezet, még nem kevésbé forradalmi jellegű a kor, melyben élünk, ámde hiba volna azt hinni, hogy ennek minden percében rohamoznunk kell. Ez még a háborúban sem igaz. T

udvalevő dolog az, hogy szocialista rendszerünk *a kezdetektől fogva ellenséges környezetben fejlődik, „hadiállapotban" született politikai rendszerünk azonban már nem felel meg a társadalmi béke követelményeinek. Habár a korai szocializmus jellegzetessé»v»i szerkezeti elemmé változtatva prolongálják a forradalom pillanatát már nem a civ'l társadalom és a külső ellenség elleni harc a meghatározó, hanem a társadalom, a gazdaság eredményes, fejlődő működtetése. Dányi László Elszabadult árak? nafc tenni?- Mondjuk például, hegy az árak ötven százalékkal emelkedtek a dect nberihez képest. — Az árképzésbe nincs beleszólásunk. A kistermelő, a zöldségkereskedő machinációit az árellenőrök, a keíesKedelmi felügyelők igyekeznek nyomon követni. Mi a SZOT-nak jelezzük, ha valami kiugró eltérést látunk. Így volt a burgonyával. Az intézkedés nem is maradt el. importáruval próoáltuk leszorítani az árakat. — A minap megkérdezték tőlem, miért kerül egy tégla negyvenhat forinfba. Nem tudtam válaszolni. Kérném, ¿egítsen! — A vizsgálatokat ki kél terjeszteni a termelő, a gazdálkodó szervekre is. Az illetékeseknek szemügyre kell venniük a termelői árakat, a költségeket, a nyereséget. Közeli példát tudok mondani. Ugyanaz a minőségű pulóver a gyermekboltban jó/al drágább, mint egy női konfekcióüzletben. Az érzésünk az voit, 'hogy tisztességtelen árakat állapítottak meg. Jelenleg folyik a vzsgálat, indokolt-e az ellérés ? — Mely terület látszik különösen neuralgikusnak? — Legjobban az építőiparra kell figyelnünk. A gvfci-mekruhák, a bébiholmik árát is folyamatosan ellenőrizzük. • — Az árfigyelés milyen területeket érint még? — Vizsgáljuk a tejtermékek, a hűsfélék, a lisztes- és vegyi áruk árait. De nem marad ki a ruházat, a bútor, az építőanyag, számos műszaki cikk sem a vizsgálódásainkból. A mennyiségi elemzést a társadalmi aktívák végzik, a szakmai konklúziót az árellenőrök és a kereskedelmi felügyelők tesz' 1: meg. — A társadalmi kereskedelmi ellenőrnek mi a feladata? — Többek között meg kelj nézniük, hogyan történtek az átárazások. Az észrevételeiket ármegfigyelési munkalapokon rögzítik. Természetesen próbavásárlásokat is végeznek.. — Milyen az aktívák felkészültsége? —- Körülbelül négyszázan végzik ezt a munkát a megyében. A képzésük folyama tas. Nem mondom, hogy nvr.degyikük árszakértő. — Gondjaik? — Az üzemi étkeztetésben nő az "alacsony árfekvésű ételeke iránt az igény. A vendéglátóval most egyezkedünk. Továbbá fontos hangulati elem, hogy az emberek félnek az elszabadult áraktól. És talán ez mór nem is a SZOT, az szint asztala. B.E.