Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. ivloiyam, 10. szám 1988. január 13., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.8Ó forint Zsúfolt autóbuszok, növekvő elővárosi forgalom Tudósítás a megyei tanács vb üléséről A Csongrád Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tegnap, kedden Szegeden Papái .lözsef tanácselnök vezetésével ülésezett. Az elő­terjesztések között tiibb fon­tos kérdésben döntött a tes­tület. Meghatározta a gyer­mek- és ifjúságvédelem, to­vábbi feladatait, tájékozó­dott az 198(1. évi pénzügyi hiány miatti veszteségren­dezés feltételeinek teljesíté­séről. Két évvel ezelőtt a /Baksi Magyar—Bolgár Ba­rátság és a Makói Üttorő Mgtsz-ben kellett szanálást végrehajtani. A pénzügyi rendezést feltételekhez kö­tötték, amelynek tapasztala­tairól képet kapott a végre­hajtó bizottság. Így a baksi téesz több intézkedést ho­zott a termékszerkezet vál­toztatására. Növelte a ga­bonatermesztést, a jól fizető napraforgó vetésterületét, az üresen álló istállókat barom­finevelő férőhelyekké alakí­totta át. Biztosította a ház­táji és kisgazdaságok in­tegrált árutermeleset. Fel­számolták a veszteséges mel­léküzemágakat, s rátértek a seprűkészítésre, és a csiszo­lókor gyártására. Megha­tározta a testület az idei el­lenőrzési tervét is, amely elősegíti a gazdasági-társa­dalmi kibontakozás követel­ményeinek megvalósulását. Megvitatták és elfogadták a né pesség- nyilvántartás helyzetéről készült beszámo­lót. Az értékelés szerint 1984 januárjától minőségileg is jobb lett az adatgyűjtés és -szolgáltatás. Az új informá­ciós rendszer lényege, hogy csökkent a párhuzamosan gyűjtött statisztikák száma. A komplex adatszolgáltatási rendszer részeként korszerű­södött a lakcímbejelentés is. Az állami népesség-nyilván­tartás számítógépes rendsze­re minőségileg új szakaszba lépett. Ennek előnyei már megmutatkoztak az 1985-ös országgyűlési képviselői és tanácstagi választások al­kalmával is. A számítógépes rendszer pontos adatokat tartalmazó listák készítésé­vel segítette a választókerü­letek kialakítását. E tevé­kenység továbbfejlesztését minisztertanácsi határozat fogalmazta meg. Előtérbe ke­rült a szolgáltatóképesség növelése, az adatok megbíz­hatóságának elősegítése. A városlakók. közérzetét meghatározza a tömegköz­lekedés helyzete. Épp ezért is nagy figyelemmel tanul­mányozta a végrehajtó bi­zottság a Tisza Volán mun­kájáról szóló tájékoztatást. E cég, mint a megye legna­gyobb közhasznú közúti fu­varozója, esetenkénti zava­rok mellett változatlan vagy javuló színvonalon tud az igenyeknek megfelelni. A közlekedés állami irányítá­sának. korszerűsítését köve­tően. a tröszti szervezettség megszűnésével kialakult a vállalat önállósága. A vég­rehajtó bizottság ülésén is felvetődött, amit az utasok gyakran szóvá lesznek. Ne­vezetesen: az autóbuszok zsúfoltak, különösen jellem­ző ez az elővárosi forgalom­ra, a Baks, Sándorfalva és Üllés irányába közlekedő já­ratoknál a csúcsidőszakban. Ehhez a gondhoz és az ese­tenként jelentkező jaratki­maradásokhoz hozzájárul meg az a körülmény is, hogy az autóbuszpark 40 százalé­ka „nullára futott". Felme­rült a kérdés, vajon ez azt jelenti, hogy a 400 kocsiból 1 Hl sok esetben potenciáli­san balesetveszélyes jármű? A vállalat igazgatója el­mondta, hogy a nullára futás nem mindig jár együtt a teljes műszaki leépüléssel. Egyébként a cég évente 30 —35 autóbuszt tud kicserél­ni. Kritikus vélemények is elhangzottak a járatkimara­dások miatt, elsősorban a szegedi 84-es vonalon gyak­ran felfedezhető fegyelme­zetlenségeket tették szóvá. Az utasok felháborodása érthető, nem menetrend sze­rint közlekedik a járat, ugyanakkor a pihenőben a sofőrök beszélgetnek, és nem végzik el kötelességüket. A/.t is megállapították, hasznos lenr.e, ha a vasúti és a köz­úti közlekedés között kedve­zőbbé válna a munkameg­osztás. Szeged—Hódmező­vásárhely és Szeged—Makó kőzött járó autóbuszok álta­lában zsúfoltak, míg a vo­natokon kevés az utas. A szegedi tömegközleke­desben jelentős, az össztel­jesítményen belül azonban csökkenő arányú a Volán részvétele. Köztudott ugyan­is, hogy a villamosokat és a trolibuszokat a Szegedi Köz­lekedési Vállalat üzemelteti. A két cég között gyakoriak a súrlódások, mert a közö­sen végzett tevékenyseg a piaci orientáltság alapján sokszor való igényektói elté­rően alakul. Azokon az út­vonalakon, ahol sokan utaz­nak néha fölösleges a jar­mükapacitás, míg a külső városrészek kiszolgálása elégtelen. A súrlódásokat el­keyülendő, a Volán igazgató­ja felajánlotta, hogy kész átvenni az SZKV-t, hogy az leányvállalatként működ­jön. Illetve átadná a tanács­nak a városban járó buszo­kat, de a közigazgatásnak erre nincs pénze. Szó volt az áruszállításról is, jelentős eredmény, hogy a vállalat a csökkenő keres­let ellenére is megőrizte és gazdaságosan üzemelleti a fuvarkapacitása jelentős ré­szét. Üzletpolitikája rugal­mas, komoly valutabevétel­lel rendelkezik. Az iden a terv szerint 5 millió dollárt kaszíroz a nemzetközi áru­fuvarozásból. Felmerült a Marx téri autóbusz-pályaud­var kitelepítésének kérdé­se is. A helyközi járatoknak új pályaudvar epul a Del­terv es az Uvalerv elképze­lései alapján a Rókusi vas­útállomás mellett. Ha a gaz­dasági helyzet nem romlik tovább, akkor minden való­színűség szerint 1989—90­ben elkeszül az új létesít­mény. A végrehajtó bizottság felhívta a vállalat! figyelmét, a tömegközlekedés minő­segének további javítására, a tanyai területek jobb ki­szolgálására, a szegedi tö­megközlekedés egységes rendszerként történő üze­meltetésére. Külföldi utazások Mennyi lehet a tarsolyban? Előre senki nem sejtette, milyen nagy érdeklődés kí­sérj majd azt a konzultációt, amelynek „szóvivője" Bor­bély László, a Pénzügyminisztérium külgazdasági kapcso­latok főosztályának, vezetője volt a minap, Szegeden. A technika házában a kisteremből kiszorultak a meghívot­tak — pedig csak az idegenforgalmi szervezetek munka, társait kívánták tájékoztatni az új útlevéltörvény valulá­ris hátteréről, az ügyintézés tudnivalóiról, azzal a beva) lott céllal, hogy ők — informálódásuk után — egységes­felvilágosítást adhassanak tudakozódó kérdéseinkre. Ame­lyek — a jelek szerint — még az utazókban is szép szám­mal felmerültek. Nt-hány. közérdeklődésre számot tartó kérdést-választ, úgy véljük, lapunkban is érdemes hit nyilvánosságra hozni. Nem mintha a hivatalos közlemé­nyekhez képest bármi újjal is szolgálhatnánk, de — új rendelkezésekről lévén szó — nem árthat az ismétlése an­nak, mennyj is lehet a tarsolyunkban ... A világ iisszes országába érvényes útlevél kiváltása és az utazáshoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása január elsejétől különvált — előbbivel a lakóhely sze­rint illetekes rendőrkapi­tányságokat, utóbbival nz utazási irodákat, takarék­pénztárakat kell felkeresni — méghozzá az írott sor­rendben. Az útlevél ugyan­is annak is birtokában le­het, aki — a jelenlegi ár­folyamon — 19 ezer forint értékű valutaellátmányát már kimerítette. Egyrészt, ugye, szocialista országokba még utazhat — s minden kötöttség nélkül vehet a célország fizetőeszközéből —, másrészt lehet utazási (köznyelven szólva: BC-) számlája, devizaszámlája, és 1988. március 31-éig nyit­hat — otthon levő „kemény valutáinak" — kűlon utazá­si számlát. E források bár­melyikéből — de akár egy­szerre többől ís — „lehív­hatja" azt a minimálisan 3 ezer forint értékű külföldi Átadás ­szeptemberben Tanulók . helyeit egyelőre mesterek népesitik be a József Attila sugárúton épü­lő új huszonnégy tantermes gimnáziumot. Lassan befeje­zéséhez közeleg az építke­zés: várhatóan a szeptembe­ri tanévkezdéskor már bir­tokba vehetik a diákok az új épületet. I)e addig még bőven akad tennivalójuk a Délép szakembereinek, hogy határidőre elkészülhesse­nek. fizetőeszközt, amely nélkül nem lephető át az ország­határ. Jó tudni, hogy a turista­ellátmányból, illetve a há­rom számláról kivett, kivitt, de részben vagy egészben visszahozott összeggel mit kell, s lehet tenni. Nos, a BC- és devizaszámlára akár a teljes összeget vissza lehet tenni, a turistaellátmányból és a külön utazási számlára csak a 3 ezer forinton felü­li részt. Változatlan maradt viszont az a szabaly, hogy kinek-kinek 2 ezer forint értékű külföldi fizetőeszköz a birtokában maradhat, s ez legközelebb a hivatalosan igazolt pen/fh felül ismét kivihető az országból! S ha valaki meg azzal a minimá­lis 3 ezerrel sem tud mit kezdeni külföldön, s az utolsó fillérig visszahozza? Nos, vagy felajánlja meg­vételre valamelyik pénzin­tézetnek, vagy elköltheti egy dolláros boltban — nyolc napon belül. (Március 31­éig külön utazási számlát is nyithat, vagy gyarapithat vele. de már csak 75—25 százalékos valuta—forint arányban ) Felvetődött a konzultá­ción, milyen következmé­nyekkel jár, ha valaki csak Pozsonyba, vagy Kelet-Ber­linbe készült, s igy nem nyúlt hozzá a turistaellát­mányához, de aztán mégis átmegy Bécsbe vagy Nyu­gat-Berlinbe. Nos, az útle­véltorvényt nem érdemes ily módon kijátszani, az il­letőit ugyanis — hiszen az útlevelének pecsétjei árul­kodóak — öt évre kizárhat­ják mindenfajta utazásból! A gyermekek turistaellát­mányának kérdésében a 14. életév a meghatározó — az annál fiatalabbak évente csuk 3 ezer forint értékű valutát kaphatnak, de per­sze többször is utazhatnak. Hadd hivjuk itt fel a szü­lők figyelmét arra. hogy mi­után a gyerekek is rendel­kezhetnek önálló útlevéllel, azt biztonságos helyen, el­zárva tanácsos tartani. Gyermek ne juthasson hoz­zá!) Röviden érdemes szólni a vámszabályokról is: a ki­utazásonként tízezer forin­tos vámkedvezmeny minden felnőttet megilleti, függet­lenül attól, hogy akár na­ponta lepi-e át a határt. (Gyermekeknek csak éven­kénti első utazásukkor jár ez a kedvezmény, utána már ez ezer-ezer forintos értékhatárra csökken!) Csa­ládok esetén csak három személy vámkedvezmenye vonható össze, de a 25 ezer forintnál nagyobb értékű termékek behozatalához már devizahatósági enge­dely kell. S ez esetben azt is vizsgálják, megvolt-e a szükséges fedezet. A vám 'megállapításához azonban nem a külföldön vett áru számla szerinti értékét, ha­nem belföldi forgalmi érté­kid. veszik már alapul! A közlekedési költségek kiszámításakor — például a nagyobb körutazásra in­dulóknak — tanácsos előze­tesen tájékozódniuk az uta­zási irodákban. A menetje­gyet ugyanis háromévente egyszer — forintban — kor­látlan értékhatárig meg le­het venni (egyébként 13 ezer forintnyi a keret), a benzinköltsegre azonban — igaz, az utasoknak is — 6 ezer forint az értékhatár. (Mondjuk Spanyolországba egyedül, kocsival elindulni, az egyet jelent a megélhe­tési költségek kényszerű megcsappant asával — üzem­anyag formájában!) A társasutazások kot faj­tája megmarad — továbbra is lesznek az utazasi iroda kerete, illetve a lakosság valutakerete terhére szer­vezett utak. Az előbbiek költőpénze megtoldható a turistaellátmányból, illetve a háromlele valutás szám­lából — ez lényeges válto­zás az új szabályozásban! Akik gyakran mennek szolgálati útra, aggódva ol­vasták a közleményeket, azt gondolván, ezentúl saját turistaellátmányukhoz kell hozzányúlniuk. Nos, ha a kiküldő szerv igazolja, hogy szolgálati célja van az uta­zónak, a 3 ezer forint ér­tékű valuta kivitele alól mentesül az illető. Tekintettel arra, hogy ér­zésünk szerint a jugoszlá­viai rokonokat látogatók az új szabályozás eletbe lépé­se óta hátrányos helyzetbe kerültek (hiszen 3 ezer fo­rint értékű dinár birtoká­ban lénhetnek csak ki az országból, noha a pénzre nincs szükségük), Borbély Lászlónak (eltettük a kér­dést: van-e megoldási ja­vaslata. A főosztályvezető válaszában utalt arra a le­hetőségre, hogy külföldön élö rokon a magyarországi­nak nyithat utazási számlát. Hogy azonban erre a Jugo­szláviában érvényes ' pénz­ügyi szabályok adnak-e le­hetőséget, arról nincs infor­mációnk­P. K. 11 hűtőipar átszervezése December 31-én megszűnt a Magyar Hűtőipari Válla­lat, és 1988. január l-jétől — a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium döntése alapján — az orszá­gos nagyvállalat nyolc vidé­ki és két fővárosi gyárából hét, államigazgatási felügye­let alá tartozó, önállóan gaz­dálkodó vállalatot alakítot­tak ki — jelentette be ked­den a MÉM-ben tartott saj­tótájékoztatón Nagy László, az élelmiszer-ipari főosztály vezetője. 9

Next

/
Thumbnails
Contents