Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

Péntek, 1!)88. január 15. 5 Megjelent az Algyő és népe Á nagy egészen belül A magyar történetírás korábbi — elsősorban politikai os jogi — érdeklődésén a maga lehetőségei között az a tanulmánykötet is túllép, amely Algyő és népe címmel a napokban jelent meg a Somogyi Könyvtár gondozásában. A kutatásnak kevés előzménye volt. Belovai Sándor néprajzi dolgozatán es Bálint Sándor Algyőre is kiterjedő kutatói munkásságán túl csak a Szeged története monográfia már megjelent kötetei és a Sándorfalvárói néhány évvel ezelőtt id. Juhász Antal szerkesztésében közzétett történeti és néprajzi munka szolgált utalásokkal. Fél évtizedes kutatómunka eredménye ez a mostani monográfia. A nagy számú szerzői kollektíva — amely a Szeged monográfia szerkesztőbizottságának útmutatása alapján végezte munkáját — nagyobbik része a szöregi (Szőreg és népe, 1977) és a deszki (Deszk története és néprajza, 1984) kötet után immáron harmadszor szövetkezett egy település múltjának tudományos igényű feldolgozására. Túlzás nélkül beszélhetünk tehát egy olyan tudományos műhely létrejöttéről, amely sajátos színfoltja Szeged és a megye szellemi életének. A mintegy 460 oldalas munka egyetlen pillantással fogja át az egykor Geunok nevezett Algyő törtenetét, az algyői halásztársadalom egész életét. A kittet nemcsak történeti feldolgozásokat tartalmaz, s egyik erénye éppen az, hogy a néprajz, a nyelvészet, a földrajz és más diszciplínák annyiban szerepelnek benne, amennyiben kiegészítik és elmélyítik az egyes történeti korszakok gazdasági, társadalmi, politikai folyamataiA történelem totális, s megvannak a maga kis totalitásai. Alá kell vetnünk magunkat szakadatlan pótvizsgáinak: szüntelenül szembesíteni kell az eszmét és a valóságost. nak bemutatását. A szerzők az algyői tarsadalom megrajzolásánál a nagy vonalak, mellett a részletekre is nagy gondot fordítottak, így szinte megelevenítik, közel hozzák az olvasóhoz az elmúlt idok realitásait. A legszélesebben vett törtenelem középpontjába a társadalmat, az embert helyezik, nagy figyelemmel a gazdaság problémáira. A több mint ezer esztendő óta lakott Algyő írott forrásban először az 1138-as dömösi összeírásban szerepei, s 07, idén éppen 850 éve lesz ennek. De nem jubileumi kegyes leltár ez a mostani vállalkozás — a történelem valamennyiünket sürget az elhalasztott-elmulasztott értékfeltáró munkára. A rettegett s mégis szeretett víz, a Tisza algyőiek életében játszott szerepének taglalásán túlmenően a mű a falu határain kívülre is tekint, nagyobb régióba pillant be. Mivel a kései feudális és a kapitalista korban Algyö része volt a Pallavicini uradalomnak, története nagyobb földrajzi egységbe simul. A felszabadulás utáni évtizedekben az egyik legerősebb vonzást maga Szeged jelenti a község számára, a másikat pedig a kőolajmező. Hogy nemzeti történelmünket hogyan osztjuk korszakokra, annak meghatározása a történettudomány Magvar könyvek külföldön A hazai tudományos élet eredményeinek megismertetésére. a magyar kultúra külföldi terjesztésére 22 országban, 35 nemzetközi könyvkiállításon és vásáron ve.sz részt az idén a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat. Közvetítésével a bemutatókon elsősorban a két, idegen nyelven is publikáló kiadó, az Akadémia és a Corvina tudományos, illetve művészeti újdonságai láthatók. A nagyobb kiállításokon 18 magyar nyelvű könyvkiadó termékeit sorakoztatja fel. Mészáros József, a vállalat ügyvezető igazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy tavaly valamennyi fontos nemzetközi rendezvényre eljutottak. A Kultúra — amely mintegy 80 ország kiadóival és terjesztőivel áll kapcsolatban — export—import forgalma csaknem elérte a kétmilliárd forintot. A könyvek mellett a bevétel tekintélyes része folyóiratok, zenemüvek, műsoros videókazetták, s nem utolsósorban nyomtatási munkák, illetve taneszközök értékesítéséből származott. A nyugati kiadók rendelésére tavaly is tobb millió dollár értékben nyomtattak könyveket hazánkban, külföldi megrendelésekből az idén sincs hiány. A vállalat megítélése szerint a magyar kiadók nem használják ki teljeskörúen lehetőségeiket. A könyvpiacon sokkal több idegenforgalmi, turisztikai kötetre, gyermekeknek szóló kiadványra lenne vevő, ám ezekből szűkös a választék. Régi hiányt pótolna, ha két évtized után ismét lenne vállalkozó egy reprezentatív, Magyarországot bemutató album készítésére. Nagy keletje lenne az úgynevezett szabadidős kiadványoknak, a sporttal foglalkozó köteteknek is. A külföldi bemutatkozások sora február másodikán a világ legnagyobb taneszközvásárán, Baselban kezdődik. A vállalat több mint három évtizede értékesít taneszközöket, s a Tanérttel közösen az oktatási eszközök piacán nemzetközi rangot vívott ki. A különféle biológiai, kémiai, fizikai szemléltető esz.közökkel az idén is jelentkeznek, s ezúttal komplett iskolai laboratóriumi üvegkész.l etek kel bővítik a választékot. Basel után szeptemberben Lipcse, decemberber pedig Párizs kínál alkalmat a bemutatkozásra, a hazai termékek népszerűsítésére. A magyar könyvek egyebek között láthatók lesznek a brüsszeli, a milánói, a varsói, a szófiai, a pekingi, a barcelonai és a göteborgi nemzetközi könyvkiállításon, illetve -vásáron. A magyarországi idegen nyelvű gyermek- és ifjúsági / irodalmat a bolognai nemzetközi gyermekkönyvvásáron tárják az érdeklődők elé. A vállalat hagyományosan reszt vesz a lipcsei tavaszi vásáron, az iden is ott lesz a frankfurti könyvvásáron, a világ könyvpiacának legjelentősebb találkozóján. feladata. Az a társadalmi fejlődésmenet, amely az Algyő és népe monográfia olvasása során kibontakozik előttünk, talán nem általánosítható, de minderképpen adalék az általánosításhoz. A szerzők — helyesen — nem törekedtek összegző vagy politikai tételek megfogalmazására, s éppenséggel kerülni igyekezték az elméleti általánosításokat, de a kis részletek nagy erudíciójú feltárása során nem kerülték meg a lényeges, nagy kérdéseket. Többszerzős munkáról lévén szó, bizonyos színvonalbeli egyenetlenségek mutatkoznak, s a fő fejlődési vonalak, a „görbék" meghúzása, kiemelése olykor elmaradt, de így is egységgé állt mindaz, amit a huszonhárom tudományos kutató, muzeológus, levéltáros, könyvtáros, pedagógus, újságíró, sőt a kőolajbányászatot irányító — az algyői társadalom osztályviszonya-iról, életformájáról, mentalitásáról külön részeredményként kidolgozott. A tanulmánykötetet mintegy 150 fotó, számos grafika, valamint személyi- és földrajzinév-mutató egészíti ki. Az újabb kutatói mélyfúrás eredményeképpen a szegedi nagy táj tudományos térképéről ismét eltűnt egy fehér folt. A monográfia nemcsak a szakembereknek, hanem a szűkebb haza, Szeged-Algyő múltja iránt érdeklődőknek is sokat nyújtó munka. Bizonyosak vagyunk abban, hogy kiadásával a városi tanács nemes üavet. farolt föl. A kötet kiadásakor felmerült anyagi gondok enyhítéséért a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatot, az esztétikus kivitelezésért pedig a Szegedi Nyomdát illeti elismerés. „A helyi közösség összefogásának erősítéséhez talán tanulmánykötetünk is hozzájárulhat némiképpen" — írja előszavában a szerkesztő, Hegyi András. Ügy legyen. Dányi László Végső búcsú Száraz Györgytől Családja, barátai, pályatársai, tisztelői mély részvéttel vettek búcsút Száraz György Kossuth-díjas írótól, a Kortárs főszerkesztőjétől csütörtökön a Farkasréti temetőben. Ravatalánál Vajda György művelődési miniszterhelyettes, a tárca nevében vett búcsút az elhunyttól. A színésztársadalom nevében Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész mondott személyes hangú búcsúszavakat, a Magyar írók Szövetsége, a Kortárs szerkesztősége és a barátok nevében Orbán Ottó, József Attiladíjas költő, műfordító, búcsúzott Száraz Györgytől, méltatva életművét, emberiességét. Közvetlen filmcsere Ettől az évtől kezdődően hamarabb láthatják a filmbarátok a legérdekesebb szovjet filmeket Magyarországon és a legjobb magyar filmeket Moszkvában. A Moszkvai Filmforgalmazási Vállalat és a Fővárosi Filmforgalmazási és Moziüzemi Vállalat (Főmo) a napokban szerződést kötött az új, egész estét betöltő játék-, dokumentum- és animációs filmek közvetlen cseréjéről. A szerződés alapján a két főváros egy-egy kijelölt mozijában gyakorlatilag a hazai bemutatókkal egy időben vetíthetik a másik ország nézőinek érdeklődésére számot tartó filmalkotást. A filmbemutatási tervek alapján válogat mindkét fél: a Fömo évente 12 szovjet, a moszkvai vállalat pedig hat magyar filmet visz a közönség elé ebben a konstrukcióban. A budapesti Kossuth filmszínházban, illetve a szovjet fővárosban, a Zarjagye moziban legfeljebb 21 napig lesznek láthatók a fii-, mek szinkrontolmácsolással. A szerződés nem befolyásolja az országos filmátvételt: az érintett filmek a két ország filmszakmai külkereskedelmi vállalatai között kereskedelmi úton is — azaz a szokásos rendnek megfelelően, szinkronizálva vagy felirattal, s emiatt némi késéssel — kerülnek forgalomba. Minél több lábon... Nosztalgia? Micsoda levegője volt a régi Somogyikönyvtárnak! Az olvasóterméből beleláthattunk a város szivébe, 'szépen faragott bútorai elbűvöltek ódonságukkal. Nem nosztalgia, ámulunk, hogy előttünk áll az egykori Somogyi olvasótermének részlete. Hol? A Tolbuhin sugárúti szakszervezeti könyvtárban. De nemcsak ez az egy újdonsága van az eddig korántsem nyitottnak mondható intézménynek. Ezekről Nóvák Ákossal, a könyvtár igazgatójával beszélgetünk. — Mindent megtettünk azért, hogy átmenthessük a régi Somogyi bútorainak egy részét. A faragott elemekből galériát alakítottunk" ki, így az év elején megnyitott ol. „suieirnuriKben Közel 4500 kötetet tudtunk elhelyezni. Ezek kézikönyvek. A folyóirat-olvasónk(Da 110 lap jár. Gyűjtjük az ágazati szakszervezetek lapjait, és az üzertii lapokat is. — Tudjuk, korábban a könyvtárban csak nagy ritkán tűntek fel olvasók. Elsősorban a munkahelyeket látták el könyvekkel. Miként változik ez az idén? — A letéti könyvtárak ellátása továbbra is fontos feladatunk. Évente 110 ezer kötetet cserélgetünk. Szerencsére a költségvetésünket Ugye, mintha a régi Somogyi .Stlimiül Andi olvasótermét na fclv.-n-lti látnánk? nem nyirbálták meg, bár a beszerzésre az idén fordítható 400 ezer forintból lényegesen kevesebb könyvet tudunk venni, mint korábban. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az idén a betegekhez is eljuttassuk az olvasnivalót. A biblioterápiától sokat várunk a gyermek-, a belklinikán és az ideg-elme osztályokon. Ezenkívül a központi könyvtárunkba is szeretnénk beszoktatni az olvasókat. Ide elsősorban a szakszervezeti aktivistákat, a politikai munkatársakat várjuk. En agresszív könyvtáros vaMilyen értékrend van nálunk? . Ma Magyarországon a legtöbb ember, ha megkérdezik hogyan szeretne élni, mi számára a legfontosabb, kapásból azt feleli; biztonságban, nyugalomban, jó családban s jól. Ha az értéksorrendet, az életcélokat tovább firtatjuk kiderül még, hogy a fenti meghatározó értékek, vágyak után a sorrend általában a következő: előbbre jutás (elsősorban anyagi javakban), jó munka, szerzés, siker, kötetlenség, mindennapi élvezetek és örömök, elismerés. Ezeket mindenki akarja. Nem ugyanúgy, sokféle ötvözetben, más-más módon, de szeretné..— Am, hogy megéli, megélheti-e itt és most, az nem csak akarás, személyes vágyakozás kérdése. Mert társadalmunk jelenlegi értékállapotára a folyamatos mozgás, átalkulás, változás a jellemző: s a mostani fejlettségi (s fejletlenségi) fokon nem is lehet elvárni homogén, egységes értékrendet. A meglévőt, s annak erényeit és hibáit vizsgálni, alakítani azonban szükségszerű. Mert enelkül nincs előrelépés. Társadalmi, gazdasági viszonyaink fejlesztése elképzelhetetlen a mai magyar valóságra épülő értékrend feltárása, formálása nélkül. „A társadalom ugyanis csak akkor tud saját elveinek megfelelően működni, ha olyan értékek érvényesülnek, amelyek összhangban vannak az uralkodó gazdasági formákkal, a tulajdonviszonyokkal, a társadalmi célokkal, a távlatos érdekekkel" — írja Kárpáti Sándor Az értékek világa cimú most megjelent könyvében. S együttgondolkodásra invitálja az olvasót, közös töprengésre, vitára, jellemzésre arról, hogy milyen értékrend van nálunk, s mit tehetünk azért, hogy megvédhessük, gyarapíthassuk értékeinket. A téma divatos: értékrendünk válsága, az új értékigények erősödése mindenkit érint, az érdeklődésben az emberek támpontkeresése fejeződik ki. S Kárpáti Sándor könyve éppen azért nem „egy a divatos témával foglalkozó sok mű kózül", mert ebben a támpontkeresésben segít. Aktuális, hétköznapi példákat és kérdéseket sorjáz.tatva, a szakirodalom legfontosabb megállapításait citálva sorakoztatja fel — tudományos igényességgel és egyszersmind olvasmányosan — a mai magyar társadalom, a benne élő egyén értékrendjének jellemzőit. Valóságos érték-térképet rajzol arról, hogy itt és most mik és milyenek vagyunk. mit tudunk és mit kellene kezdenünk magunkkal, S ezzel a „térképpel" tájékozódni segit. Rámutat arra, hogy soros feladataink megoldása közben „együtt kell megbirkóznunk az örökolt mentalitás nehezékével és azokkal a problémákkal, amelyek már a mai viszonyaink között keletkeztek, vagy nem fejlődtek a kívánatos módon." A „birkózást" megkönnyítendő szervez könyve elején őrjáratot az értékek körül. majd elemzi a következő fejezetben társadalmunk értékrendjét, rendszerezi az értékeket, s keres végül választ arra, hogyan tudunk megfelelni a magasabb követelményeknek. A gazdasági kibontakozás, a társadalmi megújulás problémáit. feladatait értékrendi vetületben úgy sorakoztatja fel a szerző — hol helyeslésre, hol ellenvéleményre ingerelve az olvasót —, hogy bizonyítja a változás szükségességét, azt, hogy „megváltásunkat csak megváltozásunk hozhatja meg. Nem könnyen. Nem rövid -távon. És nem konfliktusok, megrázkódtatások, áldozatok nélkül. Másként kell tehát viselkednünk, gondolkodnunk, dolgoznunk és élnünk." A megváltozáshoz, a másként éléshez, az értékesebb emberi léthez visz közelebb Az éltékek világa cimú könyv mindenkit, aki elnl. vassa, forgatja. (Népszava Lap- és Könyvkiadó). S*. M. gyok, ami egyebek között azt jelenti, hogy igyekszünk elébe menni az olvasónak. Tervezzük az aktivisták meghívását. Aki hátrányos helyzetű, alacsony jövedelmű, annak talán szellemi oázist jelenthetünk. A könyvtárhasználat és a kölcsönzés egyaránt ingyenes. — Es ha mondjuk, egy i,„mezitlabas" szakszervezeti tag téved ide be? — Senkit nem küldünk el. Legfeljebb a kölcsönzési idő rövidül le. — Ugy tudom, naponta 10-től 16 óráig tartanak nyitva. Ilyenkor többségünk dolgozik. — Ha az igények úgy alakulnak, a nyitva tartást meghosszabbítjuk. Sőt azzal is szembe kell néznünk, hogy mind többen hét végén szeretnének olvasni. — Milyenek a partnerkapcsolataik? — Igen fontos partnereink a vállalatok, üzemek. Velük évente szerződést kötünk, melyben megfogalmazódnak a mi kötelezettségeink éppúgy, mint a másik fél támogatása. Sajnos, csökkent az anyagi hozzájárulásuk. Pedig ez számunkra létkérdés. Csak egy példa: 1980-ban a könyvek átlagára 42 forint volt, most 80. A vállalatok igényeit igyekszünk minél jobban figyelembe venni. Így kezdtük meg az üzemés gyártörténeti dokumentumok gyűjtését. Jó kapcsolatban állunk a közgazdasági társasággal is. Nálunk működik majd a közgazdasági klub. E sajátos társadalmi réteg olvasói igényeit ugyancsak szeretnénk kielégíteni. Talán már az is könnyebbség, ha szakirodalomért nem kell Budapestre utazniuk. Partnereinknél maradva, a népfrontnak felajánlottuk a hangos könyvtárunkat. 'Az olvasótáborosaink ugyancsak itt találkoznak. De helyet adunk még a szovjet—magyar kultúregyesületnek, a mezőberényiek baráti körének, az érem- és bélyeggyűjtőknek ... — Fontos, hogy minél több lábon álljanak? — Ilyen idükhen bezárkózni nem lehel Miután felkeltettük magunk iránt az érdeklődést, lesni kell partnereink, olvasóink igényeit Buil/sár rrzséht-i f V