Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

4 Csütörtök, 1988. január 21. Bruttósítás után Egyszerűnek látszott, de bonyolult Nincs köszönet az olyan béremelésben, amelynek az a célja, hogy a fizetési borí­tékba kerülő bér, fizetés összege ne változzék. Mert a bérek, keresetek bruttósítá­sa ilyen jellegű és célú „béremelés", amelynek az a legfőbb funkciója, hogy ja­nuár elsejétől már alkalmaz­ni lehessen a személyi jöve­delemadót, ám eközben — jut is, marad is elvet érvé­nyesítve — azonos munka­teljesítmény esetén a főmun­kaviszonyból származó jöve­delem összege, a nettó bér ne csökkenjen. Napjainkban már múlt időbe illene helyezni a brut­tósítást. Kétségtelen, hogy e munka dandárja — a próba­számítások, egyes 'vállalatok­nál a megsaccolt decemberi bérek, fizetések szerinti bruttósítás — mögöttünk van, a téma, a bruttósítás problematikája azonban svál­tozatlanul időszerű. A közel­múlt napokban erre utalt az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal közleménye, amely a vállalati és intézményi veze­tők, általában a magasabb vezető tisztségben levők ke­resetének helyes bruttósítá­sára adott megkésett útmu­tatást. A MÉM és a TOT ve­zetői ugyancsak nemrég fog­lalkoztak a mezőgazdasági szövetkezetek munkadíj­bruttósítással kapcsolatos gondjaival, s végezetül: az évindulás jelenségeit és ta­pasztalatait értékelő kor­mány—SZOT megbeszélésen is a megvitatott témák kö­zött szerepelt a bérbruttósí­tás. 4,8 millió embert érint Vállalati, intézményi szin­ten ós keretekben a bér­bruttósításnak számos terü­leten fékezője a fedezet hiá­nya. A nyereségérdekeltsé­gi rendszerben gazdálko­dóknál elvben a megszünte­tett béradó — népgazdasági szinten, mintegy 30 milliár­dos összeg — és a szabályo­zás módosítása következté­ben csökkenő kereseti adó biztosítja a bruttósítás fede­zetét. Csakhogy egyes ága­satok — ilyen példuál a szénbányászat — adómentes­séget élveztek, s az adómeg­szűnés náluk nem hozott létre, fedezetet az egyébként magas bérek, keresetek brut­tósításához. Fedezet-gondok adódhattak azoknál a válla­latoknál is, amelyek a kö­zelmúltban jól hasznosítot­ták a létszám-megtakarítás nyújtotta bérfejlesztés lehe­tőségét, s bérszintjük magas lett. A költségvetési intéz­ményeknek — iskoláknak, rendelőintézeteknek, kór­házaknak — végkép nincs saját pénzalapjuk a bruttósí­táshoz, a fedezetet a költség­vetésnek kell rendelkezésre bocsátania. Magyarországon az aktív keresők száma, mintegy 4,8 millió, többségük a szocia­lista szektor vállalatainál, intézményeinél — ideértve az állam- és közigazgatási szerveket is — dolgozik fő­munkaviszonyban, követke­zésképpen rájuk vonatkozik a bérek kötelező bruttósítá­sa. A bruttósítás — a sze­mélyi jövedelemadó előké­szítésekor — pofonegyszerű­nek tűnt, legfeljebb az lát­szott -némiképp problemati­kusnak, hogy a vállalatok bér- és munkaügyi appará­tusának szokásos teendői el­látása mellett kell sok millió bruttósítást elvégeznie. Sok­kalta többet, mint amennyit a foglalkoztatási adatok sej­tetnek, mert százezerszám vannak fő- és mellékállások, szerződéses ' munkaviszo­nyok, állást, állandó munkát vállaló nyugdijasok. Egyszerűnek tűnt, mert az űj adónem kidolgozói az adótörvények elfogadása­kor már kész recepteket, számítási sémákat, képlete­ket bocsátottak az érdeklő­dő adóalanyok és a vállala­tok rendelkezésére; ezekkel fejben történő számítással is percek alatt meg lehet hatá­rozni, hogy az 1987. évi egyhavi nettó bér, fizetés, jövedelem nominál összegé­nek 1988. évben történő megőrzéséhez mennyit kell bruttósítani, felszorozni. A képletgyártókhoz rövidesen csatlakoztak az élelmes szoftveresek, akik különféle számítógépeken alkalmaz­ható bruttósítási programo­kat kínáltak a vállalatok­nak, intézményeknek. Ötvenféle bér A számítási, a számolási problémák tehát megoldód­tak. A múlt év vége táján nagy lendülettel megindult bruttósítás során azonban kitűnt, hogy a számítási mű­veletek elvégzése során a bérrendszerek különböző sa­játosságait és ösztönző funk­cióit is figyelembe kell ven­ni. A bruttósítás valóban egyszerű, ha a dolgozó sze­mélyi jövedelme az alap­bérből és az úgynevezett ál­talános bérpótlékból áll. Az általános bérpótlék egyes korábbi áremelések ellenté­telezése 312 forinttal. Az ilyen kéttételes személyi jö­vedelem azonban meglehető­sen ritka. Az a tipikus, hogy a havi kereseteket sok bér­elem alkotja: alapbér, idő­bér, sima darabbér, mű­szakpótlék, prémium, juta­lom stb. A részletezést nem folytatjuk, csupán arra .uta­lunk, hogy a szocialista ipar átlagából a dolgozók jöve­delmének 30-40 százalékát a különféle, általában telje­sítményarányos pótlékok al­kotják, ám egyes ágazatok­ban, például a' szénbányá­szatban a teljesítménytől függő jövedelemelemek ará­nya még magasabb, össze­sen mintegy 50 bér- és ke­resetelem létezik. Az egyes gazdasági egy­ségeknél a bruttósítás még elegendő fedezet esetén sem egyszerű. Itt van példának okáért az „egyenlő munká­ért — egyenlő bér" elve, amelyet legkövetkezeteseb­ben a darabbér érvényesít. A nettó keresetek teljesít­mény szerinti differenciáló­dását a darabbérben dolgo­zók természetesnek és igaz­ságosnak tartják. A brut­tósítás, amely adósávokban és adókulcsokban „gondol­kodik", most azt igényli, hogy a többet teljesítő és többet kereső darabbéres nettóját nagyobb összeggel bruttósítsák. (100 000 forint régi nettó bruttósításához tízezer, 120 000-hez már húszezer forint kell.) A le­vefnások — nyugdíjjárulék, személyi jövedelemadó — szempontjából a szükségsze­rű és logikus, ám kérdéses és kétséges, hogy a dolgozók kollektívája, a közvéle­mény logikusnak, igazságos­nak fogadja-e majd el a bruttósításnak azt a jellem­zőjét, hogy a magasabb ke­reset nyugdíjjárulék- és adó­fedezete progresszív mérték­ben magasabb. A bruttósításhoz két vál­lalati érdek kapcsolódik: ne csökkenjen a dolgozók net­tó keresete, a bruttósításhoz igazított bérrendszer pedig ösztönző és működőképes le­gyen. Az. utóbbi követel­mény például kizárja a brut­tósítást megkönnyítő, de az ösztönzést károsító, fékező megoldások — például a da­rabbérek, a műszakpótlékok alapbéresítésének — alkal­mazását. A nettó keresetek megőrzése csak a számítá­sokban rendelkezik száz­százalékos garanciával; az életben, a valóságban ez nemcsak az egyes dolgozó­kon múlik. Előrelátó vállalatok Számos munkakörben az azonos teljesítmény fikció, s ahol mérhető, ott is történ­hetnek olyan változások — például beosztásban, mű­szakban, munkafeladatban — amelyek az azonos teljesít­mény elérése ellen hatnak. Az előrelátó vállalatok, ez­zel is kalkulálva, az idei évben esedékes és lehetsé­ges bérfejlesztés egy részét tartalékolják a bruttósítás hibáinak korrigálására. Feltételezhető, hogy a vál­lalatok és intézmények ja­nuárban végül is befejezik a bruttósítással kapcsolatos — a számításokon kívül a bérrendszer kiigazítását is felölelő — munkáikat, s a szakapparátusoknak marad energiájuk külön-külön min­den munkavállalónak elma­gyarázni a bruttósítás elő­írásait, s megválaszolni azo­kat az indulatos kérdéseket, miért lett X. Y. dolgozó brut­tója magasabb stb. Ezt kö­vetően a szakapparátusok többet foglalkozhatnak tu­lajdonképpeni és hagyomá­nyos feladataikkal, a bére­zéssel, a bérelszámolással, a bérszámfejtéssel, a munka­erő- és bérgazdálkodással. Vállalati szinten azonban a munkaügyi és bérügyi fel­adatok egy további állandó teendővel egészülnek ki: az adóhivatallal való elszámo­lással, munkavállalóik sze­mélyi jövedelmi adójának havonta történő átutalásá­val. Az ebből adódó válla­lati többletmunka, admi­nisztráció még nem becsül­hető fel. A személyi jöve­delemadó, mint ismeretes az. adófizető lakóhelye szerinti tanácsoké lesz. Idén még a nagy kalapba, az adóhivatal pénztárába folyik be az. adó, s létszámarányosan osztják el a helyi tanácsok között. Jövőre már a dolgozók la­kóhelye szerint a városok, kerületek, községek tanácsai lesznek az adóbefizetések címzettjei. Ma még senki sem tudja, hogy a személyi jövedelemadó évente száz­milliós befizetés tételei mi­lyen útbaigazitási techniká­val-munkával jutnak majd el a címzettekhez. Garamvölgyi István Folytatják a kutatási programot n magas vérnyomás megelőzése A kardiológiai megbete­gedések egyik rizikófaktorá­nak, a magas vérnyomás­nak fiatal korban fellelhető tüneteiről és befolyásoló té­nyezőiről széles körű ku­tató-elemző munkával szán­dékoznak képet kapni a szakemberek. Az idén ezer fiatal felnőtt szűrővizsgála­tával folytatódik az a ku­tatási program, amelyet tíz évvel ezelőtt ebben a té­mában az Országos Kardio­lógiai Intézet kezdeménye­zett. A program 1977 és 81 kö­zötti első szakaszában — KGST együttműködés kere­tében — NDK-beli, szovjet, kubai és magyar szakembe­rek vettek részt. A koordi­nátor szerepére az Országos Kardiológiai Intézet vállal­kozott. Arra a kérdésre ke­resnek választ, elörejelez­hetó-e a felnőttkori hiper-,., tónia már gyermekkorban, s ha igen, milyen tünetek. alapján. A kutatás során négy országban összesen 18 000 — köztük ötezer ma­gyar — 1964-ben született gyermeket vizsgáltak meg, s egységes módszerekkel részletes .információkat gyűjtöttek össze a szülőkről és a gyerekekről. Mindezek alapján igyekeznek megke­resni azokat az apró jeleket, amelyek már a betegség ki­alakulása előtt 10—15 évvel feLhívhatják a figyelmet a magas vérnyomás veszélyé­re. Arra a felismerésre ju­tottak, hogy a felnőttkori magas vérnyomás kialaku­lásában az öröklésnek, va­lamint egyes keringési és anyagcsere-betegségeknek is szerepe van. A gyermekkori életmóddal szintén összefügg a hipertónia: a túlsúlyos, keveset mozgó gyermekek­ből gyakrabban válik ma­gas vérnyomású felnőtt. Ez a szülők felelősségére hívja ,fel a figyelmet, s arra, hogy a kardiológiai betegségek megelőzését már gyermek­korban kell kezdeni. Jelen­tős, hogy meghatározták a 12-16 éves korúak normá­lisnak tekinthető vérnyomás­értékeit. Az elemzés és az értékelés négy országbeli tapasztalatait közös monog­ráfiában összegezték. A kutatás folytatásaként az. idén — tíz évvel a ku­tatás megkezdése után — ezer fiatal tizedik éves utó­vizsgálatára kerül sor. öt­száz olyan fiatalt vizsgál­nak tovább, akinek a vér­nyomása az 1977—78-as mérésnél a legmagasabb értéket mutatta, további 500 fiatalt pedig alkalomszerűen választottak ki. Az ő „nyo­monkövető", általános egész­ségügyi és vérnyomásvizs­gálatuk újabb összefüggé­seket tárhat fel, amelyek további adalékok lehetnek a kardiológiai betegségek megelőzéséhez. Plakátpályázat A Magyar ENSZ Társaság és az Országos Béketanács plakátpályázatot hirdet az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének felhívása alapján. A pályázat célja a plakátmü­vészet eszközeivel felhívni a világ közvéleményét a fegy­verkezés megállítására, a le­szerelés előmozdítására. Ha­zánkban a Magyar Népköz­társaság Művészeti Alapjá­nak tagjai és a képzőművé­szeti közép- és felsőfokú is­kolák diákjai vehetnek részt a pályázaton 50x70 centimé­teres plakátokhoz készített terveikkel: ezeket 1988. feb­ruár 20-ig kell eljuttatniuk a Magyar ENSZ Társaság­hoz (Budapest, V., Széche­nyi rakpart 6. IV. emelet, telefon: 312-124). A pályázatra beérkező al­kotásokat szakmai zsűri ér­tékeli. Az első helyezést el­érő plakáttervet a rendezők elküldik az ENSZ központ­jába a világpályázatra, amelynek elSő dija 2500 USA dollár. A magyar rendező szervek 10—10 ezer forintos különdíjakat is kiadnak. Eredményhirdetés 1988. március 14-én. 1988. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: ÁGNES 7 óra 24 perekor, és nyugszik Ifi óra 27 porckor. 8 óra 58 porckor, és nyugszik 19 óra 32 porckor. VlZAl.LAS A. Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 98 om (aparió). A Nap kel A Hold kel SZAZIIATVANŐT ÉVE született Madách Imre (1823— 1864) drámaíró, költő ós publi­cista, Katona József mellett a 1». század legnagyobb magyar drá­mairója. Legnagyobb müve Az ember tragédiája. 18 nyelvre fordiiották lc. HETVENÖT ÉVES Janka Gyula (sz. 1913) Eölvös­dijaii nyomdász, a Franklin, majd az Egyetemi Nyomda igaz­gatója. A mlntkönyvkiadás lel­kes apostola, számos bibliográ­fiát készített a hazai minikony­vekrol. HETVENÉVES Sz.ádecz.ky-Kardos Samu (sz. 1918) egyetemi tanár. az. iroda­lomtudomány doktora, a görög —római Ókortudomány é« korai középkor kutatója. HATVANÉVES Jurcsik Károly" (sz. 1928) kétsze­res Ybl-díjas és állami dijas építészmérnök, számos hazai középület tervezője. 1963-64­ben Londonban is tervezett. HATVANÉVES Komái János (sz. 1928) állami dijas közgazdász. akadémikus, c. egyetemi tanár, az. MTA Közgazdaságtudományi Inteze­tének osztályvezétoje. a Har­vard Egyetem (USA) tanára. Leghíresebb munkája a szocia­lizmus gazdasági törvényszerűsé­geit föltáró könyve: A hiány (1989). NAGYSZÍNHÁZ Este 7 órakor: Jézus Krisztus szupersztár (bérletsz.ünct). KISSZINIIAZ Este 7 órakor: Díszvacsora a temetkezési vállalatnál (Vas2y 1. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Száguldó falka (színes, m. b. kanadai kalandfilm) délután fél 4. fél 7 órakor: Casanova, I—II. f.szines olasz. film. II. dup­la helyár! 18 éven felülieknek!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Apacsok (színes, m. .b. NI)I< kalandfilm) negyed 6 és fél 8 órakor: Három férfi egy mó­zeskosárban (színes, m. b. fran­cia filmvígjáték. II. helyár!). Szabadság: tél 4, háronuiegyed 6 és 8 órakor: Száguldó falka (szines, m. b. kanadai kaland­film). Filmtéka: fél 6 és fél 8 óra­kor: Vezeklés (szines szovjet film). Kiskörüssy halászcsárda: (vi­deomozi) délután 4 és este 8 órakor. A hongkongi ember (szi­nes hongkongi akciófilm). Eva presszó: A Kung-fu lány (színes hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-cs). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi lel, sebészeti fel­vételi Ugyeletet az I. sz. Sebésze­ti Klinika (Pécsi u. 4 ), urológiai felvételi ügyelete» a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyer­mekeket a kórház baleseti sebé­szeti osztályán, az egyéb sebé­szeti gyermek betegeket a sebé­szeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttiakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél Bórától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig az Újszeged! Gyer­mekkórház Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 7 óráig: szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged. Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-642. SOS LEI.K ¡SEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: 11-000, IFJCSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig htvható. 19.no: Tv-torna 19.95: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.30: Hiradó 20.05: UJ Nyitott Könyv 21.15: Van öl perce? 21.20: ül Hullám 22.05: Magyar naiv művészek — 3. — (ism.) 22.25: Hiradó 3. BUDAPEST 2. 17.15: Képújság 17.20: Správy — hírek szlovák nyelven 17.25": Tv-egyetem — természettudományt tagozat — (ism.) 18.13: Ködös hajnal — portugál iv-filmsorozat — 3. 18.55: Képújság 19.00: Ecranul nostru — román nyelvű nemzetiségi műsor 19.30: Dvorák: Kequiem — oratórium 21.05: Híradó 2. 21.20: Nem a te fiad — - amerikai tv-film 22.55: Képújság BELGRÁD I. 16.50: Hiradó magyarul és szorbhorvütul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Ismeretterjesztő műsor 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 10.00: ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Polliikat magazin 21.05: Zenés műsor 21.50: Híradó 22.10: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Filmszem 22.35: A könyv élete ÚJVIDÉK 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyerekmiisor 18.00: Újvidéki képeslapok 19.00: Ma 10.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó magyarul 20.00: Művészeti műhely 21.05: Fenntartott idő 22.35: Hiradó szerbhorvátul Rádió T * * leve BUDAPEST 1. 8.55: Képújság 9.00: Tv-torna 9.05: Teledoktor 9.15: Advent öröme — tv-játék - (Ism.) 9.50: Az UB 40 koncertje — angol film — (ism.) 10.35: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Hármas csatorna 17.45: Tájak, varosok, emberek — (ism.) 18.20: Tv-bórze 18.30: Telesport KOSSUTH 8.20: vállalkozásion 8.30: A könnyűzene legszebb melódiái 9.15: Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak 9.30: Index — (Ism.) 10.05: Diákfélóra 10.35: Muzsika gyerekeknek 10.50: Két balcuszvit 11.31: Alexandre Dumas Húsz év múlva 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Hcllini operaiból 14.10: Burgenlandban a magyar néphagyomány nyomában 14.53: Sámson — Rideg Sándor regénye 15.49: Poulene-kórusok 16.05: Révkalauz 17.00: A nagy afrikai vadász 17.30: Népi hangszerszólók 17.48: Mendelssohn: e-moll vonósnégyes 19.15: Lottösorsolás! 19.23: Adám és Eva — Mark Twain irása 20.02: Emil Gilelsz hangverseny­felvételeiből 20.43: Nólaest 21.30: Változatok a politológiára 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Tükörképünk 37 darabban 23.00: A dzsessz világa 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . .. PETŐFI 8.05: A Bécsi Filharmonikus Zenekar Strauss-polkákat játszik 8.20: A Szabó család . . . — (ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.00: llirck németül, oroszul és angolul 12.10: Fúvoskoringök 12.25: Néhány szó zone közben 12.30: A népművészet Ifjú mesterei 13.05: Nosz.talgiabullám — Wayne Raney 14.00: Sokféle 15.05: Operaslágcrek — (Ism.) 15.40: Visszapillantás egy életútra — (Ism.) 16.00: Regi magyar muzsika 16.15: A Bojtorján együttes hangversenye 17.05: Ipargazdák 17.10: Fiatalok popzenei felvételeiből 17.30: Zöld telefon 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Kórmondi-kabaré — (ism.) 22.15: Olivér — részletek a magyar változatból 22.36: Armiaid Crabbó énekel 23.20: 1987 New Yurk-t és londoni listavezető kislemezei 0.15: EJ fél után .,,

Next

/
Thumbnails
Contents