Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

s VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 25. szám 1988. január 30., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint D KSH jelentése a gazdaság és a társadalom 1987. évi fejlődéséről Az 1987. évi gazdasági folyamatokban szerény, a fő célok tekintetében a tervezettnél kisebb javulás következett be. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőbben alakult, de a javulás az előirányzottat nem érte el. A gazdasági növekedés élénkült. A termelés növekményének nagyobb része a belföldi felhasználás és nem a kivitel céljait szolgálta. A termelés és a kivitel szerkezetében csekély változások következtek be, azok mértéke, esetenként iránya sem felelt meg az egyensúlyi és a hatékonysági követelményeknek. A gazdaságban létrehozott többletjövedelem túlnyomó része áremelkedésből származott. A rubelelszámolású fizetési mérleg többlettel zárult, a nettó adósság ebben az irányban csökkent. Konvertibilis valutákban a nettó adósságállomány tovább nőtt. Az adósságnövekedés mérsékeltebb volt az előző évinél. A fizetési mérleg hiánya ugyanis kevesebb lett, ez részben a külkereskedelmi forgalom alacsonyabb behozatali többletéből, részben az idegenforgalom nagyobb bevételi többletéből adódott. Az adósságszolgálat — kamat és törlesztés — terhei némileg mérséklődtek. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál jobban emelkedtek,' a hiány kisebb lett a tervezettnél és az előző évinél. Ebben szerepe volt az év közben megtett intézkedéseknek is. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene 2.5—3 százalékkal emelkedett, értéke — előzetes becsült adatok alapján — mintegy 1200 milliárd forint volt. Az anyagi tevékenységet tükröző nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előirányzott csökkenés helyett kb. 2 százalékkal emelkedett. Többet fordítottak fogyasztásra és beruházásra az előző évinél, a készletek mennyisége nem nőtt. A fogyasztás növekedéséhez hozzájárultak az év második felében fellendülő iparcikkvásárlások. A lakosság megtakarítási hajlandósága csökkent. A belföldi felhasználás értéke több volt a termelésénél. A népgazdaság behozatali többlete kb. 6 milliárd forintot tett ki, szemben az.előző évi 15 milliárd forinttal. Az ágazatok és a gazdálkodó szervezetek teljesítménye tovább differenciálódott. A kisebb termelő- és szolgáltatóegységek, különösen a szövetkezetek és a magántevékenységet folytatók aktivitása, a létszám és a teljesítmény alapján is. az átlagosnál élénkebb volt. A beruházások előző évben kezdődött élénkülése folytatódott: a népgazdasági beruházások összege 291 milliárd forint volt, folyó áron 12 százalékkal, összehasonlító áron mintegv 6 százalékkkal több az előző évinél. Ezen belül a vállalati beruházásokra fordított-őszszeg 18 milliárd forinttal. 14 százalékkal nőtt. A többletkifizetésre a gazdálkodó szervezetek növekvő saját forrásai adtak lehetőséget. Az állami támogatás összege a finanszírozási források között csökkent, a beruházási hitelé kismértékben nőtt. A központi Beruházásokra és a tanácsi beruházásokra kifizetett összeg ugyancsak számottevően, 6, illetve 4 milliárd forinttal emelkedett. A lakosság és a magánszektor beruházása kb. 56 milliárd forint volt, értékben több. volumenben kevesebb, mint az előző évben. Az üzembe helyezett beruházások értéke lassabban nőtt, mint a pénzügyi teljesítés, a befejezetlen beruházások állománya nagyobb, mint 1986 végén. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapodott, az anyagi ágakban gyorsabb ütemben, mint a termelés. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését az illetékes megyei tanácsok elsősorban új munkahelyek létrehozásával segítették. A beruházásokat az e célra létrehozott alapból és a tanácsok egyéb forrásaiból finanszírozták. Az aktív keresők száma egy év alatt 18 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent, és az év végén 4867 ezer fő volt, ez a népesség 45,9 százaléka. A szocialista szektor aktív keresőinek száma 36 ezer fővel csökkent, a magánszektoré 18 ezer fővel nőtt, az utóbbiak aránya az aktív keresők között 5,4 százalékról 5,8 százalékra emelkedett. Az anyagi ágakban 55 ezer fővel, 1,4 százalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban 37 ezer fővel, 3,6 százalékkal többen dolgoztak 1987 végén, mint egy évvel korábban. A létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban csökkent. Az iparban foglalkoztatott nyugdíjasok és bedolgozók száma gyorsabb ütemben mérséklődött, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaké. Az építőipaiban a létszámcsökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeteknél nőtt a foglalkoztatottak szama. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban elsősorban a szövetkezeti közös gazdaságokban fogyott a létszám. A csökkenés mind az alaptevékenységen, mind az alaptevékenységen kívül foglalkoztatottakra jellemző volt. A közlekedésben és a kereskedelemben az aktív keresők száma a magánszektorban nőtt. a szocialista szektorban csökkent, összességében több volt az előző évinél. A nem anyagi ágakon belül a létszám növekedésének közel kétharmada az egészségügyi és a kulturális szolgáltatásban dolgozók számát gyarapította. A foglalkoztatási helyzetet az jellemezte, hogy a gazdaság egészében több volt a betöltetlen munkahelyek szama, mint ahányan állást kerestek, ugyanakkor az ország egyes körzeteiben, elsősorban az északkeleti területen. valamint a szakképzetlenek körében megnőtt azoknak a száma, akiknek elhelyezkedése hosszabb időt igényel. A hatékonyság 1987-ben. több évi stagnálás után, az anyagi agakban javult. Az élőmunka-ráfordítás csökkent, a munkatermelékenység mintegy 4 százalékkal emelkedett. Az eszközhatékonyság romlása folytatódott. Az egységnyi termelésre jutó anyagfélhasználás több területen csökkent, öszszességében azonban — a termelési szerkezet kedvezőtlen változása miatt — nem javult. A népgazdaság energiafelhasználása 2,2 százalékkal emelkedett úgy, hogy az anyagi ágak felhasználása összességében 0,7 százalékkal, a lakossági és a kommunális szféráé együttvéve 4,7 százalékkal nőtt. Az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1,5—2 százalékkal csökkent. Az energiaforrásokon belül nőtt a hazai termelés, és csökkent az import aránya: a rendelkezésre álló energia 51 százaléka hazai, 49 százaléka import forrásból származott. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem az előző évinél gyorsabban, folyó áron 10—11 százalékkal emelkedett. Ebben a termelés mennyiségi növekedésé nek és az árak emelkedésének egyaránt szerepe volt. A jövedelemnövekménynek az 1986. évihez hasonlóan — kb. egynegyede a volumennövekedésből, háromnegye de az árak emelkedéséből származott. A főbb jövedelem-összetevők közül a vál lalati nyereség növekedése volt a leggyorsabb ütemű. A vállalatok pénzügyi helyzete kedvezőbb volt az előző évinél. Az 1987. évi gazdasági teljesítmények fő mutatói Terv Tény Bruttó hazai termék termelése belföldi felhasználása Nemzeti jövedelem Ipari bruttó termelés Országos építési-szerelési tevékenység Mezőgazdasági termékek bruttó termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft Lakásépítés, ezer darab az 1986. év százalékában 102,1 102.5—103 99,8 kb. 102 legalább 102 102—102,5 102—102,5 103,7 kb. 101 102—103 101.5—105,5 98,5—99,5 99,5—100 102,5—103 99,6 kb. 100 216—219 235 60—61 57,2 A fő termelő ágazatok jellemzői Az ipari termelés 3,7 százalékkal, az előző évinél gyorsabb ütemben emelkedett. Az állatni iparvállalatok termelése 3,2 százalékkal, az ipari szövetkezeteké 9,9 százalékkal nőtt. Az átlagot meghaladóan bővült a magánkisipar tevékenysége. A nem ipari szervezetek ipari tevékenységének emelkedése viszonylag mérsékelt volt. Az év folyamán az iparban 345 új gazdálkodó egység alakult, zömmel a szövetkezeti szektorban, és 22 szűnt meg. A külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok száma 24-ről 59-re emelkedett. A vállalati gazdasági munkaközösségek száma tovább bővült. A kisiparosok száma ugyancsak nőtt. Az energiatermelő és -átalakító ágazatok termelése 3,8 százalékkal, az alapanyagtermelőké 3,1 százalékkal, a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal nőtt. Legnagyobb mértékben az épitőanyagipar és a vegyipar fokozta termelését 6,9, illetve 6,2 százalékkal. A gépipar termelése az átlagnak megfelelően, 3,8 százalékkal emelkedett. Az ipari termékek exportja 5 százalékkal nőtt, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel fokozódása révén. Konvertibilis exportjukat kiváltképp a vegyipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari vállalatok növelték. A gépipar tőkés exportja a tervezettől eltérően nem nőtt. A vegyipar devizakitermelési mutatója — elsősorban a növekvő árak következtében — javult, a gépiparé romlott, bár még így is • a legkedvezőbben termeli ki a devizát az exportorientált ipari ágaza tok között. Az ipari értékesítésben, főként az év végi felvásárlások hatására, emelkedett a belföldi célú eladások aránya. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 3,6 százalékkal bővült, köztük az építőanyagipari termékéké 13,8 százalékkal, a vegyipariaké 8,5 százalékkal, a gépipariaké 8 Ülázalékkal. Ebben részben a lakosság előrehozott keresletének, a gépipar esetében pedig annak is szerepe volt, hogy a konvertibilis export nehézségei miatt a vállalatok inkább a kisebb követelményt támasztó és kielégítő nyereséget biztosító belföldi piac felé fordultak. Az ipar beruházási célú értékesítése 5,6 százalékkal, a termelőfelhasználást szolgáló eladás 3,3 százalékkal emelkedett. Az ipar belföldi célú értékesítésének árszintje 3,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A nagy- és kiskereskedelem számára értékesített termékek árszintje csaknem 6 százalékkal nőtt. Az iparban foglalkoztatottak száma a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb mértékben, 2,5 százalékkal csökkent. A villamosenergia-ipart és az élelmiszeripart kivéve a mérséklődés általános volt. Az ipar energiaellátása folyamatos és megfelelő volt. Az anyagellátásban, főleg egyes vegyipari anyagok esetében, szinte egész évben voltak feszültségek. A vállalati eredmény és a jövedelmezőség emelkedett. A többleteredmény a terme(Folytatás a 2. oldalon.) Sándorfalva Zárszámadás felhívással A Sándorfalvi Magyar— Lengyel Barátság Tsz-ben a tegnapi, pénteki küldöttgyűlésen az elnök szavaival élve az „egymás közötti elszámolás" tanúja lehettem. S az eredmény az, amely rám leginkább a meglepetés erejével hatott. A 41 millió forint jóval meghaladta a tervezettet. Az 565 millió forintos árbevételhez képest mezőgazdasági környezetben ez igen tisztességes arány. A növénytermelés teljesítménye 115 százalékra alakult, az ipari tevékenységé másfélszeresére nőtt, a kereskedelmi tevékenységből és a keverőüzem működtetéséből származó nyereség megduplázódott. Az állattenyésztés produktuma kismértékben elmaradt a várakozástól, de ezen belül a juhászat szép évet tudhat maga mögött. A saját építkezések a nyereségen kívül, a beruházások gyors megvalósítását eredményezik. A helytállás alapja a fegyelmezett, szakszerű munka, amely az átlagosnál alacsonyabb termelési költségben is kifejeződik. Sokat fejlődött, a kor szelleméhez idomult a szakmai vezetők közgazdasági gondolkodásmódja. A szövetkezethez kötődést úgy erősítették, hogy a földdel nem rendelkező tagok részjegyet jegyeztek. Vagyonuk 22 millió forinttal nőtt. elkékült a folyékonyműtrágyaüzem. és az épülő vegyi üzem költségeinek is nagy része erre az időre esett. A gépvásárlások épp ezek miatt egy kissé háttérbe szorultak. S mindennek az idei hatásaként. a nyereség ittmaradó részéből 19 milliót fordíthatnak fejlesztésre. A hatékonyságjavulás lehetővé tette, hogy a keresetek 14 százalékkal nőttek, s meghaladták a 82 ezer forintot. A vezetők tervbeszámolóiból és a tagok hozzászólásaiból egyaránt kicsengett, tisztában vannak az áremelkedések, a növekvő költségvetési elvonások az idén teljesen új helyzetet teremtenek. Az egyetlen ellenszer a jövedelemtermelő-képesség fokozása, s az ennek jobban megfelelő érdekeltségi rendszer kialakítása, fejlesztése. Sajnos ezek az elképzelések a központi bérkiáramlást kordában tartó rendelkezésekkel csak részben hozhatók összhangba. A jól sikerült év után a számításokon alapuló realitás az itteniek szerint jövőre 17 milliós eredményt hozhat, s ezt tűzték ki célul. A 27 milliós beruházási lehetőségből 17 milliót fordíthatnak gépvásárlásra, ez szükséges is az itteni magas technológiai szint fenntartására. Haskó Pál, a téeszszövetség főtitkára kiemelte, a szövetkezet a költséghatékonyság alapján a megyei élvonalhoz tartozik. Különösen figyelemreméltó, hogy épp « kedvezőtlen időjárású évben tudtak lendületesen fejlődni. A küldöttgyűlés résztvevői felhasználták az alkalmat, hogy felhívással forduljanak a gazdálkodó szervezetekhez: erejükhöz mérten támogassák a szegedi klinika erőfeszítéseit, az, echocardiograf szivvizsgáló műszer megvásárlásához. A sándorfalvi szövetkezet küldöttgyűlése 100 ezer forintot szavazott meg e célra. T. Sz. I. Szervizszolgálat Somogyi Károlyné felvétele Kezdetben voltak az elektronikus könyvelőgépek — néhány példány még most is működik —, a maguk korában „modern" masinák, pár billentyűvel kezelhetők. Ma már az iákclás gyerekek számára is hozzáférhetők és :smerősek a különféle számítógépek, intézmények, vállalatok pedig nem is nélkülözhetik. A számítástechnika fejlődésével párhuzamosan a korszerű szervizhálózat is elterjedt, az ország nagyobb városaiban, így Szegeden is, működik javítószolgálat. A Professziónál Országos Számítógépszerviz Retek utcai kirendeltségében nyolc mérnők látja el Csongrád és Bács-Kiskun megyék szervizszolgálatát, a lakosság és a vállalatok tulajdonában lévő berendezések — számítógépek, elektronikus pénztárgépek, fénymásológépek — javítását. Felvételünkön Babecz Györgyöt örökítettük meg, egy IBM—AT számítógép javítása közben. » »