Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

Szerda, 1988. január 6. 5 Vox Europae Szegeden — Szegeden elmúlt nyáron az óévet és az NfeK-ban Európa 14 országából ér­kezett fiatalok — együtt a magyarokkal búcsúztatták köszöntötték az új évet. A következő országokból jöt­tek: Belgium, Franciaor­szág, Finnország, Görögor­szág, Hollandia, Jugoszlá­via, Liechtenstein. Norvégia, NSZK, Olaszország (Dél-Ti­rol), Spanyolország, Svájc, Törökország és Magyaror­szág. A Vox Europae — Európa Hangja kórus — 1982-ben alakult. Jelen pil­lanatban közel 100 főt a kó hjsz minden számláló önfenntartó egyut- országban> minden találko. juk Hollandiában vett részt az együttes munkájában, az pedig ketten énekeltek a kórussal. A Szegeden töltött egy hét kemény munkával, na­pi 9 óra próbával telt el. A hét nap alatt három hang­versenyt adtak a városban. Bemutatták Schubert G-dúr miséjét, Brahms Cigányda­lait és Európa kórusirodal­mából váloga.tott alkotáso­kat Mindhárom koncert anyagát Szegeden tanulta tes. Amatőr és hivatásos ze neszekből all. Tagjai között találunk diplomácia szakos egyetemi hallgatót, hajózási szakembert, matematikust, biológust éppúgy, mint ze­neakadémistát. Évente egy­szer-kétszer találkoznak Eu­rópa különböző országaiban. Ott, ahol a kórus tagjai ön­ként elvállalják a találko­zás megszervezését. Magyar­országon a Szegedi Egyete' mi Énekkar tagjai vállalták ezt, akik 1985 óta énekel­nek az együttesben, öt tag­záskor az aktualitások ha­tározzák meg, milyen mű­veket mutatnak be eredeti nyelven. Szegeden még hé­berül is énekeltek, és ter­mészetesen magyar műve­ket is megtanultak. A kon­certeken országaik népvise­letében lépnek föl, jelképez­ve ezzel Európa egységét és sokszínűségét. Két karvezető Sándor, a Szegedi Egyetemi Énekkar karmestere. Az instrukciók angolul és né­metül hangzottak, így az énektudás mellett valame­lyik nyelv ismerete feltétel a kórustagok számára. 1987­ben vált bejegyzett egyesü­letté a Vox Europae. Elnö­ke Harne Oreman finn egyetemista, titkára Leo von der Heide matemati­kus, vezető karmestere Fritz ter Wey, az Aacheni Music Schule karvezetés ta­nára. A másik karmester mindig a vendéglátó ország egy-egy karmestere. Ma­gyarországról Mayer Ilona biológus a kórusvezetőség tagja, aki a szegedi találko­zó fő szervezője volt. A következő évek találko­zásainak helyszíne is eldön­tött már: 1988-ban Párizs­ban, 1989-ben Isztambulban, 1990-ben Helsinkiben talál­koznak az együttes tagjai. Magyarországról Párizsba nyolcan kaptak meghívást, működött főként az egyetemi énekkar közre Szegeden a betanítás- tagjai, akik remélhetőleg él­ban és a hangversenyeken: a kórust alapító Eritz ter Wey NSZK-beli és Gyüdi ni is tudnak majd e szép le­hetőséggel. Szondi Ildikó Régi magyar nyelvemlékek Üj kiadványsorozatok Újabb könyvsorozatokban jelenteti meg a régi ma­gyar nyelvemlékeket a Ma­gyar Nyelvtudományi Tár­saság, folytatva az Eötvös Loránd Tudományegyetem kötetekben birtokoscsaládok használhatják. A modern fi­Nveivtörténeti és Nyelvjá­rástani Tanszékének kutatói által feltárt, s már régóta ismert korai kéziratok pub­likálását. Nemrég kiadták „A ma­gyar nyelvtörténet forrásai" című könyvsorozat első kö­tetét, amely deákjának, Imrének 1535-beli naplótö­redékét és 1585-ből való em­lékiratát tartalmazza. Ez századi kézirat ­az egyik legrégibb magyar a Sándor István nyelvű emlékirat. Írója szemtanúként számol be Buda csellel történt elfogla­lásáról, Török Bálint elfogá­sáról, a török elleni védelmi levelei olvashatók. lológiai követelményeknek A „Régi magyar kódexek" megfelelő kiadás révén vi­című sorozat — kiadását szont lehetővé válik a nem 1985-ben kezdték meg — a közelmúltban a második könyvvel gyarapodott. Egy kötetben nyomtatták ki két kódex 'hasonmását és betű­Török Bálint hű átiratát, bevezetővel, Martonfalvay jegyzetekkel. Ezek: a Bod­kódex — a Budapesti Egye­temi Könyvtárban őrzött 16. megfelelően közölt, s a még ki nem adott, mintegy 30 kódex beható tanulmányo­zása. Fontos ez azért is, mert nem remélhető,' hogy további ilyen korai, terje­delmes magyar kéziratok előkerülnek. Legfeljebb a latin nyelvű kódexekbe, a valamint szöveg szélére bejegyzett bibliográ- néhány magyar szóra vagy fusról elnevezett kódex, az mondatra — glosszákra — ismeretlen dömés apáca ál- bukkanhatnak a kutatók, tal 1521 körül másolt kéz- E kiadások másik célja a irat. nemzet legkorábbi szellemi Már nyomdában van a értékeinek a megmentése. A harcokról. Néhány részletét harmadik kötet, a Kriza- kéziratok állaga ugyanis régebben közölték, de az kódex. Az 1532-ből fennma- egyre jobban romlik: lapja­radt imádságoskönyv máso- ik fakulnak, vagy a szeny­lata színes nyomással ké- nyezett levegő hatására sö­átirattal, jegyzetekkel, tör- szül. Hamarosan átadják tétülnek. Némelyek szövegei téneti bevezetéssel most el- nyomtatásra a sorozat ne- már nehezen olvashatók. a kutatók gyedik kötetét, a Margit-le- Sürgős feladat tehát meg­gendát, a szigeti Domonkos- őrizni ezeket az emlékeket a apácák legértékesebb köde- magyar művelődés számára. egész kéziratot korszerű ha­sonmás kiadásban, betűhű sö ízben tárták elé. E sorozat következő köte­tében Szamosközy István, XVI. századi humanista tör­ténetíró Erdély történetére vonatkozó feljegyzéseinek hasonmása lát napvilágot. A „Régi magyar levelek" című kiadványban a XV— XVI. században írt és elkül­dött, úgynevezett misszilis leveleket adják közre. A rövidesen megjelenő első kötet az 1541 — Buda török által történt elfoglalása — Kiállítási napló Halott folyó felett Néha hasznos dolog szem- emberi hit, a folytonos újjá- tudatosság nem mindig a besülni egy-egy kiállítás né- születés példázata. Mert azt puszta ráció. „A lira: logi­zöinek véleményeivel. Bár a is mondhatnánk: Kováts ka; / de nem tudomány", vendégkönyvi bejegyzése- Margit a régi. De ennél iga- tudjuk a költőtől. Ezt a ki­ket bizonyos fenntartások- zabb, hogy Kováts Margit teljesedő, kollektivizálódó kai illik fogadni, a sorok ismét új! S ez teremti meg szorongás-élményt és meg­között böngészve érdekes a folyamatos megújulás újulásre.ményt fogalmazta megfigyelésekre, újszerű kö- szép élményét. Minden meg mély líraisággal és zelitésekre lelhetünk. Ko- erény, melyet kivívott ma- szárnyaló gondolatisággal váts Margit pompás, és gának a művész az elmúlt újabb képein Kováts Mar­mély tartalmú kamaratárla- évizedekben — egyéni tech- git. tát .már hetek óta láthatják nikai megoldások, differen- . „ . , . . ... az érdeklődők a Bárók Béla ciált és harmonikus szinke- "ariang Dezart vilaga­Művelödési Központ galé- zelés, sajátos felületmeg- ból kitekintve sejtelmes pá­riájában — a kiállítást ja- munkálás, a szürrealitás fe- rákon át földereng a fény, nuár 20-ig meghosszabbítót- lé hajló ábrázolásmód, az az éjben js eligazít az Éjféli ták, —, s bizony sokan nem álmok tettenérése, és a fan­csupán aláírásukkal jelezték tázia tájainak sorjázása — részvételüket, de vélemé- most is meghatározója ké­nyeikkel is. Van, aki szenti- peinek. Az emberi lélek tér­nap kék korongja, az Egy­szer volt erdő nem csupán a nosztalgia, de a fi gyei mez­mentalizmust vél felfedezni képét rajzolja tovább most tetés hangja is, a Kek fa. robhado. porlado torzsebol ősállatok pikkelyes szemei a festményeken, mások a emelkedettebben, a szellem gyönyörű színeket dicsérik, magasából, a rálátás böl­ismét másokat a hangulatok csességével. Jelen vannak a ragadják magukkal. Íme né- moszatok hálói, a fakérgek . . „ . hány figyelemre érdemes hegyvonulatai és a hegyvo- Zt^l CSy„ Ít-ÍT J' „?/* bejegyzés: „Ha ez nem nulatok kérges felületei, je- " sci-fi művészet, akkor mi len a tobzodó virágszirmok az?", „Lelkivilágunk több és a feltörő vizek. De a ré­élményét tükrözte." ki- gebbi mikroszkopikus felvé- ... . ... .... . — csit olyan fantasztikusak, telek új nézőpontra váltva Vlra9°s szí*laA \l\aözas- 1 dinamikusak, burjánzók, új szintézist teremtenek. A szépek.", „Szép, hangulatos lélek magasából és a fele­képek, kifejezik a természet lösségteljes gondolatok mély- . . . fontosságát", „Döbbenetes ségével készíti légifelvételeit L.0^ mondanivaló, gyönyörű szí- — Felhők felett, Lépcsős nek.", „. . . ha indíttatása, táj, Félsziget, Vízválasztó, invenciója engedi, foglalkoz- Forrás, Áradás stb. —, s zon kicsit többet a Halott ezek a festmények már töb­folyó-hoz hasonló — a ter- bek őszinte kitárulkozások­mészeti környezet pusztuld- nál, az önvallomások meg- __ sát, pusztítását — ábrázó- tisztító tetteinél. A kollektív arg! ' ló... témákkal. Sajnos ko- magányról, az együttes rerná>K< . .. , . .. runkban a „megdöbbentés" gyötrődésekről, a közösségi fÍÜXÍ; ™o! élményére nagyobb szükség szívfájdalmakról, mindany­lenne. A pusztuló termesze- nyiunk reményeiről szólnak­A személyesség hitelével. Sokáig elhittem, hogy Ko­váts Margit ösztönösen fest. Hogy a kép alakítja önma­gát. Ezek között a festmé­nyek között rá kellett döb­bennem, hogy nagyon is tudatos alkotóval van dol­gunk. Még akkor is, ha ezt ő is nehezen hiszi. Mert figyelnek, a semmi végtelen terében mégis gyökeret y Fa őselemek — a szikla, a viz, a napfény, a föld — a Koz­mikus katasztrófa félelmetes víziója után is élni akar: Virágos vasz. A Halott folyó — a tárlat talán legmegrázóbb alkotása — egyszerre fi­reményke­dés. A folyók nem halhat­nak meg! Tetszhalott vilá­gunk újravirágzik, ha mind­annyian akarjuk. Erre a közös akaratra, együttes cselekvésre is biztat Kováts s ez a közösségte­remtő erő emeli egyre ma­iét kellene minden eszközzel észrevétetni." Ha jól emlékszem, 1983­ban rendezett átfogó, nagy kiállítást Kováts Margit. E mostanit, mely átvezet a tegnapból a mába, az előző évből, az ideibe, akár jelké­pesnek is tekinthetjük. Hi­szen ez a bemutató az örök egyedi művészetét. József Attilát kell idéznem: „A dolgos test s az alkotó szel­lem, / mondd, hogy törhet­ne egymás ellen? / Az elme, ha megért, megbékül, /' de nem nyughatik szív nélkül. / S az indulat múló görcsök­be vész, / ha föl nem oldja eleve az ész ..." Ez élteti reményünket a Halott folyó felett. Tandi Lajos Kass János születésnapjára Mezőhegyesen, az általá­nos művelődési központban, holnap, csütörtökön délután 5-kor nyílik kiállítás Kass János grafikáiból — a mű­vész 60. születésnapja alkal­mából. Sorozat a Galériában Kiállításokon ritkán látha- művész 1908-tól haláláig Pá­tó műtárgyaiból, frissen res- rizsban élt, s a művészettör­tauráit művészeti emlékei- ténet Archipenkóval együtt bői, illetve művészi évfordu- a kubizmus kiemelkedő kép­lókhoz kötődő alkotásaiból viselői között tartja számon, immár évek óta sorozatban, Műveit Párizs és Franciaor­havonként mutat be egy-egy szág jelentős múzeumai és jeles példányt a Magyar magángyűjteményei őrzik; a Galéria anyagából az Álló xének hasonmását. Így sokan megismerhetik IV. Béla király leányának, Margitnak 1510-ben másolt életrajzát, amelyet az Orszá­gos Széchényi Könyvtárban őriznek. Ugyancsak ebben az évben adják ki a Chech-kó­dex — az MTA könyvtárá­ban őrzött, 1513-beli ima­könyv fakszimiléjét. A so­rozat első kötetében a „Könyvecske az szent apos­előtti időkből származó, az toloknak méltóságokról" ci­utóbbi években felkutatott mű. 1521-ből származó kó­magyar nyelvű magánleve- dex nyomtatott másolata öl­lek közül több mint három- vasható. százat tartalmaz. E kultúr­történeti forrásokból főleg a nyelvészek meríthetnek új információkat az évszáza­dokkal ezelőtt beszélt ma­gyar nyelvről. A további E kódexeket a múlt szá­zadban kinyomtatták ugyan, de nem fakszimile kiadás­ban, illetve betűhű átírás, szakszerű magyarázat nél­kül, s emiatt a kutatók alig Tanácsadó bizottság alakult Megtartotta alakuló ülését son az irodalmi élet és a a művelődési miniszter mel- könyvkiadás tartalmi, szer­lett működő irodalmi, ki- vezeti, gazdasági és techni­adói tanácsadó bizottság. A kai kérdéseinek megoldása­bizottságban írók, költők, hoz. kritikusok, esztéták, iroda­Az alakuló ülésen meg­tók ho és folvóirat-szer- vitattak a bizottság ügy­tok Jap- es tolyoirat-szer- rendjét munkamódszerét, és l/ocitov- ot i rort n m i torci- ' lomtörténészek, kiadói veze­tők, lap- és folyóir kesztők, az irodalmi társa legfontosabb soron lévő fel­ságok, szervezetek valamint J Az első tennivalók az Iroszovetseg kepyiselo, közoU köayvkiadással, az es a Művelődési Minisztéri­um vezető munkatársai vesznek részt. irodalmi folyóiratokkal, a kortárs magyar drámával, a pályakezdő írókkal, a hono­A testület feladata, hogy ráriumokkal összefüggő társadalmi és szakmai vé- kérdések és a nemzetközi leménynyilvánítással és ta- irodalmi, kulturális kapcso­nacsadással segítséget nyújt- latok szerepeltek. ja látható majd. Áprilisban a magyarorszá­gi kora reneszánsz ránk ma­radt egyik legkitűnőbb szo­A Baranya megyei Kásád egyik jellegzetes épületéből tájházat alakítottak ki Nemzeti Galéria. A Hónap műtárgya ciklus If?^,^^ifj0"35 mUnká" idei első látnivalójaként ja­nuárban Vaszary János egy 1903-as alkotását, egyben a magyar szecessziós festészet egyik kiemelkedő darabját, a Fürdő után című festményt borművének két töredékét, a tárják a látogatók elé. A mű- Reneszánsz kőtár fő díszeit, vet a századforduló körül, a Diósgyőri oltártöredékeket párizsi útján alkotta Vasza- mutatják be Mestere Mál á ry. A kep a francia poszt- J 3 impresszionista festő, a mo- király szobrasza, az előzőleg nok.rom technikával — azaz Rómában, a pápai udvarnak egy-egy szín különböző ár- is dolgozó Giovanni Dalma­nyalataival — dolgozó Eugé- ta, aki 1486-tól tartózkodott ne Carrière művészetének Magyarországon. A bibliai hatását mutatja. jeleneteket megörökítő oltár Februárban egy XVII. szá- anyaga halványszürke már­zadi festőnek Wesselényi vány. szerkezete a korabeli Borbáláról készült arcképe itáliai oltártípusokat követi, látható a kiállítássorozatban. Májusban a hazánkban A Csáky család ősgalériájá- kevésbé ismert művész, ból származó arckép való- Strobentz Frigyes Adagio cí­színűleg eljegyzése alkalmá- mű munkáját állítják ki. Az ból készült a 14 éves leány- alkotót szinte egész munkás­ról. Vőlegénye Kemény Já- sága Münchenhez kötötte: nos erdélyi fejedelem fia, az 1909-es festményen a né­Kemény Simon volt: az ő met zsáner- és portrémúvé­ajándéka a képen látható szet legjobb hagyományai öt­nyilazó Cupido-figurával dí- vöződnek a századfordulós szített eljegyzési násfa is. szimbolista törekvésekkel. Mását az Esterházy Kincstár A félév utolsó bemutatója Iparművészeti Múzeumban a Hónap műtárgya sorozat­őrzött anyagából mutatja be ban Benczúr Gyula 1875-ös ..... - -, , , , képe, az Olvasó nő erdőben - tobb mas ekszer, textil-, cimû festmény ,esz június. otvos- es viseleti tárgy mel- ban. A reprezentatív törté­lett — az intézményben a neti kompozíciók nagy sike­márciusban nyíló Főúri ős- rű mesterének, bensősége­- . . , , sebb témájú alkotásai közé galeriak cimu tarlat. 4„ . -, ~ „ i •»•­tartozik a mu, amelyen ifjú Márciusban Csáky József hitvesét örökítette meg, ba­szobrászművész születésének rátja és pályatársa, Szinyei 100. évfordulójára emlékez- Merse Pál művészetére em­nek új kamarabemutatóval, lékeztetó kompozícióban. A szegedi születésű szobrász- (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents