Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

3 Szerda, 15)88. január 20. v Olcsóbb cikkek A korábbiaknál több áru termeltetését, illetve importját tervezi az idén a Bizományi Áruház Vállalat, mert arra számit, hogy élénk lesz az érdeklődés azok •iránt a tprmékek irántr, amelyekhez olcsóbban lehet hozzájutni. Tavaly a tervezettet jóval meghaladta a használt és olcsóbban vásárolható fogyasztási cikkek forgalma: 4,5 milliárd forint értékű árut adtak cl, ennek 1(0 százalékát a lakosságtól vásárolták fel, 20 százalékát a közületektől vették, illetve velük termeltették. Az idén is hasonló forgalomra számítanak. A vállalat fokozza a termeltetést, mind több új árut igyekszik beszerezni. Megállapodtak egyebek között a szegedi Vidia Kereskedelmi Vállalattal, amely folyamatosan szállít vasműszaki cikkeket számukra. Ezen kívül újabb importlehetőségeket is felkutatnak nagy tömegű, olcsó cikkek beszerzésére. Tavaly például igen sikeresnek bizonyult az otthon használható vérnyomásmérők importja — ezeket ugyanis rendkívül kedvező áron tudták kínálni. Tudományos napok Mezőgazdasági tudományos napok kezdődtek kedden a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A kétnapos rendezvényen, amelyen mintegy 500 szakember vesz. részt, mezőgazdasági vonatkozású műszaki fejlesztési eredményekről számolnak be. A nyolc szekcióülésen elhangzó előadásokból közzétett eredmények közül különösen figyelemre méltóak az energiamegtakarítási, a gépkarbantartási és az elektronizálási vonatkozásúak. Amikor az adóhatóság fizet Az adóreform kapcsán a közvélemény érdeklődése szinte kizárólag a személyi jövedelemadó felé. irányul, s ez érthető is. Az új adórendszer részeként 19HH. január elsejével hatályba lépett általános forgalmi adó (betűszóval: áfa) inkább a pénzügyi szakemberek es a vállalkozók érdeklődésére tarthat számot. Ketségtelen, hogy az áfa alanyai elsősorban a gazdálkodó szervezetek, az egyéni és társas vállalkozások. Ha azonban valaki magánerős lakásépítésbe kezd, akkor az áfa egyes rendelkezései — éppeu az építkezőt segítve — közvetlenül érintik. Az iden január l-jétől az építőanyagokat, sőt az építési vállalatok, vállalkozók építési árait is jelentős mértékü forgalmi adó terheli. Az építési tevékenyseggel rendszeresen foglalkozó vállalatok, vállalkozók azonban visszaigényelhetik, vagy az általuk fizetendő forgal(mi adó összegéből levonhatják azt az adót, amit az építési anyagok beszerzése során a szállítóiknak az anyagár részeként kifizetnek. Napjaink kiemelt gazdaságpolitikai feladata a — főként magánerős — lakásépítés, Lakásfelújítás segítése, ösztönzése. Ennek érdekében az áfa törvény a magánerős lakásépítést, -bő ví tésl, - k (>rsze rüs i tes t, -felújítást végző magánszeiményt, továbbá az építőközösséget, valamint a lakásépítő és lakásfenntartó szövetkezetet ad é>a 1 a n y isá g gal ruházza fel. Ez magyarul annyit jelent, hogy meghatározott értékhatárig ugyanúgy visszaigényelhetik az építkezéshez beszerzett lei mé'keket. igé'nybe vett szolgáltatásokat terhelő forgalmi adót, mint azok az adóalanyok,akik e tevékenvsé'get üzletszerűen folytatják (Magánerős építkező, lakásfelújító az a magánszemély, aki ezeket a munkákat saját kivitelezésben vagy saját szervezésben végzi. Az építkező a megvásárolt termékekről (tégla, homok, kötőanyag, faányag, üveg, fűtőberendezés, villanyszerelési cikkek, nyílászárok. festék, tapéta, szőnyegpadló, parketta...), illetve az igénybe vett szolgáltatásokról (építőipari szolgáltatás, áruszállítás, építési gépek kölcsönzése) szóló számlákat összegyűjti, egy erre a célra rendszeresített formanyomtatványon összesíti és a forgalmi adó visszafizetését kérve benyújtja az adóhatósághoz. A Csongrád megyei és szegedi építkezők a Csongrád Megyei Adófelügyelöséghez nyújthatják be a kitöltött visszaigénylési nyomtatványokat es az áruvásárlási számlákat. A formanyomtatványok is itt szerezhetők majd be, várhatóan január hónap végétől. Visszaigényelni csak olyan számla alapján lehet, amely az építkező nevére szól, s amelyen a termék árában vagy a szolgáltatás ellenertékeben foglalt forgalmi adó fel van tüntetve. A visszaigénylés feltétele még: lakás építése, bővítése esetén az építési engedély, egyéb esetekben a korszerűsítési, felújítási, közmüvesilési munkákra vonatkozó előzetes költségvetés benyújtása. Ezeket tehát az első visszaigényléskor csatolni kell. Építés, bővítés esetén legfeljebb a használatba vételi engedély megadását, korszerűsítésnél, bővítésnél, felújításnál a kivitelezői végszámla kiállítását vagy az építkező készre jelentő nyilatkozatát követő 3 hónapon belül lehet visszaigényelni. Az említett határidő betartása mellett is csak azt követően lehet szó visszaigénylésről, ha az árubeszerzési számlákon feltüntetett adó összege a 20 ezer forintot eléri. Természetesen, az Korszerű technika A Váci Kötöttárugyár 20 millió forintos beruházása lehetővé teszi az időigényes szabásminták szériazási munkainak automatikus tervezését. A spanyol gyártmányú In vestronika kompuleres szériázó- és teritéktervező berendezés segitsegével a tervezés es rajzolas ideje a felére csökkenthető, és a jobb anyagkihasználás nyomán évi 15-20 millió forint takarítható meg építkezés befejezése után akkor is lehet visszaigényelni, ha a számlákon szereplő adók összege 20 ezer forintnál kevesebb. Az adóhatóság a számlák beérkezésétől számított 30 napon belül a visszatérítendő adó összegéről csekket bocsát az igénylő rendelkezésere, amelyet az OTP-nél lehet beváltani. Fontos szabály, hogy a visszatérítés kizárólag a lakásépítéssel, bővítéssel, felújítással kapcsolatban kifizetett forgalmi adóra vonatkozik. Hét végi ház, garázs, üzlet, műhely építése nem jogosít az adó v iss za i gé n y lésé re. A törvény a visszaigényelhető adó felső határát is megszabja. E szerint lakás építése, bővítése' esetén — az építési engedély szerinti alapterület figyelembevételéivel — lakásonként 4') négyzetméterig legfeljebb 96 ezer forintot térit vissza a', adóhatóság. Ha ennél nagyobb alapterületű lakásról van szó, a visszaigényelhető adó 96 ezer forint és a 40 négyzetméter feletti rész. után négyzetméterenként 2300—1900 forint. Minél nagyobb alapterületű a lakás, viszonylag annál kevesebb az egv négyzetméterre eső visszatéríthető adó összege. lakáskorszerűsítésnél, lakásfelújításnál a költségvetésben szereplő anyag és szolgáltatás értéke alapján lehet meghatározni a viszszaléritendő adó összegét. Alapterület-növeléssel nem járó korszerűsítéskor, felújításkor, közművesítéskor a számlákon szereplő adó összegének anyagvásárlással kapcsolatban csak a 16 ezer forintot, szolgáltatás igénybevételénél csak 5 ezer forintot meghaladó részét téríti vissza a hatóság. A házilagos építkezők számára jelentós kedvezmény az ado-visszaigénylés lehetősége. Visszaélni vele azonban nem érdemes: ha ugyanis ellenőrzéskor kiderül, hogy valaki nem az öt megillető mértékű adóviszszatérítést igényelte, rendkívül súlyos kovetkezményekkel számolhat. Vangcl Gyula Azzal bezzeg lehetne termelni! V

iták során mostanában nagyon-nagyon sokszor hallottam — dolgos életünkre még csak készülődő fiatal szakmunkásoktól és tanulóktól —, hogy szerintük jobb lenne, s jobban menne nálunk minden: „Csak a spéci nyugati gépeket, a fejlett technikát kéne behozni. Azon múlik minden. Azzal bezzeg lehetne termelni." Hogy kik termelnének vele, s hogyan, arról már kevesebb magabiztossággal beszéltek, amikor lényegi kérdéseket feszegettünk. Jó részük majdnem elismerte, hogy jelenlegi szaktudása nemigen elegendő az igazán modern technika működtetéséhez. A továbbképzésről, az átképzésről azonban, ennek tudatában is, úgy beszéltek, mint személyes munkáséletükben, hacsak lehet, elkerülendő, szükséges rosszról. A nagyvállalat főmérnöke pedig arról győzköd, hogy a fejlődéshez még a munkafogásokra, a munka anyagára, a gépekre vonatkozó ismeretek bővítése, a lovábbképeződés is kevés. A drágán vásárolt, fejlett külföldi technika meg nem felelő hazai működtetésében erősen ludas a hazai alacsony munkakultúra is. A termelő magasabb szakértelme, a munkaerő minőségi jegyeinek fejlesztése éppúgy korparancs ma, mint a munkakultúra növelése (ami elvileg magában foglalja a szakismereten túl a szélesebb értelemben vett kulturáltságot, az emberek munkához való viszonyát, erkölcsét, fegyelmét, sőt a munkatevékenység környezetének kulturáltságát is). — A fejlettebb világ figyelme már a termelés mikruszférájára, a tudat, az értelem fejlesztésére, a munkaerő űj minőségű, bővített újratermelésére irányul — mert az is kell az igazi modernizációhoz. Tudják, hogy anélkül nincs előrelépés. Nálunk se! Tetszik, nem tetszik, szembe kell nézni vele. össztarsadalmi-guzdasági, és egyéni, emberi szinten egyaránt. A gazdasági verseny éleződése, az új technológiák térhóditása szükségessé teszi, sőt kényszerűi az emberi tényezők, az emberi erőforrások felülvizsgalatai, átcsoportosítását, fejlesztését — mert a stagnáló (s nem megfelelő minőségű) humán tényezők a gazdasági fejlődés, növekedés egése folyamatát akadályozzák, visszahúzzák. A termelés emberi tényezőinek fejlesztésére azonban, sajnos, úgy tűnik, még nincsenek megfelelő terveink. Elvileg ugyan mindenütt számolnak a gazdasági fejlesztések tervezésekor ezekkel a tényezőkkel: szakértelem növelésével, a munkakultúra fejlesztésével, de amikor ennek a gyakorlati problémái merülnek fel, .legtöbbször kérdéses a hogyan. Mintha meg nemigen látnánk, hogy a munkaerőadatok, a szakképzettségi struktúrák messze nem azonosítható a termelés emberi tényezőinek fejlesztesi tervével. S mintha azt se nagyon mernénk észrevenni, kimondani, hogy mifelénk mostanság, sajnos. egy viszonylag alacsony munkakultúrájú munkaerő áll rendelkezésre (tisztelet a kivételnek!); hogy leértékelődött a fejlesztő, a szellemi tevékenység; az elismerés többnyire nem a teljesítményekhez kötődik. S hogy a vállalati, szövetkezeti értékrendszer a személyes értékekre és véleményekre is rányomja bélyeget, s ezzel alakítója a dolgozói magatartásnak; meggyengülnek a közösségi értékközvetítő funkciók. Olyan hagyományos szociális értekek, mint a szociális biztonság. a mur.ka szerinti jövedelemelosztás, a társadalmi aktivitás és szolidaritás váltak bizonytalanabbakká. Erősödnek az esélyegyenlőtlenségek, fekezödik a társadalmi mobilitás, és változik — s nem előnyösen! — a munkához, az iskolához való viszony, devalválódtak a kulturális értékek, az ' általános műveltség éppúgy, mint a szaktudás. E jelenségeket, a valós tényeket látni kell, szembe kell nézni velük. Mi tobb. mögéjük is kell nézni! Mert peldáuL igaz ugyan, hogy az iskolázás és a szakképzettség formális-iskolái bizonyítványokkal tanúsított jegyei alapjárt a magyar munkaerő átlagos képzettségé viszonylag magas, csakhogy ez a formális, ez a „papirosképzettség" nem azonos a társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából releváns tudással. Mindenki nap mint nap találkozhat sajnos olyanokkal, akikről munkájuk alapján azt állapítja meg, hagy „ennek csak papírja van, de szakértelme nincs". Ugyanakkor tapasztalhatjuk azt is, hogy sokaknak a szakértelme jócskán nagyobb, mint amennyit a munkahelyen hasznosítanak. Mások meg azért nem hozzaki ki magukból a szaktudás maximumát,-mert ezt „nem díjazzák", • sok helyen nem megfelelő a magasan képzett munkaerő anyagi elismerése. A munkakövetelmények színvonala is alacsony. S ebben bizonnyal közrejátszik a túlzó specializálódás-, ami jellemzővé kezql válni a szakképzésre js, minek következtében csak „részlegesen hasznosítható tudással" kerülnek a pályakezdők a munkahelyekre. Pedig a fejlődés mindennek éppen; eilenkezőjét igényli. Az új technológiák térhóditása követeli az emberi tényezők, erőforrások fejlesztését. Társadalmi-gazdasági kibontakozásunk egyik legfontosabb feladata az emeberi tényezők sokoldalú fejlesztése, a tudás és képzettség olyan növelése, amely összhangban áll a kor követelményeivel, és a termelés igényeivel, s megfelel egy új minöségszabályozói szemléletnek. Az intenzív fejlődésnek, a modernizációnak, a teljesítmények és a jövedelmek növelésének fontos feltétele a munkaerő minőségének javulása, a dolgozók tudatának, gondolkodásmódjának és munkahoz való viszonyának változása. Az egyes szakmakultúrák termékeiben realizálódó érték, jövedelem a munkaerő sokoldalú, a mai követelményekkel lépést tartó képzésével, továbbés átképzésével, minőségi teljesítményekkel növelhető. A gazdaság mindinkább olyan széles körű, alapműveltséget adó alapiskolázást igényel, amire majd lehet építeni — például technológiai, vagy szakmaváltási készséget, képességet is. Ami nélkül egyre nehezebb lesz megélni is, nemhogv boldogulni. Mert a legfejlettebb technika, a fegautomatább gép sem működik az ember nélkül, a munkafolyamatokba minden fejlettségi fokon beépül az ember képessége, szaktudása, testi-lelki energiái, egész emberi mivolta, személyisége. S

éppen ezért a fejlődéshez a szakmai lépéstartas mellett egyre inkább szükség lesz személyiségjegyek, magatartások változtatására is. A tudat- és magalartúsíejlesztés az eddigieknél jobban előtérbe kerül. Mert a modernizáció, az mtenzifikalás uj értékek érvényesülését kívánja a személyes és a kollektív magatartásban; a tudást a felelős, a tulajdonosi gondolkodást, a megújulási és kezdeményezőkészséget, az együttműködési hajlamot, az ésszerű és felelősségvállaló cselekvést a kockázatvállalást a kompromisszumkészséget, a konfliktusok felvállalását és a toleranciát. Csupa olyasmit amiknek hiánya ma még akadálya a munkakultúra magasaob szintre emelésének. Azaz, a fejlődésnek. Amit n»m a ...spéci nvugati gépek" behozatalától, .vagy éppenséggel a napi még több órás, ám nem célravezető robotolástól kell várni elsősorban, hanem saját megújulási készségünktől. Aminek szükségességét — ha a fentieket a velük ószszefüggesber. saját helyzetünket és szerenünket H'aDosan véeiKHondol iuk — nem nehéz belátni. Kivitelezni — megújulni — kinek-kinek nehezebb lesz. De muszáj. Szabó Magdolna Á tűzesetek megelőzéséről Értékelték az ellenőrzés tapasztalatait A BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága tavaly decemberben komplex ellenőrzés keretében vizsgálta Csongrád megye tűzvédelmi helyzetét, illetve a tűzoltóság elmúlt ötévi munkáját. Az ellenőrzés tapasztalatait tegnap, kedden értékelték Szegeden, a megyei tanácsházán az illetékes Csongrád megyei párt- és tanácsi vezetők, valamint a megyei tűzoltó-parancsnokság szakvezetőivel együtt. Ez alkalomból megyéjikbe látogatott' Héra Attila vezérőrnagy, a BM Tűzoltóság országos parancsnoka, aki látogatást tett hivatalában Szabó Sándornál, a megyei pártbizottság első titkáránál, majd Papdi József megyei tanácselnöknél. Mindkettőjükkel ismertette megyénk tűzvédelmének országos értékelését, majd megbeszélték a következő időszak tennivalóit is. A célkitűzések között határozták meg, hogy elsősorban a tűzesetek megelőzését szolgáló hatósági munkát kell javítani. valamint fokozottabb figyelmet szükséges fordítani a lak<v>ság tűzvédelmi felvilágosítására. Az utóbbi időben ugyanis egyre növekedtek a lakóházi és lakástüzek. Megelőzésükre tehát minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a jövőben. A megbeszélés után az országos parancsnok megtekintette a szegedi Napos úton épülő új tűzoltólaktanyát Felszállt a repiilőllotta Az évszakhoz képest enyhe, szinte tavaszias idő jóvoltából a szokottnál korábban láthattak munkához a repülőgépes növényvédő állomás brigádjai a DélAlfoldon. Kedden a deli órákban, amikor már eloszlott a kod és kedvezően alakultak a látási viszonyok, Hódmezővásárhely és Mezőkovácsháza körzetében az idén először szálltak fel a repülőgépek, hogy leszórják a műtrágyát az őszi kalászosokra.