Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-17 / 40. szám

3 Szerda, 1988. február 17. Nincs Flóraszept... ... az egész városban, pontosabban a háztartá­si és vegyi boltokban. Keresi boldog-boldogta­lan, de bár ne is ten­né! Még hűlt helyét sem találja, se hírét,sp hamvát, de még porát sem. Ez volt a helyzet tel­jes két hónap óta, egé­szen tegna|5előttig. Teg­nap viszont módosult a kép. Az üzletek többsé­gében ugyan továbbra sem kapható e fontos szer, de a Bartók téri­ben igen. A kiskunha­lasi Füszérttől kapták az árut, s hogy meny­nyit? Ha „bejön" vá­sárolni egy nagyobb kö­vület — mondta az üz­let egyik dolgozója —, megtörténhet, hogy el­viszi az égészet. Ezek szerint nem túl sokat kaptak. Tehát: most még van! Addig tessék ven­ni, amíg „be nem megy" egy nagyobb közület Magyar-jugoszláv tanácskozás Egynapos magyar—jugo­szláv vasutas szakszervezeti tanácskozást tartottak teg­nap. kedden Szegeden, a vasutas-szakszervezet terü­leti intézőbizottságának ta­nácstermében. A két szom­szédos ország delegációja szélték a — Hasan Hrnjic, a Jugo­szláv Szállítási és Távköz­lési Szakszervezeti Szövet­ség elnökének és Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szak­szervezete főtitkárának ve­zetésével — kölcsönösen tá­jékoztatta egymást a két szakszervezet jelenlegi hely­zetéről, és megvitatta a moz­galmat érintő időszerű kér­déseket. így a vasúti köz­lekedés fejlesztési program­ja Magyarországon és Ju­goszláviában, az új tech­nológiák bevezetésének szo­ciális következményei és ra­cionalizálás a közlekedésben, valamint az EGK közlekedé­si hálózatának hatása a ma­gyar és jugoszláv vasutak fejlődésére című témakö­röket. Ezenkívül megbe­kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit, továbbá véleményt cse­réltek az év során meg­rendezésre kerülő nemzet­közi tanácskozásokkal kap­csolatos kérdésekben is. Szó volt a májusban Moszk­vában megrendezendő eu­rópai vasutas-szakszerveze­tek tanácskozásáról. A delegációk tagjai a dél­utáni órákban városnéző sé­tájuk során Szeged város nevezetességeivel ismerked­tek, majd vasutas szociális létesítményeket látogattak meg. G. J. Kapcsolatban a mérgekkel Félidőben a kutatási program Magyarországon a legtöbb mérgezés itt, Csongrád me­gyében, Szeged környékén történik. A foglalkozási ár­talomból eredő mérgezések lapotukhoz hasonlítják majd más munkahelyet keresnek, azonban csak tört részét te- négy év múltán mérési ada- Így kérdés: marad-e any­szik ki az összes növényvé- taikat, amikor a most még nyi emberünk a kísérlet vé­dő szerrel történő mérgezés- tanuló fiatalok először ke- gére, amennyi még statiszti­nek. A többi véletlen bal- rülnek kapcsolatba a nö- kailag érzékelhető adat­eset, illetve a szerekkel el- vényvédő szerekkel. Szolnok mennyiséget szolgáltat szá­követett öngyilkosság. megye a szántóföldön, munkra. A DDT helyett alkalma- Csongrád pedig az üveghá­zon új növényvédő szerek: zakban dolgozók körében a karbonátszármazékok és a piretroidok, az idegmér­gek. Szabályszerű haszná­lat esetén ezek az idegmér­gek mind a természetben, mind a szervezetben hamar végzi a felméréseket. — Igaz, az ön kezében futnak össze mind a négy megye köjáljainak . és nö­"•'•"yvédn állomásainak ada­tai, mégis csak szűkebb ha lebomlanak, nem halmo- zánfc üvegházainak dolgo­zódnaik fel. Ennek okán ál- zóiról, az ö vizsgálati ered­talános természetkárosító, ményeikről kérdezem. avagy krónikus mérgezési veszélytől nem kell tarta­nunk. A károsításhoz egy­szerre nagy dózis növény­védő szer kell, illetve a szerek használatával kap­csolatos szabályok megsze­gése. Az idegmérgek gyors le­bomlását eleddig laborató­riumi kísérletek bizonyítot­ták. Európában még nem — s így Magyarországon sem — történtek még olyan vizsgálatok, amelyek a nö­vényvédő- szerekkel hosz­szú időn keresztül dolgo­zók esetleges szervi károso­dását figyelték volna. A SZOTE Közegészségtani és Járványtani Intézetének ilyen irányú ötéves kuta­— A tudományos prog­ram ötéves. Az alapvizsgá­latokat 1986-ban végeztük, s 1990-ig minden esztendő­ben egy alkalommal végez­zük. Eddig tehát a kiinduló­vizsgálaton kívül egy alka­lommal néztük a fólia alatt, illetve az üvegházakban dolgozó emberek laborató­riumi adatait. Vizelet-, vér-, EKG-, kromoszóma- és im­munrendszer-vizsgálatokat végzünk. Ez utóbbi — a szervezet védekező mecha­nizmusa, az immunrendszer — önök csak —, hogy úgy mondjam — a hivatásos nö­vényvédőket figyelik, s a kísérleten kívül maradnak azok, akik magángazdasá­gaikban — minden bizony­nyal — több esetben a sza­balyokat be nem tartva — dolgoznak a növényvédő sze­rekkel. — Igen, csak a termelő­szövetkezetek növényvédői a kísérlet alanyai, őket tud­juk rendszeresen és folya­matosan vizsgálni, hiszen számukra a tudományos programtól függetlenül is kötelező a kéthetenkénti la­boratóriumi ellenőrzés. Eb­ben az évben azonban bő­vítjük a kört, mert a nö­vényápolással' foglalkozókat — konkrétan a bokrosi téesz dolgozóit is szűrjük, azzal a céllal, hogy megnézzük, a permetezést követő várako­zási idő után kerülhetnek-e kis mennyiségű méregre egészségre káros mennyiség­is igen érzékenyen és gyor­san reagál, ennek okán igen megbízható adatokkal szol­gál. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ha a ben mérgek a növényápolók szervezetébe. Kalocsai Katalin Eloszlott a csőd köde Kisüzemi zárszámadás Régi nóta, amit megtehet a nagyüzem, megteheti azt a kicsi is. Eddig ugyan leginkább csak úgy ta­pasztaltam, hogy ami rossz a nagyban, megterem a kicsiben is, de úgy látszik, tágítható a kör jó irányba is. Zárszámadást tartottak a napokban a Szilágyi csa­ládban, Domaszéken. Eljött a szövetkezet elnöke. az állattartást fölülről irányító megyei szervezet munka­társa. itt volt a tejipar igazgatója, sót ö vendégeket is hozott magával a Dunántúlról, és mindenféle fontos emberek, akik a gondozásra kiadott negyven tehén ügyében bármit is tettek, illetve tehetnek. Az állat­orvos is. Hívták az újságírót is, de nem ment cl. Nagyüzemi zárszámadásokon se szokott ott maradni, amikor már az ételeket tálalják, hadd maradjon meg ez a különc szokása ezután is. Elment viszont később, alig egy hét múlva, amikor senki nem várta. Biztosan akad ember, aki visszaemlékezik rá, hogy egy évvel ezelőtt írtunk a család nagy vállalkozásáról, leginkább pedig arról, hogy a szövetkezet által kihelye­zett negyven tehén sorsa könnyen kudarcba fulladhat, mert a vállalkozást teljes anyagi csőd fenyegeti. Talán arra is emlékeznek néhá­nyan, hogy a negyven tehén továbbra is a szövetkezet tu­lajdonában van, Szilágyiék a tartás fejében a tejet kap­ják, és a szaporulatot. Mi a haszna akkor a szövetkezet­nek? Az, hogy övé marad a nagyüzemi felár. Most vi­szont, a zárszámadáson azt ., jelentette ki az elnök, elosz- fagnal e"nekmar volt e8Y van e8Y éjszaka született lott a csőd köde, az eszten- kemeny foprobaja. Akkor 150 borjú, infralámpa szárítja. r>,~. életveszélyes evickélései ezer formt volt a küszöb, Az igaz, fütyülni nem ta­után nullára zárt ez a nagy- csökkent is azonnal a terme- nulnak meg a sárgarépától a uuiime integrált vállalkozói lea Ha mos4t, "J™ indítanánk tehenek, de jól érzik magú­kisgazdaság és ez a tovább- ezt a jetién játékot, szín- kat. Apró bőgésekkel beszél­élés lehetőségét adja. Se ha- te. . exportlehetősé- getnek a gondozókkal, és szon se veszteség és ez már 8unk'01 fosztanank meg ma- minden mozdulatukra kap­nagy'on nagy szó.'innen már g"nkat; (Könnyen oda jut- nak emberi feleletet. Hogy a el lehet indulni a további hatnank. ahol szomszédunk valóban szerető gondosko­áK) dás, a környezetük tisztán Nem titkolják most se, tartása, az állatok tisztára a, iflahh háMsnért talál sok irigyük is támadt ta- vakarása mennyivel több te­tam itthon természetesen valY- - sokan nyugtázták Jet ad talán a biológusok most is az kSóllS ^ételként a tenyegetó Sí" atTet évíSSLf ped'fmS Tti A„ SUZL ahnvJ fo" val etetitek a teheneket? dél sincsen. Terka mellett l „W t ^HáS áív prv" úri teheneitek van- még kettő ad napi negyvenöt gyott az adossag ugy eny- ' ,iter fö,öu Hf), bújRál emo. vu! a légkör ^f £övefke£ volt a sárgarépa, most is ti- £tt a legnagyobb nagyüze­és a vállalkozók között. Ta- zenot forint flott van az m. atlag is! Ián mondani is fölösleges, a minapi zárszámadás már a létezhető legjobb a javulás felé. Adósság csen! sin­hangulat­zenöt forint fölött van ára. Ránézésre is luxus. Mindkét fülén fülbevalója Csakhogy: most se ad érte van minden tehénnek, újab­többet a fölvásárló három &an ugyanis már törzsköny­azért is fontos, mert au­gusztus elsején telik le a négyéves szerződés: minden esély adva van tehát a foly­tatásra. Tavaly még teljes bizony­talanságban élt a mezőgaz­daság az adózást illetően, ezért senki nem akart pél­dául borjút venni. Most? Szavaikat idézve írom le: ki­lesik a tehénből. , '. ;forintnál! Igaz, azt a ható- vezik is őket Borjú két év u h' il n f nUle F; a"yag°t. ami a sárgarépában óta nem hullott el. ez is kodas jegyeben zajlott le. Ez ^^ vgn> ^ a ^^^ nagy szó. És az istálló. a biológiáját segíti, bele lehet nagyüzemi állatpalotákhoz keverni a takarmányba is, képest, még mindig a lehető de akkor még a negyven fo- legegyszerűbb és legcélsze­rintnál is drágább. Az is lu- rűbb. Föl van ugyan szerel­xusnak tűnhet, hogy napon- ve mindennel, ami a munka ta tíz mázsa silót etetnek, és könnyítéséhez kell,.de a^fala más tápláló-tejelő takarmá- még mindig fólia, és a teteje nyokat is adnak, de így for- nád. Ajtaja mindig nyitva, dúlhat elő csak az a csoda, hogy be ne fülledjenek, meg hogy a nagymamakorú Terka ne izzadjanak a jószágok tehén naponta 52,8 liter te- benne. Rideg tartás ez majd­(Ehhez Jet ad Azt óllítólag már Má- nem, emberi melegséggel fű­Uoii p»v keménv ria-Terézia hirdette, etetni szerezve. Az istálló tövében n eeSzes Hallani egyre kell a birkát, ha nyírni akar- hatalmas tartály áll. abba gyakrabban és egyre 'erőseb- i"k (kár, hogy adórendsze- hozzák a keveréktakar­ben ha adóz k minden fii- runk ezt elfelejti!), hogyne mányt és onnan adagolják lérje után a gyári munkás, tudná a haszonra epulo te- naponta. Az udvaron gepek, á/ értelmiségi és kivétel henészet. Szalmán táplált te- termelik, kaszaijak, betaka­nélkül mindenki miért szab- héntöl az áttelelést se na- ritják. behordjak velük a tak an^ira magas küszöböt SY™ 'ehet elvárni. Szinte takarmányt. Hogy menny,, a mr-sztságnak* Egyetlen grammra megy a jatek: eny- er ez is, munkaban, illetve jó szót nem tudnánk monda- nyit adunk, ennyit kapunk, értékben kifejezve nem na­n, uj adórendszerünkről. Valamivel többet kell kap- gyon számolja senki Sokat kényszer szülte. Az se tudna nunk. mint amennyit bele- dolgozik az összetartó ket ,ó' mondani róla, aki létre- fektetünk- A célszerűség «-salad, csak így boldogulhat­hozta. mert kénytelen látni, már addig fajult, hogy a hatalmas nehézségek támad- születő borjút azonnal elve­nak belőle A sok-sok. elsza- szik az anyja alól, és mes­lasztott lehetőség fakad ki terségesen táplálják. Ha csak most a gazdálkodás beteg „fölnyalni" is engednék, már szervezetéből, de a paraszt- nem adná le a tejét. Most is tási programja pillanatnyi- növényvédő szerekkel dol­lag Jélidejénél tart Az in­tézet adjunktusát, a vizs­gálat irányítóját, Vetró Gá­bort kértem meg a prog­rammal, az eddigi eredmé­nyekkel kapcsolatos tájé­koztatásra. — Négy megyében — Bács-Kiskun, Békés, Szol­nok, Csongrád gozók a szigorú előíráso­kat betartják, akkor nem szenvednek egészségkároso­dást. — Lehetséges, hogy az öt­éves ciklus végén, a köve­téses vizsgálat utolsó mé­rése a mostaninál rosszabb eredményeket hoz? Arra a növényvédő szerekkel fog­lalkozók körében a felmé­réseket. Azzal a céllal, hogy megtudjuk: a növényvédő szerekkel hosszú időn át történő érintkezés ártal­mas-e az egészségre, okoz-e maradandó szervi károso­dást, vagy sem. A megyék között munka­megosztás van. Bács-Kis­kun az állókultúrában — mint például a szőlészet — végezzük gondolok: kevés idő telt még el a növényvédő szerek egészségkárositó hatásának kimutatásához? — Mindazok, akik részt vesznek a vizsgálatokban már évek óta — a kutatá­si programot jóval megelő­zően — növényvédő sze­rekkel dolgoztak. Követ­kezésképpen meglehetősen hosszú ideje kapcsolatban állnak a mérgekkel, s en­nek ellenére sem észleltünk dolgozókat vizsgálja. Békés náluk lényeges elváltozáso­megye szakemberei a nö- kat. Gondunk inkább az, vényvédelemmel majdan hogy a kísérletre kiválasz­foglalkozó szakközépiskola tottak egyre-másra hagyják tanulóit figyelik. Pontosab- ott a termelőszövetkezeteket: ban a jelenlegi egészségi ál- nyugdíjba mennek, vagy Gépújdonságok Csaknem egymilliárd fo- műkben hazai gyártású esz­rint értékű új berendezéssel közök a fő „rendszernö­bövül atz idén a Bábolnai vény", az elmúlt évinél 2-2,5 Iparszerű Kukoricatermelő százalékkal nagyobb terüle­Közös Vállalat (1KR), vala-' ten termesztendő kukorica mint két és félszáz taggaz- eredményesebb termesztését daságának gépparkja. A zö- segítik elő. Lengyel áruk Szegeden Sportszerekből. kozmetikai cikkekből, műszaki árukból nyílt ' kiállítás tegnap, kedden délelőtt a technika házában. A Vi­dia Kereskedelmi Vállalat meghívására a lengyel Universal Kereskedelmi Vállalat mutatja be három napon át az általa for­galmazott termékeket. A két vállalat több évtizede áll már kereskedelmi kapcsolat- kozó eredményeként. ban egymással, évente mintegy 50 millió forintért vásárolnak a szegediek lengyel termékeket. Most, a három nap alatt, ke­reskedőankétok szervezésével is igyekeznek a két rée közötti kapcsolatot szorosabbra fűzni. Választékbővitö árucsere keretében várhatóan már az idén 300-400 ezer rubel értékű áru cserél gazdát, a mostani talál­nak. Erősen bizakodnak, idén már magukra is többet költ­hetnek. Állítólag az elnök mondta a magángazdasági zárszám­adáson, most már nem sza­bad abbahagyni. És gratu­lált az eredményekhez. A tejipar zalaegerszegi vendé­gei pedig minden részlet után érdeklődtek, hiszen, szerintük, aprófalvas megyé­jükben még tobb lehetőség nyílna hasonló vállalkozások megszervezésére. Igaz, ne­hezebb is lenne, mert mintha még jobban elölték volna ott a vállalkozói szellemet. Horváth Dezső Felújított pályaudvar Teljes felújítás után is­mét megnyitották a Pave­leckij pályaudvart Moszkvá­ban. A század elején épült pályaudvar méreteit hatszo­rosára növelték, így az most Európa legnagyobb pálya­udvara lett. Az építők meg­őrizték a pályaudvar erede­ti formáját, a homlokzat dí­szítését. Kívülről a pályaudvar földszintes épületnek tűnik, belül azonban háromszintes, nem számítva az alagsort, hol a csomagmegőrzőt he­lyezték el. A pályaudvar alapterülete 40 ezer négyzet­méter, egy időben 10 ezer utasnál is többet tud fogad­ni. A pályaudvarra napon­ta csaknem 40 pár vonat fut be.

Next

/
Thumbnails
Contents