Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 2. szám

6 Hétfő, 1988. január 11. SPOKT Horváth a közép­mezőnyben végzett Arnhemben befejeződött a junior sakk Európa-bajnok­ság. Az utolsó fordulóban Horváth Csaba világossal ve­reséget szenvedett a dán Hansentől, s így 6,5 ponttal holtversenyben a 14. helyen végzett. Az Európa-bajnokság vég­eredménye: 1 Gelfand (szovjet) 11,5 pont, 2. lvancsuk (szovjet) 11, 3. Hrenninkmeijer (hol­land) fi,5, Tornagyőztes a Zalaegerszeg Sikeresen szerepelt az ausztriai Wolsbon rendezett nemzetközi férfi kosárlabda­tornán a Zalaegerszegi TE együttese. A magyar csapat utolsó mérkőzésén 83-68 (36-31) arányban győzött az osztrák bajnok NON Kloster­neuburg ellen, és ezzel ve­retlenül lett első. A második helyen a Bayern München, a harmadikon a Klosterneu­burg végzett. „Hinnünk kell, a legjobb négy között a helyünk!" Dobogóra esélyes a Szeged SC vízilabdacsapata Teljesség igénye nélkül vonva általános mérleget az OB l-es vi/jlabda-bajnokság őszi idényéről, a tapasztala­tok birtokában elmondható, most is voltak gyenge talál­kozók — viszonylag sok —, ám a színvonal, az előző év­hez. képest, mégis emelke­dett. Különösen szűkebb pátriánknak orom, hogy a szezon egyik kellemes meg­lepetését — ha nem a leg­nagyobbat —, ude színfolt­ját a táblázat elén is álló Szeged SC csapata szolgál­tatta, amely — csupán rosz­szabb gólkülönbsége révén — a második helyen várja a tavaszi folytatást. Fejlődése, az előző pont­vadászat 5. helyét véve ala­pul. ugrásszerűnek foghaló fol. Pozsgay Zsolt vezető edző ugyan tiltakozott a megállapítás ellen, mond­ván, nemcsak ők, a vetély­társak is hal adtak, nem is keveset. Ez igaz, de ettől a kék-fehér-feketék dicsősége mit sem csorbul. Példaként emiitette, a Szolnoknak és nekik 18, a hatodik Szentes­nek 17 pontja van, tehát fölösleges bizonygatni, mennyire kiegyenlített a mezőny. A bajnokság kor­szerűsödését igazolandó, azt is hozzátette, meglátása: a honi küzdelemsorozat első tíz helyezettjének élvezetes összecsapásai olyan magas színvonalon zajlottak, mint sehol Európaban, azaz az egyik legerősebb bajnokság a mienk az öreg földrészen. Hogy történtek kedvező Kesjár Csaba Forma—3 az NSZK-ban "Jk, - -'S» Az őszi szezonban nemcsak látványosan, eredmenyesen is játszottak a Szeged SC pólósai Nagystílű megvesztegető Signor Eugenia Gaggiotti, aki iá legsötetebb olasz lab­darúgó-csalások kiemelkedő egyénisége volt, ismert os köztiszteletben álló kereske­dőcsalád gyermekeként lát­ta meg iá szép, kek itúliai eget. E „szakmában" olyan sokra vitte, hogy a sajtó a nein éppen dicséretes „kor­rupció királya" jelzővel il­lette. amire Gaggiotti rá is szolgált. C-salárd üzelmeire hosszú ideig nem jöttek rá, ami az­zal magyarázható, hogy „scmlegcis"-kent, nem tarto­zott egyetlen klub kőteleké­be sem, és nem viselt tiszt­séget a szövetségben. Hely­zetét megkönnyítette, hogy ablxin az időben nem volt a labdarúgó-szabályok kö­zött olyan paragrafus, ami a vesztegetésre, csalásra vo. nalkozolt volna. De addig jár a korsó a kútra... Az 1953. május 31­én Udinében rendezett Udi­ne—Pro Patria labdarúgó* mérkőzésen u helyi csapat­nak mindenképpen győznie kellett ahhoz, hogy ki ne essék a B ligába. Az első félidő váltakozó küzdelmet és O-0-ás döntet­lent hozott. Röviddel a má­sodik félidő kezdete után a Pro Patria, fergeteges roha­mok után. már 2-0-rei veze­tett, s úgy látszott, hogy az Udine c.s »"patának sorsa megpecsételődött. Ekkor a vendégcsapat védelme, a li­fosik nem kis ámulatára, egymás után olyan hajme­resztő hibákat ki>vetett el, aminek következtében az Udine előbb szépített, majd egyenlített, s végül egy ön­góllal 3-2 arnáyban a győ­zelmet is megszerezte. A botrány csak másfél év után, 1954 karácsonyán, egy véletlen folytán pattant ki. A megvesztegetésben szin­tén részes Rinaldo Setlemb­reni nevű játékos kissé „borgőzös" állapotban (Bor. Uin az igazság! — tartja a szólásmondás) kikotyogta egy „népes" ünnepségen, hogy azon a bizonyos Udine —Pro Patria mérkőzésen, miután az ellenfel már 2-0-ra vezetett, Guarneri csapatkapitány így szólt góllövő társához: — Mit csinálsz? Megvagy örülve? Megfosztasz . ben­nünket attól a hatalmas pré­miumtól, amit az Udinétól kapunk?... Az összeg, amelyet Gag­giotti, Guarneri csapatkapi­tány közvetítésével ígért a I'ro Patria játékosainak, ve­reség esetére, nem keve­sebb, mint kétmillió líra volt. Az Olasz Labdarúgó Szö­vetség kemény kézzel torol­ta meg a vesztegetési bot­rányt. Az AC Udine a má­sodik ligába került, a játé­kosaik közül Uboldi, Fos­sali. Manuoci és Guarneri játékjogát örökre elvették, Traviát és Donátit három­három évre», a „kotjyogós" Sctlembrenit pedig 1955. de. cember 31-éig tiltotta el a játéktól... Signor Gaggiotti ezúttal rajtavesztett toporzékolt a dühtől, miközben az összes szenteket leparancsolta az égből... Így kellett volna tippelni! A totó 1. hetj szelvényén szereplő mérkőzések eredményei: 1. Avellino—Ascoli l-l X 2. Cesena—Pisa l-l X 3 Fiorentina—Roma 1-0 1 4 Milán—Napoli 4-1 1 5. Pescara—Como 2-0 1 6. Torino—Juventus 2-2 X 7 Arezzo—Taranto 3-1 1 8 Barletta—Parmu l-l X 9. Lazio—Bari 0-0 X 10. Lecce—Cremonese 0-0 X 11. Modena—Catanzaro 0-0 X 12 Padova—Udinese 0-3 2 13. Piacenza—Bologna 0-0 X Pót mérkőzések: 14 Sampdoria—Internazionale l-l X 15. Sambenedettese—Messina 0-0 X 16. Triestina—Genoa 1-0 1 változások a sportágban — bár a válogatott eredményei még nem érzékeltetik — vi­tathatatlan. Nincs miért vi­tába szállni a kiváló szak­emberrel azért sem, mert az általa dirigált együttes olyat produkált a fél szezonban, amilyet egyetlen elődje sem! Legnagyobb erénye a társaságnak, hogy szinte mindenkor, a szó legszoro­sabb értelmében, CSÁPAT volt. Érettebbé, erősebbé vált, a csapatrészek majd mindenkor képesek voltak feladatukat maradéktalanul ellátni. A védelem a baj­nokság egyik legstabilabb hátvédsorává nőtte ki ma-« gát, előtte pedig olyan csa­tárok szelték a vizet, akik — a tavaszhoz képest — látványosan, eredményesen foglalatoskodtak a góllövés tudományával. Ami hiba volt, kezdetben — a bizton­sági játék szorgalmazása miatt — kevés átlövési kí­sérletet láttunk, de ez már a múlté. Bátran, tudatosan játszik a gárda, amit tudnak a pólósok, azt a kritikus pillanatokban is végre merik hajtani, már nem remeg a kezük. Persze, nem volt hiba­mentes a társaság menetelé­se, majdnem minden mér­kőzésének akadtak „rövid­zárlatai". Szerencsére vala­mennyien jól tudják, továb­bi javulás csak akkor vár­ható, ha az általuk előidé­zett „holtidőket", a megtor­panásokat törlik repertoár­jukból, vagy legalábbis a lehető legminimálisabbra csökkentik. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha játékuk még stabilabbá» ugyanakkor még felszabadultabbá válik. Ellentmondásosnak tetszik az elvárás, de ahogyan az edző mondta, csak látszólag. Közölte azt is, mire gondolt. Szeretné elérni, hogy min­den mérkőzésen legyen leg­alább egy olyan játékosa, aki kepes „szárnyalni", húzza, magával ragadja a társait. Magyarán, ne csak saját szerepét játssza, ha kell, többet vállaljon és koc­káztasson, tehermentesítve ezzel azokat, akik kevésbé jó foirmájuk miatt eleve bá­tortalanabbak és félnek, hogy hibáznak, hibázhatnak. Merész, néha a vesztés le­hetőségét is magában hordo­zó vállalkozás, de érdemes meglépni. Még akkor is, ha változtatni kell a megszo­kotton, a bevált formán, ami — az egység megbontá­sa nélkül! — a csapat ér­dekében történik. Muszáj törekedni az újra, de olykor az élet, a körülmények is rákényszerítenek. A minden­kor megfelelő helyettes szükségességét — aki takti­kai vagy egyéb okok miatt lep elő főszereplővé — ép­|K-n a legutolsó. Vasas elle­ni, fájó vereséggel zárult mérkőzés bizonyította, amin a második negyedben négy szegedi kezdőembert kipon­toztak ... Amennyiben a jelzett edzői elképzeléssel bővül a taktikai tárház, pá-' rosul a már tudatosult va­riációkkal, az őszinél is több kellemes élményben része­sülhetnek a csapatot kedve­lök. Nem a telhetetlenség, a kényszerűség diktálja: bár­mennyire is szép volt az ősz, tavasszal még több és jobb kell! A bajnokság első négy helyezettjének a 26. fordulóval nem ér véget semmi, ók még külön csatát vívnak. Öldöklő, kemény játékban dől el, melyik négy csapat ér majd célba — a jelenlegi tizedik sem esély­telen —, de taktikázásban sem lesz hiány a sorrendért! (A versenykiírás szerint az 1—4. és a 2—3. játszik oda­visszavágó alapon, végül a győztesek az 1—2., a vesz­tesek a 3—4. helyért mér­kőznek.) Az edző, mint említette, úgy gondolja, résztvevői le­hetnek a finálénak. Bizako­dását játékosai igényszint­jére alapozza: „önmagunk érdeke, hogy minél jobban megközelítsük a tökéletest. Valamennyiünknek el kell hinnünk, hogy eljutunk odá­ig, hogy bekerülünk a négy közé, ahol minden lehetsé­ges!" Gyiirki Ernő — Ha lett volna bennem olyan érzés tavaly év végén, hogy már mindent tudok, mostanra elszállt volna. De nem volt, és ezt nem győz­tem hangsúlyozni, mégis mindenki számon kéri tőlem az idei eredményeket. Vagy csak én érzem így? — vág bele egyből a közepébe Kesjár Csaba, a legnagyobb magyar pályaversenyzö re­ménység. — Bizony hozzászoktunk, hogy Kesjár Csaba sikerei­ről értesüljünk a verseny­évadok végén. Mindenki úgy gondolta, már mindent tudsz, amit a versenypályá­kon tudni kell, hisz tavaly Forma Ford 2(100-ben oszt­rák bajnok voltál. Ekkora a különbség? — Igen. Elképesztően nagy. Egy Trabant és egy Porsche között nincs akkora különbség, mint a Forma Ford és a Forma—3 között Ugye hihetetlen? Magam sem hittem volna, ma pedig már tudom. Például egy normál autó, a Forma Ford vagy az. .J-iaster mindig utánaenged egy ki­csit a kanyarokban,, mindig van lehetőség korrigálni. A JOorma—3-ban nincs! Kő­kemény a kocsi. Ha hibáz­tál, elment a verseny. Rá­adásul harmincnégy sikerre é»hes fiatal versenyző tüle­kedik a futamokon azonos, vagy közel ¡Jzonos autókban. Némelyikük jóval több ver­senykilométerrel a kezében, lábában és a fejében, mint például én. Nem ritka, hogy az első és a tizedik között a célban nincs több egy má­sodpercnél ! — Mennyit sikerült ta­nulnod ebben a nehéz me­:f:nyben az idei versenye­ken? — Ügy érzem, sokat. Hogy cleget-e, az jövőre fog ki­derülni. Forma -i>iasteres. koromban örültem, ha 2—3 j-.'zer kilométert autózhat­tam évente, és ebben benne volt minden, verseny, tesz­telés és edzés. Idén körül­belül húszezer kilométert vezettem a vérsenyautót! Hét NSZK bajnoki futamon és nyolc másik versenyen indultam, s teszteltem, tesz­teltem, tanultam az autót, a pályákat, a különféle be­állításokat és a gumikat. Megtanultam olyasmikre fi­gyelni, amikről korábban azt sem tudtam, hogy van­nak. Látom, , mint jelent egy-két milliméter emelés a futómúvön. S még mennyi trükk van! — Kész Forma—3 ver­senyző lettél? Ezt mutatja az idényzárón, Hockenheim­ben kivívott győzelmed? — Boldog vagyok, hogy győzelemmel zártam a sze­zont, de az. igazsághoz tar­tozik, hogy nem volt ott mindenki, aki számít, bár az is, hogy pályacsúcsot futottam. Am változatlanul állítom, nem vagyok kész versenyző, még mindig ren­geteg a tanulnivalóm. Sze­rencsére a legjobb csapat­ban tehetem ezt. Horst Schübel, a csapatfőnök, nagy tanár, és ö elégedett volt velem. Előre megmondta, tanulóév lesz. az idei. Csa­pattársam, Bernd Schneider megnyerte az NSZK-bajnok­ságot, aztán átigazolt a a Forma—l-es Zakspecd csapatba. S bár jó érzés ez nekem, nem jelenti azt, hogy most már előttem is nyitva az ajtó a legfelsőbb osztályba! Annak dacára, hogy decemberben Portugá­liában, Estorilban Forma— l-ben fogok tesztelni, egy Zakspeedet. Még nyáron, a Magyar Nagydíj idején hí­vott meg Erich Zakowski, a csapatvezető, miután men­tem három kört kocsijával a Hungaroringen. Ez is idei nagy élményeim közé tar­tozik! — Mindezek után, hogyan értékeled az 1987-es szezo­nodat? — Értékesnek tartom. Versenyzői és emberi szem­ponból egyaránt. Sok hasz­nos tapasztalatot szereztem, sokat tanultam, és ezeket hasznosítani tudom majd a versenypályákon. Közben sok segítséget kaptam, sok barátot szereztem, és sok mindenkit, még magamat is, jobban megismertem most, amikor elmaradtak a jós -sikerek. • Ebből is lehet, sót, kell tanulni! S minde­nekfelett szükséges volt ez a szezon. Vannak lépcsőfo­kok, amiket nem lehet, de nem is érdemes átugrani. — Végül stílszerűen: há­nyas bizonyítványt szerez­tél ebben a tanulóévben? — Idei bizonyítványomat jövőre magam fogom meg­írni, az akkorj versenyeken, ám már annak is örülök, hogy a következő szezonban is ott lehetek a legjobb csa­patban, a lehető legjobb is­kolában. — Ehhez gratulálunk és sok sikert kívánunk! Ituúz Pélcr Á világ sportja Európa legtöbb országá­ban jelenleg szünetel a lab­darúgó-bajnokság. Az APA hírügynökség összeállítást készített az őszi bajnokok­ról. (A 22 legjelentősebb őszi-tavaszi rendszerű pont­vadászatot vették figyelem­be.) A bajnoki címet védő együttesek közül 11 áll az élen az 1988-as folytatás előtt. Az elmúlt idény győz­tesei közül a legrosszabb helyzetben a görög Olym­piakosz Pireusz van. A 15. helyen áll, első győzelmét egy héttel ezelőtt aratta. Az élen álló klubok közül hét együtes veretlen: a hol­land PSV Eindhoven, a ro­mán Steaua Bukarest, a portugál FC Porto, az angol Liverpool, a csehszlovák Sparta Prága, a lengyel Gornik Zabrze és az olasz Napoli. A nápolyiak esete különleges, Pisában 1-0-ra kikaptak, és óvás után kap­ták meg a két pontot. A kontinens legeredményesebb őszi csapata a PSV Eindho­ven, 17 mérkőzésből 17 győ­zelemmel, 68 adott góljával szemben csupán 13-at ka­pott. * A hajdani híres brazil labdarúgó. Wuldir Pereira Didi felajánlotta segítségét az Alianza Lima csapatá­nak. A kétszeres világbaj­nok szükség esetén edzőként tevékenykedne a perui egyesületnél. Ismeretes, az Alianza Li­ma játékosai edzőjükkel, Marcos Calderonnal de­cember 8-án repülőszeren­csétlenség áldozatai lettek. Didi már tobb csapatnál volt edző. Többek között a perui válogatottat is vezette. * Mexikóvárosban a 18 éven aluli teniszezők világrang­lista viadalán a fiú párosok mezőnyében, a Köves Gábor, Noszály Sándor kettős a döntőbe jutásért 7:5, 6:4 arányban győzött a mexikói Ruiz, Hernandez duó ellen. A magyar páros a döntőben francia, vagy mexikói ellen­féllel találkozik. A lányok páros döntőjé­ben a Noszály Andrea, Csurgó Virág kettős 6:1, 6:3 arányú vereséget szenvedett a Mroz, Czopek lengyel pá­rostól. * Talán még soha sem vol­tak olyan szorgalmasak az asztaliteniszezök, mint ezek­ben a napokban. Szilvesz­ter délelőttjén kiadós edzé­sen vettek részt, csak újéi­kor pihentek, aztán szom­baton és vasárnap ismét a gyakorlással töltötték ide­jüket. A serény készülődés érthető: szerdán Szófia mel­lett évnyitó Szuper Liga mérkőzést játszanak Bulgá­ria csapatával. — Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy a bolgár együttes na­gyobb feladat elé állítson bennünket — mondta a kö­zelgő hétközi találkozóról Pigniczki László, a férfi­Csapat edzője. — De válto­zott a helyzet, mi gyengül­tünk. a bolgárok erősödtek, ezért rendkívül nyíltnak ígérkezik a találkozó. Első­sorban Lukov és Gergelcse­va tartozik az európai él­mezőnyhöz, akik ellen nem könnyű győzni. Bizonyítja ezt, hogy a bolgárok decem­ber közepén idegenben 4:3 • nyertek a Szuper Ligában tavaly első helyen végzett lengyelek ellen. A magyar válogatott nem lehet teljes, mert Bátorfi Csilla — miután térdmúté­ten esett át — hosszú hete­kig nem jöhet számításba. Volper László, a női váloga­tott edzője Urbán Edit mel­lett szavazott. A BSE játé­kosa vasárnap például rend­kívüli egyéni edzést végzett, hogy a lehető legjobban ké­szüljön fel Gergelcseva el­len. A csapat férfi tagjai, Klampár, Kriston és Harczi ugyancsak gyakoroltak, ne­kik sem lesz könnyű dolguk.

Next

/
Thumbnails
Contents