Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

ÍN SUo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. cví'olyam, 30. szám 1988. február 5.. péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Az ezredforduló közlekedése Torlódó teendők A múlt év végen készült el a Közlekedési Minisztéri­umban az a koncepciótervezet, amely az ágazat fejlesz­tési elképzeléseit tartalmazza az ezredfordulóig, megoldá­si lehetőséget kínálva a gondok többségére. Arról', hogy mit is tartalmaz a közlekedés fejlesztésének ezredforduló­ig szóló koncepeiója, milyen főbb gondolatok jegyében fogalmazódtak meg a tervezet készítőinek javaslatai, Tótli I.ászlótól, a Közlekedési Minisztérium államtitkárától ér­deklődtünk. arányának radikális csök­kentése ugyancsak kívána­tos volna. Ez utóbbi mel­lett szólnak a környezetvé­delmi szempontok is. Persze mindehhez nélkülözhetetlen a közlekedés ipari hátteré­nek a kiépítése, mely elen­gedhetetlen a magasabb színvonalú szolgáltatás meg­valósításához. Azt azonban feltétlenül — A tervezetben először úgy a vasútit, a közútit, a látni kell, hogy az említeti áttekintjük az ágazat fej- légit, mint a vízit. Termé- program egyértelműen re­lödését az utóbbi tervidő- szetesen a fejlesztések során konstrukciós kell, hogy le­szakokban. Ennek pedig az előnyt élveznek azok a vo- gyen, mivel vélhetően csak a lényege, hogy a közieke- nalak a vasúton és a köz- ennek megvalósításához dés fejlődése az elmúlt úton is, amelyeken jelentős lesznek meg a feltételek, években elmaradt a kivána- mértékű tranzitforgalom tőstől, főként az anyagi esz- van. Így például a vasútnál közök hiánya miatt. Hogy a Hegyeshalom—Kelebia, pillanatnyilag hol is tar- közúton a Hegyeshalom— tünk, s miben áll az emlí- Szeged irány. Többek között tett lemaradás, erre monda- a közúti járműpark átlag m" Vi<YenléYök " a tervezet nék néhány kiragadott, de életkorát ugyancsak szeret- "ntosIbb jellemző peldat. nénk csökkenteni néhány A beszélgetést követő na­pokban lezajlott a Közleke­déstudományi Egyesületben a közlekedésfejlesztési kon­cepció első szakmai vitája. megállapításaival „ J egyetértettek. Emellett A vasúti hálózat sűrűsége evvel> ezi*rt az ezredfordu- azonban javaslatok is szép lóig - a fizetokepes keres- szammal hangzottak el az letet is figyelembe veve — elképzeléseket kiegésziten­megkozehtoleg 2.5 millió d(V lgv lobbek koZ()U az — a mintegy 1700 kilomé­ternyi kisforgalmú vonal megszüntetése ellenére is — nemzetközi összehasonlítás­ban megfelelő. Azonban a vasút műszaki színvonala, személyautót kellene besze­rezni. Az szintén fontos len­ne — főként a főváros te­tei jesitókepessége viszont hermentesítése miatt — _ _ már nem felel meg a kor h<'"v Budapesttol délre tobb Nebany hozzászóló hogy a vasúti áruszállítás gazdaságossága mellett cél­szerű volna a közúti fuvaro­zásra is figyelmet fordítani. követelményeinek Hiszen a villamosított vonalak ará­nya például a szükséges 45 25 százalék. De nincsenek nagysebességű közlekedésre . , ... . szova Duna-híd is epuljon, s teUe ^y a k()ncepció ki­emellett tobb hidra volna munkak)1 nem szt!nteltek elég nagy figyelmet a köz­lekedésben pedig oly nagy szükség hazánk több na­50 százaléka helyett csupán Syobb folyóin is. Ezenkí­vül tömegközlekedés feltételel­ISiíL- S&lŐSr jelentőségű emberi tényező­nek : például a közlekedés­alkalmas vonalaink sem, nek javítása is alapvető ér- biztonságnak. Egyesek mivel a pályák műszaki ál­lapota rossz. S bár gépjármű-ellátott­ságunk — lt>0 személygép­kocsi jut ezer lakosra — a fejlett tőkés országokénak dek. De ugyanígy érdekünk sze­rint a javaslatok — me­az Írásos anyagban a vízi közlekedés fejlesztése j ^ is hiszen belátható időn be- ¿zereI^nek"~'túlzottán°őp­lul egyseges vízi ut lesz a thtlisták mig masok éppen Ener­Duna—Rajna—Majna, giagazdálkodasi bői pedig kívánatos volna s nsuzzzz aasssr ^SSLSS. hogy ezen a szakaszon bo­nyolodhassék a forgalom 80 YuiitenY százaléka. De a kétütemű gépjárművek forgalmi rész­nek az ellátottságnak, illet­ve a jelenlegi forgalomnak sem felel meg. Arról nem is szólva, hogy a közúti jár­műpark rendkívüli módon elöregedett. A mostani helyzet tehát rózsásnak éppen nem ne­vezhető. Ezt kellene az ez­redfordulóig — azaz az el­következendő tíz évben — úgy megváltoztatni, hogy az elmaradasunk ne növeked­jék az európai átlagos vi­szonyokhoz képest, hanem, ha lehet, egyes területeken közelítse meg azt. — Mi szükséges ahhoz, hogy ez a kedvező fordulat bekövetkezzék? — Elsősorban rengeteg pénz kellene. Évente több tízmilliárd forintra volna szüksége az ágazatnak a fejlesztéshez. Azonban, hogy végül is mennyi áll majd rendelkezésünkre, azt ma még nem tudjuk. — Mik a stratégiai elkép­zelések? — Ha őszinte akarok len­ni, akkor nincs a közleke­désben olyan terület, mely ne szorulna rá a fejlesztés­re. Hogy melyek élvezzenek elsőbbséget majd a színvo­naljavítás során, erről sze­retnénk együttgondolkodni a szakemberekkel, a közvé­leménnyel. Javaslataink szerint: fejleszteni kíván­juk mind a pályahálózatot — beleértve a hajózáshoz szükséges infrastruktúrát is —, mind a járműparkot, az ellenkező állásponton szempont- vannak Mindenki egyetér­tett viszont abban, hogy a lekedés hírközlési az előrelépéshez elen­gedhetetlenül meg kell te­Cs. I. MQV-aktíva­értekezlel A tavalyi gazdálkodás ér­tékelésére, és az idei fel­adatok megbeszélésére or­szágos aktivaértekezletet rendeztek csütörtökön a MÁV Marx téri konferen­ciatermében. A tanácskozáson — ame­lyen 300 vasúti vezető vett részt — Mészáros András vezérigazgató-helyettes szőlt a legfontosabb tenni­valókról. Elmondta, hogy a vasút feladatai várhatóan nem növekednek az idén, a legfontosabb az, hogy javul­jön a szolgáltatások színvo­nala. Várkonyi Péter beszéde Genfben Várkonyi Péter külügymi- kája hatékonyabbá váljon, és niszter csütörtökön felszólalt kézzelfogható eredmények­a genfi leszerelési értekezlet hez vezessen, teljes ülésén. Bevezetőül a Ugy látjuk, a nemzetközi magyar diplomácia vezetője kapcsolatokban kezd érvé­megállapította: nyesülni az a felismerés, „Nem indokolatlan, ha új hogy napjainkban az egyes várakozással és megújult re- országok és földrajzi térsé­ménnvel nézünk a multilate- gek kölcsönös függése és ralis leszerelési, fegyverzet- egymásra utaltsága élő való­korlátozási fórumok, közöt- ság. A világ országainak kol­tük a leszerelési értekezlet ez csönös függősége, amelyet a évi munkája elé. Adva van- nukleáris katasztrófa fenye­nak a feltételek ahhoz, hogy a leszerelési értekezlet mun- (Folytatás a 2. oldalon.) Az anyja sem ismer iá Biotechnológia az állattenyésztésben Az újdonságban mindig van valami misztikus, főként azért, mert nem szakmabeliként, hiányosak az ismerete­ink. Az állati embriók átültetése számomra a tudomány „bűvészmutatványának" tűnt addig, mig erről végig nem néztem egy hiteles videófelvételt, s meg nem hallgattam a műtétet végző egyszerű szavakba öntött, hókuszpóku­szoktól mentes magyarázatát. Gergátz Elemér, a Moson­magyaróvári Biotechnikai Állomás vezetője, fííállator­vos a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület megyei szerve­zete és az Agnuscoop Juh­A kutatásnak ezt az irá­nyát Mosonmagyaróváron a véletlen indította el. A juh­állomány javítása érdeké­ben egy jól tejelő, de rend­kívüli húsformákat mutató. tenyésztő GT vendégeként kis túlzással „négy pálcikán a napokban Szegeden a egy henger alakú'' birkákat technika házában találko- hoztak be külföldről. Csak­zott térségünk érdeklődő ál- hogy az állatok behurcoltak lattenyésztő szakembereivel, magukkal egy igen ve.s/.é­A tőle hallottak alapján 'Ves betegséget is. karantén­reális helyzetkép rajzolódott ki, hányadán állunk a tu­dományos eredmények gya­korlati hasznosításával, s milyen utat kell bejárnunk egy-egy szakmai részterüle­ten, adott esetben a juh és a szarvasmarha biotechnoló­giai módszerekkel befolyá­solt szaporításában. ba kerültek. Emiatt a hazai állománytól távol tartották őket, s ígv kellett átmenteni a jó tulajdonságaikat. A be­teg állatokból kioperálták az egészséges embriókat, s hinni. bizony felér egy jó adag optimizmussal. Természetesen abban a jövőbeni korban sem lehet a biotechnológiától a cso­dadoktor szelepet (várni. Csak ott érdemes e költséges •módszerekre áldozni, ahol minden más egyéb rend­be van, a takarmányozás és tartástechnológia eddigi gazdaságosságát növelő esz­közei már kimerülőben. Abban, hogy milyen irány­ban haladjanak, fontrs sze­repe jut, a népgazdasági é» exportérdekeknek. Például, ha külföldön egy adott szarvasmarhafajta húsáért többet fizetnek, akkor a meglévő állomány tehenei nagyobb számban kihordhat­nák az ezektol a bikáktol. tehenektől származó embrió­kat. Vagy egy jól tejelő tehén ezzel a módszerrel azokat egy másik telepen az eddigi 2—3 utód helvelt a hagyományos merinói ju- akar tizb(.n js továbbadhat­ná kivételes adottságait. MEGÜJUL A SZUE. Ha az időjárás to- zett medencére, a környezetét pedig beton vábbra is kegyes lesz hozzánk, és nem pó- helyett díszburkolattal borítják. Sok kül­tolja tavaszra, amit eddig elmulasztott a hideget és a zúzmarát —, szép környe­zetben pihenhetnek majd a strandolok. Május elsejére megújul a SZUE — kapuit is megnyitja, ha esik, ha fúj —, a tavaly megkezdett munkákat addigra befejezik. Átalakították a nagy medencét két ki­sebb, feszitett víztükrű, újonnan csempi— földire is számítanak a nyáron, de a szép környezetnek a szegediek is örülhetnek majd. A régi, elavult vízvezeték"- és csator­nahálózatot is föl kell újítani, ez a munka is befejezés előtt áll. Felvételeink a SZUE területén készültek, ahol a vízművek saját brigádjai dolgoznak. hókba ültették be. A bárá­nyokat a „nevelőanyjuk" szül meg. A sikeres men­tőakció további kutatásokra sarkallta az állomás dolgo­zói t. Egy-egy jó genetikai tu­lajdonságú csoport egyedei­nek elszaporításában — pél­dául a juhoknál már tör­téntek erre kísérletek — az A szakirodalomban ismert embrióosztás is számításba elméleti leírásokat, a gya- jöhet. A felezés, harmadolás, korlatban próbálták ki, s negyedelés az embriókor rájöttek, megfelelő szaktu- kezdeti szakaszában azt Jással, eszközökkel rutin- eredményezi, hogy egypetejú munkává lehet szelídíteni ikrek születnek. Az egvsejtes az embrióátültetést. A saját embrióknál meg kúlon lehe­meglátások. apróbb-nagyobb tőség, hogy meghatározott felfedezések, önálló gondo- géneket kivegyenek vagy latok egyre inkább szakte- bevigyenek, s ebben a sza­kin'télyekké tették e kis kaszban is beavatkozzanak csoport munkatársait. az öröklésmenetbe. Most jutottakéi addig a fo- A „szinkronrendezésnek" kig, hogy a gyakorlatban, « nagy szerep jut. Azanyá­a helyszínen, téeszek, állami val azonos biológiai ciklus­gazdaságok állattenyésztő ban levő állat jöhet számi­telepein is megjelenhes.se- tásba „nevelöszülőként". Az nek. Egyelőre közvetlen időeltolódások kiegyenlítése­környezetükben, mivel na- re alkalmazható az embrió gyobb területre nem futja fokozatos mélyhútése az energiájukból S mind- Ezekkel, s sok más ker­,ez nem megy befektetes déssel. lehetőseggel nemcsak nélkül, folyamatos mélyhű- „hobbiként" kell foglalkoz­tő, „sejtbe látó" mikroszkóp, nank- A világ tőlünk füg­laborkocsi kellene. Ugy nez getlenül halad e teren is. ki. ezek első darabjait saját Magunknak kell eldónte­ügyességúket, rugalmassá- nőnk, gazdasági érdekeink, gukat latba vetve sikerül morális megfontolásaink „kibulizni". Remélhetően — mennyire mély beavatkozá­ha gazdasági -hasznosságu- *okat kénvszeritenek ki, ¡1­kat minden pénzzel rendel- letve engednek meg. Az ér­kező fórumon bizonyítani telmes ember felelősseger­tudják — kiépülhet egy több lehet csak a tisztessé­állomásból álló szakosodott 8es megoldások záloga. A hálózat. Környékünk nagy- jövőnek ez csak egy szűk üzemeinek csak ekkor válna szeglete. S ha egesz jovönk­reális lehetőséggé, hogy al- bcn bizni llllk- ilkkor « b,u­kalmazzák a már meglévő technologiaval sem tehetünk tudást. Beruházás szűkében kivételt, levő világunkban ebben Tóth Szeles István

Next

/
Thumbnails
Contents