Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 5. szám
2 Csütörtök, 1988. január 14. Várni, mindig csak várni Schmldt Andrea felvétele. Teljes a nagyüzem ezekben a napokban a meg újnak számító adóhatóság Bocskai utcai epületének, ügyfélszolgálati helyiségeben. Január 15-éíg kell benyújtani a vállalkozóknak az elszámolásukat az elmúlt évi jövedelmükről. A hivatal dolgozót szeretnék, ha mind többen pótolnák eddig elmaradt bejelentkezési kötelezettségüket, amely az általános forgalmi adó bevezetése és elszámolhatósága miatt szükséges. Bizony, ezekben a zsúfolt napokban ügyfeleknek és hivatalnokoknak is minden türelmükre szükségük van II kis állatok haszna Százezer dollárt érő ötletnek bizonyult a kiskunfélegyházi primőrtermelési és kereskedelmi kisszövetkezetnek az az elképzelése, hogy megszervezi a kedvtelésből tartott állatok exportját. Az önálló külkereskedelmi jogot alig hat hónapja megszerzett kisszövetkezet — együttműködve a magántenyésztők szövetségeivel — eddig ezer sziámi és perzsa cicát s hozzávetőleg ugyanannyi ölebet szállított NSZK-beli, osztrák, olasz megrendelői számára. A díszmacskák és a palotapdnesik mellett több száz nekik való „lakosztályt" — fonott kosarat — is elküldtek a vásárlóknak. Az ország mintegy száz magántenyésztőjére támaszkodó kisszövetkezet a számítások szerint az idén megduplázhatja nyugati exportját. A kínálatot díszmadarakkal és madáreleséggel is bővítik. (MTI) Magas házak legtetején Egy szép, fényes téli éjszakán megpattan az esőcsatorna. Másnap az idő megenyhül, és a lyukas csatornából az emberek fejére csöpög a víz. Később már nem csöpög, hanem csurdogál, folyik, szakad. A jáHúszéves a Ramovill Újabb „valutás" holtokat oyiloak A Ramovill Szolgáltató OKISZ annak idején azért gáltatásaik az áremelés elSzövetkezeti Vállalat szer- hozta létre, hogy az ország- lenére sem eléggé nyeresévizhálózata jelenleg az im- ban szétszórtan működő ja- gesek, az elmúlt évben két portból származó tartós fo- vító-szolgáltató szövetkeze- valutáért árusító boltot nyigyasztási cikkek mintegy teknek, szervizeknek legyen tottak, ahol híradástechni80 százalékát javítja, s azt olyan jogi személy . képvi- kai berendezéseket és kütervezik, hogy az eddigi 5— selöjük, amely folyamatosan lönleges ajándékcikkeket 6 napról 1—2 napra csök- beszerzi és raktározza az árusítanak. Az idén ezek kentik a televízió készülé- anyagokat és alkatrészeket, körét továbbiakkal kívánkek, hűtőszekrények, -ládák, szerződést köt a gyártókkal ják bővíteni; azt tervezik, rádiók, magnók, lemezját- a garanciavállalásra. hogy a nagy turistaforgalmú szók, videómagnók, személyi Elmondták, hogy mivel az vidékeken — Sopronban, állami támogatás megszű- Pécsett, Egerben — alakínik, szolgáltatásaik árát tanak ki hasonló üzleteket, kénytelenek emelni, ennek mértéke az idén várhatóan 20-22 százalék lesz. Mivel a lakosságnak nyújtott szolszámítógépek, háztartási és kerti kisgépek javítási idejét — hangzott el szerdán a Fórum Szállóban tartott vállalati sajtótájékoztatón. A most húszéves vállalatot az Bővítik a használt nyugati autók szeptemberben megkezdett értékesítését is. Összkomfortosán ? Lépegető szövetkezet Most pedig lássuk: mi a helyzet a munka- és szociális körülmények terén? A ró kel ők ilyenkor csúnyákat bádogosok, tetőfedők nap gondolnak magukban, legközelebb pedig nem állnak az eresz alá. Valamelyikük, aki nagyon ráér, s nem tud mit kezdeni mértéktelenül megszaporodott szabadidejével, fölhívja a Szegedi Építőipari Szövetkezetet, esetnap után romos házak legtetején, állványzatokon tartózkodnak, s elég egy rossz mozdulat, már zuhannak is. Nem életbiztosítás ez a szakma. És nem is túl tiszta; ha például valami kétszáz éves, lerobbant házat tataroznak, leg a Magas- és Mélyépítő estére feketébbek a munkaVállalatot, vagy az Ingatlan- sok. ™int, a kemenysepro. kezelő Vállalatot, hogy lyu- Az időjárás viszontagsagaikas az eresz, szálljanak ki. ro1 bizonyara mindenkinek foltozzák be, mert ellenkező aIaP0S foga mai vannak, s nemigen kell szot vesztegetni arra, hogy mit jelent egy egész napos ónos eső, kétszáz kilométeres széllel, és háztetővel kombinálva ... Nem egy leányálom, annyi szent. Alapvető alkalmassági követelmény, hogy az ember bírja a magasságot; volt egyébként munkása a cégnek, akit úgy kellett lehozni a tetőről, mert fölfelé még csak-csak bírt mászni, lefelé már nem annyira. esetben a nyakába folyik a víz. A föltárcsázott cégnél aztán közlik vele, hogy ez egészen lehetetlen, mert nincsen emberük; akik vannak, elfoglaltak. A lyuk tehát kiszélesedik és elmélyül, a- ház (ötemeletes, századeleji) homlokzala pedig beázik. A városi tanács építési osztálya ezek után tervbe veszi a homlokzat felújítását, amire nagyon is szükség van, hiszen a homlokzat ekkor már a leválás és leszakadás állapotában van. Mindez pedig csak azért, mert kapacitáshiány miatt azt az egy árva lyukas ereszt nem volt mód befoltozni. Puskás Jenő, a Szegedi' Építőipari Szövetkezet részlegvezetője a szakemberhiányt három okra vezeti vissza. Mindenekelőtt: nem megfelelő a bádogosképzés. Ez alatt azt kell érteni, hogy a nappali tagozatos szakmunkásképzést csak öthat éve állították vissza; előtte ilyen időtlen idők óta nem volt. A bádogosnak tanuló gyerekek Puskás Jenő szavai szerint épp olyanok, mint a többi fiatal, amiből az következik, végzés után nagyon sokat kell még gyakorolniuk, hogy önálló munkát merjenek rájuk bízni. A felnőttátképzés pedig — megint csak szó szerint próbálom idézni a részlegvezetőt — a szakma megcsúfolásával egyenértékű. Néhány hónap alatt nemigen lehet túl sok hasznosítható ismeretre szert tenni. Egyébként ugyanez a helyzet a rokon szakmabeli tetőfedőknél is, pontosabban, még rosszabb: tetöfedőképzés jelenleg egyáltalán nincs, betanított munkások dolgoznak a szakmában. Az emberhiány harmadik oka: a dolgozók sorra-rendre otthagyják a vállalatot a kisszövetkezetek, szakcsoportok kedvéért, minél kisebb ugyanis egy cég, annál jobban tud fizetni. S hogy van-e valami megoldás? Megoldás van, legalább is föl kell tételezni. Ügy hírlik ugyanis, hogy a vállalatnál még ez évben visszaállítják a bértömeggazdálkodást, az eddigi bérszínvonal-gazdálkodás helyett, ami több pénzhez juttatja az itteni munkásokat. Arról persze nincs szó, hogy e hírre magasan kvalifikált, nagyon szakképzett bádogosok, tetőfedők százai ostromolják majd a Szegedi Építőipari Szövetkezet kapuit —, de talán nem romlik tovább a helyzet. Ez viszont önmagában korántsem elég, hiszen ha a helyzet nem romlik tovább, attól az ereszek még tovább romlanak. Farkas Csaba A szolgáltató vállalatok, szövetkezetek számára is sok újdonságot tartogat az idei esztendő. Minden bizonnyal csökkenő kereslet és emelkedő nyersanyagárak között lavírozva kell majd megélnünk. De hogyan? Kondíciójuk ugyanis az új adózási szisztéma bevezetésével nemhogy javulna, inkább romlik. Míg az árutermelő szövetkezetek pozíciója a 38 százalékos adókulcs 25 százalékra való csökkentésével jelentősen javul, addig a szolgáltatóké 10 százalékos emelkedés mellett tovább romlik. Akadtak, akik már az elmúlt évben megemelték díjtételeiket: biztos, ami biztos. — Nem szaladhatunk el túlzottan az árainkkal, mert akkor nem veszik igénybe a szolgáitatásainkat! — kezdi Szendrei Gábor, a Komfort Szolgáltató Ipari Kisszövetkezet elnöke. — Mit ígér az idei esztendő? ren. Három irodahelyiségünket alakítjuk át, így többet hoznak. A Tompái kapunál viszont műszaki, mezőgazdasági és épületüveg szakboltot nyitunk. Ha mindez megvalósul, akár meg is változtathatnák a cégtáblán a nevüket, mondjuk „összkomfort" kisszövetkezetre. De mi lesz a szolgáltatásokkal? Egyrészről jogos elvárás, hogy a város lakossága találja meg helyben azt, amire szüksége van. Másrészt az is igaz, hogy önállóságra, öneltarLásra sarkallják a szolgáltatókat. Tehát, ami veszteséges, azt meg kellene szüntetni, csakhogy ez nem könnyű, mert még mindig él az a nézet, hogy egyes hivatalok lakossági érdekre hivatkozva igyekeznek rábírni a szolgáltatókat, vállalják a "hasznot fbszteséges tevékehységet is. — Itt van például a cipőjavítás. Szegeden öt helyen vele. Tavaly ni. Ettől nágyobb remélhetünk. — Például mitől? — A Bartók téren, az ed- foglalkozunk — Ha összevetjük az 1987- óig veszteséget „termelő" még 18 százalékos támogaessel, akkor nem sok jót! képkeretező üzletünk helyén, tást kaptunk erre a tevéTavaly közel 47 milliós ár- valutásboltót nyilunk a Ra- ken'ységre. Bérleti díj fejébevétel mellett 5 és fél mii- movillal közösen. Minta ben kiadtuk az üzleteinket liós nyereségünk vot, ebből után szeretnénk itt árusíta- az ott dolgozóknak. Most, 3 millió maradt nálunk, ni, s nem csak az eddig hogy változnak az adózás Változatlan feltételek mel- megszokott profillal: külföl- feltételei, a bérlők bedobták lett az idén már csak más- di kisgépeket, műszaki cik- a törülközőt. így már nem fél millió maradna itt. Sőt, keket árulunk majd, elő- ®ri me8 nekik, visszatérnek ha nem találunk ki valamit, jegyzésre. Eddig a kisterme- a szoros elszámolásra, ez a az év végére könnyen „nul- löknek, kisiparosoknak ezért ,endszer viszont nem igaIára" futhatunk. " a fővárosba kellett utaz- zun ösztönöz a takarékos— Sikerült már kisütni niuk. «ágra Lakáskarbantartást, valamit? — És a vendéglátás? rágcsálóirtást, épületüvege— Igyekszünk több lábon - A Dabasi Fehér Akác ?*?* f tbat<),'Javitaat is vaI" lalunk. Itt nincs is nagy megállni. A olasz szolgáltatás Téesz segítségével tedelemmel és fagylalto; vendéglátással -is foglalkoz- tunk ugyancsak a Bartók téA Móra park mogyoróbokrán barnából sárgára színesedett a barka, s ha még tovább tart a januári „tavasz" melege, puha táncba kezd és világnak szórja porát. Széncinege kitartóan nyitnikézik, ökörszem cifrázza, és a fekete varjak búvölten üldögélnek tavalyi fészkeik szélén ... furcsa ez a mostani cinkeléptü tavasz! S a város szélén is megmozdult a természet. Az öreg halász meg a Fehértó, régi barátaim, a maguk módján szemlélik a tél— tavaszi felhők vonulását észak felé Szalad a viz lefelé a telelőből, csapkosnak a busák a füzkosárban . .. „biztos Csernobil miatt van ez a meleg"... szűri a szót rágyújtás közben. A tó madarainak édesmindegy, elvonult a jég, langyos a levegő, és hozzáférhető a táplálék vízben ficánkoló része ... A nagy-fekete zöldellő gyöp szélén köröskörül szürkegémek filozofálgatnak. Teli hassal méláznak a zörgő nádas szélárnyékában, napoznak s rácsodálkoznak az aranylón kitakarózó kutyatej virágán. Az ám, mert a januári tavaszban az „asszonyliúség" is kivirágzott, amint errefelé a „célszörü" fehér-tói Cinkeléptü tavasz...? halászok és mezei nevezik. Szép név gatok —, de vHért is? ... „Egyszerű pedig, mindenik tuggya ... lám... amikó mán elmönt a sárgája, beérik a röpítős gömbje ... csak rákö fúni, oszt ntögtuggya mié?,., úgy elszáll, mint az asszonyhűség" ... Hm, persze, a tanyák Piroskái, Mancikái szerint „férfihűség" is lehetne a sárga pitypang ... akinek most virágzani kellett, mert meleg a január, s pipiske fut hangicsálva töveik közt. mellett kereskedelemmel és fagylaltozót, cukrászdát nyi- fetezésre fizettünk* v rrvnrt/i rtln( nnrol . , fí 1 „I br\r» 4 t »v\ 1 r — I ) n«4 J. 1 - 4 — ' ' 1-<1 valy. Racionalizálni kellett ezt a tevékenységet, úgy, hogy a lakosságnak is jó legyen, de mi se fizessünk rá. Központi felvevőhelyet alakítottunk ki, a munkahelyeket viszont kivittük a Belvárosból. A békák is előbújtak, s teknős mászik a telelőkből a gyevi fertő felé, lassan döcög, talán egy új teknő után néz, szándéka tiszta, hiszen 6 tek-nős fajta... Előbújtak a sünök is, s esténként a telelök körül bócorognak, ahonnan ínycsiklandó haldögszagot közvetít a szél. A szél, amely a párás napsütésben már délfelé langyos földillatú. Milyen furcsa is, visszacsalta délen telelő madaraink némelyikét. A visszatérés mindig gyors, robbanásszerű madarainkgrófok nál, egy részüket megté- bólo- veszthette a januári szokatlan meleg. Ilyenek a kárókatonák ir. Pár darab kis kormorán kóborolt a környéken, de mostanra száznyi nagy testű rokonuk is visszatért. A tengerparti sós lagúnák halászaiból visszajött egy nagy csapat, talán jobb a fehértói busa húsa, mint az adriai kopoltyúsok íze? Ezt csak ők tudják! De megjöttek ezrivel a tökésrécék is, ők Bulgária, Albánia és Nápoly környékén telelnek a jégpáncél idején, de a jég felszakadása után azonnal sietnek vissza a hazai vizekre. Az idei furcsa tavaszias januárban a nagy csapatokban már jól látni, egymás közelében már „párban úsz a réce", ök sietnek, hangos hápogással udvarolnak, veszekednek a magános gácsérok, mert gyakran március idusán pihével bélelt fészkükben egykét tojás lapul. A Korom-szigetnél nagy kócsagok csapata fehérlik, ők talán cl sem mentek délre, vagy ők is visszatérők? Igazi érdekesség a Fehér-tóval határos daruhalom aljában rejtőzött... A Kiskundorozsmai József Attila Vadásztársaság még fácánozik a gazosok mentén, de a tegnapi napsütéses daruhalmon nyekeregve szólt egy fogolykakas! öreg, patkós legény volt, öt is becsapta a januári tavasz. A halásztelepen nagyra duzzadtak tücskei a galylyaknak, lonc, aranyvessző, orgona tavaszt érez. Januári tavaszt, amely alighanem becsapta a természet lakóit, sárga pitypangot, kárókatonát és kócsagokat, öreg fogolykakast és egy kicsit minket is, városlakó embereket! Mert bizfos jön még fagy és kemény hideg, s a visszatérő madarak újra délnek szállnak, s csak reménykedhetünk, hogy a zöldellő vetések selymét, tücski rügyeket hópaplan védi majd. Mert „nem ette meg még a kutya a telet", s ez a szép, meleg, cinkeléptü tavasz kedves különlegesség ... müg azután el ne felejtsem elárulni a cinege leginkább nem is lép, inkább ugrál... oda s vissza... Csizmazía György Az új — kereskedelmi és vendéglátóipari — tevékenységekből már ebben az éviben 2 mijliós haszonra számítanak a kisszövetkezetnél. Az idén Békés rncgyében bútorjavítással is szeretnék megvetni a lábukat, ebból újabb 1 milliós hasznot remélnek. Az állami támogatások leépítéséve] előállott keményebb helyzetben is versenyben lehet maradni, csak újabb és újabb ötletekre, no meg kemény munkára van szükség.. Igaz, azt js el kellene már dönteni, hogy szolgáltatni „jótékonyság"-e, vagy üzlet? A kérdés megválaszolását minden bizonnyal a lakosság egyre vékonyodó pénztárcája is befolyásolja. A közel százfős kisszövetkezet azonban szívesebben hajlik afelé, hogy üzletnek, azaz vállalkozásnak tekintse ezt a tevékenységet is. — Arra számítunk, hogy az emberek egyre inkább mobilizálni szeretnék majd tőkéjüket. Így nekünk is komoly esélyeink lehetnek. Csak élni kell tudni a kínálkozó lehetőségekkel. Bafai Gábor