Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, ¿GYESÜLJETEK! Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kereskedés és termelés egysége Erősödik a Szatymazi flfész A tapasztalatok .szerint a kiskereskedelem és a vendéglátás nyereségszintje országosan is alacsony értékeket mutat. Ezzel összevetve a szatymazi áfész 1987es árbevételéhez viszonyított 5,8 százalékos nyereséghányada kiemelkedő érték. Az is figyelemre méltó, hogy az utóbbi években folyamatos, visszaesésektől mentes a fejlődés. A kis — egy községben működő <— szervezet 130 fős kollektívája tavaly 180 millió forint árbevételre tett szert, s ebből a várható nyereség 11 és fél millió forint körüli. Beruházásra 6 millió forintot költöttek, mezőgazdasági szakboltot, varróüzemet létesítettek. A gyenge gyümölcstermő év ellenére a' felvásárlásokat ötszörösére bővítették, s továbbra is fantáziát látnak ennek kiterjesztésében. Sánta Sándor elnök szerint ahhoz, hogy az ellátás színvonalát tarthassák, s elfogadható nyereséggel zárják az elkövetkezendő éveket is, a nagyobb jövedelmezőségű ipari tevékenység és felvásárlás részarányát mindenképp növelni érdemes. Saját vágóhidjukon a lökehúsként értékesített sertéseken kívül kisebb súlyú malacot és birkát vágnak, évi negyvenezret. Mivel a malac és a birka nagy részét az ország távolabbi részeiből szerzik .be, a megyei szükségletet jóval meghaladó mennyiségben, a készáruból is bőven jut azokra a vidékekre. Hogy ez az értékesítés zökkenőmentesebb legyen, a szélesebb választék érdekében a vágóüzemen kívül egy kisebb húsfeldolgozó üzemet szeretnének mihamarabb beindítani. Számitások szerint ily módon a heti (¡0—80 sertésből készült speciális húskészítményekből kihozható annyi nyereség, amennyi három közepes harmadosztályú vendéglő üzemeltetéséből. A varróüzem még alig két hónapja működik. Tíz aszszony tanulja a munkaruhavarrás fortélyait. Egyelőre a Sándorfalvi Ruházati és Szakipari Szövetkezettől kapják a munkát, de később önálló munkákra is szeretnének vállalkozni. Előreláthatóan húsz főre bővítik a létszámot, s műszaki jellegű textiltermékek, valamint divatcikkek gyártásába fognak. A vártnál nehezebben sikerült a' vezetőket, szakembereket összeverbúválni, és a szükséges gépeket beszerezni. Hiába a megrendelés, új gépet még mindig nem kaptak. A felvásárlási körzetükbe távolabbi községeket is bevontak, költséges beruházás helyett ottlakó embereket bíztak meg, akik a saját házuknál, saját eszközeikkel dolgoznak. Érdekeltségük a nyereséghez kötődik, s igy a saját érdekükben is a leggazdaságosabb megoldásokra törekednek. Együttműködtek a helyi Finn—Magyar Barátság Téesszel, a közelben általuk felvásárolt pnl&minpuprikát az ottani gépsoron negyedelték Emellett tavaly először tőkés exAz általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek munkáját létrejöttük idején elsősorban a helyi kereskedelmi és vendéglátóipar! ellátás színvonala, a környékben megtermelt mezőgazdasági termékek felvásárlási aránya minősítette. Ezek az igények mostanában sem kisebbek de egyre inkább mérvadó, milyen nyereséggel jár a tevékenységük, llisz a kor színvonalának megfelelő bért fizetni, új üzleteket építeni, kiszolgálási szinvonalat emelni, új vállalkozásba fogni csak az tud, akinek megvan erre a, pénze. portra is szállítottak az Interágon keresztül. Keresik, a módját, hogy az idén a közép- és kései érésű barackkal szélesítsék ajánlatukat. Hosszabb távon azonban a barackot csak úgy tekintik lehetséges exportcikknek, hogy az ott keresett fajtákat termesztik. Az utóbbi két évben négyezer barackfacsemetét adtak kedvezményes áron tagjaiknak. Az egyik őstermelőnél a tíz legjobb fajtából mintatelepet létesítettek, ahonnan szemzőággal látják el a környékbeli gazdákat. Tavaly az összes árbevételnek több mint egyharmada származom a nagyobb nyereséget biztosító ipari és felvásárló tevékenysegből. Az elképzelésekből az tűnik ki, hogy ezt az arányt fokozatosan növelni szeretnék, s ennék a fő mozgatója a jobb megélhetés, tisztességes módon. Vagyis nem hagyják abba azt, amire létrehozták az áfészt, még ha forintokban mérve nem is ez a legjobb befektetés. Erkölcsi kötelességnek érzik a tagság, a község lakosságának magas színvonalú ellátását. A máshol megszerzett pénz ebben a törekvésükben csak a nélkülözhetetlen segítséget jelenti, méghozzá saját erőből. T. Sz. I. Módosítják a gazdálkodás formáját Az Országos Szövetkezeti Tanács ülése Az Országos Szövetkezeti Tanács hétfőn Szabó István elnökletével ülést tartott. A testület az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek tavalyi munkájának tapasztalatairól és az idei feladatokra való felkészülésükről tárgyalt. Az ülesen megemlékeztek arról, hogy 20 éve alakult meg az OSZT. Szabó István ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az 1968-as gazdasági reform évében létrejött országos tanács olyan — apparátus nélküli — központi érdekképviseleti szerve a különböző szövetkezeti ágazatoknak, amely az országos gazdaságpolitikai célok érdekében munkálkodik a szövetkezeti mozgalom fejlesztésén. A szövetkezetek munkáját elemezve a tanácsülés megállapította: 19H7-ben az ipari és a fogyasztási szövetkezetek a korábbinál jobb évet zártak, míg a nagyüzemi közös gazdaságok teljesitménye — részben a kedvezőtlen időjárás miatt — elmaradt a tervezettől. Az ipari szövetkezetek termelése folyó áron számolva 16-18 százalékkal haladta meg az előző évit, Nem kopik el... ... a farmer divatja. Igaz, manapsag' egyre inkább a koptatott a módi. Az Üjszegedi Szövőipari Vállalat konfekciógyárában is tudják ezt. Húsz új modellt terveztek a közelmúltban, amit mostanában be is mutatnak a kereskedelem szakembereinek. Üj varrószalagot állítottak be, valamint olyan farmerkikészítő gépsort, amelyik a legdivatosabb modelleket — a kőmosott és márványkoptatolt — farmereket is képes gyártani. Évi 150 ezer darab nadrágot tudnak ezután gyártani. A vásárlók a kedvelt darabokat szeretnék helyben megvásárolni, ezért úgy döntött a vállalat, hogy a közeljövőben Szegeden farmerszaküzletet nyit. Schmidt Andrea felvételei konvertibilis exportjuk 20 százalékkal, építőipari és szolgáltató tevékenységük ennél is jobban emelkedett. A fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi forgalma változatlan árakon 5 százalékkal, konvertibilis kivitelük 15 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezetek — amélyek az ország mezőgazdasági termelésének mintegy 70 százalékát adják — a gyorsjelentések szerint 256 milliárd forintos termelési értéket produkáltak, nyereségük pedig várhatóan eléri a 16-17 milliárd forintot. A szövetkezetek további munkájáról- a testület megállapította, hogy a mozgalom célja, tevékenységének irányai lényegében változatlanok. Ugyanakkor, alkalmazkodva az új körülményekhez, bizonyos vonatkozásban módosítani szükséges a gazdálkodás formáját. A tervek szerint 1988-ban az ipari szövetkezetek 4-6, a fogyasztási szövetkezetek 1012, a nagyüzemi közös gazdaságok pedig 5 százalékon felüli mértékben növelik termelésüket. A felszólalók megerősítették azt a véleményt, hogy a gazdasági körülményekhez igazodva — ha indokolt — a .meglevő szervezeti forma helyett célszerű, ha a szövetkezetekben más, például szakszövetkezeti, szakcsoporti, kisszövetkezeté vagy egyéb formát választanak. Ugyanakkor az ipari szövetkezetek képviselői arról is szóltak, hogy ne csak a kisszövetkezetek, hanem a régebbiek, a hagyományosak is kapjanak nagyobb önállóságot. Az ipari szövetkezetek számára növelni szükséges a külső szolgáltatások körét, például azzal, hogy a bankok és más pénzintézetek nyújtsanak számukra több hitelt. Az egyik hozzászóló a szövetkezetek pénzügyi helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy jobban figyelembe kell venni a mezőgazdasági szövetkezetek igényeit, különösen a bérbruttósítás okozta nehézségek miatt fontos volna a hitelfolyósítás gyorsítása. Elhangzott az is: az ipari szövetkezetek munkáját hátráltatja, hogy igen bonyolult a vállalkozási adó nyilvántartása. Az OSZT soros elnöki tisztét az év hátralevő részében Köveskuti Lajos, az Okisz elnöke látja el. A testület ülésén részt vett és felszólalt Fekete Ferenc, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője. (MTI) Textilruházati vállalatok elismerése A Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselete több textilruházati kollektívát elismerő oklevéllel jutalmazott az 1987. évi pontos, ütemes és jó minőségben teljesített szállításokért. A llungarotexen keresztül exportáló vállalatok és szóvetkezetek közül a Debreceni Ruhagyár, a Zsanett Ruházati Konfekcióipari Leányvállalat, a Pexi Export Társulás és a Budapesti Népruházati Szövetkezet, a Soproni Ruhagyár és az Unicon Ruházati Vállalat részesült elismerő oklevelben pontos, kiváló minőségű szállításaiért. E hat vállalat, a Hungarotex szovjetunióbeli konfekciókivitelének csaknem egyharmadát készíti a Kaznoexport Külkereskedelmi Egyesülés megrendelésére. (MTI) Oroszlányi hőerőmű Eredményes kísérlet Eredményes kéntelenitési kísérlet fejeződött be az oroszlányi hőerőműben. Az Ipari Minisztérium és a Magyar Villamos Művek Tröszt megbízásából a szakemberek egy negyedeven keresztül azt vizsgálták, hogy az osztrák Center ceg által kidolgozott eljárással mennyire lehet csökkenteni a keményből a levegőbe távozó kén-dioxid mennyiségét. Ez környezetvédelmi szempontból fontos. Ha ugyanis a ként a levegőben nedvesség éri, akkor az kénes savvá alakul át, s az esővel lehullva károsítja a növényzetet. A kísérlet során a rekonstrukció alatt álló erőmű egyik, felújításra váró kazánjának tűzterébe finomra őrölt mészkőlisztet fújtak be. A mészkő — a Center cég és a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet szakembereinek megegyező mérései alapján — a füstgázban levő kén több mint 30 százalékát gipsszé átalakítva lekötötte. A gipszet — akárcsak a pernyét — a kéménybe szerelt el^ktrofilierek leválasztják, s azt- a hagyományos nwidon az eróművi tárolótérre tudják szallitani. Az eredményt — a szakemberek szerint — az égetéskor nem hasznosuló mészkőpor tűztérbe való visszajuttatásával tovább lehet javítani; így a szén kéntartalmának 60-70 százaléka is . leköthető. Az oroszlányi tapasztalatokat jelenleg az Ipari Minisztérium és a Magyar Villamos Müvek Tröszt szakemberei elemzik. A tervek szerint a kilencvenes evek elejéig valamennyi hazai erőműben bevezetnek valamilyen kéntelenitési eljárást. (MTI)