Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

4 Csütörtök, 1988. február 25. fl Pártélet új száma Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az ifjúsági szövetség politikai jeltugenek erősíté­sével foglalkozik. Hangsú­lyozza: A mostani, kihívá­sokkal teli időszak a KISZ­nek nagyobb mozgásteret nyújt, több politikai felada­tot ad, mint a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb helyze­tek. A fiatalok nemcsak könnyebben tudnak alkal­mazkodni a változásokhoz, hanem türelmetlenebbül is sürgetik a lépésváltást. Egyre érezhetőbb az igény a tá'sadalmi viták gyakor­latinak lényegébe vágó megújítására, megváltoztatá­sára. A családjogi, a környe­zetvédelmi törvény, vagy akár a Nemzeti Színház fel­építésére vonatkozó döntés kapcsán is sokan szóvá tet­ték, hogy ezek a közérdekű, az állampolgárokat közvet­lenül is érintő elhatározá­sok gyakorlatilag csupán a szakemberek szűkebb köré­nek állásfoglalása alapján születtek meg, s nem adtak kellő lehetőséget az állam­polgároknak a döntés elő­készítésében való érdemi részvételre, Horváth László és Kondorosi Ferenc méltat­ja a társadalmi viták jelen­tőségét. A helyi hatáskör növeke­désével, az önkormányzat kibontakozásával változnak a pártszervek helyi politizá­lásának, a tanácsok politi­kai befolyásolásának feltéte­lei. Milyen legyen a területi pártmunka a megváltozott feltételek között? Erre a kérdésre válaszol Bálint Ti­bor. Széles körű alkotó vita folyik az alapszervezetekben, a különböző szintű pártbi­zottságokban a párt vezető szerepéről, a politikai intéz­ményrendszer továbbfejlesz­téséről közreadott tézisekről. A viták tapasztalatait, a ja­vaslatokat már sok helyen összegezték, és eljuttatták az irányító pártszerveknek. Ez­zel persze a vita még nem fejeződött be, hiszen a ter­vek szerint a Központi Bi­zottság tavasszal tárgyalja meg a pártvitára épülő ösz­szegzést. A szerkesztőség összeállítást közöl a megfo­galmazott gondolatokról, az elhangzott javaslatokról. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára méltatja Mihail Gor­bacsov Átalakítás és új gondolkodás című könyvét. Gazdaságunk egyik leg­főbb gondja a teljesítmény­hiány. Ennek elsősorban az az oka, hogy a munkaerő jelentős része nem ott van, ahol legjobban tudna hasz­nosulni. A szerkesztőség szakemberek részvételével kerekasztal-beszélgetést ren­dezett az elkerülhetetlen munkaerő-átcsoportosítás­ról. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet főszer­kesztője vezette. (KS) Cikkünk visszhangja A vállalkozók „jegyzőjének" jegyzete A Délmagyarország 1988. február 18-i számában Vál­lalkozók „jegyzője" címmel Tóth Szeles István irt cik­ket közös vállalatunk dél­alföldi területi igazgatóságá­nak egyik űj szolgáltatása kapcsán. Lényege — amely­nek létrehozásán dolgozunk — abban áll, hogy a mező­gazdasági vállalkozóktól át­vállaljuk a naplófőkönyv naprakész vezetését a ré­szünkre átadott számlák alapján, kiszámítjuk a befi­zetendő vállalkozói és sze­mélyi jövedelemadó-előleg mértékét, ezt közöljük part­nerünkkel. Év végén mér­leget és egyenleget készí­tünk számukra. A könyve­lést nemcsak manuálisan, hanem ezzel párhuzamosan számítógépen is fogjuk vé­gezni, így bármikor egysze­rűen és nagy pontossággal tudunk majd tájékoztatást adni a vállalkozó könyvelési adatairól. Ügy gondoltuk és gondoljuk, hogy ezzel a szolgáltatással segítséget tudunk nyújtani mindazon mezőgazdasági jellegű te­vékenységet folytató vállal­kozónak, akik nem tudják, vagy nem akarják a köny­velési adminisztrációt elvé­gezni. Sajnos a cikkben szereplő egyik nyilatkozat ügy tünte­ti fel az adóhatóságot, illet­ve annak szakembereit, hogy azoktól nem kapható meg a problémájukkal kap­csolatos, egyértelmű válasz. De majd most segít a mi vállalatunk ... Nos, ezzel kapcsolatban nyomatékosan és nagyon világosan szeretnénk leszö­gezni, hogy a vállalkozók adóügyi szaktanácsot — mint eddig is — az adófel­ügyelőség szakembereitől kaphatnak; az igazgatósá­gunk e szakmát most elsa­játítani igyekvő munkatár­sai is oda fordulnak a tanul­mányaik során felmerülő problémáikkal. Nyugodt lé­lekkel állíthatjuk, hogy mindig maximális segítő­készséget, abszolút szaksze­rűséget és óriási türelmet tapasztaltunk a Csongrád megyei Adó- és Pénzügyi Ellenőrizési Hivatal szak­emberei részéről. Ennek el­lenkezőjét állítani, ezt meg­kérdőjelezni, illetve azt fel­tételezni, hogy a vállalkozás adóügyi problémáit most és hatékonyan a mi munkatár­saink oldják meg — enyhén szólva — nélkülöz minden alapot. Mi az adófelügyelőség munkatársainak nagyon so­kat köszönhetünk, és to­vábbra is együtt kívánunk működni velük, így mun­kájuk hamis színekkel tör­ténő ecsetelése bennünket is mélységesen bánt. Meggyő­ződésünk, hogy a cikket a lehető legjobb szándékkal fogalmazták meg, és na­gyon reméljük, hogy fenti megjegyzéseinket is ilyen­nek tekinti minden olvasó. Muszka Dániel, a MUSZI Dél-alföldi Területi Igazgatóság igazgatója * Valószínűleg az általam megkérdezett mezőgazdasági vállalkozó tanácstalansága, az adózás rendeleteiben va­ló járatlansága volt az oka a félreértést és vitát kiváltó megjegyzésnek. Valóban nem könnyű és sok erőfeszí­tést igényel az eligazodás, s ehhez az adófelügyelőség, a MÜSZI, vagy bármely segí­tő szolgáltatást ellátó szer­vezet további munkájára is szükség van. Így öröm­mel adtunk hely a tisztánlá­tást segítő „jegyzői jegyzet­nek". T. Sz. I. A kötélverők A tévé Mesterek című ro­rozatában nemrégiben ódai Lhletettségű filmet mutatottt be Arany András, 75 évi-s abádszalóki kötélverő kisipa­ros munkájáról, aki ütött-ko­pott műhelyében ma is mí­ves mestere szakmájának. Ez a megindítóan szép film (rendezője: Pásztory János) hozta most vissza emlékezetünkbe a szegedi köteleseket, akiknek műhe­lyeit a város vízi és száraz­földi szükséglete alakítot'a ki, jelentősebben a 18. szá­zadban. Bálint Sándor írja: „A helybeli kötélverők első, német, nyelvű céhlevele 1743-ból való, Mária Terézia adta ki, Prágában. Megszer­zése 490 forintba került. Ek­kor kapták a legények is német nyelvű szabályzatu­kat, amelyet Wöber György föcéhmester később magyar­ra is lefordított (1822). Ma­gyarsága, helyesírása még nem egészen kifogástalan, de kifejezi a társadalmi folya­matot: a barokk Szeged nemzetiségi városból ma­gyarrá vált, és befordult a reformkorba." Kötélverő di­nasziták: Agátz, König ós Wober család. A szegedi kötelesek a környéken termelt nyers­anyaggal dolgoztak, de orosz, olasz és amerikai alapanyagból is. Valamikor nagy cikk volt a ló- ós a marhaszájkosár, a rudazó. a szántógyeplő, a nyűg, az istráng, a kötőfék, valamint a hajózásban alkalmazott kötelek. A kötélverők főbb mun­kafolyamatai a kővetkezők voltak: a nyers kendert ki­fésülték a gerebenen, majd a kóc egyik felét a veröke­rékhez erősítették, a másik felét a kötélverő derekára, s így „etették" a gépet. így készült a spárga, s ebből a méternyi faállványra szerelt sínen a kerékkel hajtott fo­gaskerék-áttételekkel mozga­tott és vasból kovácsolt sodrószerkezeten a kötél, kívánt vastagságúra. Gazdagh Istvánnak (DM, 1977. február 13.) a kender­cgyikl utolsó mestere, az 1896-ban született Kalapos Ferenc így vallott: „Akko­riban — tudniillik, a tízes években — sok kötélgyáros volt Szegeden. Legismer­tebb természetesen a Varga (Vanberger) volt. Az na­gyon élelmes kereskedőnek bizonyult, igaz, keresett volt a hajókötél, a géphajtó kö­tél. különösen a katonaság volt a jó vevő. A Varga társult a Grünnerrel, aki­nek pénze volt töméntelen, esze meg kevés. A Vargával éppen fordítva állt a hely­zet. Hát valahogy igy ala­kult az iparfejlődés." Val­lomásából az is kiderült, hogv ő még dolgozott az 1815-ben föltalált kötélverő­Közlekedünk, s velünk együtt az integrált áram­körök is felszálltak a jár­müvekre — írja a Mikro­világ idei, harmadik szá­ma. Lassan megszokja már az újságot kedvelók tábora a lap új köntösét, amely a megváltozott tar­talmat szolgálja, azt a tö­rekvést, hogy ne csupán a számítástechnika egy-egy részterületének szerelme­seihez szóljon, hanem az informatika iránt érdeklő­dök széles táborához. Ennek megfelelően a mostani számban, melynek fő té­mája az elektronika és a közlekedés kapcsolata, az érdekes és mindenki szá­mára érthető, emészthető cikkek mellett jól megfér a két hétre — március Mikrovilág l-jéig — szóló műholdas tv-műsorok részletes is­mertetése a videózok szá­mára szóló gyakorlati ta­nácsokkal, és a hobbi szá­mitógépeseknek készült szórakoztató játékprogra­mokkal. A BLICC-STOP a buszon és a Nincs kecmec című írásokban a közleke­dési jármüveken már itt­hon is használatos fedél­zeti számitógépek haszná­ról olvashatunk, de be­szélgetést közöl a lap az Ikarus fejlesztési szak­emberével arról is, miért nem követi a legnagyob­bak közé tartozó autó­buszgyártó vállalat a jó példát, miért nem lesz egyhamar beépített számí­tógép az Ikarus buszokon. A ma már egyre több­féle műholdas tv-műsort nézőknek a programon kí­vül új rovattal, a Telehí­rekkel szolgál a lap, va­lamint egy érdekes inter­júval, melyet a becslések szerint már itthon is hat­vanezer lakásban fogha­tó Sky Channel európai koordinátorával készítet­tek abból az alkalomból, hogy nemrégiben a gaz­dagréti kábeltévé vendé­ge volt. Az újságból kide­rül, hogy a Sky tervezi, hogy műsorzárása után rendszeresen sugározza majd egy másik adó, a The Árts Channel kétórás műsorát, de konkrét meg­állapodás még nem szüle­tett. vei, a mechanikus szerkeze­tűvel. A szegedi nagy kötél­gyárat 1977-)ben szüntették meg, pedig évente legalább ezer tonna kötelet gyártoj­tak benne (Tolbuhin sugár­út). Szeged két nagyobb ken-" dergyárán túl, a múlt szá­zad végén, a századfordulón a városban 9-10 önálló kö­télverő kisiparos működött, és ezeki 30-40 munkást fog­lalkoztattak. De a kender­feldolgozás gyári méretű dimenzióit is innen irányí­tották 1877-től (Szeged), il­letve 1888-tól (inkább 1886-tól, Újszeged), s a KSZV-korszaknak első ve­zetője a felsővárosi kőmű­ves fiából lett vezérigazga­tó, Tóth László volt. A szegedi kötélverők mű­helyeiben valamikor olyan nagy fegyelem és szaktudás uralkodott, hogy ide jártak tanulri többek között cseh­országi ési ausztriai fiatal­emberek, s egyes visszaem­lékezések szerint vo'J'k olyan korszakok, amikor egy-egy szegedi mester keze alatt 80-100 legény is dol­gozott. A szegedi kender­gyár is tulajdonképpen 1870 körül, Bakay Nándor kötél­verő műhelyéből bontako­z.ott ki, ö meg mesterségét édesapja újszegedi kötélve­rő műhelyében tanulta. Az idős Bakay nemcsak köte­lese volt Üjszegednek. ha­nem bírója is, aki saját há­zában 1840-ben iskolát is nyitott, az akkor mintegy száz körüli lakosú kis tele­pülésnek. Jelentősebb köteleseink sorában "Vártjuk számon Pollák Sámuelt is, akinek üzeme az Arany János ut­cában működött, és egyik kereskedelmi útjáról hozta magával azt a rébipv ginkgo biloba fát, amelyet a japánoki ugyan .szt.i; „ ­nak tekintenek, d- >•* -­lünk — a Széchenyi téren és a Takaréktár utca környé­kén — űj otthonra talá'tok. És hogy termésük milyen szagot képes ontani? Így talán már nem i.s annvma kedves ez a páfrányfenyő. Bátyai Jenő 1988. FEBRUÁR 2S„ CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: MATYAS A Nap kel 6 óra 34 perckor, és nyugszik 17 óra 21 perckor. A Hold kel 10 óra 3 perckor, és nyugszik 2 óra 23 perekor. VIZALI.AS A Tisza vízállása Szegednél srerdán plusz 1S9 cm (apadó). SZÁZHETVEN ÉVE született Képessy József (1818— 1876) vizépitö mérnök. Széchenyi István 1647-ben a Tisza-szabályo­zás VI. folyamosztályának igaz­gatómérnökévé neveztette ki 1866-tól a bánsági határőrvidék vízi munkálatainak — a Temes és a Béga szabályozásának, va­lamint hajózhatóvá tételéinek, s ezzel kapcsolatos vizrendezésev­nek — volt a vezelője, 1868-tól vízügyi igazgatói beosztásban. Jelentós az 1867-ben -megjelent müve, A Magyar Alföld hyd­rographiája. vizmüszaki nézetek és javaslatok a földöntözés érde­kében. NAGYSZlNIlAZ Este 7 orakor: Otelló (Kodály bérlet). KISSZINHAZ Este 7 órakor: Irma. te édes (Hódmezővásárhely teltház-ak­akció). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 19. dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Feltámad a vadmvugat (színes, m. b. amerikai kaland­film. IV. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: A kis Muck története (szí­nes. m. b. NDK film) negyed 6 és fél 8-kor: Hótneál (színes magyar film). Szabadság: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Végső visszaszám­lálás (színes, m. b. amerikai fantasztikus film. IV. helyár!). Fiimtéka: fél 6 és fél 8 órakor: Suttogások és sikolyok (színes svéd film). Kiskőrüssy halászcsárda: (vi­deomozi) délután 4 és este 8 órakor: Menekülés New Yorkból (színes amerikai film). Éva presszó : este 8 órakor: A rendőrnő <m. b. olasz filmvíg­játék). ÜGYF.I.FTFS GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3 szám (13/57-es). Esto 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BAI.FSETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegedon az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. Gyermeksérültek és gyermek­sebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebé­szeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-109. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GEGESZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig az Újszegedi Gyer­mekkórház Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és Csütörtökön délután 3 órától 6 óráig nivnato. 19.15 19.30 20.00 21.05 21.50 22.10 17.10 18.10 19.20 20.30 20.35 21.20 16.50 17.30 18.30 19.15 19.30: 20.00 21.00 21.20 Rajzfilm Híradó : Politikai magazin Dok.-film : Híradó Éjszakai műsor BELGRÁD 2. Jégkorong Férfi mülesiklás Jégkorong Hírek Női sífutás Férfi óriás mülesiklás ŰJ VIDÉK Híradó magyarul és szerbhorvátul Újvidéki képeslapok Férfi óriás mülesiklás Rajzfilm Híradó magyarul Külpolitikai műsor Híradó szerb­horvátul Olimpiai játékok T» » leve BUDAPEST 1. 8.55: Képújság 9.00: Tv-torna 9.05: Teledoktor 9.15: Légy ügyes a szerelemben — zenés vígjáték — (Ism.) 11.00: Képújság 16.55: Hírek 17.05: Kívánságára 18.10: Napraforgó 18.30: Tv-torna 19.00: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.30: Híradó 20.15: Szomszédok 20.45: Hirháttér 21.30: Van ót perce? 21.35: A Sólyom bosszúja — angol film 23.10: Hiradó 3. BUDAPEST 2. 16.30: Képújság 16.35: Hírek szlovák nyelven 16.40: A tenger mindenkié 17.25: Képújság 17.30: A téli olimpiáról jelentjük . . . 19.00: Nasa obrazovka — szlovák nyelvű nemzetiségi műsor 19.30: Orákulumok — hiedelmek — olasz kisfilm 20.00: A téli olimpiáról jelentjük . . . Közben: Kb. 21.05: Híradó 2. 22.40: Képújság BELGRÁD 1. 16.50: Híradó magyarul és szerbborvátul 17.30: Körzeti híradó 18.00: Belgrádi műsor 19.00: Otós stúdió KOSSUTH 8.20: Vállalkozásban 8.30: Varázsos hangok — varázsos dallamok 9.05: Ziehrer múveiből 9.30: Háttérbeszélgetés 10.05: Diákfélóra 10.35: Labirintus — (ism.) 10.50: Verbunkosok, katonadalok 11.19: Ránki György: Két bors ö k röcsRo 11.38: Kiesi Biri királysága — 3. — Gerö János kis­regénye 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Válaszolunk hallga tóinknak 13.00: Zenekari muzsika 14.10: Népzene Kuvaitból 14.23: Zenei tükör 14.58: Játék — Jurij Bondarev regénye 15.54: Muzsikáló természet — Madárhangok Glapagos szigetéről 16.05: Révkalauz 17.00: Amerikából Jöttem 17.30: Hamarosan halljuk őket 17.50: Filmzene 18.00: Kritikusok fóruma 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Nagy színházi siker volt! — Mona Marié mosolya — Claude Magnier víg­játéka 21.49: Komoly zene — könnyedén 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Kicsoda ön? 22.50: Barangolások Japánban — Epilógus 23.39: Régi hirvs énekesek műsorából 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . .. PETŐFI 8.05: Citeramuzsika 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: — 12.00: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Hollós Lajos fúvós­müveiböl 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Iránytű 15.05: Tudomány könyvespolca 15.10: Operaslágerek 15.45: Torvénykönyv — (ism.) 16.00: Nótacsokor 17.05: Ipargazdák 17.10: Hobby Hutcherson (vibrafon) dzsessz­egyuuese játszik 17.30: Metronóm 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Country-világ 21.45: Rülunk van szó! 21.50: Kabarécsütörtök 23.20: Az U2 együttes ritkaság­lemezeiből 0.15: Éjfél után . .. BARTÓK 8.13: Thais — részlelek Massenet operájából 9.00: Szimfonikus zene 10.30: Herne-i Regi Zenei napok — 2. 11.15: Pillanatkép 11.20: Magyarán szólva... 11.35: Soproni József kórus­muveiböl 11.52: Trisztán és Izolda — részletek Wagner operájából 13.05: Hídfők a végtelenbe 14.05: A Pozsonyi Filharmónia vonósnégyesének hangversenye 15.04 : Pophullám 16.02: Nagy mesterek kamara­zenéjéből 17.00: Két hangon — Radnóti Miklósról 17.30: Kodály: Magyar rondó 17 41: Berlioz: Te Deum 18.30: In limba maierna — román nyelvű nemzetiségi műsor 19.09: Rádió­hangversenyekről 19.35: Uj lemezeinkből 20.28: JevgonyiJ Nyesztyerenko opera­áriákat énekel 21.00: Oltó Klemperer vezényli a Pbilharmonia és az Uj Philharmonia Zenekart 22.35: Fejezetek az elektroakusztikus zene történetéből — 7. 4

Next

/
Thumbnails
Contents