Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

VILÁG PROL ; EGYESÜLJETEK! VtS. évfolyam, 1G. szám 1Í)8S. január 20., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Érdek-összeütközések • • r ••• rr e •• • ••• leien es |ovo kozott látom én ezt a magam családjaiban Igyekeztünk a gyerekekel rendesen felne­velni, sínre rakni, jó felté­telekkel útra bocsa,tani. A legnehezebb „jövőépítési feladat" a lakáskérdés meg­oldása volt. De azért sok ál­dnzatol kellelt hoznunk ne­künk is, a gyerekeknek is, sót még az unokáknak is. Hányszor volt, hojj/ fájó szívvel mentek el a kiraka­tok elől ahol szép ruhács­kák. vagy gyönyörű játékok voltak. Nem vehetjük meg, nem jutott rá penz. De látom a jelen és a jövő konfliktusát a vállala­toknál. Milyen jó leruie olyan mértékben emelni a kereseteket, mint ahogyan a fogyasztói árszínvonal emelkedik! legalább a reál­kereset ne csőkkenjen. De a jelen helyzetben ezt nem lehet. Sok pénzt kell fordí­tani a beruházásokraj a műszaki fejlesztésre, törlesz­tésre, adóra — és pillanat­nyilag erre sincs edég. A vállalati tanácsokban véget nem érő viták folynak ar­ról, hogyan lehet fennma­radni, és hogyan lehetne a vállalat jövőjét stabil ala­pokra építeni. 'Az ország sincs különb helyzetben. Hiszen most kell segíteni a létminimum Ilatárán levő családokon, a versenyképesség alsó hatá­rán levő vállalatokon; most kell legalább megtartani azt a szinvonalat amelyet nyugdíjrendszerben, szo­ciálpolitikáikon. oktatásban és egészségügyben már el­értünk. Legalább szinten kell tartani a tömegközle­kedést, a lakossági ellátást, a szolgáltatásokat. Sokszor erre is kevés a pénz, nem­hogy a jóvö építésére. Szép dolog az élénkülés, a gazdaság dinamizálása a kibontakozás, de azért nem árt tudni, ez a jelenben mi­lyen áldozatokkal jár, és a jövőre mit ígér. Van-e egyáltalán kidolgozott el­kepzelés, szocialista és ma­gvai" jövőkép? Tudjuk-e merre megyünk?' Olyan es zmerend szer re, i deol ógi u na volna szükségünk, amely a nehéz helyzetben a cselek­véshez támpontot ad, és eszmeileg is irányt mutat, áldozatra lelkesít Ennek ki­munkálásában mintha egy kicsit el lennénk maradva. Sok olvan intézkedés, sza­bálymódosítás történt az el­múlt tíz évben, amely nem mutatott egyértelmű jó] ér­zékelhető szocialista jövő­képet. Napi kérdésekre níipi válaszokat adtunk. holott jövőt is építő válaszokat kellelt volna adnunk. Ha nincs egységes, jpl fel­épített és megfogalmazott eszmerendszer — ideológia —, akkor nem lehet valódi koncepció sem, amely a (ennivalók fő irányait es tartalmát megjelölné. Kon­cepció és jövőkép nélkül nehéz átfogó, országos prog­ramokat. csinálni és a töme­geket emellé állítani. Ne­héz megmagyarázni és elfo­gadtatni. hogy most éppen a jövő miatt kell áldozato­kat hozni. Gyakran elhang­zó kérdés: hol a biztosíték arra, hogy nem válik hiába­valóvá a nép áldozata? Leg­alább hét éve folytatunk egy restriktív (visszafogó), Van-e a politikának fontosahh dolga, mint megte­remteni a társadalmi érvényesülések feltételeit a je­lenben. és bővíteni ezeket a feltételeket, lehetőségeket a jövő számára? És van-e nehezebb dolog, mint a je­len és a jövő érdekeit egyeztetni, az ütközéseket leve­zetni? A jövőbeni erdekeknek az a bajuk, hogy ál­dozatokat követelnek a jelenben. A jelen erdekeinek az a bajuk, hogy gyakran erőket vonnak el a jövő­építés elől. defenzív (védekező) ésdeflá- értelemben vett jövőépítés, ciós (mindenütt pénzszűkét jövőbiztosítás — ha fenn teremtő) gazdaságpolitikát, akar maradni — minden do ez eddig sehová sem nemzet örök feladata. El kell vezetett. A jelen és a jövő érnünk, hogy biztonsággal el erdekei közötti összeütközés legyünk látva nyers- és alap­tovább nőtt. anyagokkal, energiahordo­zókkal, bármikor hozzájus­Nem igaz, hogy az em­sunk a gazdaság jó működé­berek nem hajlandók aldo. sehe7_ Mükséges pótalkatré­zatot vállalni, akar a csa- szekhe7 k()rszerű épekhez, ladban akar a vallalatna!, műszerekhez. Nem „jövő­akár lakóhelyükön. Nem építés", nem takarékosság igaz hogy nem hajlandók a amikor egy olcsó import. szebb es jobb jovoert oda- alkatrész hiánya sokmilliós adoun dolgozni. Ha megnez- kárt okoz az országnak, né­nénk. hogy a rengeteg tul- hezitve éppen azt az expor­ora, tulmuszak, vgm-mun- tot amib61 pél,z szu]etne a ka .által keresett munkajove- keS(ibbi impoi tbeszerzesek­delem mire megy, kiderül- hez? Ez (,lyan „áldozat" a ne. hogy nem ivasra, nein jeienben, amely a jövőt is tengerparti üdülésre, hanem feloldozza. Spórolni csak ott lakásépítésié, bútorvásár. és akkor érdemes, ahol és lasra és hasonlókra. Vagy- amikor kimutathatóan nem is: emberibb jelen es jovó- lt)bb a kár, mint a haszon, epitesie. A jövő persze mindig a je­Mcgnőtt a lakossági vá- lenre épül, abból nö ki. A sárlóerő, de ez nem lendí- jelen érdekei nagymérték­tette fel a gazdaságot. Ar- ben meghatározzak a jövő emelésekkel, adókkal elvo- érdekeit, érdekérvényesülé­násokkal többnyire lefölöz- seit. Csak akkor kell a je­tek a jövedelmeket, legyen lennel végképp leszámolni, az családi vállalati, tanácsi ha képtelenné válik a jövö­vagfy egyéb jövedelem. A építésre. Hazánk nagy sze­belső felvevőpiac szűkülése rencséje. hogy a gazdasági azonban a termelést is visz. és a társadalmi reformfolya­sKifogta, mert ami nem fo- matot viszonylag harmoni­gyott el itthon, azt nehezen záltan vittük végig. Szinte tudtuk külföldün haszonnal Inincs is olyan megkezdett értékesíteni. A ráfizetéses út. amelyet nem lehet to­el adások meg ugyancsak vabbepiteni, hanem előbb csökkentették jövedelmein- néhány kilométert le kell kel. Csókkent a vállalatok rendelésállománya és kapa­citáskihasználása. A magas vállalati rezsi megnövelte a gyártmányok önköltségét, rontotta ár verseny képessé­güket. Nem nölt a nemzeti jövedelemnek az a része amelyből, mint megtakarí­rombolni. Érvényesítettük — ha nem is hibátlanul — a gazdaságpolitikában és a társadalompolitikában is az aranyos fejlődés törvényét. Ebben meglehetősen jő he­lyet foglalunk el a szocialis­ta országok közösségében. Stabilitás és változás. Fo­tósból. törleszlhettük volna lyamatosság és megújulás. A adósságunkat. A népen nem történelem nem rendező­múlott. hiszen az emberek pályaudvar, ahol a nemzet többsége dolgozik, a jelen- vonatát át lehet rakni a 2-es ben a jövőért, napi 10-12 vágányról a lö-asra. Egyet­órút is. Az sem rajluk mú- lenegy váltóállítást is nehe­lik, hogy a jelenben hozan. zen bír a nemzet, nagy lehet dó áldozatokért nem túlsá- a megrázkódtatás. A legne­gosan lelkesednek, hiszen az hezebb időkben is meg kell 19HH. évi szabályozók, adók őrizni a társadalom és a gaz­számukra még nem a jól daság szerelvényének kezel­érzékelhetö kibontakozást, hetőségét. kontrollálhatósá­nem a vá.'t megújhodást kát- szabályozhatóságát. És az utasoknak minden körül­szolgáló reformot közvetitik. mények között tudniuk kell, hanem csupán azt, hogy ua- hogy hová viszi őket a vö­dig takarózzon, amíg a laka- nat. ró ér. összébb megy a ta­Szövetkezeti beruházás és lakossági célok Gázvezeték Dóc határában P. o. Jelentős dátum Dóc köz­ség életében a mostani. A falu határához érkezett a gázvezeték. A közel kilenc­száz lakosú településen „kar­nyújtásnyira" a legkényel­mesebb és gazdaságos ener­giaforrás. Mindez a társ­községek, a Sandorfalva és Dóc területén működő Ma­gyar—Lengyel Barátság Tsz beruházásának, a vegyi üzem építésének köszönhető. A Vasfű Gt.-t a Százhalom­battai Szénhidrogén Kutató és Fejlesztő Intézettel hoz­ták létre egyenlő vagyoni aránnyal. Itt a jövő hónap­tól vasfumarátnt gyártanak, amely az állattápszerek ki­egészítő vaspótló anyaga. Az 50 milliós költségben az a 9 millió is benne szerepel, amelyet a dóci majorhoz ve­zető gázvezeték építésére használtak fel. A vezetéket és a szükséges berendezése­ket úgy alakították ki, hogy alkalomadtán az a község lakosságának ellátására i.s alkalmas legyen. Így a ta­nulmányterv elkészítése után remélhetően eséllyel adhat­ják be az energiavételezési kérelmüket az illetékes ha­tóságoknak. A tanácstagok felmérése szerint az itt élők döntő többsége szeretné, ha lakásáig jutna el a földgáz. A tegnap, kedden délelőtt a dóci majorban épülő ve­gyi üzem területén a me­gyei, a városi, a nagyközsé­gi párt- és tanácsi szervek, és illetékes vállalatok kép­viselőinek részvételével meg­tartott rövid ünnepségen gáz. A gyors fejlődést első- gek nagymértékben Szab a Sándor, a megyei sorban annak köszönhetjük, kenthetok. pártbizottság első titkára hogy úttörő kezdeményezők Kónya József, Sándorfalva gyújtotta meg a lángot, ki- voltunk a saját erős bekö- és Dóc tanácselnöke köszö­fejezve, hogy a beruházás lésekben. Jellemző még a netét fejezte ki a kivitele­első része elkészült, s alkal- nagyvállalatok, szövetkeze- zésben közreműködőknek, s mas a szövetkezet gazdasági lek áldozatkészsége, mint a kérte az itt megjelenteket, céljainak és a lakosság igé- jelen esetben is. amikor sa- segítsék elő, hogy Dóconmi­nyeinek kielégítésére. El- ját gazdasági céljaikon túl- előbb a lakásokban i.s meg­mondta, hogy megyénkben tekintve alakítják elképzelé- gyújthassák a gázlángokat, ez a harmincharmadik tele- seiket. A jelentős társadal­pülés, ahová eljutott a föld--mi munka révén a költsé- T. Sz. I. Somogyi Károlynó fi-lvóleíe Szabó Sándor meggyújtja a dóci gázfáklyát csok­átszervezés Csepelen Előreláthatóan március vé- Az igazgató tanács felmér­gén hoznak végleges döntést te a helyzetet, megvizsgál­a Csepel Müvek Ipari Köz- ta egy közös feladatok ellá­pontjához tartozó önáll'j tására szolgáló társulási for­vállalatok önkormányzati ma létrehozását, mint utód­testületeinek ülésein, illetve szervezetet. A jogi szabalyo­az Ipari Központ igazgató zás alapján gazdasági tar­tanácsában arról, hogy az év sulásként közös vállalatot, közepétől milyen gazdasági betéti társulást, egyesülést, társulási formában működ- korlátolt felelősségű társa­jön az Ipari Központ. Az át- ságot, vagy részvénytársasá­szervezésre azért van szük- got lehet létrehozni. Az ség, mert egy korábbi gaz- igazgató tanács e formák kö­daságfelügyeleti bizottsági zül az 'egyesülést tartja a döntés alapján, június 3()-i legalkalmasabbnak, figve­időponttal megszüntetik a lembe véve a csepeli válla­központ államigazgatási fel- latok sajátos helyzetét, így ügyeletét. karó, mi is menjünk osz­szébly — amitől a takaró még kisebb lesz ... Nem haszontalan dolog te­hát alaposan megvizsgálni, milyenek is nálunk jelenleg a társadalmi és a gazdasági folyamatok; milyen a töme­gek és a politika viszonya; hogyan kell úgy spórolni, hogy annak értelme is le­gyen. Ezek bizony alapvető elméleti, ideológiai kérdé­sek. Es alapvető nemzeti kérdések Itt az ideje, hogy a nemzetbiztonságot ne csak katonai szempontból értel­mezzük. A gazdasági, jóléti „Vagyonőr" iroda nyílt Az Állami Biztosító központjában, Budapesten, ked­den bemutatták az újságíróknak a most megnyílt „Va­gyonőr" irodát, s tájékoztatást adtak működéséről, szol­gáltatásairól. Az irodában kiállítást rendeztek be a hazánkban je­lenleg gyártott, legkorszerűbb tűz-, baleset- és vagyon­védelmi berendezésekből, készülékekből. Ezek itt meg ia vásárolhatók. A technikai eszközöket működés közben is bemutatják, s a biztosító szakemberei az ügyfelek kérésé­re házhoz mennek, s megállapítják, hogy u lakás-, vagy garazstulajdonos értékéit milyen készülékekkel lehet a legbiztonságosabban megvedeni az elemi károktól, vala­mint a betörésektől az egyes vállalatokat össze kötő gazdasági feltételek, infrastrukturális letesitme­nyeket és szolgáltatásokat Az egyesülés alacsony költ­séggel működhet, valameny­nyi résztvevő tagvállalatá­nak érdekeit képviseli. A szervezet célja az egyes vál­lalatok termelési, szerkezet­átalakítási programjának támogatása, koordinálása, mégpedig a hatékony infor­mációcserével, a szabad erő­források ésszerű hasznosítá­sával, csoportosításával. Az igazgató tanács bizott­ságot jelölt ki az átalakilas elókeszitésére Ái első tőzsdenap A Nemzetközi -Kereskedel­mi Kozpontban kedden az értékpapír-kereskedelem összehangolását célzó megál­lapodás résztvevői, bankok és pénzintézetek üzletem­berei megtartották az első tőzsdenapot. A zártkörű üzleti találko­zó befejeztével Hardy Ilona, a tőzsdebizottság képviselő­je az újságíróknak elmon­dotta: a vártnál lényegesen nagyobb volt az érdeklődés, s a forgalom is meghaladta a várakozásokat. A nap fo­lyamán 100 millió forint ér­tékű vállalati kötvény cse­rélt gazdát. Mint ismeretes jelenleg 7,5 milliárd értékű vállalati kötvény van forga­lomban. A kínálat lényege­sen meghaladta a keresletet, így az üzletkötések általá­ban a bankok által kialakí­tott középárfolyamnál vala­mivel alacsonyabb áron jöt­tek létre. Az akció szervezői azt várják, hogy a rend.szc réssé váló tőzsdei napokon kialakul a kötvények reális árfolyama.

Next

/
Thumbnails
Contents