Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-25 / 47. szám
4 Csütörtök, 1988. február 25. fl Pártélet új száma Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az ifjúsági szövetség politikai jeltugenek erősítésével foglalkozik. Hangsúlyozza: A mostani, kihívásokkal teli időszak a KISZnek nagyobb mozgásteret nyújt, több politikai feladatot ad, mint a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb helyzetek. A fiatalok nemcsak könnyebben tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, hanem türelmetlenebbül is sürgetik a lépésváltást. Egyre érezhetőbb az igény a tá'sadalmi viták gyakorlatinak lényegébe vágó megújítására, megváltoztatására. A családjogi, a környezetvédelmi törvény, vagy akár a Nemzeti Színház felépítésére vonatkozó döntés kapcsán is sokan szóvá tették, hogy ezek a közérdekű, az állampolgárokat közvetlenül is érintő elhatározások gyakorlatilag csupán a szakemberek szűkebb körének állásfoglalása alapján születtek meg, s nem adtak kellő lehetőséget az állampolgároknak a döntés előkészítésében való érdemi részvételre, Horváth László és Kondorosi Ferenc méltatja a társadalmi viták jelentőségét. A helyi hatáskör növekedésével, az önkormányzat kibontakozásával változnak a pártszervek helyi politizálásának, a tanácsok politikai befolyásolásának feltételei. Milyen legyen a területi pártmunka a megváltozott feltételek között? Erre a kérdésre válaszol Bálint Tibor. Széles körű alkotó vita folyik az alapszervezetekben, a különböző szintű pártbizottságokban a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről közreadott tézisekről. A viták tapasztalatait, a javaslatokat már sok helyen összegezték, és eljuttatták az irányító pártszerveknek. Ezzel persze a vita még nem fejeződött be, hiszen a tervek szerint a Központi Bizottság tavasszal tárgyalja meg a pártvitára épülő öszszegzést. A szerkesztőség összeállítást közöl a megfogalmazott gondolatokról, az elhangzott javaslatokról. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára méltatja Mihail Gorbacsov Átalakítás és új gondolkodás című könyvét. Gazdaságunk egyik legfőbb gondja a teljesítményhiány. Ennek elsősorban az az oka, hogy a munkaerő jelentős része nem ott van, ahol legjobban tudna hasznosulni. A szerkesztőség szakemberek részvételével kerekasztal-beszélgetést rendezett az elkerülhetetlen munkaerő-átcsoportosításról. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet főszerkesztője vezette. (KS) Cikkünk visszhangja A vállalkozók „jegyzőjének" jegyzete A Délmagyarország 1988. február 18-i számában Vállalkozók „jegyzője" címmel Tóth Szeles István irt cikket közös vállalatunk délalföldi területi igazgatóságának egyik űj szolgáltatása kapcsán. Lényege — amelynek létrehozásán dolgozunk — abban áll, hogy a mezőgazdasági vállalkozóktól átvállaljuk a naplófőkönyv naprakész vezetését a részünkre átadott számlák alapján, kiszámítjuk a befizetendő vállalkozói és személyi jövedelemadó-előleg mértékét, ezt közöljük partnerünkkel. Év végén mérleget és egyenleget készítünk számukra. A könyvelést nemcsak manuálisan, hanem ezzel párhuzamosan számítógépen is fogjuk végezni, így bármikor egyszerűen és nagy pontossággal tudunk majd tájékoztatást adni a vállalkozó könyvelési adatairól. Ügy gondoltuk és gondoljuk, hogy ezzel a szolgáltatással segítséget tudunk nyújtani mindazon mezőgazdasági jellegű tevékenységet folytató vállalkozónak, akik nem tudják, vagy nem akarják a könyvelési adminisztrációt elvégezni. Sajnos a cikkben szereplő egyik nyilatkozat ügy tünteti fel az adóhatóságot, illetve annak szakembereit, hogy azoktól nem kapható meg a problémájukkal kapcsolatos, egyértelmű válasz. De majd most segít a mi vállalatunk ... Nos, ezzel kapcsolatban nyomatékosan és nagyon világosan szeretnénk leszögezni, hogy a vállalkozók adóügyi szaktanácsot — mint eddig is — az adófelügyelőség szakembereitől kaphatnak; az igazgatóságunk e szakmát most elsajátítani igyekvő munkatársai is oda fordulnak a tanulmányaik során felmerülő problémáikkal. Nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy mindig maximális segítőkészséget, abszolút szakszerűséget és óriási türelmet tapasztaltunk a Csongrád megyei Adó- és Pénzügyi Ellenőrizési Hivatal szakemberei részéről. Ennek ellenkezőjét állítani, ezt megkérdőjelezni, illetve azt feltételezni, hogy a vállalkozás adóügyi problémáit most és hatékonyan a mi munkatársaink oldják meg — enyhén szólva — nélkülöz minden alapot. Mi az adófelügyelőség munkatársainak nagyon sokat köszönhetünk, és továbbra is együtt kívánunk működni velük, így munkájuk hamis színekkel történő ecsetelése bennünket is mélységesen bánt. Meggyőződésünk, hogy a cikket a lehető legjobb szándékkal fogalmazták meg, és nagyon reméljük, hogy fenti megjegyzéseinket is ilyennek tekinti minden olvasó. Muszka Dániel, a MUSZI Dél-alföldi Területi Igazgatóság igazgatója * Valószínűleg az általam megkérdezett mezőgazdasági vállalkozó tanácstalansága, az adózás rendeleteiben való járatlansága volt az oka a félreértést és vitát kiváltó megjegyzésnek. Valóban nem könnyű és sok erőfeszítést igényel az eligazodás, s ehhez az adófelügyelőség, a MÜSZI, vagy bármely segítő szolgáltatást ellátó szervezet további munkájára is szükség van. Így örömmel adtunk hely a tisztánlátást segítő „jegyzői jegyzetnek". T. Sz. I. A kötélverők A tévé Mesterek című rorozatában nemrégiben ódai Lhletettségű filmet mutatottt be Arany András, 75 évi-s abádszalóki kötélverő kisiparos munkájáról, aki ütött-kopott műhelyében ma is míves mestere szakmájának. Ez a megindítóan szép film (rendezője: Pásztory János) hozta most vissza emlékezetünkbe a szegedi köteleseket, akiknek műhelyeit a város vízi és szárazföldi szükséglete alakítot'a ki, jelentősebben a 18. században. Bálint Sándor írja: „A helybeli kötélverők első, német, nyelvű céhlevele 1743-ból való, Mária Terézia adta ki, Prágában. Megszerzése 490 forintba került. Ekkor kapták a legények is német nyelvű szabályzatukat, amelyet Wöber György föcéhmester később magyarra is lefordított (1822). Magyarsága, helyesírása még nem egészen kifogástalan, de kifejezi a társadalmi folyamatot: a barokk Szeged nemzetiségi városból magyarrá vált, és befordult a reformkorba." Kötélverő dinasziták: Agátz, König ós Wober család. A szegedi kötelesek a környéken termelt nyersanyaggal dolgoztak, de orosz, olasz és amerikai alapanyagból is. Valamikor nagy cikk volt a ló- ós a marhaszájkosár, a rudazó. a szántógyeplő, a nyűg, az istráng, a kötőfék, valamint a hajózásban alkalmazott kötelek. A kötélverők főbb munkafolyamatai a kővetkezők voltak: a nyers kendert kifésülték a gerebenen, majd a kóc egyik felét a verökerékhez erősítették, a másik felét a kötélverő derekára, s így „etették" a gépet. így készült a spárga, s ebből a méternyi faállványra szerelt sínen a kerékkel hajtott fogaskerék-áttételekkel mozgatott és vasból kovácsolt sodrószerkezeten a kötél, kívánt vastagságúra. Gazdagh Istvánnak (DM, 1977. február 13.) a kendercgyikl utolsó mestere, az 1896-ban született Kalapos Ferenc így vallott: „Akkoriban — tudniillik, a tízes években — sok kötélgyáros volt Szegeden. Legismertebb természetesen a Varga (Vanberger) volt. Az nagyon élelmes kereskedőnek bizonyult, igaz, keresett volt a hajókötél, a géphajtó kötél. különösen a katonaság volt a jó vevő. A Varga társult a Grünnerrel, akinek pénze volt töméntelen, esze meg kevés. A Vargával éppen fordítva állt a helyzet. Hát valahogy igy alakult az iparfejlődés." Vallomásából az is kiderült, hogv ő még dolgozott az 1815-ben föltalált kötélverőKözlekedünk, s velünk együtt az integrált áramkörök is felszálltak a jármüvekre — írja a Mikrovilág idei, harmadik száma. Lassan megszokja már az újságot kedvelók tábora a lap új köntösét, amely a megváltozott tartalmat szolgálja, azt a törekvést, hogy ne csupán a számítástechnika egy-egy részterületének szerelmeseihez szóljon, hanem az informatika iránt érdeklődök széles táborához. Ennek megfelelően a mostani számban, melynek fő témája az elektronika és a közlekedés kapcsolata, az érdekes és mindenki számára érthető, emészthető cikkek mellett jól megfér a két hétre — március Mikrovilág l-jéig — szóló műholdas tv-műsorok részletes ismertetése a videózok számára szóló gyakorlati tanácsokkal, és a hobbi számitógépeseknek készült szórakoztató játékprogramokkal. A BLICC-STOP a buszon és a Nincs kecmec című írásokban a közlekedési jármüveken már itthon is használatos fedélzeti számitógépek hasznáról olvashatunk, de beszélgetést közöl a lap az Ikarus fejlesztési szakemberével arról is, miért nem követi a legnagyobbak közé tartozó autóbuszgyártó vállalat a jó példát, miért nem lesz egyhamar beépített számítógép az Ikarus buszokon. A ma már egyre többféle műholdas tv-műsort nézőknek a programon kívül új rovattal, a Telehírekkel szolgál a lap, valamint egy érdekes interjúval, melyet a becslések szerint már itthon is hatvanezer lakásban fogható Sky Channel európai koordinátorával készítettek abból az alkalomból, hogy nemrégiben a gazdagréti kábeltévé vendége volt. Az újságból kiderül, hogy a Sky tervezi, hogy műsorzárása után rendszeresen sugározza majd egy másik adó, a The Árts Channel kétórás műsorát, de konkrét megállapodás még nem született. vei, a mechanikus szerkezetűvel. A szegedi nagy kötélgyárat 1977-)ben szüntették meg, pedig évente legalább ezer tonna kötelet gyártojtak benne (Tolbuhin sugárút). Szeged két nagyobb ken-" dergyárán túl, a múlt század végén, a századfordulón a városban 9-10 önálló kötélverő kisiparos működött, és ezeki 30-40 munkást foglalkoztattak. De a kenderfeldolgozás gyári méretű dimenzióit is innen irányították 1877-től (Szeged), illetve 1888-tól (inkább 1886-tól, Újszeged), s a KSZV-korszaknak első vezetője a felsővárosi kőműves fiából lett vezérigazgató, Tóth László volt. A szegedi kötélverők műhelyeiben valamikor olyan nagy fegyelem és szaktudás uralkodott, hogy ide jártak tanulri többek között csehországi ési ausztriai fiatalemberek, s egyes visszaemlékezések szerint vo'J'k olyan korszakok, amikor egy-egy szegedi mester keze alatt 80-100 legény is dolgozott. A szegedi kendergyár is tulajdonképpen 1870 körül, Bakay Nándor kötélverő műhelyéből bontakoz.ott ki, ö meg mesterségét édesapja újszegedi kötélverő műhelyében tanulta. Az idős Bakay nemcsak kötelese volt Üjszegednek. hanem bírója is, aki saját házában 1840-ben iskolát is nyitott, az akkor mintegy száz körüli lakosú kis településnek. Jelentősebb köteleseink sorában "Vártjuk számon Pollák Sámuelt is, akinek üzeme az Arany János utcában működött, és egyik kereskedelmi útjáról hozta magával azt a rébipv ginkgo biloba fát, amelyet a japánoki ugyan .szt.i; „ nak tekintenek, d- >•* -lünk — a Széchenyi téren és a Takaréktár utca környékén — űj otthonra talá'tok. És hogy termésük milyen szagot képes ontani? Így talán már nem i.s annvma kedves ez a páfrányfenyő. Bátyai Jenő 1988. FEBRUÁR 2S„ CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: MATYAS A Nap kel 6 óra 34 perckor, és nyugszik 17 óra 21 perckor. A Hold kel 10 óra 3 perckor, és nyugszik 2 óra 23 perekor. VIZALI.AS A Tisza vízállása Szegednél srerdán plusz 1S9 cm (apadó). SZÁZHETVEN ÉVE született Képessy József (1818— 1876) vizépitö mérnök. Széchenyi István 1647-ben a Tisza-szabályozás VI. folyamosztályának igazgatómérnökévé neveztette ki 1866-tól a bánsági határőrvidék vízi munkálatainak — a Temes és a Béga szabályozásának, valamint hajózhatóvá tételéinek, s ezzel kapcsolatos vizrendezésevnek — volt a vezelője, 1868-tól vízügyi igazgatói beosztásban. Jelentós az 1867-ben -megjelent müve, A Magyar Alföld hydrographiája. vizmüszaki nézetek és javaslatok a földöntözés érdekében. NAGYSZlNIlAZ Este 7 orakor: Otelló (Kodály bérlet). KISSZINHAZ Este 7 órakor: Irma. te édes (Hódmezővásárhely teltház-akakció). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 19. délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Feltámad a vadmvugat (színes, m. b. amerikai kalandfilm. IV. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: A kis Muck története (színes. m. b. NDK film) negyed 6 és fél 8-kor: Hótneál (színes magyar film). Szabadság: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Végső visszaszámlálás (színes, m. b. amerikai fantasztikus film. IV. helyár!). Fiimtéka: fél 6 és fél 8 órakor: Suttogások és sikolyok (színes svéd film). Kiskőrüssy halászcsárda: (videomozi) délután 4 és este 8 órakor: Menekülés New Yorkból (színes amerikai film). Éva presszó : este 8 órakor: A rendőrnő <m. b. olasz filmvígjáték). ÜGYF.I.FTFS GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3 szám (13/57-es). Esto 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BAI.FSETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegedon az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. Gyermeksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebészeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-109. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GEGESZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Újszegedi Gyermekkórház Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és Csütörtökön délután 3 órától 6 óráig nivnato. 19.15 19.30 20.00 21.05 21.50 22.10 17.10 18.10 19.20 20.30 20.35 21.20 16.50 17.30 18.30 19.15 19.30: 20.00 21.00 21.20 Rajzfilm Híradó : Politikai magazin Dok.-film : Híradó Éjszakai műsor BELGRÁD 2. Jégkorong Férfi mülesiklás Jégkorong Hírek Női sífutás Férfi óriás mülesiklás ŰJ VIDÉK Híradó magyarul és szerbhorvátul Újvidéki képeslapok Férfi óriás mülesiklás Rajzfilm Híradó magyarul Külpolitikai műsor Híradó szerbhorvátul Olimpiai játékok T» » leve BUDAPEST 1. 8.55: Képújság 9.00: Tv-torna 9.05: Teledoktor 9.15: Légy ügyes a szerelemben — zenés vígjáték — (Ism.) 11.00: Képújság 16.55: Hírek 17.05: Kívánságára 18.10: Napraforgó 18.30: Tv-torna 19.00: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.30: Híradó 20.15: Szomszédok 20.45: Hirháttér 21.30: Van ót perce? 21.35: A Sólyom bosszúja — angol film 23.10: Hiradó 3. BUDAPEST 2. 16.30: Képújság 16.35: Hírek szlovák nyelven 16.40: A tenger mindenkié 17.25: Képújság 17.30: A téli olimpiáról jelentjük . . . 19.00: Nasa obrazovka — szlovák nyelvű nemzetiségi műsor 19.30: Orákulumok — hiedelmek — olasz kisfilm 20.00: A téli olimpiáról jelentjük . . . Közben: Kb. 21.05: Híradó 2. 22.40: Képújság BELGRÁD 1. 16.50: Híradó magyarul és szerbborvátul 17.30: Körzeti híradó 18.00: Belgrádi műsor 19.00: Otós stúdió KOSSUTH 8.20: Vállalkozásban 8.30: Varázsos hangok — varázsos dallamok 9.05: Ziehrer múveiből 9.30: Háttérbeszélgetés 10.05: Diákfélóra 10.35: Labirintus — (ism.) 10.50: Verbunkosok, katonadalok 11.19: Ránki György: Két bors ö k röcsRo 11.38: Kiesi Biri királysága — 3. — Gerö János kisregénye 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Válaszolunk hallga tóinknak 13.00: Zenekari muzsika 14.10: Népzene Kuvaitból 14.23: Zenei tükör 14.58: Játék — Jurij Bondarev regénye 15.54: Muzsikáló természet — Madárhangok Glapagos szigetéről 16.05: Révkalauz 17.00: Amerikából Jöttem 17.30: Hamarosan halljuk őket 17.50: Filmzene 18.00: Kritikusok fóruma 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Nagy színházi siker volt! — Mona Marié mosolya — Claude Magnier vígjátéka 21.49: Komoly zene — könnyedén 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Kicsoda ön? 22.50: Barangolások Japánban — Epilógus 23.39: Régi hirvs énekesek műsorából 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . .. PETŐFI 8.05: Citeramuzsika 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: — 12.00: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Hollós Lajos fúvósmüveiböl 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Iránytű 15.05: Tudomány könyvespolca 15.10: Operaslágerek 15.45: Torvénykönyv — (ism.) 16.00: Nótacsokor 17.05: Ipargazdák 17.10: Hobby Hutcherson (vibrafon) dzsesszegyuuese játszik 17.30: Metronóm 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Country-világ 21.45: Rülunk van szó! 21.50: Kabarécsütörtök 23.20: Az U2 együttes ritkaságlemezeiből 0.15: Éjfél után . .. BARTÓK 8.13: Thais — részlelek Massenet operájából 9.00: Szimfonikus zene 10.30: Herne-i Regi Zenei napok — 2. 11.15: Pillanatkép 11.20: Magyarán szólva... 11.35: Soproni József kórusmuveiböl 11.52: Trisztán és Izolda — részletek Wagner operájából 13.05: Hídfők a végtelenbe 14.05: A Pozsonyi Filharmónia vonósnégyesének hangversenye 15.04 : Pophullám 16.02: Nagy mesterek kamarazenéjéből 17.00: Két hangon — Radnóti Miklósról 17.30: Kodály: Magyar rondó 17 41: Berlioz: Te Deum 18.30: In limba maierna — román nyelvű nemzetiségi műsor 19.09: Rádióhangversenyekről 19.35: Uj lemezeinkből 20.28: JevgonyiJ Nyesztyerenko operaáriákat énekel 21.00: Oltó Klemperer vezényli a Pbilharmonia és az Uj Philharmonia Zenekart 22.35: Fejezetek az elektroakusztikus zene történetéből — 7. 4