Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 6. szám

I * VILAG LARJAI, EGYESÜLJETEK: 78, évfolyam, 6. szám 1988. január 8., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Farmer és ponyva Előny a termékváltásban Frányó József, az Űjszegedi Szövőgyár igazgatója nagyon sok újdonságot rak elém. A rögtönzött kis kiállításban talán a legtetszetősebb a Quazul táska. De előkerülnek a gyár által konfekcionált márványmosott farmeröltözetek is, Bluref márkanevet viselő nadrágok és szoknyák, üdítő- és szeszes italok gyártásához használt azbesztmentes membrán szűrők és betétek, csíkos napvédő szövetek is. Gyorsan kiderül az űjszegedi gyár készült 1988-ra. — Ha ebben az évben 50 milliós nyereséget akarunk elérni, akkor feltétlenül szükséges ezeknek a korszerű termékeknek a gyártásba állítása — érvel Frányó József. Annál is inkább, mivel egyáltalán nem nyereséges a gyártmányszerkezetünkben nagy tömegben szereplő ponyva szovjet exportra való kiszállítása. Csak ahhoz, hogy az önköltségünket visszakapjuk, ennél a terméknél 63 millió forint hiányzik. S ekkor még az elmaradt hasznot nem is számítottam. Váltás lesz az idén a szintetikus hevederszövetek gyártásában is. Az olcsó, kisebb nyersanyagigényű vizes itatás váltja majd fel a benzinítatásos eljárást. így olcsóbb, magasabb használati értékű félkészterméket tudnak átadni majd a továbbfeldolgozást végző Taurusnak A változáshoz már megvannak a gépi berendezések. Még további ragadókaros szövőgépek érkeznek. A gyár bátran vállalkozik lízingre is, általában ezeket a gépeket az alapanyag-szállítóitól szerzi be. Néhány hete kezdett el dolgozni — az országban talán elsőként — Újszegeden számitógép-vezérlésű felvetögép. Ez vékony és" vastag fonalakat egyaránt képes a szövethez előkészíteni. Jelentős a két új cérnúzógép beszerzése is. A gépek megvásárlásában természetesen döntő szerepe volt a ltungarohemp Magyar Kenderipari Trösztnek, amelynek az Űjszegedi Szövőgyár egyik tagvállalata. A bevezetőben már esett szó a Quazol táskaszövetekről, ezek ma divatos, jó árfekvésű áruk, széles a forma- és színskálájuk. A márka tulajdonosa a magyar árut szívesen visszavásárolná. A konfekcionálásra azonban még keresik a megfelelő magyar partnert. 1987-ben az űjszegedi gyár 2,5 millió négyzetméter farmerszövetet készített. A konfekcionálás is megindult az utolsó hónapokban. A nadrágok és szoknyák egyelőre 6 varrógépen készülnek, de ez év elején már 15, később 30 gép dolgozik ilyen feladattal. így elérhető lesz a számitások szerint az évi 150 ezer nadrágos kapacitás. Az újabban divatos kö- és gyöngymosott farmerek kiAz a vállalat, amelyik úgy gondolja, hogy ezekben a hetekben gőzerővel fog hozzá termékszerkezetének átalakításához, nyugodtan mondhatjuk, 1988-at elvesztette az átalakításban. A mintázást már legalább egy-két évvel korábban cl kellett volna kezdeni ahhoz, hogy az idén új értékesíthető termék kerülhessen a piacra. készítését is tudja vállalni már a gyár január közepétől. Évi 200 ezer darab mosására vállalkoznak. Igazán mérhető haszna az új termékeknek akkor lehet, hogyha az értékesítésben is előrelépés történik. A Kender Gt. a nagykereskedelmi forgalmazásra vállalkozik, de mindenképpen szeretnének saját boltot is nyitni, hiszen akkor a kiskereskedelmi árrés is vállalaton belül maradhatna. Kétségtelenül elég magas importhányaddal dolgoznak az újszegediek. Valószínűleg az idén a tavalyi félmilliárdos importbeszerzés helyett csak mintegy 440 millió forintot költhetnek nyugati alapanyag-vásárlásokra. A feszültség oldására kísérletek folynak. A farmerekhez hazai vetúlékek elkészítésére, a hevederek egyes alapanyagait, illetve több vegyszert szocialista országokból szeretnének beszerezni. Tárgyalásaikban arra törekednek, hogy farmeralapanyagszállítók versenyeztessék. Szeretnék azt elérni, hogy a tőkés partnerek minél több készterméket vásároljanak vissza. Jelentósen sikerült növelni a tőkés exportjuk töbo mint felét adó raschelzsákok árát is. Mégpedig azzal: technológiájukat saját fejlesztéssel úgy alakították át, hogy most már képesek zsákokba reklámcsíkot is beleszőni. A nagy és egyre növekvő teljesítményeknek a hasznát akkor látják igazán a gyár dolgozói, ha borítékjukban is magasabb összegeket találhatnak. 1987-ben sikerült közel 10 százalékos bérfejlesztést végrehajtani. Az idei évre központi 2 százalék fejlesztési lehetőségen kívül 5 százalékos fejlesztést tervezlek a tőkés export fokozott növekedése után, a létszám fogyásából, és a teljesítmény párhuzamos növeléséből pedig további 3 százalékos béremelés eredhet. Jelentós része lesz a keresetekben a mozgóbér és a különböző feladatokra kitűzött céljutalom. Kétségeik a vállalat eredményeit nagyban segítő kisvállalkozások teljesítményarányos megfizetésével kapcsolatosan vannak. Tegnap, csütörtökön megtartott évkezdő munkásgyűlésen a vállalat terveiről, jelenlegi helyzetéről, a gazdálkodásban meglevő kérdőjelekről is tájékoztatta a dolgozókat az Űjszegedi Szövőgyár vezetése. B. I. Mezőgazdasági üzemek és a számitógépes programok Férfiasan bevallom, hónapok óta a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat Dél-alföldi Területi Igazgatósága Mérey utcai irodája előtt járok rendszeresen. Csakhogy erről nem tudtam, nem vettem észre a cégtáblát. Aztán az én első munkanapján minden megváltozott. Két srác ballagott előttem, majd az egyik váratlanul csettintett egyet. Körülnéztem. Fiatal hölgynek színét sem láttam, forgolódtam egy darabig, aztán megakadt a szemem a táblán: Müszi. Minden világos, tévéreklámon felnőtt nemzedékünk nemcsak félszavakból, csettintésből is érti egymást. A területi igazgatóság már negyedik éve működik, akkor miért kell egy kimondottan szakterületre specializált cégnek a nyílt reklám? Muszka Dániel matematikus, a tizenegy fős kis szervezet igazgatója készségesen beavatott a titokba. — A „számítástechnikai szolgáltatásban tavaly az országos cégeket és a „kéttagú" géemkákat is számolva kétezer-kétszáz gazdasági ..képződmény" vett részt. S ebben bizony bőven akad szélhámos is. A kalandorság elképesztő méreteket öltött. A gazdasági vezetők zöme járatlan ezen a ma még misztikus szakterületen. egy merész ajánlat sokukat elkápráztatja. Ránézésre alig különböznek ezek, a „mindentudó masinák", az egyik legjobb csalj az olcsó ár, a másik meg a drága. — Ezt meg. hogy értsem? Az olcsó még hagyján. — Ha drága, akkor biztosan nagyon jó — vélik sokan. Csak nem fognak ezen spórolni? Azt nem tudhatja mindenki, hányféle csatornán, szervezeten keresztül jut ez el hozzájuk, s mennyi minden rárakódhat az árra. A nagyon olcsó meg eleve gyanút kellene, hogy keltsen, de a program hiáJugoszláv—magyar találkozó Eszmecsere békemozgalmi kérdésekről Tegnap, csütörtökön Szegeden tartotta éves vezető szintű munkaprogram-megbeszélését az Országos Béketanács Barabás Miklós főtitkár és a jugoszláv békeliga Zivan Bariszavljevic elnöke vezetésével. A tárgyalások befejeztével kértük rövid összefoglaló nyilatkozatra Barabás Miklóst, Az OBT főtitkára elmondta, a tanácskozáson többek között eszmét cseréltek az időszerű békemozgalmi kérdésekről. Mindkét fél úgy í'élte meg, hogy a nemzetközi életben most igen jó lehetőségek kínálkoznak a békemunka számára, illetve a leszerelést elősegítő folyamatok előmozdítására. Egyetértettek abban, hogy mind Jugoszláviában, mind pedig a hazánkban végbemenő demokratizálódási folyamatban — a társadal. mi szervezetek sorában — a békemozgalmak aktív kezdeményezőszerepet tölthetnek be. « A két ország 1988-ra tervezett közas békeprogramjáról, az együttműködésről szólva, az OBT főtitkára elmondta, hogy az idén májusban — a béke hónapjában — Szegeden jugoszláv—magyar békemozgalmi találkozót rendeznek. A kétnapos rendezvényen politikai, kulturális és sportprogramok lesznek. A hagyományos nyári szabadkai rockfesztiválon pedig az idén magyar zenekar is fellép. Végezetül a Duna menti, illetve az Alpok—Adria térség népeinek többoldalú békemozgalmi együttműködésének lehetőségeit vizsgálták. nyosságait sokszor az ügynök ügyes „programbeszéde" helyettesíti. Aztán amikor használat közben kiderülnek a fogyatékosságok, már bottal üthetik a jó fantázianevű cég nyomát. Esetleg már a jogutódja sem létezik. — Ezek szerint önök kivételnek tartják magukat? — Szerintem joggal. Azért kell eloszlatnunk a bizalmatlanság légkörét, hogy ne vegyenek bennünket egy kalap alá. Tudatosítani szeretnénk. a Müszi országos nagyvállalat, bejáratott hálózattal, garanciával. Minket nem a gyors meggazdagodás hajt, a nyereségszintünk átlagos, 9 százalék. Tavaly 230 dolgozóval félmilliárdos árbevételünk volt. Ugyanakkor a közös vállalat alapító tagjainak felelősséggel tartozunk, ök arról ítélnek meg bennünket, hogy vagyoni betétükre tisztességes osztalékot fizessünk. Dél-Magyarországon, a három megyében 55 .tagunk van, a forráskűti téesz például 2 millióval érdekelt nálunk. — S mit ajánlanak? —i A sok reklám azt a benyomást keltheti, hogy ma már mindenre van jó program. Általában igaz, de a szakterületeken ez még sokszor döcög. Mi a múlt év második felében jutottunk el odáig, hogy a mezőgazdaságnak a gyakorlatban is jól használható programokat adjunk az IBM profi személyi számitógépekre. Két referenciahálózatunk van, az egyik a pusztamérgesi téeszben, a másik a zákányszéki szakszövetkezetben. Most többek között a Kisteleki Magyar— Szovjet Barátság Tsz és a Mihályteleki Űj Élet Tsz a megrendelőnk. — A műszaki háttér menynyire biztos? — A gépbeszerzéseinkben sokat segít a Müszi Agrorg magyar—osztrák vegyes vállalata. Kész gépet hoznak be, kizárt, hogy olcsó, osztályos alkatrészekből, kártyákból idehaza „összekókányolt" masinákkal jelentkeznénk megrendelőinknél. — Vannak-e a „délmüszinek" önálló törekvései? — Tobb is. Adatbankot szeretnénk létrehozni. Ez azt jelentené, hogy az előfizető üzemeink telefonvonalon a saját gépükre lehívhatnák a mi központi adattárunkból a szükséges információkat. Most a lehetséges információadókat járjuk végig. Eddig négy agroker vállaláttal, a Mezőgép vállalataival, a Magévvel, több termelési rendszerrel folytattunk ígéretes tárgyalásokat. Ha minden megvan, legalább száz előfizetőt kell összeszednünk, hogy gazdaságos legyen a vállalkozásunk. Szerencsére közel a postaközpont, a tíz telefonvonalnak nincs akadálya, s a 17 milliót érő számítógépet pár hét alatt beszerezzük. — Mennyit kérnek mindezért? — Előreláthatóan 84 ezer forintot üzemenként. 'Első hallásra lehet, hogy soknalc tűnik, de előzetesen több könyvelő kiszámolta, az anyagbeszerzés felesleges zsákutcáinak megszüntetésével az ilyen költségek legalább felére csökkenhetnek. Mindent összevetve éves szinten biztos a megtakarítás. Emellett, ha el akarnak . valamit adni, az apróhirdetés rovatba beírhatják. — S a többi próbálkozás? — Kistermelöknek adótanácsadót szervezünk. Az 'induláshoz szükséges ötszáz jelentkezőből eddig 320 van meg. Térítésért a papírmunkát elvégezzük az üev_ fél helyett, s ha hibáznánk, a bírságot mi fizetjük, AZ üzemi szakembereknek klubrendszerű összejöveteleket szervezünk. Itt főkönyvelők, pzemgazdászok, számítástechnikusok külön-külön kicserélhetik gyakorlati tapasztalataikat. Ha vitás kérdések merülnek fel, szakavatott előadót hívunk. Vannak műszaki jellegű elképzeléseink is. Üvegházi cél- ( számítógépekhez húsz év holland tapasztalatát összegző programot vettünk. Az érzékelő és a gép gyártására •hazai partnert kerestünk. A forgalmazásba külföldi vevőkre is számítunk. Kidolgoztuk a fűszerpaprika és egyéb zöldségfélék szárítására alkalmazott folyamatos Binder szárítók automatizálását. így minden időpontban azonos nedvességtartalmú száritmány jöhet le a szalagról. Elkerülhető az energiát pazarló s élvezeti értéket rontó túlszáritás. ígéretes elképzelések. Ha mindez megvalósul, talán egyik-másik megrendelőjük is csettinthet eevet. Tóth Szeles István NSZK kulturális napok A Német Szövetségi Köztársaság kulturális életéből, képző-, film-, színház-, zene- és táncművészeiéből nyújt sokszínű válogatást a március 9. és 15. között hazánkban megrendezendő NSZK kulturális napok programja. A seregszemle nyitóeseménye a Magyar Nemzeti Galériában lesz. Itt tárják közönség elé Bauhaus — papíron címmel a kölni Kunstverein összeállítását, amely a világ számos múzeumából, köz- és magángyűjteményéből válogatva mutatja be az 1919 és 1933 közötti német művészeti iskola neves képviselőinek papíron megörökített munkáit. A kiállítást filmprogram, valamint az NSZK-beli és magyar művészettörténészek kétnapos tudományos szimpozionja egészíti ki. 1