Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

12 Kedd, 1988. január 19. Szocializmus és kultúra A forradalmak előhírnökei Egy korábbi írásunkban a szocializmus kultúra felfogását próbáltuk vázolni, most megkíséreljük jelzésszerűen ábrázolni a művészek, irók viszonyát a szocializmus eszméihez. Vizsgálatunkat nem szűkíthetjük le a politikailag-szervezetileg elkötelezett alkotók csoportjára, mert egyrészt ez témánk indokolatlan szűkítése lenne, másrészt a művészi állásfoglalás minősége korántsem függ megfogalmazóik pártállásától. Az igazság az, hogy a marxizmus klasszikusai — ha eltekintünk Leninnek a sztálini korszakban, szerintünk tendenciózusan értelmezett híres cikkétől, „A pártszervezet és pártirodalom"-tól — némi gyanakvással szemlélték az irányzatos művészetet. Az ilyen müvek agitációs jelentőségét a maga helyén méltatták, megbecsülték, gondoljunk csak Engelsnek a Neue Reinische Zeitung egyes irodalmi anyagáról szóló írására, de sem ő, sem Marx nem helyezte ezek elkötelezett alkotóit például Heine elé. Lenin hasznosnak tartotta Gyemjan Bednijm vagy Majakovszkij költészetét (az utóbbi jelentőségét nem igazán ismerte fel), de eszébe sem jutott! az orosz klasszikus líra nagyjaihoz mérni őket. Ha tehát a fentiekben jelzett viszonyt akarjuk tisztázni, szélesebben kell merítenünk az emberiség kultúrájából. Amióta léteznek osztálytársadalmak, azóta létezik a vágy egy szabadabb, igazságosabb világ, az eljövendő „aranykor" után, s ezt a művészet mindig kifejezte. A XIX. század születő kapitalizmusában, melynek könyörtelen világát sokan leírták, ez a vágy mind erősebben szólalt meg nemcsak a szocialista gondolkodók utópiáiban, hanem a kor legjobb alkotóinak írásaiban. Az angol Dickens, a francia Victor Hugó, George Sand írásaiban erőteljes hangot kap a szegények, elnyomottak iránti rokonszenv, a társadalom kritikája. Stendhal és Zola együttérző rokonszenvvel irnak a francia polgárkirályság, a feltörekvő nagytőke ellen lázadó munkásokról, republikánus értelmiségiekről, s a Franciaországban élő Liszt Ferenc zenedarabot szentel Lyon felkelő takácsainak. A rokonszenv mellett a lehetséges perspektíva felvillantása a legerőteljesebb Heine költészetében és publicisztikájában. Nemcsak a sziléziai takácsok forrongását érzékeltető része, hanem még inkább nagy elbeszélő költeménye, a Németország, illetve franciaországi tudósításai jelzik ezt a tényt. Ekkoriban szoros baráti viszony fűzi a költőt Marxhoz. s ez tagadhatatlanul hatással van költészetére. Heine fogalmazta meg először azt a dilemmát, amely az individuális alkotó, és a jövó vélt kollektivista társadalma között húzódik (e jövőt Heine Fureier nyomán képzelte el, akár csak Madách): „kimondhatatlan szomorúság fog el, ha arra gondolok, hogy a győzelmes proletariátus pusztulással fenyegeti verseimet, s azok sirbaszállnak majd a régi romantikus világgal együtt. S mégis bevallom nyíltan, ugyanez a kommunizmus ... olyan varázzsal igézi meg a lelkemet, hogy nem állhatok ellen neki.. ." Heine és müvésztársai aggályait a modern tudományos szocializmus oszlatta el, amely ügy tagadta a régi világot, hogy annak minden értékét integrálta önmagába, bár e kételyek — amelyeket a nagy költő szinte a halálos ágyán fogalmazott meg — a modern művészet történetében még vissza-visszatértek. A századforduló, a századelő művészeti életében már korántsem ritka kivétel a szocializmus eszméivel rokonszenvező, a forradalmak előhírnökeiként fel-, lépő alkotó. A meghosszabbodott XIX. század, az I. világháborút megelőző másfél -évtized csillogásában mind tObben látják meg a háborúra készülő, kizsákmányoló imperializmus bomlásának csiráit, a sűrűsödő válságok, forradalmak kataklizmusait ígérik, azon túl a szocializmus világát sejtik, remélik, sürgetik a kor legjobb elméi. Ha röviden áttekintjük az ezt az életérzést kifejező alkotók sorát, úgy századunk legnagyobbjai között olyan nevekre bukkanunk, mint G. B. Shaw, Romain Rolland, Anatole France, Nexö, Gorkij, az ukrán Ivan Franko, a szlovén Gankov, az amerikai Jack London és Upton Sinclair. (A szocialista gondolat magyarországi hatásáról másutt szólunk.) A fentiek közül némelyek részt vállalnak országuk munkásmozgalmában (szocialista párttagok) mint Upton Sinclair, Jack London, Nexö, Gorkij, A. France), de életművük nem szűken vett pártirodalom. A várt kataklizma borzalmasabb lett, mint ahogy elképzelték, s ezért a háború után a megvalósult szocializmus — a háborúban, forradalomban, polgárháborúban kivérzett, elmaradott, magányos Szovjet-Oroszország — sem tűnt az elképzelt ígéret földjének. Mégis a háborús élmények miatt, a válságokkal, s fenyegető új háborúkkal terhes átmeneti békekorszakban a szocializmus vonzereje nőtt, s ez az általános szimpátia kiegészült a szovjetek országa iránti konkrét rokonszenvvel, amely mindennap igazolta létével a szocializmus realitását. A haladó kultúra tábora sohasem volt olyan széles, mint a 20-as és 30as években. Az olyan alkotók, mint Shaw, R. Rolland, Upton Sinclair mellé felsorakoztak Dos Passos, Dreiser, Steinbeck, Hemingway, Barbusse, A. Malraux, Feuchtwanger és Leonhard Frank, a csen Ivan Olbraclet, a horvát Krleza és társai. A szerveződő népfront tágította ennek a tábornak a határait a haladó polgári kultúra olyan nagyságai, mint Heinrich és Thomas Mann, a cseh Karel Capek, tudósok, zenészek, képzőművészek Einsteintől Pablo Casalson át Picassóig vállaltak szerepet a humánum • védelmében a fasiszta fenyegetéssel szemben egy olyan blokkban, amely objektíve összefonódott a szocializmus ügyével is. A sztálini repressziók kora kemény próbára tette a haladó kultúrának ezt a táborát. A kultúra olyan, a béke, a szocializmus ügyének elkötelezett óriása, mint R. Rolland is vívódott, (ezt részben megörökíti Sinkó Ervin műve, az Egy regény regénye), másoknál, mint például Malrauxnál vagy Upton Sinclairnél ekkor kezdődött meg a lassú eltávolodás korábbi felfogásuktól. A II. világháború szörnyűségeinek élménye — ügy tűnt — ismét összeforrasztotta és ki is szélesítette a haladó, a szocializmus ügyével rokonszenvező alkotók blokkját. A Szovjetunió háborús teljesítménye, az antifasiszta ellenállás — amelyben mindenütt vezető szerepet játszottak a kommunisták — hatalmasan megnövelte a baloldal tekintélyét. Ezt igen markánsan mutatta meg a hidegháború éveiben kibontakozó nemzetközi békemozgalom, amelyben helyet talált, és aktív szerepet játszott a világ szellemi elitje. Ha a történelem fordulatai, a saját „pangásunk", kudarcaink aggasztották is e tábort, ma ügy tűnik, önkritikánk,' őszinte szándékunk a megújulásra a gondolkodó világ figyelmét ismét a létező szocializmus országai felé fordítják. Itt derül ki, hogy a szocializmus — az útközben rárakódott salaktól megtisztítva — alternatíva lehet nemcsak a „régi", hanem a modern kapitalizmus problémáira. Ha szabadon kibontakoznak a világ e térségein a forradalmi jellegű változások, úgy nem kétséges, meghódítható lesz az emberiség javának szíve és agya. Kende János Gyűjtemény csigatészta-készítö deszkákból Sokféle tárgy gyűjtéséről hallottunk már, de a Hajdúböszörményben élő Botosné Ábrái Éva általános iskolai földrajz, szakos pedagógus gyűjteménye valószínűleg egyedülálló. Közel száz csigatésztát készítő deszkája van, nem is akármilyen. Iskolatörténeti tárgyakat keresnek Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum múzeumi osztálya készülő kiállításához iskolai berendezési tárgyakat és korabeli öltözékeket keres a XIX. század végéről és XX. század elejéről. Várják azok jelentkezését, akiknek a következő tárgyak vannak a birtokukban, illetve azok lelőhelyéről felvilágosítást tudnak adni: 4—5 személyes padok; katedra székkel; „szamárpad"; tábla — állvánnyal; tanulói fogas; állófogas; mosdóállvány fali víztartály lyal; falióra; iskolai cím. tábla; falitáblák: a Himnusz szövegével és kottájával; betűtláblák az írás-olvasás tanításához; vaskályha; faliés asztali esengő; iskolatáska; pedagógus és tanulói öltözék. Cím: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum múzeumi osztálya (1055 Budapest, V., Honvéd u. 19.) Postacím: Bp. Postafiók 49. 1363. (MTI) II AZASSAG Vidáes Tibor és Kovárs Eva, Berezeg József és Molnár Éva, Kocsis Tibor és Hajnal Ilona, Murst István és Vig Maria, Várhegyi Tibor Tamás és Kovács Maria Erzsébet. Széchenyi László és dr. Héjjas Marianna hazasságot kötöttek. SZÜLETÉS Kormos János Tibornak és Dudás Margitnak Mónika. Németh László Ferencnek és Ábrahám Irén Etelkának László, Kovács Károly Zoltánnak és Kovács Katalin Gyóngyiinek Bálint. Varga Miklósnak es Turcsik Veronikának Miklós, Buti Sándornak és Nagy Editnek Tímea Krisztina. Zöldy Andrásnak és papp Klárának Júlia Mária. Vuncze Sándornak és Almásl Margitnak Viktória, Lupsea Györgynek és Adam Évának Éva. Fabó Lászlónak és Varagya Annának Adám Mihály. Ábrahám Janosnak és Halasi Ibolyanak Balaz_s. Fabó Mihalynak és Szakacs Erzsébet Marisnak Brigitta. Mészáros Lajosnak és Kácz Ilonának Róbert, Oltyán Gábornak és Zadravecz Editnek Beter, Temesvárt Sándornak és Figura Ágnesnek Sándor Zsolt. Bencze Jánosnak és Eingedl Katalinnak Ágnes. Zombori Balázsnak és Herczeg Editnek Rajmund, Nagy Imre Györgynek és Tart Piroskának Róbert. Kormány Imrcnek cs Csanyi F.iclkanak Dávid, l'tnkc Tibor Andrásnak cs Lúgost Etel Mariának Tibor, Gyalog Attilának és Szécsl Editnek Attila. Mltyók Gabomak és Komlóst Annának Krisztián János. VarCsaládi események ga Imre Lászlónak és Topor Ágnesnek Vanda. Botos Ferencnek és Misku Erzsébetnek Tamás József. Király Imréinek és Kocsis Magdolnának Ágnes, Juhász. Endre Antalnak és Kucska Erika Emmának Tamás. Petrovszki Zoltán Adamnak és Székcsi Piroskának Dorottya. Ilaráth Antalnak és Boruz.s Máriának Ainita, Jenéi Zoltán Istvánnak és Zsótér Erzsébetnek Zoltán István. Hegedűs Ferencnek és Kucsora Zsuzsannának Csaba. Touré Mohamed Layenek és Tihanyi Eleonórának Ornar Károly, Pásztor Józsefnek és Tóth Gabriella Erzsébetnek Gabriella, dr. Varga Károlynak és Fábián Márta Beatrixnek Ferenc, Halász Károlynak és Szegedi Ágnesnek Károly, Nagy Károlynak és Nyiro Katalinnak Balázs. Pataki Attiláinak es Berta Erzsébetnek Attila. Pálfi Béla Györgynek és Hauth Mária Borbálának Andor, Zádori Sándornak és Bata Zsuzsannának Zsolt. Remete Lászlónak és Tikviczki Máriának László. Kelemen Sándornak és Szabó Erzsébet Rozáliának Zoltán János, Ábrahám Istvánnak es Vass Ildikónak Brigitta. Fórizs Ferencnek és Petrányi Ágnesnek Andrea, Tornán Samdumak és Maroti Juliannának Zsuzsanna, Bodó Károly Ferencnek és Hódi Katalin1988. JANUÁR 19., KEDD — NÉVNAP: SARA A Nap kel 7 óra 25 perekor, és nyugszik 16 óra 24 perrkor. A Hold kel 8 óra 3 perrkor, és nyugszik 16 óra 32 perckor. VlZALLAS A Tisza vízállasa Szegednél hétfőn plusz 123 cm (apadó). nak Adam. Markó Gyula Sándornak és Majoros Mária Annának Brigitta Zsanett, Markó Gyula Sándornak és Majoros Maria Annának Bettina Maria Sz.ues Imrének és Dobó Zsuz-sannának Judit. Mészáros Szilveszternek és Czékus Etelkának Szilveszter. Farkas Andrásnak és Nagy Margitnak Dániel. Be reczki Zoltánnak és Kovács Tündének Szandra. Oc.sk« Lászlónak és Dudá-s Margit Cecíliának Dóra nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Noel Vilmos. Körmendi Kálmán Sándor, Csiszár Julianna Kiss József, Dobó Fenenené Zsoldos Márta. Köröst István Jung Szilveszter. Aboinyi József. Katona Imre, Hájlamász Jánosné Sós Ágnes. Fürjes Ferenc ördög Imre, Undi Károly, Török Jánosné Szabó Mária Margit. Berta Jánosné Kiri Rozália. San dor Albertné Virág Erzsébet. Raskó Károly, Veres Józsefbe Nógrádi lkxna. Takács Ignáené Csamangó Julianna. Hutai Ferencné Hegedüs-Bite Piroska ötvös Jánosné Tombácz Ilona. Hadobás Rozália, Szűcs Jánosné Korek BOTbala, Bácsik Sándor. Schulder Péter. Baltancs MáTk Ábrahám Piroska, dr. Felkainé Tolinay Mária. Tóth Ferenc, Tanács István. Kiss Józsefné Vecsernyés Margit. Kohanyecz Jánosné Földi Margit. Szabiira András. Kunra András, I'lesko Karolyné Potje Katalin, Gut János. Belovai József, Báliint Andrásné Papp Ilona. Makra Adám, Kovács Lajosné Faragó Erzsébet meghaltak. KISSZINHAZ Esle 7 órakor: Díszvacsora a temetkezési vállalatnál (Blaha 1. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: Szerelem második vérig (színes magyar film. II. helyár!) fél 4 órakor: Jégklrálynö (színes. m. b. szovjet film) háromnegyed 6 és 8 órakor: Indiana Jones és a végzett temploma (színes. fantasztikus amerikai kalandfilm. V. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 lírakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (színes magyar film) negyed 6 és fél 8 órakor: Leopárd kommandó (színes olasz kalandfilm. III. helyár!). Szabadság: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Szerelem második vérig (színes magyar film), II. helyár!). Filmtrka: fél 6 és fél 8 órakor: A nyolcadik utas: a halai, (színes angol tudományos-íaintasztlkus film. Csak 18 éven felülieknek!). Kiskörössy halászcsárda: (vtdcomoZl) délután 4 és esté 8 rakor: A háború isteneinek fürdőié (színes hongkongi harcművészeti akciófilm). Eva presszó: este 8 órakor: A Kung-fu lany (színes hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBESZETl ES UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetét szenvedett személyeket a II. kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyermekeket a kórház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gyermek betegeket a sebészeti klinikán látták el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fel 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az üjszegedl Gyermekkórház Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 7 óráig: szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-642. SOS I.El.KI SEGÉL YSZOLG ALAT Mindennap c.ste 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. Tévé 21.05: stúdióbeszélgetés 22.35: Híradó 22.55: Éjszakai műsor 0.55: Hírek IIELGRAD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.00: Ifjúsági műsor 19.30: Híradó 20.00: A balett-táncosnő — angol tv-film 21.05: Vidám kedd 22.35: Dok.-műsor 23.20: Ismeretterjesztő műsor ÜJ VIDÉK 16.50: Híradó magyarul cs szerbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: BemuUitó 18.30: Ruszin nyelvű műsor IO.OO: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.05: Város, amelyet Alléénak neveznek — ausztrál tv-fllm 21.00: Híradó szerbhorvátul 21.15: Ivan Pavlov — szovjet film Rádió BUDAPEST 1. 8.20: Tv-torna 8.25: Tv-téka 9.20: Képújság 9.25: Delta — (ism.) 9.50: Telelottó 10.01): Bemelegítés — (ism.) 11.35: Mozgató 11.45: Képújság 16.411: Hírek , 16.45: Három nap tv-műsora 16.50: A rock gyermekei 17.20: Iskolai tananyaghoz 18.00: Kalendárium 1988. 18.40: Tv-torna 18.45: Nils llolgersson csodálatos utazása a vadludakkal 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: A klinika — NSZK tvfilmsoro7at — 3. 20.50: Láncszemek 21.05: Stúdió '88 21.50: Gyógyító esték 22.45: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.20: Képújság 17.25: Stiri — hírek román nyelven 17.30: Évszázadok slágerei 18.00: Dél-alföldi Magazin 19.00: Képújság 19.05: öt évszázad festészete 19.20: A klinika — 2. — (ism.) 20.05: Portréfilm Román Györgyről — (ism.) 20.50: Caetano Vcloso — portugál film 21.15: lliradó 2. 21.35: A tonk meg a széle — tv-játék — (ism.) 22.53: Képújság BELGRÁD 1. 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyermekműsor 18.00: Ismeretterjesztő műsor 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 19.00: ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.05: A város, amelyet Alléénak neveznek — ausztrál tv-fllm KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: Staub: Tarka balettjelenet 9.53: Lottósorsolás 10.05: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 10:25: Éneklő Ifjúság 10.40: Pöka Észlelés Petri Miklós operaáriakat énekel 11.00: Népdalcstikor 11.34: Alcxandre Dumas: llusz. év múlva — 8. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Világhirlap 13.0(1: A Radiózenekar fúvósötöse jálszik 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok... 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arekéix-k a bolgár irodalomliól — (ism.) 15.17: A szép Galathea — részletek Suppé operettjéből 15.41: Mese a halászról, meg a kis halról 16.05: A Nyitnikék postája — (ism.) 17.00: Tér-idő 17.30: Beszélni nehéz . . . 17.45: A Szabó család... „ 19.15: Az ismeretlen Molnár Ferenc — 3. — (ism.) 19.56: Ilangportrék — rádiós emiekek lenyeljen 20.37: Művelődési házak — 2. 21.07: Solti Karoly nótákat énekel 21.30: Építeszet és . . . oktatás 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: A Budapesti Madrigálkórus énekel 22.40: Iskolapéldák 22.50: Bruno Walter vezényli a Columbia Szimfonikus Zenekart es a Párizsi Consérvatiore Zenekarát 0.10: Himnusz. 0.15: Éjfél után . . . PETŐFI 8.03: Slágcrmúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika — (Ism.) 9.03: Napközben 12.00: llirck németül, oroszul és angolul 12.10: Színészek operottfelvóteleiból 12.30: Nóták 13.05: Popzene sztereóban 14.01): Arkagyii Rajkinra emlékezünk 15.03: Pele Pelle Erzsébet énekel 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom . . . 17.30: Kamasz-panasz . . . 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.0U: Teljesítmények nyomában 20.30: Tamássy Zdenko szerzeményeiből 21.10: Nemes György: Behajtani tilos! 21.30: Muzsikáló természet Z1.35: Népdalkörök pódiuma — (ism.) 22.00: Neveletlenek ... — (ism.) 23.20: A dzsessz története 24.00: Régi fúvósmuzsika 0.15: Éjfél után ... BARTÓK 8.13: A Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye 9.55: Kamarazene fúvóshangszerekkel 10.30: Diakfélóra 11.00: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 11.21: Bolgár művészek operafelvételeibol 12.00: Zenekari muzsika 13.05: Rádiószínház: Völgység — Tamás Menyhért rádiójátéka 13.47: Félóra népzene — (ism.) 14.17: Undine — részletek Lortzing operájából 15.04: Zenei tűkor — (ism.) 15.39: Az Amadeus-vonosnégyes felvételeiből 17.30: Barokk zane 18.30: Na maternjem jezlku — szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: In der Muttersprache — ném<t nyelvű nemzetiségi műsor 19.33: Lemezmuzeum 20.19: Petz György versei 20.38: Opera-muvészlemezek 22,39: Fejezetek az elektroakusztikus zene történetéből