Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-23 / 45. szám

78. évfolyam, 45. szám 1988. február 23., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kedvező változások jelei Gazdálkodási téma a Szeged városi pártbizottság előtt A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottsága hétfőn délután tartotta soros ülését, Schmidt József titkár elnökletével, a Komócsin Zoltán téri székházban A testület a következő napirend szerint végezte munkáját: Megtárgyalta az IOUT. évi gazdaságpolitikai programjának végrehajtásáról o.s az. 11)118. évi gazdálkodásra történő felkészülésről szóló jelentést — Fraknóy Gábor titkár előterjesztésében; A városi pártszervek is a fegyelmi bizottság 1987. évi munkájáról szóló jelentést — Szekely Sándor első titkár, illetve Török József, a fegyelmi bizottság elnöke előadásában; Megtárgyalta es elfogadta a testület saját idei munkatervet, majd elfogadta a „legutóbbi pártbizottsági ülés óta végzett munkáról szóló első titkári tájékoztatót. A pártbizottsági ülésen részt vett 3urűui László, a megyei pártbizottság titkára is. Szombati lapunkban részletes tájékoztatót közöltünk az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának üléséről. A fő téma ott is a gazdaságpolitikai program végrehajtása volt. A megyei partbizottsagi elemzessel teljes miértekben összecseng a Szeged városi pártbizottság minden megállapítása, de természetesen nagyobb mertékben koncentrál a helyi sajátosságokra es tapasztalatokra. A városi pártbizottság elé terjesztett jelentés a szegedi gazdaság helyzetet, fejlődésének. tendenciáit ás tennivalóit a következőkbe.t foglalta össze: Az MSZMP KB 1986. november 20-i hatarozata, valamint a megyei pártbizottság állásfoglalása alapján a városa pártbizottság meghatározta 1987. évji gazdaságpolitikai programját. E program végrehajtását a párttestületek összességében jól segítették. Nagyobb aktivitást fejtettek ki a pártbizottság melled működő munkabizottságok is. Fejlődött ellenőrző, számonkérö szerepük is. Mindezek eredményeként, városunk gazdaságában 1987-ben kedvező változások jelei bontakoztak ki: az országos átlagot meghaladóan fejlődött. Az ipar teljesitményemeikedése a tervezettnek (2-2.5 százalék) közel kekszerese. Ezen belül a gépipar es: élelmiszeripar dinamikusabban fejlődött. Továbbra is kiemelkedő az ipari szövetkezetek teljesítménye. Az export a termelésnél nagyobb mértékben — 5-6 százalókkal — bővült; ezen belül a konvertibilis elszámolású kivitel mintegy 20 siűzalékkai nőtt. A város gazdaságának legproblematikusabb ágazata 1987-ben az építőipar volt; mind a termelési mind a létszám 20 százalékkal csökkent. Kedvező viszont, hogy stabilizálódik az SZMMV helyzete, s nem kis erőfeszítések: árán rendezte pénzügyi hiányát a Délép. A mezőgazdaság teljesítménye elmaradt a tervezettől. A kemény tél a gyümölcsösöket, a nyári aszály a kalászosokat, a kukoricát sújtotta. A vállalatok, pénzügyi helyzete javult, de az elért eredmények általában nem jelentik a színvonalasabb gazdálkodást. A nyereség mintegy 15 százalékos emelkedése többségében áremelések következménye. Valamelyest csökkent a munkaerő-fluktuáció, de még mindig jellemző a tűlkereslet, alig volt belső létszámátcsoportosítás, többségében spontán módon történik a létszámleépítés. Továbbra sem kielégítő az összhang a bérek és teljesítmények között. Igen szerénv mértékű a műszaki fejlesztés is. A lakosság életkörülményei ellentmondásosan alakultak A jövedelmek 9-10 százalékkal nőttek, ugyanakkor a fömunkaidöböl származó bevételek részaránya valamelyest csökkent. A laki >xság fogyasztása jelentősen emelkedett, áruvásárlásra közel 15 százalékkal, szolgáltatásokra 10 százalékkal fordított többet. A településfejlesztés keretében Szegeden 1077 lakás épült. Jól halad a 24 tantermts gimnázium és a Merkur-átadótelep kialakítása. Műszaki, illetve pénzügyi gondok hátráltatják a 410 ágyas klinikai tömb é.s a medence* kikötő epitesének. befejezését. Újabb három/ közsegbe jutóit el a vezetekes gaz. A gazdálkodó szervezetek a korábbinai nehezebb és bizonytalanabb körülmények között indították az- éj evet. A kormány munkaprogramjának végrehajtását célzó rendeletek későn jelentek meg. Jellemző az elökészítetlenség, a kapkodás, egyes feltélelek hiánya. Kevés a megbízható, .pontos információ, ami nehezíti a vállalati tervezést. Az adóreform bevezetése a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodósára differenciáltan hat. Várható, hogy a jól működő gazdasaga egységek kedvezőbb, az alacsonyabb hatók ony síig úuk kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek. A bérbruttósitást mindenütt elvégezték, általában hitel igénybevétele nélkül. A legtöbb gondot az alapbéren kivüli bérek bruttósítása okozta. A gazdálkodók bizonytalansága, a szerződéses árak és az import ismeretének hiánya, a rendelések visszaigazolásának késése lassítja a piaci folyamatok kibontakozását Nagyobb beruházásokat, fejlesztéseket a vállalatok, néhány kivételtől eltekintve (textilművek, konzervgyár, Taurus), nem terveznek, inkább meglevő eszközeiket igyekeznek hatékonyabban felhasználni. A közgazdasági környezet változása szervezeti módosulásokat is kiváltott. Több hagyományos szövetkézét kisszövetkezetté alakult át (Fén:lex, Medikémia, Universal, Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet, Szinkron stbj. A Vidia ikereskedőhá/zá szerveződik. Nő az együttműködés, a gazdasági társulások szerepe, jelentősége is. Élénkül a-vállalatok érdeklődése a vegyes vallalatok iránt, svéd, osztrák, francia és szövjeU partnerekkel, A gazdasági egységek ez évi elképzelései, célkitűzései az alábbiak szerint alakulnak: Az iparban fokozódik az erőfeszítés a teljesítmények növelésére. A belföldi kérésiét csökkenését az export bővítésével kívánja kiegyensúlyozni a gépipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar. Az építőiparban továbbra is a kereslet szűkülését prognosztizáljak. Fokozódik a törekvés a minőség javítására, a határidők betartására. A mezőgazdaságban gond az évek óta elmaradt műszaki fejlesztés, a termelés költségeinek emelkedése. Nehezül a piaci elhelyezése a bornak, a paprikának, a paradicsomnak. A ki>/ponLi intézkedések a tanácsok pénzügyi lehetőségeit is korlátozzuk. Legfontosabb feladatuk, az intézmények biztonsági*» üzemeltetése és a folyamatban levő beruházások mielőbbi befej ezése. A szabályozás változásai a lakosság életszínvonalát negatívan befolyásolják. Az áruforgalom volumenében mintegy 2-3 százalékos viszszaesés várható, a vegyes iparcikkek kivételével. A szociálpolitikai intézkedések eredményeképpen a táppénz tobb mint 50 százalékkal nő. Ezek az intézkedések azonban az áremelkedést nem kompenzálják. Az 1988. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseket a társadalmi-gazdasági kibontakozási program tartalmazza. A program eredményes végrehajtása érdekében szükséges az alábbi feladatok (Folytatás a 2. oldalon.) A Desz ki Maros Tsz mostani gazdálkodásának megítéléséhez jó, ha visszamegyünk 1983-ig. Ekkor 2,7 milliós veszteséget könyvelhettek el, ezután 3 évig 6-7 milliós eredményt érlek el sorozatban. A tegnap, hétfőn megtartott zárszámadó küldöttgyűlésen 22 milliós eredményről adhatott számot a felzárkózási programját pár éve megfogalmazó vezetőgárda. Tavaly 59 millió forint értékű beruházást végeztek el, így állóeszközeik jelentős mértékben gyarapodtak. A melioráció, öntözésfejlesztés, állattenyésztő telepek rekonstrukciója, a magas technikai szintet képviselő növénytermesztési gépek haszna az elkövetkezendő években is jó esélyt adhat a szövetkezet versenyképességének megtartására, a stabil gazdálkodásra. A lemaradásunk gyors felszámolása érdekében a saját pénzük és fejlesztési támogatások mellett jelentős hiteleket vettek fel. Jelenleg 41 millió forint a kölcsöntartozásuk. Ezek nagy része azonban kedvező kamatozású, vagv kamatmentes. Ugyanakkor a kölcsönös támogatási alapban, nyereségtartalékban, fejlesztési alapban levő öszszegeik az „eladósodás" ellenére is megbízható anyagi hátteret biztosítanak. Tavaly a 30 százalékos árbevétel-növekedéshez csak 22 százalékos költségnövekedés járult, így a termelésbővítés egyértelműen nyereségnövekedéssel járt A Maros Téesz zárszámadása együtt. Létszámuk kismértékben csökkent, az ittmaradók keresetszínvonala meghaladja a 80 ezer forintot. A növénytermelésben igen jelentős a nagy értékű kultúrák aránya, az étkezési paprika és a vetőmagnak termelt növények széles skálája jelentós bevételeket hozott. A kalászosok termését viszont visszavetette a kései kelés, az aszály, a jégverés. A közöst ért károkra 11 millió forint jutott a biztosító által kifizelett őszszegből. A kár azonban hosszabb távon űjabb veszteséget jelent, hisz a sűrűn előforduló károk miatt felemelt biztosítási dijat kell fizetniük. A kukorica az itteni korábbi önmagához képest „meglepetés" növény volt, 66 mázsás átlagtermésével. A jövőben az öntözésfejlesztéssel további javulásra számítanak. Az állattenyésztésben a szarvasmarhatelep rekonstrukciójától további előrelépést remélnek. A tejhozam már tavaly is javult, de a magas silóárba, az indokoltnál nagyobb mértékű elhullásba nem nyugodhatnak bele. A baromfitelepről 552 ezer broilercsirkét értékesítettek. A naposcsibe és a táp minőségével nem voltak megelégedve, emiatt az Tápéi hajóépítők télen a Muhart Hajójavító Üzemigazgatóság tápéi szukembereinek. Az enyhe időjárás jól segítette eddig a sziabad ég alatti munkát. Több hajó, uszály is javításra vár a téli kikötőben. A munka oroszlán. Nagy László felvételei részét viszont, az a csehszlovák megrendelésre készülő bárkia adja, ami nem soká a Duna vizét szelj majd. Tavaly nat ilyen, 1800 tonnás hagyta el a tápéi üze.met s öt év alatt várhatóan harminc bárkát építenek majd. gazdagodik. részlegük, saját betevékenyen külső szolvállalkoév végén beszerzési forrást változtattak. Az ipari tevékenységük szorosan kapcsolódik a földműveléshez. mezőgazdasági alkatrészeket, ekevasakat gyártottak. A saját kereskedelmi forgalmuk elsősorban a takarmánykészletük, a kukoricatartalékaik miatt növekedhetett. A villamossági szakcsoportjuk befizetése szintén javította az. eredményt. Idén a jövedelemérdekellség kiterjesztésétől, az eddigieknél piac-érzékenyebb, s a minőséget jobban szem előtt tartó termeléstől várják az előrelépést. A termelési szerkezetben jelentős változást nem terveznek. Kalászosokat, vetőmagnak termelt növényeket a tavalyihoz hasonló területen vetnek. Az. új öntözőberendezések kihasználása érdekében az. áru- és silókukorica részarányát növelik. A zöldségtermelésben továbbra is igénybe veszik a háztáji gazdaságok lehetőségeit, s emellett a részesművelés helyett tavaly bevezetett szerződéses vállalkozási formát tartják meg. Az. idén kevesebb csirkét tartanak, helyeltük libával próbálkoznak. Ugyanis ez jobban megfelel a piaci igényeknek. Elképzelésük sikere nagyban függ attól, hogy elegendő kislibát tudnak-e beszerezni. Az ipari tevékenység a gyűrűs henger gyártásának beindulásával Az építőipari amely tavaly a ruház.ásokban részt vett, must gáltatásokra is zik. A hozzászólásokból kiderült, a tagság jól érzékeli a jobb termelési feltételekből adódó nagyobb felelősséget, a megnovekedett követelményrendszert. S ez. az elkövetkezendő években a talpon maradás legbiztosabb záloga lehet. T. Sz. I. Tollexport Makóról A makói székhelyű llungarofeder Tollfeldolgozó Kft. az idén egymilliárd forint árbevételt tervez — 100 millió forinttal többet, mint tavaly —, s termékeik 80 százalékát konvertibilis elszámolású piacon akarja eladni. Az értékesebb áruk előállítása érdekében új tollmosodát szerelnek fel. Kélmillió forintos költséggel olvun tollosztályozó gépet készítettek, amilyet 15 millió forint értekü devizáert tudjak valna csak beszerezni az NSZK-bol. Konfekciórészlegüket speciális varrógépekkel szerelték fel. A műszaki fejlesztés eredményeként az eddigi 30 százalék helyett, mar 60 százalékban mosottan értékesítik az idén a baromfifeldolgozó vállalatoktól vásárolt tollat; a mosott toll ára pedig egynegyedével több, mint a tisztítatlan árué. A varrórészleg bővítése lehetővé teszi, hogy az eddigi 20 s/„zalékról 25 százalékra növeljék konfekcionált termekeik arányát. t