Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-26 / 21. szám

2 Kedd, 1988. január 26. 2BL Magyar kristály Ha egyszer nemcsak úgy kellene versenyezni a Magyar Televíziónak az egyéb nemzetiségű tévékkel, hogy világgá kiáltja magáról: én kérem nemzeti televízió vagyok, ha tetszik, ha nem — ilyen ... Nos, ha egyszer a mi saját nemzeti műhol-. dunkról a külhoni lakásokba érkező magyar műsoroknak kellene versenyezni az ottaniakkal — hiszik, vagy nem — tudnék javasolni versenyműveket. No nem a Hazai tükör című, nemrég indult új belpolitikai sorozatot, mert annak a cím sugallata ellenére sem tudtam fölfedezni tükörtermészetét. Hogy mást ne mondjak: mi szükségünk volna úgy láttatni magunkat, mintha ez a népesség csupa pénzkereső emberből állna? Ha az derülne ki, a magyar mind olyan, hogy ahány életterülete, annyi helyen hiába keresi a pénzt. Mind azt hajtogatja: kellene, itt kellene lennie! Aztán bávatagon széttárja karját: mégsincs! Snitt, következő helyszín, s minden kezdődik elölről. És senki, de Senki, egyetlen egyszer sem kérdezi meg: létezett-e az a pénz egyáltalán valaha, s ha igen, és okkal-joggal keresik, akkor ne terjegessenek, hanem kutassanak, kérdezzenek tovább: mégis hova a jóistenbe tűnhetett? Én bizony, inkább olyan műsort javasolnék a fönt említett versenybe, amikafkai képek helyett a ma való világunkat mutatja az odaát üldögélőknek. A héten meg is találtam a prototípust. Az a címe: A csodatevő só. Csak azt sajnálom, hogy olyan késői órán került adásba; félek, itthon kevesen látták. Magam is most, kedden éjjel fedeztem föl, hogy Vitray Tamás új sorozatműsoráról van szó. A csodatévő só már a második a Gyógyító esték című sorban. Pedig biztosíthatom önöket, ez tényleg gyógyír, látható és láthatatlan sebeinkre, amellett, hogy úgy, ahogy van, küldhető lenne a műholdunkra. A mű középpontjában a sárvári termálkristály állt. De nem ám azon a direkt, elviselhetetlenül didaktikus, iskolás módon; hanem igen fineszesen, okosan, amolyan „mintegy"-jelleggel, módot nyújtva, hogy a csodatévő só ürügyén bemutassuk a mi egész életformánkat, a miliőnket, azt a sárvári m i k rokörny ezetet-közeget, amelyben — mint cseppben a tenger — ott az egész Magyarország. Csodálnivaló természeti értékek (arborétum) kellős közepén: egy kis ékszerdoboz — a gyógyító kúrákon résztvevők szállodája. A gazdagság, a jóízlés, a finom elegancia, a kényelem, a kulturáltság, a civilizáltság eme beszédes, ám egyáltalán nem hivalkodó bizonyítéka. Kívül-belül harmónia, nyugalom, esztétikum: a testi-lelki ápoltság objektivizálódása. Választékos ízléssel, angolos visszafogottsággal fotografált képek: célszerűen elegáns étterem, ötlptgazdag építészetre valló aula, hölgyek és urak, várakozó, intelligens arcok. „Természetes közegemben vagyok"-magatartású úr határozottan, lényegretöröen és mégis árnyalt-pontosan: konferál. Dzsessz. Operett. Opera. Bűvészet. Muzikalitás. Tehetség. Tudatosság és improvizációs képesség. A művészet és a szórakoztatás mellé ismeretterjesztő háttérbeszélgetések: milyen csodákat tesz a só, miként történik a gyógyítóanyagok kinyerése a meleg vízből, és a többi. Az állítás után bizonyítás: gőzölgő medence a havas téli tájban, szélén gyógysóreklám-gyógy tornász, a gőzben a gyógytornászok, diszkóritmus. Majd újfent kellemes enteriőr, s a muzsika deleje — egészen a végéig. Úgyhogy, kérem, az első referenciafilm — rólunk, nekik — elkészült. Már csak egy műholdat kellene kerítenünk. Mielőtt jogi vitát kezdeményeznének az osztrákok, azt állítván, hogy a műsorban minden kétséget kizáróan fölismerték — magukat. Sulyok Erzsébet Itt a fönökiskola Rádiófigyelő Gyermekkorom egyik nagy képi ihletésű, illusztratív keltéke volt a Ludas Matyi. Az a valamikori, amit persze még nem Árkus József szerkesztett: volt benne sok titkárnő, kis mellű meg nagy mellű meg cicafrizurus, aztán nagyszámú Adenauermeg De Gaulle-gúnyrajz, Jucika, továbbá Iván és Joe — és rengeteg fönökvicc. Ezek! a főnökviccek nagyjából ügy állitatták be — a kor társadalmi normáinak megfelelően — a mindenkori felsőlbbséget, mint merev és mozdíthatatlan, ősstatikus képződményt, amelynek helyében, indokoltságában, ésszerűségében, a maga helyénvalóságában pillanatig sem szabad kételkedni soha — viszont a hetyke kis szocialista közember azért olykor-olykor megpróbálhat ain odamondogatni neki, mert mifelénk azért demokrácia is van, ha még oly sajátságos is! Fenti főnökábrázolmányokat idővel természetesen nemcsak a Ludas Matyi és az akkor még nem hofisodó kabaré tálalgatta bőséggel, hanem a komo!ly(nak szánt) hivatalos propaganda is. A főnökökről évtizedeklen át hallhattuk, hogy kiskirályok, ugyanakkor vezetésükkel a kollektíva egyre szebb és szebb sikereket ér(t) el. Csak két dolgot nem hallottunk soha. Hogy miféle titkos osszhatalmi szempont választja, nevezi ki fölénk a mindenféle főnököket — és hogy őkj maguk, a (feltehetően) boldog kiválasztottak vajon miféle különleges adottságok — úgymint rátermettség', nagyobb szakmai hozzáértés, kiemelkefdőbb emberi-vezetői képességek — bizonyított létével rendelkeznek? Netán: hallottak-é már valaha a kontraszelekció szó jelentéséről? Amint pénteken délután a Kossuth rádióban hallgatni kezdtem Fodor Csilla Köz-igazgatás című riportját, az igazgatott kóz kapcsán biz' a az iménti kételyek is átvillantak rajtam. Hát még mikor megtudtam, hogy Tatán — népfőiskola nyílt tanácstagoknak, vagy ahogyan a műsor tartalomjegyzékében olvastam, ez az „Elöljárók népfőiskolája". Szóval: itt a fönökiskola. A riportból sok egyéb mellett az is kiderült, hogy éppen Tatán, és éppen negyvennyolc esztendeje nyílott meg az első népfőiskola, a nagyszerű Móricz Zsigmond-i gondolat legelső szülötteként, a mainak pedig egyik fő feladata „az apparátust a változásokra fölkészíteni". Nofene. Először is: jámbor fejjel úgy gondolnám, hogy mindenféle apparátust bármiféle (nyilván, társadalmi természetű változásra eddig is jócskán föl kellett volna készíteni, főnökit pláne. Azután: ha mégoly nagyszerű is a népfőiskolai forma (márpedig az), a neves előadókkal, sajnos, túl kevés résztvevővel tartott foglalkozások sora — aligha csak alkalmazása révén, vagyis csak most kellett vajon megfogalmazódni a fölismerésnek, hogy „a magasabban képzett (mármint az illető tanácsi főnök) tud jobban a lakossággal kapcsolatot teremteni". Üdv néked, spanyolviasz-termelő, jó hazai ipar! Volt persze még egy főnök természetű fönökiskolamegjegyzés, ami a szobán forgó riportban fület-szívet megütőnek számított: a riporter kérdésére az egyik il.etékes hanyag eleganciával, de ellentmondást nem tűrően közölte, hogy „ez pedig legyen egy másik riport tárgya, jó?" Könyörgöm: hadd döntsem el én. Azaz, mi. Vagyis, a bennünket képviselő riporter, nem? S hangozzék el mindez 1988-ban az elöljárónépfőiskolát, a főnökiskolát bemutató műsorban. Hangsúlyozhatnám, mily kevés lehangolóbb dolog' létezik annál, ha a népet éppen népfőiskolán tekintik (váltig) gyermeknek — de ehelyett, meglehet, vásárolok egy Ludas Matyit. De Gaulle- meg Adenauer-karikatúra már úgysincs benDomonkos László ne. Megújult a kaposvári színház Megkezdődött a kaposvári Csiky Gergely jóval gazdagabb technikai lehetőségekkel Színház 16 hónap alatt felújított épületének szolgá,ja ^.jd a színjátszást. Az ünnepémuszaki atadasa. A haromszazhetvenki t- , . . ... ' millió forintos költséggel elvégzett munka ¡yes nyitoeloada-s marclus eleJen Iesz- ör' eredménye: a színház kívül-belül vissza- ' T-«tván Pisti a vérzivatarban című nyerte hajdani szépségét, és az eddiginél darabját mutatják be. Szociálpolitikai, társadalombiztosítási intézkedések A pénzbeni és természetbeni juttatás nagyságrendje az évenkénti 7-8 százalékos automatizmus mellett idén mintegy 27 milliárd forinttal növekszik, az ár-, az adó- és egyéb intézkedések bizonyos mértékű ellensúlyozása érdekében. Ennek megfelelően a társadalmi juttatások összege 1988-ban több mint 300 milliárd forint — amely a nemzeti jövedelemnek mintegy 27-28 százaléka — a munkahelyi szociális és jóléti juttatások nélkül. A pénzbeni társadaimi juttatás több mint 80 százaléka a társadalombiztosítási 'kiadás, melynek öszszege ez évben meghaladja a 200 'milliárd forintot — Csongrád megyében a 6 milliárd forintot —, mely a nemzeti jövedelemnek több mint 16 százaléka. A fentiek bizonyítják, hogy kormányunk a nehéz gazdasági helyzet ellenére is jelentős összegeket fordít az állampolgárok szociális ellátásának és biztonságának javítására. Első helyre kívánkoznak a nyugdíjasokat érintő intézkedések, mivel mind a 2,5 millió nyugdíjas részesült valamilyen mérvű nyugdíjemelésben. A 70 éven felüliek, az I—II- csoportbeli rokkantak és a vakok, akik Gladics Gyula köszöntése Hét évtized századunkban történelmi léptékkel mérve is nagy idő. Hogy hány sorsfordulót hozott egy nemzet életében — ma már tananyag, kutatások, viták kimeríthetetlen forrása. Talán ezért is lepődik meg a hétköznapok krónikása, ha olyan életrajzot vesz kezébe, amelyben ilyen kitétel szerepel: „Hetven éve került kapcsolatba a munkásmozgalommal." A tény ettől azonban még igaz: Gladics Gyulát, a szegedi munkásmozgalom ismert alakját abból az alkalomból köszöntötte tegnap a városi pártbizottságon Bartha László, a megyei pártbizottság titkára és Székely Sándor, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának első titkára, hogy 90. születésnapja e hét évtizedes dátummal is összekapcsolódik. Gladics Gyula 1898. január 22-én született Szegeden. A sokat nélkülöző, kilencgyerekes munkáscsaládban felcseperedő fiatal hentesmesterséget tanult, majd a háború a frontra kényszerítette. Hazatérése után szinte azonnal bekapcsolódott a munkásmozgalom harcaiba. Részt vett a kommunisták gyűlésein, majd a KMP alapító tagjaként beválasztották Szegeden a párt vezetőségébe is. Munkásmozgalmi tevékenységéért, vagy ahogy akkoriban fogalmazott a jog — „a társadalmi rend erőszakos felforgatásában való részvételéért" — 1920-ban elítélték. Hatéves büntetését a Csillag börtönben töltötte. Az ellenforradalmi törvény később sem „feledkezett meg" a szegedi kommunistáról — 1944ben Ricsére internálták. A felszabadulást követően rövid ideig fogházparancsnok volt, majd a rendőrségen dolgozott, ahonnan rövidesen leszerelt és a cipőgyárban vállalt munkát. A személyi kultusz politikájának jellemző ténye: Gladics Gyulát 1949-ben „baloldali elhajlás" vádja alapján kizárták a pártból. Ami viszont már egy elkötelezett ember válasza: 1956-ban elsők között kérte felvételét az MSZMP-be, tagja lett a karhatalomnak, majd 1957-től munkásörként is segítette a konszolidáció politikáját. Életútját pártunk és kormányunk több magas kitüntetéssel ismerte el. Tulajdonosa a Szocialista Hazáért Érdemrendnek, a Tanácsköztársasági Emlékéremnek, a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek, s megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát is. járadékban, szociális segélyben részesülnek, nagyobb arányban, 15 százalékban — minimum 330 forint emelésben, az átlag 500-530 forint —, míg a 70 éven aluliak mérsékeltebben — a 2 százalékos automatizmus, minimum 120 forint mellett — 210 forintos nyugdíj-kiegészítésben, átlagosan 330-340 forint emelésben részesültek. Csongrád megyében mintegy 104 ezer fő nyugdíjast érintett a nyugdíjemelés. A 70 éven felüliek aránya meghaladja a 40 százalékot. Emelkedik a kivételes nyugellátási és segélyezési keret, bővül a térítésmentes gyógyszerellátásban részesülők köre. Különösen az alacsony nyugdíjasoknak kedvező. hogy a nyugdíj mellett korlátlanul dolgozhatnak 96 ezer — bizonyos esetekben 108 ezer — forintig adómentesen, mivel az 1260 foglalkozási órakeret és a 60 ezer forintos keresetösszeghatár megszűnt. A nyugdíj egyébként összeghatárra tekintet 'nélkül adómentes. Országosan ugyancsak közel 2,5 millió — a megyénkben 90 ezer — gyermek részesül 400 forint, a tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos, a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozásban részesülő gyermek 500 forintos családi pótlék-emelésben. A 3 éven aluli gyermek családi pótleka további 100 forinttal növekedett. Ezekkel a fejlesztésekkel javult a gyermekneveléshez nyújtott támogatási arány, bár az is igaz, hogy igen nagymértékű volt a bébiételek és a csecsemőruházati és egyéb cikkek áremelése. Lényeges intézkedés — a gyermekes családok helyzetének javítása érdekében — az anyasági segély 4000 forintról 6000 forintra történő emelése. A gyes mellett járó pótlék 330 forinttal nőtt. Ez azt jelenti, hogy 800, a második gyermek után járó 900, míg a harmadik gyermekre járó 1000 forint gyerme*gondozási segély mellett járó pótlék 930 forintra növekedett. A súlyosan beteg és szellemi fogyatékos gyerekek esetében a 6 éves korhatár 10 évre emelkedett, és dupla összegű gyesben részesülnek. A gyermekgondozási díj másfél évről 2 évre történő emelése — naptári napi öszszegnél a maximum eltörlése —, valamint az ösztöndíjak 210 forinttal, a járadékok, segélyek 200 forinttal történő emelése is jelentós mértékben szolgálják a gyermekneveléshez való hozzájárulást. Itt kell megemliteni azt az űj társadalombiztosítási ellátást, amely szerint az év elejétől a családi pótlék helyett rendszeresen rokkantsági járadékban, 2200 forintos összegben — részesülnek azok a 18 éven felüli felnőtt korú munkaképtelenek, akik rokkantsági nyugdíjat jogosultsági feltételek hiánya miatt nem kaphatnak. „ • A felsoroltak mellett még több olyan társadalombiztosítási intézkedés látott napvilágot, melyek kedvező hatással vannak a biztosítottakra. Ezek közül ki kell emelni a táppénz naptári napra történő folyósítását, a 310 forintos bérpótlék ellátási alapként történő figyelembevételét, valamint azt, hogy ez év január l-jétől a táppénzalapnál az év végi részesedést és a jutalmat a keresőképtelenség élsö napjától kell beszámitar)i. Megszűnt — és bizonyára sokakat kedvezően érint — 1988. január l-jével a jutalom nyugdíjalapba történő beszámításának korlátozása, amelyet 1987. december 31-ig csak az összkereset 10 százaiékáig lehetett figyeleinoe venni. Életbe lépett több olyan intézkedés, amely nyugdíjjogosultság szempontjából beszámítható szolgálati időt növelik. Így a beteg közeli hozzátartozó ápolására, valamint a magánerős építkezésekhez igénybe vett idő — legfeljebb 2 év — havj 150 forint járulékfizetés mellett szolgálati időnek számít. Ugyancsak munkaviszonyban töltött időkert lehet figyelembe venni — az 1987. december 31-ét követően megállapított öregségi ' nyugdíjaknál is a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időt. Gondoskodik kormányzatunk azokról is, akiknek munkaviszonyuk átszervezés miatt szűnik meg. Ez évben lehetőség van nőknél 25 év, férfiaknál 35 év szolgálati idő esetén a korkedvezményes nyugdíjazásra, amenynyiben az illetékes megyei tanács elnöke engedélyezi, a dolgozó vállalja a nyugdíjazását, a munkahely pedig a horhatár betöltéséig járó "nyugdíjköltség megfizetését garantálja. Hangsúlyozni kell, a számos intézkedés ellenére sem lehetünk elégedettek a megtett lépésekkel. Megoldásra vár többek között az alacsony nyugdíjak összegénetc emelése, a nyugdíjak és az egyéb ellátások reálértékének megőrzése. Ehhez azonban szükséges a gazdasági eredmények növelése, a kormány stabilizációs kibontakozási programjának megvalósítása. Ugyanakkor fontos egy korszerű szociálpolitikai, társadalombiztosítási rendszer megteremtése is. Nagy Mátc