Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

EGYESÜLJETEK! 78. óvfolyam, 11. szám 11)88. január 14., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Felgyorsult események, sorozatos döntések Mi újság a Régi Hungária Rf.-ben ? Beszámoltunk már arról lapunkban, hogy a régi Hun­gária felújítására december 28-án részvénytársaság ala­kult Szegeden. Az azóta eltelt két és fél hét tárgyalásai készítették elő azt a döntéssorozatot, mely a tegnapi nap dátumával fog bekerülni a szálloda és a részvénytársaság történetébe. Ez utóbbi igazgató tanácsának ülésén ugyanis a rekonstrukció mikéntjét lényegesen befolyásoló kérdé­sek 'szerepeltek napirenden. Az első volt: mikor kezd­hető meg a kármentés, az­az a még épen maradt dí­szítések, burkolatok, épület­tartozékok yédelme,. doku­mentálása. Ennek előfeltéte­leként a részvénytársaság­nak — úgymond — birtokon belül kell lennie. Nos: a Dé­lép vállalati tanácsának dön­tenie kellett az épület át­adásáról, s ez — igenlően — megtörtént, szintén tegnap délelőtt. A ház térítésmen­tes átadása nyilvánvalóan felgyorsítja az elkövetke­zendő eseményeket, és sür­gető feladattá teszi a ter­vező, majd a kivitelező ki­választását. Épp emiatt az igazgató tanács .tegnap elfo­gadta a tervezői ajánlatok bekérésének szövegét. Több szegedi, illetve műemlék épületek helyreállításában gyakorlattal rendelkező ter­vezőszervezetet kérnek fel, hogy igen rövid határidővel fogalmazzák meg javaslatu­kat, miképp lehet e régi épület jellegzetes, értékes belső tereinek, homlokzatá­nak megtartásával a mai igényeknek megfelelő, há­romcsillagos szállodát és vendéglátó együttest kiala­kítani. A helyiségek több­célú hasznosítására, a szál­loda besorolásán túli szol­gáltatásokra is javaslatot kell adniuk az egymással versengő tervezőcsoportok­nak. Hiszen közülük a leg­jobb egy Magyarországon újszerű idegenforgalmi, kul­turális és gazdasági vállal­kozáshoz teremti majd meg a működés építészeti feltéte­leit. Ráadásul nem is egy épületben, hiszen a rész­vénytársaság tulajdonába került Arany János utca— Dózsa utca sarki, ma még üres telek is beépül: a szál­loda kiszolgálásához szük­séges kiegészítő létesítménye­ket lehet ott elhelyezni, il­letve földszintjének funk­cióját úgy „kitalálni", hogy az a Belváros arculatához illeszkedjék, s egyúttal a vállalkozás gazdaságosságát szolgálja. Az igazgató tanács a kivi­telezők számára kiírandó pályázati versenyfelhívásról is határozott. Eszerint az igényelt kezdési időpont 1988. április 1., de a bon­tásra már e pályázat ered­ményhirdetése, március 18-a után lehetőséget adnak a legkedvezőbb ajánlat be­nyújtójának. Természetesen mind a tervezői, mind a ki­vitelezői ajánlatokat szak­értők bírálják el, s tesznek javaslatot a döntés jogát fenntartó igazgató tanácsnak, Amelynek egyébként teg­napi ülésén megtudtuk azt is, hogy az épület külső-bel­ső fotózása, a kármentés el­ső lépéseként már megkez­dődött. (Régi fotókat, doku­mentumokat a város lakói is rendel kevésre bocsáthatnak a Befektetési és Forgalmi Le­ánybank szegedi fiókjánál, a Zárda utca 11. szám alatt.) A szegedieket — tapaszta­lataink szerint — a régi Hungária szállodakénti „fel­élesztésével" kapcsolatban foglalkoztatja az a kérdés, vajon gazdaságosan üze­meltethető-e majd. Nos, mint a részvénytársaság al­elnöke, Csonka István ta­nácselnök-helyettes — e kérdésre válaszolva — ki­fejtette: az erjedeti szoba­szám bővítése is a jobb jö­vedelmezőséget szolgálja, ám mégsem a szálloda működé­sétől várják az igazi sikert! „A részvénytársaságnak kell nyereségesnek lennie, ide­genforgalmi és az üzleti életet fellendítő szolgáltatá­saival, hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatokat szö­vő tevékenységével. Ilyen értelemben is példaértékű a régi Hungária ügye, meg azáltal is, hogy a felújítás módjának és tempójának, szervezettségének mintasze­Az értékpapír-forgalom összehangolása A magyarországi érték­papír-kereskedelem össze­hangolására a Magyar Nem­zeti Bank, a Magyar Gaz­dasági Kamara, valamint 22 pénzintézet — kereskedelmi bankok, biztosítók, szakosí­tott pénzintézetek és vegyes tulajdonban levő bankok — megállapodást kötöttek. A megállapodásban részt vevők rövidesen információs központot hoznak létre az értékpapír-forgalomban ki­alakuló árfolyamok felmé­résére és rendszeres közzé­tételére. Valamennyi pénzin­tézet tájékoztatja az általa vásárolt, illetve eladott ér­tékpapírok forgalmáról az információs központot. Eze­ket az adatokat összesítik, s a tényleges eladási, illetve vételi árak alapján kiszá­mítják egyes értékpapír­fajták árfolyamát. A jelen­legi árfolyamtáblázatok ugyanis csak azt tartalmaz­zák, hogy az érintett ban­kok milyen áron kínálják, illetve veszik meg a kötvé­nyeket. A tényleges árfolya­mok már tükrözni fogják az értékpapírok piaci keresle­tét, és informálnak a kibo­csátók jövedelmezőségéről, az értékpapírok megítélésé­ről. A megállapodásban részt vevő bankok képviselői minden héten egy alkalom­mal üzleti találkozót is tar­tanak. Ezen a tőzsdenapon a bankok üzletkötői vásárol­nak, illetve eladnak kötvé­nyeket, részvényeket, és kü­lönböző állampapírokat. rűnek kell lennie. A befeje­zés 1990. május 31 -i határ­ideje csakis így lehet reá­lis." Mint megtudtuk, a régi Hungária részvényei iránt élénken érdeklődnek olyan szervezetek is, melyek az eddig kibocsátott részvé­nyekből már nem jegyezhet­tek. Nekik szóló hírünk, hogy az alaptőke emelésére — közgyűlési határozattal —­csak a befizetések határide­je után, tehát • az idei év második felében lesz lehe­tősége a részvénytársaság­nak. De már most kielégít­hetjük azok kíváncsiságát, akik magánemberként sze­retnék előbbre vinni a régi Hungária ügyét. Az igazga­tó tanács tegnapi ülésén ez is szóba került. Olyan el­képzelést munkálnak ki a következő hetekben, mely lehetővé teszi az egyéni pénzbefektetést is. Lakossá­gi kötvény kibocsátásáról van szó, s ennek kiegészíté­séül a régi Hungáriát pár­toló egyesület szervezéséről. A (jelképes összegű) tagsági díjakat részvény(ek) vásár­lására fordítva az egyesület részese lehetne a társaság döntéseinek. Debreczeni Kál­mán bankigazgatónak, a részvénytársaság elnökének ígérete, szerint ennek az el­képzelésnek a jogi és pénz­ügyi pontosítása után la­punk olvasóit részletesen tá­jékoztathatjuk majd, mi­képp járulhatnak hozzá akár százas, vagy ezres nagyság­rendű összeggel a Hungária mielőbbi felújításához. Egy biztos: aki erre áldoz, azt anyagilag is szeretnék ér­dekeltté tenni valamilyen formában. I'. K. Eddig megéltek a primőrből Az idei a próbaév — aztán határoznak A tavaszias időben a fó­liázó kertészek is megtalál­ják már a dolgukat. Készí­tik, javítják a sátrakat, ül­tetésre alkalmassá teszik a talajt. S ami igazi kertész­munka, nevelik a palántát. Évről évre, ahogy az idő en­gedi. ugyanez a menetrend, mellette szőlőt, gyümölcsöt is teni. Nincs pardon, ami meg­A családi tanácsoknak már termeltek. Aztán fokozato- termett vinni kell a háztól. dönteniük kellett, a megvál­san, ahogy évről évre össze­A heti 3—4 út falja az üzem­tozott adózási rendszerben ' ' * anyagot, s ha új kocsit vesz, maradhat-e minden a régi- •>oU kis Pénz. ebbe fek- az. 3 év alatt lefut, inkább ben, vagy újfajta taktikát tettek. Most már vétek lenne érdemes cserélni, mint javi­kell követni. A primőr nagy nem kihasználni, hatalmas k>ni. Tudjuk, azt sem ingyen értékű áru, a költségei is énék Csak az elhasználó_ adják, de munkaeszköz, s magasak, e/.ert aki nagyban , csak megbi/.hato járművel csinálja, számolnia kell ve- dott folia Potlasára 80 ezer szabad elindulni. Az sem le, hogy átlépi az adózási forintot költöttek az idén, s csak a szerencsén múlik, küszöböt. Kevéssel meg nem a nélkülözhetetlen szerves- bo«y az ország túlfelén mog­érdemes foglalkozni, hisz azt trágya is fuvarral együtt 50 vesz'",e * valakl a.szall,t­& ' manyt. Evek munkajavai ki­is nap mint nap ugyanúgy ezer forintba került. Aztán, aiakit<>tt bizalom az alapja a ajnározni kell, azzal is elte- hogy a fűtés mennyibe lesz, jó kapcsolatnak, boltosokkal, lik a nap. ki tudja, a tavalyi zord tél- nagykereskedőkkel egy­A sokkal megint más a di- ben ^n borsos volt a szám- Tudják, a megbeszélt soKKdi megiru mas a ai- aru jürli nincs köze csem­lemma. Annyival többet ter- la Talan az >den t«bb sze- pészve a satnya, a becsület meljen, hogy az adózás után '"er>csénk lesz. A növényvé- úgy kívánja, hogy át is ve­ugyanannyi jövedelme ma- dő szereken sem érdemes fiyék. radjon, mint tavaly? Csak- spórolni, hisz a zárt, párás, Érdekes jelenséget említ, hogy ehhez drága felszere- meleK légtérben hamar fel- A fólia ára tíz év alatt dup­léssel, fóliával kellene pótol- üthet, a fejét valamilyen nő­ni a meglevőt. Aztán meg veny betegseg. giaárak is szépen kúsznak ott a teljesítőképesség hatá- S ez még csak a termelés felfelé. A vevő úgy érzi évről ra, mondjuk ketten boldo- egyik oldala. A másik a tö­gulnak-e a többel? S ha mérdek munka, amely oly­évre drágább a zöldség, va­lószínű, igaza van. Csakhogy a költség ennél nagy« méleti válasz mit sem ér. A lamelyik felvásárlónak adná gyakorlatban fog ez eldőlni el a portékát, a költség és . az elkövetkezendő hónapok- hevétel összevetése nem ril- m,.,ndja: Paldon­. kán ráfizetést mutatna. Ma- mar nem kell, vag ban. megtermett, lesz-e rá vevő? kc,r a két műszakot is kite- utemben nőtt. Teljes egészé­Csupa kérdés, amelyre az el- H^^^Hn hrh.lvh'n jf ben áthárítani már csak bizonytalan, ha helyben, va- M v„m i_h„, _„.., .. iri/,_ méleti válasz mit sem ér. A f.i^^wAnnt „h„í azelt !>im lehet- mtIl a ha/' asszony egyszer csak azt ennyiért így ha igen, rad a másik megoldás, után- akkor is négy helyett két Gyuris István és felesége futóval járni az országot. papnkaval távozák az üz­Üllésen, a falusi portán és a Szép kimondani, hogy ott . , kilenc kilométerre levő ta- esetleg dupla az ár, de sok lelbo1- t'dai« a Panuiicsomia nyán 3 ezer négyzetméteren mindent számításba keli száz forint alatti árnál már termel melegházi zöldségfé- venni. Gyuris István 54 éve- akadt annyi vásárló, hogy a léket. Idők során úgy ala- sen a szezonban számithat na(;y„bb tételt is meg merte kult, hogy mára ez lett a a napi ötszáz " kilométeres kereskedő Most eb­főállásuk. Húsz évvel «/előtt vezetésre. Ha hazaér, akkor venm a ke,eiKoa"' m sl 1" kicsiben a tanyán próbál- sem a pihenés az első, a kö- berl — vajon hol húzza meg koztak vele. Akkor még vetkező fuvart kell előkészí- a határt a tervek szerint a Cipők — tavaszra, nyárra A szegedi Április 4. Ci­pőipari Szövetkezetben már készülnek a tavaszi, nyári félcipők és szandálok. A budapesti Cipőbolt Vállalat megrendelésére szabják, varrják a külföldi alap­anyagból a divatos, könnyű női szandálokat. A belkeres­kedelemnek 50 ezer pár ci­pőt szállítanak, az NDK­nak pedig 30 ezret. Schmidt Andrea felvételei fogyasztását mérséklő, ki­sebb családi kasszával ren­delkező vevő? — igen nagy a bizonytalanság. Elég, ha a januárban Budapesten a kereskedelemben tönkre­ment déligyümölcsökre gon­dolunk, már érezhetjük, nem [alaptalan a termelő aggo­dalma. A zöldségesek másik ol­dalról is éreznek veszélyt, esetleg új versenytársaik lesznek. Többen, akik eddig dísznövényt termeltek a me­legházban, megtudva, hogy az vállalkozásnak minősül, s emiatt plusz adót kell fi­zetniük, esetleg megpróbál­koznak a zöldségtermeléssel. Hogy mennyien lesznek ilye­nek, s tényleg megteszik-e? Ki tudja? Gyurisék azt mondják, az idei a próbaév, s a tapaszta­lataik alapján döntenek: merre tovább? Decemberben elvetették a paprika- és a paradicsommagot, várhatóan február második felében a helyére ültetik. Tavasszal uborkával, gyökérzöldséggel, sárgarépával folytatják. Az­tán augusztustól a szabad­földi szezon utánra, novem­ber—decemberre való pri­mőröket ajnározzák. Meg­szerették ezt a munkát, s eddig megéltek belőle. Gon­dolom mindannyiuk érdeke, míg egcszségget bírják, ta­lálják meg benne a számí­tásukat. T. Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents