Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-17 / 40. szám

78. évfolyam, 40. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART Ilavi előfizetési díj: 43 forint 1088. február 17.. szerda SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1.80 forint A KSH adatai A gazdasági folyamatok 1987-ben Néhány hete lapozgathatták olvasóink a Központi Statisztikai Hivatal országos tényeket elemző jelentését. Néhány napja kaptuk meg az intézmény Csongrád Megyei Igazgatóságának szűkebb környezetünkre jellemző adatait csoportosító, boncolgató dokumentumát. Ha a gazdasági folyamatokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy sok helyi tendencia alaposan eltér az 1987-es teljes népgazdasági iránytól. Egyszer jó, hogy nem hasonlít a megye a kedvezőtlen átlaghoz, máskor viszont irigykedhetünk egy közepes megyére is. Ipari dinamika Csongrád megye ipara 1987-ben gyorsan fejlődött, bár a többlettermelés évközi eloszlása egyenetlen volt. Míg az országos növekedés 1.7 százalékos, addig nálunk 4,1 százalék a többlet. Közben a nehéziparban 5,7, az élelmiszeriparban 5,2 a teljesítmény emelkedése. A megyében jelentősen nőtt a kábel-, a villamosszerelésicikk- és a gumigyártás, valamint a baromfifeldolgozás. Viszont visszaesett a kohászat, a textil- és ruházati ipar egyes ágazatainak produktuma. Jelentős a csökkenés a boriparban is. A termelés alakulását jelentősen befolyásolta, hogy a munkanapok száma hárommal több volt az egy évvel korábbinál, több vállalat küszködött anyag és alkatrészhiánnyal, a belkereskedelemben november végétől a ruházati ipartól nem vette át az árut. Az iparban foglalkoztatot-• tak száma kismértékben csökkent. Az év utolsó napján a könnyűiparban 4,3, a nehéziparban több mint 1 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint 1987. január elsején. Viszont a megyei élelmiszeriparban közel 5 százalékkal 'többen adták le a munkakönyvüket. Az ipar exportja 9 és fél százalékkal nőtt. A konvertibilis valutáért értékesített árukért több mint az ötödéVei volt magasabb a bevétele a megye kiszállítóinak, mint 1986-ban. Viszont rubelért az eladások 3,6 százalékkal csökkentek. A kemény valutatöbblet megszerzésében az áremelések és mennyiségek szaporodása egyaránt segített. A vegyipar kivételével valamenynyi ágazat növelte a konvertibilis exportját. A szalámigyár dolláros exportja marhahúsból és bőrös sertéshúsból, rubeles kikitele pedig szalámiból, szárazkolbászból és bőrös sertéshúsból nőtt. A Tejipari Vállalat krémfehérsajt-exportja a harmadára zuhant, mert Szaúd-Arábia a csernobili tragédia óta továbbra is csak egyedi engedélyek alapján ereszti határain belülre ezt a cikket. A konzervgyár savanyúságból és paradicsomkonzervböl adott el többet a tőkés piacon. A még nagyobb fellendülést alapanyag és im-. port doboz hiánya akadályozta. A Paprikafeldolgozó Vállalat nyugatnémet márkáért adott el többet étel- és húskonzervekből. A gazdálkodók háromnegyede foglalkoztatott végéemeket, szakcsoportokat. Ezekben közel 5 ezer dolgozó vett fel 352 millió forintnyi munkadíjat. A nyereség tömege nőtt. Várhatóan nem les? veszteséges vállalat a mégye iparában. Viszont nehéz helyzetbe került — anyavállalatán keresztül — a Minőségi Cipőgyár szegedi és a Péti Nitrogénművek vásárhelyi egysége. Ez év első negyedére a tavalyinál lényegesen alacsonyabb vállalataink rendelésállománya. Igencsak alacsony az előző évről áthúzódó, nem teljesített megállapodások aránya is. Ellentmondások az építőiparban A fokozatos évközi javulás ellenére az építőipar helyzete a megyék közül — Komárom és Veszprém mellett — Csongrádban a legkedvezőtlenebb. Folytatódott a termelés csökkenése. A megyei kivitelezők teljesítménye változatlan áron számítva közel a tizedével alacsonyabb a megelőző évinél. Közben az ágazat országos teljesítménye 5 százalékkal nőtt. Soha nem tapasztalt méreteket öltött a munkások elvándorlása. A Délép létszáma több mint 11 százalékkal fogyott. E vállalat vesztesége az ágazat országos létszámcsökkenésének ötödét teszi ki. A termelékenység 2 százalékkal nőtt. Az építési piac gyors szűkülése, a lakásépítések feltűnően nagyarányú — az országos átlagot jóval meghaladó — csökkenése nehezítette Csongrád megye építőiparának helyzetét. Pénzügyileg a Délép kedvezőbb helyzetbe küzdötte fel magát. Fizetési nehézségei megoldódtak, alaphiánya megszűnt. Viszont a Vállalat termelését akadályozta, hogy a klinikai tömb süllyedése miatt az ottani munkáit kénytelen volt átütemezni. Ez mintegy 100 millió forintos teljesítménykiesést okozott. Nagy teher a minőségi kifogások miatti árengedmény és garanciális javítások magas aránya is a vállalat gazdálkodásán. Jelentős termeléskiesést okozott különféle anyagok hiánya is. Mezőgazdasági apály Az állattenyésztésben emelkedett, a növénytermesztésben nagyon visszaesett a termelés. A nagyüzemek csökkenő létszámmal, gyorsuló ütemben elavuló eszközökkel dolgoztak. Nagymértékben módosult a vetésszerkezet. Gabonafélékből a korábbinál kisebb területen 10 százalékkal kevesebb termett. Hasonlóan alacsony termésátlagra legutoljára 1983-ban volt példa a megyében. Csökkent — vetésterület bővülése közben — a napraforgó termésátlaga is. A szója területe megkétszereződött. Burgonyából az elmúlt,. időszak leggyengébb termését takarították be. Bővült a szántóföldi zöldségek termőterülete, leginkább a paradicsomé és a vöröshagymáé. Szőlőből és gyümölcsből többet vágtak ki a megyében 1987-ben, mint amennyit telepítettek. Szőlőből az átlaghozam negyedét nem szüretelték a megyei gazdálkodók. Hasonló volt a helyzet kajszi- és őszibarackból is. Sikeres évet zárt az állattenyésztés. Nőtt a tehenek száma. Sertésekből a nagyüzémekben 5 százalékkal többet, a kistermelőknél 7 százalékkal kevesebbet tartottak. Kiemelkedő a vágóbaromfi 31 százalékos felfutása. Közel 40 százalékkal szaporodott a mezőgazdasági beruházásokra elköltött pénz. A fejlesztések főként az állattenyésztéshez kapcsolódtak. Változatlanul kiemelt jelentőségű a melioráció. A biotechnológiai beruházások közül kiemelkedik a domaszéki szövettenyésztési laboratórium létesítése. A mezőgazdaságban a nagyüzemek nyeresége az egy évvel korábbinál 15 százalékkal lesz alacsonyabb. Viszont kevesebb a veszteséges szövetkezet, és náluk kisebb összegek hiányoznak 1987-ben, mint 1986ban. B. I. Egy takarékszövetkezet ötletei Igyekeznek egyre több lábon állni A hagyományos szemlélet szerint, az a dolga a takarékszövetkezeteknek. hogy pénzt kölcsönözzenek, betétet gyűjtsenek. De mi van akkor, ha egy „falusi bank" a jejébe veszi, hogy mást is csinál? Mondjuk, kereskedik, vagy vendéglátó tevékenységbe kezd, esetleg ipari vállalkozásokat menedzsel! Ma még kicsit szokatlan az efféle gondolkodásmód. Sajnos — tegyük hozzá. Hiszen a megváltozott gazdasági környezet, a vállalkozási lehetőségek „felszabadítása" sokakat arra ösztönöz, hogy a többért tegyenek is többet. Miért éppen a takarékszövetkezetek lennének kivételek? — Sajnos, a vállalkozói szféra még ma is korlátozva van! — kezdi a beszélgetést az éppen harmincesztendős Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke, Meszlényi Ferenc. — Hiszen még mindig csak engedéllyel nyithatunk fiókokat a városban. Így azután nyolc éve már nemcsak a falusi lakosság bankja vagyunk, hanem „betörtünk" a városba is. Igaz, nem csak terjeszkedtünk, hanem tevékenységeinket is kiszélesítettük. — Az eredmény? — Tíz éve 110 milliós betétállományunk volt, most 382 millió. A részjegyek 800 ezer forintról 77 millióra nőttek közben. A nyereségünk pedig 640 ezerről 15 millió forintra rúgott. Az impozáns számok ellenére igencsak kemény évet tudnak maguk mögött a szőregiek is. Tavaly májusban ugyanis elterjedt, hogy megadóztatják a takarékbetéteket. Ez ugyan így nem volt igaz, de a pénzügyi politika ingadozását mégis megérezték a takarékok. — Mit tudtak tenni a felröppent kósza hirek ellen? — Betétgyűjtési akciókat hirdettünk, ajándéksorsolást rendeztünk. is sikerült tízmillió forinttal túlteljesíteni. Mi a nagyobb üzlet, kölcsönt adni, vagy betétet gyűjteni? Nos, mások pénzét őrizni, s közben használni, még a megemelt kamatok ellenére is kifizetődőbb. Persze, csak akkor, ha jól forgatják. — Egészen más lenne a helyzet, ha megszűnne a betétekre adott állami garancia. Akkor a bankok is élesebb versenyhelyzetbe kerülnének. Mindenkinek meg kellene harcolnia az ügyfél bizalmáért. Magasabb kamattal, jobb szolgáltatásokka! lehetne csak elkerülni a többieket. Arra azonban máris van leni-tóf.ég, hogy a meglevő pénzeket különböző vállalkozásokba fektessék. Tavaly ezek a „nem banki" vállalkozások már 8 millió forint tiszta hasznot hoztak a szőregieknek. — Azt szeretnénk elérni, hogy a tagok közvetlenül is be tudjanak kapcsolódni egy- egy vállalkozásba. — Például? — Most azt tervezzük, hogy veszünk egy szippantóautót. Bérleti díj fejében kiadnánk. Az a tag, aki nagyobb összeggel beszállna a vállalkozásba, a pénzének arányában részesedne a haszonból is. — Milyen sikerrel? — Az ötvenmilliós betét- — Részvényesük lennövekedési tervünket végül ne...? KGST-tanácskozás Martonvásáron Mint a tanácskozáson elmondták, az 1981-ben létrehozott együttműködés eredményeként a résztvevők hét év alatt 27, államilag elismert, közös kukoricahibridet állítottak elő, s kezdtek termeszteni a tagországokban. E hibridekből eddig több mint 250 ezer tonna vetőmagot állítottak elő, nagyrészt Magvarországon, illetve a Szovjetunióban és Jugoszláviában, valamint a vetőmag-termesztési munkából részt vállaló Romániában. A kétoldalú kutatási kapcsolatok eredményeit értékelő meghatalmazotti beszámolók szerint ' tavaly hét közős kukoricahibrid kapott állami elismerést, s került be a tagországok köztermesztésébe. Négy hibrid magyar—NDK, egyegy pedig magyar—lengyel, magyar—jugoszláv és szovjet—NDK együttműködés eredménye. A kétoldalú közös kutatások közül a . legrégebbi és a legeredményesebb a magyar—NDK együttműködés. A két ország kutatóinak közös munkájával A KGST közös kukoricanemesítési kutatásaiban részt vevő tagországok — Bulgária. Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió —, valamint Jugoszlávia mcghatalmazottainak háromnapos tanácskozása kezdődött kedden Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetében. Az eszmecsere célja a kétés többoldalú együttműködések eredményeinek értékelése, valamint a jövő évi feladatok meghatározásaelőállított hibridekből tavaly már 210 ezer hektárt vetettek be. A többoldalú együttműködésről elmondták, hogy immár a hét ország 25 kutatóintézetében végeznek ugyanazzal a 200 hibriddel ökológiai kísérleteket. A cél az, hogy kiválasszák azokat a fajtákat, amelyek a leginkább megfelelnek egy-eey ország természeti adottságainak, s a legeredményesebben termeszthetők az adott ökológiai viszonyok között. Újdonságként — a mezőgazdaság fehérjeprogramjához kapcsolódva —r megkezdték a magas fehér jeés a hagyományos kukoricáénál kétszer nagyobb lizintartalmú apaque kukoricák kísérleti termesztését, egyelőre • Bulgáriában, Magyarországon és Jugoszláviában. Ezeknek az okoló^ giai kísérleteknek az adatait a martonvásári kutatóintézetben dolgozzák fel; 200 ezer adatot visznek számitógépre, s az eredményt hasznosításra valamennyi érdekelt intézetnek, illetve tagországnak megküldik. A kukoricanemesítési kutatásokban részt vevő KGST-tagországok meghatalmazottainak tanácskozása csütörtökön a jegyzőkönyvek aláírásával fejeződik be. (MTI) — Valami ilyesmi. Eddig a bankok nagy része csak őrizte a pénzt. Pedig az lenne jó, ha ezek az elfekvő forintok hamar működőtökévé válnának. Milyen lehetőségek vannak a befektetésre? Szinte számtalan sok. A szőregiek például az országban is elsőként szálltak be a telek- é.i ingatlanforgalmazásba. Használt lakásokat vásároltak, majd saját karbantartó részlegükkel felújíttatták, s tisztes haszonnal értékesítették. Eddig 188 lakást forgalmaztak, kétmilliós nyereséggel. — Szép haszonnal kecsegtet a kereskedelmi tevékenység is. Áprilisban többek között Szegeden, a Technika Házában nyitunk valutás boltot. A Székkutasi Takarékszövetkezettel és a vámszabad területtel rendelkező Transcoop Kft-vel közösen létesített üzletben műszaki cikkeket kívánunk forgalmazni, kedvezőbb áron. mint versenytársaink. Hasonlóan jó üzletnek bizonyult a lízingtevékenység menedzselése; — Gazdasági társaság keretében konténerekkel szálltunk be a Mávtrans szállítási tevékenységébe. De kölcsönzünk tehergépkocsikat, hűtőpultokat, vendéglátóipari berendezéseket, nyomdagépet is. — Mivel próbálkoztak még? — Videofilmet forgattunk. Angol és német nyelven a Mátyás-templomról készítettünk egy huszonöt perces filmet. Az Eklézsia Kisszövetkezet fogja értékesíteni. Külföldön már nagy divat, hogy a turisták egy-egy nevezetességről videofilmet visznek haza. Négyezer kazetta eladására számítunk az idén. Igyekeznek egyre több láb"» állni hiszen így biztosabb a talaj a talpuk alatt, is.ozoen azért a hagyományos banki tevékenységek fejlesztéséről sem feledkeznek meg: — Nyáron a Belvárosban, az Oroszlán utcában kívánunk űj fiókot nyitni. Itt nyújtott nyitva tartással szeretnénk nyerni a versenybon. Valutaváltással az idegenforgalmi szezonban reggeltől késő estig akarunk a turisták rendelkezésére állni. Sőt, szombat-vasárpap sem leszünk lusták kinyitni. Első hallásra talán furcsának tűnik egy takarékszövetkezet, ami ennyi mindennel foglalkozik. De a szóregiek aligha törődnek a fejcsóválással. — Mi a gyors megtérülés hívei vagyunk. Viszonylag kicsi a tőkénk, ezért állandóan forgatnunk kell a pénzt. A kényszer nagy úr. lehetőség pedig akad bőven. Rafal Gábor