Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-27 / 49. szám

86 Szombat, 1988. február 20. DM1 mqgqzin ' ív. OLVASÓNAPLÓ Vitairat az erotikáról /1 m, Ha van „erős felindulásból elkövetett" könyv, akkor B. Élthes Eszter Óda az erotikához, avagy a szexualitás védelmében című „vitairata" az. Vajon mi hergelte oly magasra indulatait. hogy fogorvos létérc tollat ragadjon. s kiverekedjen egy kötelet, kiprovokálja a nyilvánosságot? sok mindenre gondolhatunk: magánéleti sikertelenségre, megbántottságru. elkeseredésre. végső elhatározásra, dühre vagy döbbenetre. Mindegy — tény. hogy az „aluljáró-irodalom" magánéleti vájkálódásai, a botrányok csámcsogó krónikásai, a kielégületlen művészek önéletírásai, a pikáns hálószobatitkok és bűnözök mélylélektani repülései mellett (ellen, velük vitában) megszólalt a ..másik" oldal. Amely a természetes jóízlésre. a megcsúfolt értékek visszaállítására apellál. Az indulat alapja úgy érzent kettős. Részint B. Élthes Eszter „kettőslátása" — életének egyik felét ma is az NSZK-ban praktizáló orvosként éli. tehát naponta s;cnibcsítési. összehasonlítási lehetősége van — részint a veszélyérzet, a nemzetre leselkedő „újkori kültúracsinálók" erkölcsi züllesztésénck végső stádiuma. Azt hiszem a nudisták egyre erőszakosabb kovetelözéseiröl sokan hallottak. Én akkor lepődtem meg. amikor az algyői vasúti híd mellől nem egy. a kíváncsi szemektől elzárt erdei tavacskát szereltek volna magukéntik tudni hanem az újs/egedi hídfőnél levő szabadstrandot. Innen a dolog már gyanús, s kevés érvnek, hogy: Egész testünket érhesse a nap. egyformán barnuljunk sth. De ide sorolhatnám a homoszexuálisok erősödő hangjait, a pornókazetták feketepiacát. a művészet leple alatt megjelentetett erotikus és pornónaptárak özönét, az AIDS-félclem sztorijait. Mert mi képtelenek vagyunk jó magyar szokásainkat átlépni. Vagy szemellenzősen prűdek vagyunk, vagy a szabadosság kritikátlan zászlóvivői B. I lthes Eszter versenylovas is. megpróbál hat nyeregben maradni. De azért jól megsarkantyúzza lovát. Ebből az őszinte indulatból következnek vitairatának erényei és hiányosságai is. Őszintén és munipuiálatlanul spröd. vállaltan cs sarkosan szubjektív. nem kacsingat egyik oldalra sem. bizonyára tévedéseit is emelt fővel viseli. Sajátos helyzetéből következően mondandójának hitele alapos. írásahoz a döntő lökést egy barátnőjének története adta. Saroltának egy alkalmi ismerőse megfogta a mellét. „Megsimogatta, és ezt velem még soha senki nem tette." Pedig S. már nem tizenéves csitri, hanem harmincas nő. akinek évtizedes állandó partnerkapcsolata van. aki már egyetemista korában is egy számmal kisebb blúzt hordott és elsőként vetkőzött neki a nudista strandokon. S. német lány. (A rádió egyik műsorában a részletet felolvasó színésznőnek volt égy aranyos megjegyzése: az a krapek csak magyar lehetett!). A szerző ezt tűzi a történethez: „Abban a világban élnek, amelynek erkölcseit, szokásait olyan buzgón majmoljuk. Abban a világban élnek, melyben már több mint tíz évvel ezelőtt elkezdődött a meztelenkedés és még jóval előbb a pornóhullám. Ott, aliol az erotikának hüll lielye, ahol a szexualitás már elveszett a szabadosságban. Ahol a nők már régen fidadnik fegyvereiket, titkaikat, értékeiket. És ez a világ, ami óhatatlanul elér bennünket is. De ez.-e az a világ, amire vágyunk?" Ebből a felháborodásból, féltő indulatból született B. Élthes Eszter gondolatsora. De mivel senki nem bújhat ki a saját bőréből, s mert a szerző nem tudományos felmérésekre, elemzésekre és következtetésekre vállalkozott, viseli az egyén tapasztalatait. neveltetésének erényeit és korlátait. személyiségének sajátosságait. Abból a — véleményem szerint is alapigazságnak számító- — tényből indul ki. hogy hu kél ember tökéletesen megérti és kielégíti egymást a szerelemben, akkor nincs egyikójuknek sem arra szüksége, hogy erről bárhol beszéljen, pótcselekvésekre vetemedjen, fülledten erotikus közegben keressen újabb élvezeteket. De hát akkor annyi kielégítetlen, csalódott, manipulált ember él ebben az országban? Annak, hogy ma szaporodóban vannak a pornóhullám lovagjai, számos oka lehet. Egyéniek és társadalmak. a családon belüliek és minden„...De meztelen... Fantáziát nem szíthat..." (Somlyó György: Egy Kodin-akthoz) kire tartozók. Csak utalni szeretnék arra a tényre, hogy a mai gyerekek nagy többsége nem .1 családban és az iskolában ismcri-tanulja meg. életkorának megfelelően, lépésről lépésre a szerelem és szexualitás iskolájának tananyagát. Tíz év alatti gyerekek kezében már olt a Tollasbál. nem számítanak a filmek figyelmeztető feliratai — Tizenhat éven felülieknek ajánljuk! —. De a felnőtt lakosság is — az erkölcsi válság érzékzavarainak egyenes következményeként — éppen ezen a téren a legbizonytalanabb. A „Színlelni boldog szeretőt" össztársadalmi tanulságai nem oldják meg az egyes emberek szerelmi-szexuális gondjait, s lehet-e véletlen, hogy egy felmérés dokumentumai szerint a változás korába érkező nők döntő többsége soha életében nem tapasztalta a szexuális kielégülés élményét. L ehet, hogy B. Élthes Eszter tisztában van mindezekkel a problémákkal. de ö a nők szerepét és felelősségét hangsúlyozza elsősorban, szerintem kissé ttii is hangsúlyozza. Mintha ez a kérdés redukálható lenne a női rafl'incriara. ügyességre, varázsra. Teszi ezt azért, mert a férfiakat kicsit lenézi. példaként említve, hogy okos. értelmes, nagytudású és tiszteletre méltó férfiakat egy lazán gombolt blúzzal el lehet téríteni, hiszen már nem a fejiik után mennek... És. hogy „A férfiúi potencia nagyon érzékeny jószág. A férfiúi viselkedési ez. magyarázza, ez vezérli. " Mi hát az orvosság? S a szerző Válaszol: a nőknek vissza kell adni a szerelem szépségét, erotikái küldetését, a szexualitás örömét. „Tévedés azt hinnünk, hogy a szerelmi erkölcs rohamos romlása a szabadosság egyfajta telítettségéből, érzékeink nagyfokú kiélésének csömöréből keletkezett, éppen fordítva.' A meztelenkedés a szexuális élet sivársága miatt. annak velejárójaként, illetve következményeként jelentkezeti és téried. " A nök feladata tehát — véli az író — visszaállítani két ember legszebb kapcsolatának értékeit. Csakhogy B. Élthes Eszter ebből a kapcsolatból kihagyja (felejti?!) a lelki tényezőket. az idő-faktort, az örömszerzés mellett és azon túl az utódok kérdését. Utal ugyan arra. hogy ennek az erkölcsi válságtünetnek — résznek az egészben! — tágabb összefüggései is vannak, sőt van olyan gyanúm is. ö is ezt tartja végső soron fontosnak és társadalmi méretekbem megszívlelendőnek. A magyarság veszélyeztetettségének. erkölcsi széthullásának megállítását, melynek természetes rcszc az emberi kapcsolatok. legintimebb, emberhez leginkább méltó érzések hitelének és értékeinek visszaállítása. Az általánosabb összefüggések során megfogalmazott féltő sorai így hangzanak: — ami lehal idatg senkinek es semminek nem sikerült, vagyis: beolvasztani, letiporni, es elsöpörni a magyarságot, az most újkori kultúraesinálöinknak (békában, jólétben, függetlenségben) végre — és visszavonhatatlanul — sikerül demográfiailag és erkölcsileg tönkretenni, lezülleszteni népünket, Útfenntartó erejét és erényeit kiirtani." Súlyos mondatok, talán egy kicsit túlzók is. De igaz indulatból, őszinte féltésből születtek. S agitálni — pláne jó ügy mellett — sosem lehetett érzelmek, tiszta indulatok, vállalt szubjektivizmus nélkül. A könyv második részével — mely a szexnek és pornográfiának, a meztelenségnek a művészetben eluralkodó útját igyekszik megfékezni — csak fenntartásokkal fogadhatom el. A fürdővízzel kár lenne kiönteni a gyereket is. A mezítelenség a művészet egész történetét végigkíséri, a v ilágnak nincs szebb és tökéletesebb formája, mint az emberi test. A képzőművészét egész története bizony illa a Willendorfi Vénusztól a mai aktképekig, hogy mennyi emberi tartalmat lehet kifejezni a női testtel: ártatlanságot és romlottságot, tisztaságot és szennyet, szépet és rútat, kiszolgáltatottságot és uralkodást, az emberi nem folytonosságának reményét és a szerelem tartományait. Nem lehet véletlen, hogy polgárjogot nyert irodalomban. fotóban, filmművészetben, színházban. B. Élthes Eszter elveri a port Jancsó Miklóson és Eclli11111. ezzel megkérdőjelezve egy sajátos alkotói módszer és kifejezésmód létjogosultságát, egy egyéni filmnyelv modellálható eszközrendszerének, jelképi struktúrájának, egész életművet átfogó motívumrendszerének érvényességét. Elképzelhető, hogy nehezen illeszthetők a mindennapi jelenségáradat szövetébe a művészet sajátos szférájának szálai, s az sem tagadható, hogy a művészet leple alatt bizony árulja magát megannyi öncélú malaekodás. olcsó pornográfia. fülledt erotika. De a művészet kiforrja magát, a rosta keményen és kíméletlenül dolgozik. Az értékek fölmutatása — legyen az akár mezítelen — és népszerűsítése közös feladat. Az „érted haragszom, nem ellened" nemes indulata szülte c vitairatot. Remélem, legalább annyian elolvassak. mint az ellentábor burjánzó és buja köteteit. Csúf-könyv, borítója legalábbis. Annál szebbek a nemrégiben elhunyt kiváló grafikusművész Reich Károly rajzai, s annál tiszteletreméltóbb B. I lthes Eszter felrázó írása. írót avatunk? Nem hiszem. Egy eredeti és szuverén egyéniség adta közre gondolatait, hogy vitatkozzunk vele, szembesítsük saját tapasztalatainkat, véleményünket az. íívéivel. Ezért nem hagyhat közömbösen senkit. Biztos vagyok abban, a prűdek szekértáborában gyülekezők legalább annyira sértve érzik magukat. mint az öncélú meztelenkedés és szabad szerelem kiképzetlen közkatonái. Éppen ezért hihető: B. Élthes Eszternek sok mindenben igaza leltet.1 TANDI LAJOS BELANYI GYÖRGY Az éjszakában Majd megtanulunk embereket látni. Föltoljuk a szívünket, majd föl egy alig érzékelhető magasba, hogy a fák hívogató lombja is csak a madaraknak lüktet csupán. Igy mondjuk el, most másfajta történetre nyílnak az ég kapui, másfajta földet liordozgat a száj. Jön egy lovas, átporoszkál a fénybe süllyedt kerten, letapossa a bágyadt .salátabokrokat. Borzongva búj össze a fii, a szél. Egy kiáltás nem hozná meg a várt eredményt —, irgalmatlan egymásba érnek a molekulák. Mégis, liát mégis kész van ez a világ, s arcvonásainkban egyre pontosabban alkonyodik. Szürke már a kezem is, ahogy az elhagyatott fához érnék, szürkén lóg vállamon ez a sok érzéketlen árnyék. Tudni azt, csuk azt érdemes, ami elvezet az éjszakába. Nincs hely a füvek engedékeny teste alatt. Visszalöknek hozzánk egyet-egyet a begombolkozott sulyokból, Itogy eltompulnak korul, elernyednek a tárgyak. Kibontható még egy arc, s az ember csak azt látja, mily eszeveszettül, milyen elszántan dobálják már szívüket magasba a madarak. HORVÁTH ZOLTÁN RAJZA SZAKMÁT. KENYERET! Merre mentek, csengeleiek? Közeledik a kiröpítes az iskolából. Főhet a feje annak, aki most végez valahol, és tovább akar menni. Nem újság, tavaly is főtt. tavalyelőtt is. amióta rendbe szerveződött az oktatás, mindig, de aki éppen beleesik, annak igazi gondjai vannak. Minden megtett lépés kiindulója lehet egy következőnek, jó lenne úgy fordítani a szekér rúdját, hadd érje el mindenki élete célját. Fönntartásokkal mentünk be a csengelei iskolába, mert az hittük többszörösen hátrányos helyzetű gyerekek sorsáról tudunk csak érdeklődni. Nem lenne huj. ők is u mi gyerekeink, és annyi figyelmet mindenképpen megérdemelnek, amennyi egy cikkből rájuk süthet, de talán jobb lenne mégis általánosabb képre törekednünk. Megyénk legszélén, távol minden várostól, hová mennénk? Az első öt perc elcg volt rá. hogy minden fönntartásunkat föladjunk. Az mondja az igazgatónő. Fclcgyháza. Szeged és Kistelek is várja az innen indulókat, választhatnak tehát kedvükre. Az osztályfőnök pedig azt mondja, ki is használják a lehetőségeket, harmincan járnak a nyolcadikba, és közülük csak négyen maradnak itthon. — Most is a leggyöngéhhek ? — Tessék megkapaszkodni: nem! Innen azonnal kétfelé ágazhat a gondolatunk. Ha nem tanul tovább, aki még tanulhatna, az nagy baj. Netán az iskola adja hozzá a rossz példát? Ha viszont az is tanulni megy. aki alig-alig jut át a léc fölött, meg nagyobb haj. mert nehezebben állja a sarat. Föl is tettük mind a két kérdést. — Nálunk minden végzős osztály ötévenként visszatér találkozóra. Tavaly is visszajött az egyik fiú. természetesen saját autóval. Meg is mondta, akármelyik tanárát többszörösen zsebre lehetné kereset szempontjából, pedig ő aztán igazán nem gyötörte tanulással magát. Játszva többet keres, mint az a tanár, aki öt elindította. Meg kell mondanom, nem is tudtunk érvelni gondolataival szemben. Hozzá képest mi szánnivalóan gyönge keresetű értelmiségiek .vagyunk.nem tudunk versenyezni vele. — Es aki alig-alig megy át? — Biztosan nem a professzorságot pályázza meg. Olyan mesterségre adja magát, ahol az ügyességnek cs a- munkabírásnak van nagyobb szerepe, és nem a tárgyi tudásnak. — Vegyük a divatos szakmákat Autószerelő'' — A harmincból négy. Föltehetően mind a négy megállja a helyét. — Fodrász? — Kettő plusz egy. — Mi az. hogy plusz? — O a gyöngébb, mi már nem is javasoljuk. De ha a kisiparos elvállalja, akkor biztosan fölveszik. A hangsúly gyanút kelt bennem. A kisiparos szava többet nyomhat a latba, mint az iskoláé? — Többet hát. Fsa kisiparos szava megvásárolható. — Micsoda? Mennyiéri? — Megfordult a világ, most már nem a kisiparos fizet a tanulónak, hogy magahoz kösse, a szülök fizetnek neki. hogy vállalja el. — Mennyit? — Minden alku titokban köttetik, de biztosan jóval kevesebb a taksa, mint Szegeden. Kistelekre, gimnáziumba, ketten mennek, a Bchritsbc egy. közgazdaságira kettő, egészségügyi három, élelmiszeripar egy. textilipari kettő, kereskedelmi egy. Rózsa Ferenc szakközépiskola ugyancsak egy. — Tanári utánpótlás tehát iáén nem várhaló? — A két gimnazistából legföljebb. Erősen megcsappant a gimnázium korábbi nimbusza, legföljebb az értelmiségiek gyereke választja ezt. A technikusság varázsa viszont emelkedőben van. de a lényeg inkább az. hogy biztos kenyeret adjanak gyerekeik kezébe. Szakmát cs kenyeret! — Szobafestő? — Már senki. Van elég a faluban. — Cipész? — Ugyan! — Esztergályos, karosszérialakatos? — Az még igen. A Pántlika úton a közeljövőben nyílik egy maszek vágóhíd, egy hiú azonnal jelentkezett húsiparira. Szakcsoportban dolgozott eddig az a hentes, de az új adózási rendszer felbomlasztotta a szakcsoportot, kénytelen magánvágóhidat nyitni. És azonnal gondoskodni akar a segítőjéről is. Mert lényeges szempont lett a mi falunkban, aki teheti, vissza akar jönni. Lehet, hogy néhányat eltérít a sorsa, férjhez megy. vagy clnösul a.faluból, de a többség itt akar megélni. Úgy röpíti ki tehát a falu a gyerekeit hogy vissza is várja őket. Ahogy mi is visszavárjuk azokat, akik pedagógusok lesznek. — Vissza is jönnek ? — Sajnos, nem mind. Van. aki végzett, mégis otthon marad, mert a fólia jobban fizet. Bejött a csirkczcs cs a zöldségtermelés, aki teheti, inkább azt próbálja. A diploma csak biztosítéknak kell. Talán nálunk fordult elő egyedül, hogy nem fogyott, hanem szaporodott a tanulóink létszáma. Közvetlenül tanévkezdés előtt tizennégyen iratkoztak még be hozzánk. Itt olcsóbb a tanya, mint máshol, a csirke cs a fólia viszont ugyanannyi hasznot hozhat, mint akárhol, jönnek tehát. Szívesen fogadtuk őket. mert kötelességünk is. de nem kell mondanom szívtuk is a fogunkat: csak abba az osztályba ne jelentkezzen több. ahová már egy gyerekkel se tehetnénk he többet. Mert mi. ki tudja, talán a megyehatár is belejátszik, még mindig tanítunk szükségtantermekben is. — Ehhöl a szempontból külön szerencse, hogy legalább egy tanyai iskolájuk megmarnál? — Azt hiszem sokáig kell még használnunk ezt a szerencsét. — A szomszéd rétje? — Az. hogy a szomszéd fia ha ide megy. menjen az enyém is? Hatalmas hajtóerő lakik benne. És ami máshol talán furcsa lehet: itt nem nagyon fogad el ösztöndíjat senki. Ki tudómén taníttatni a fiamat! — Én meg is értem őket. A disznóra kötnek szerződést, de a gyerek nem disznó. — Megint tessék megkapaszkodni: mostanában a diszószerződesek is csökkenőben vannak. Hizlalnak, de nem nagyon szerződnek. A gyereknél nyilván az a szempont. ne kösse az előre fölvett ösztöndíja sehová, hadd válogasson kedvere. — Gondolom, azért van gond bőven. Harminc gyereknek helyet találni nem akármilyen föladat. — Van. hogyne volna, de mintha csökkenőben volna a vele járó teher. Házhoz jönnek a toborzók. legtöbbször videóval fölszerelkezve, cs igen sokszor kijönnek a szakmunkásképző intézetekből is. és itt. a helyszínen írják be őket. Meg kapós a csengelci ember, ha tisztességesen kell dolgozni valahol. Csak el ne rontsák óket! !• „„tTii ivf/SÖ