Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. úvfoJyam, 13. szám 1988. január 16., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint A falusi boltok és az ellátás Nincs. Gyakorta kénytelen Jri mondani ezt a szót a falusi boltos. Nemcsak akkor, ha hűtőszekrényt, porszivót, vagy egyéb tartós fogyasztási cikket keresnek a vá- gében, mert a szövetkezetek tisztességes ellátást akarnak sárlók. Ez a felelet eseten- és a boltosok más módsze- még a leglogikusabb érvelés ként. akkor is, ha élelmi- rekkel igyekeznek beszerezszerért mennek a boltba az ni az árukat. Sok helyen emberek. Bosszankodnak bevezették az úgynevezett emiatt a vásárlók, de nem főboltosi rendszert, melynek öröm a boltosnak sem. Jöve- lényege, hogy 4-5 kisebb delme a forgalommal ará- boltnak egy nagyobb üzletet nyos, s a nemleges válasz jelölnek ki a vásárlás heegyiket sem gyarapítja; kel- lyéül, s azt a nagykereskelemetlen azért is, mert a fa- delem ellátja áruval. Málusi boltost mindenki isme- Sutt az áfészek saját közri, így külön-külön kell el- ponti elosztóraktárat tartamagyaráznia a hiány okát, helyett is. Óvatos üzletvezetők A leggyakrabban emiege- vásárolhatnak. Békés metett indok, hogy nem szállí- gyében a szövetkezeti köz^ elegendő pontok több boltnak egy S ezt nemcsak a nagykereskedők hibájából nem kap ják meg. Dolgoznak a falusi boltokban túlságosan óvatos üzletvezetők is, akik rendenak fenn, ahol boltvezetőik léseikkel nem igazodnak keltanak időben és árut a nagykereskedők. Erre persze lehet mondani, hogy könnyű a hibát más munkájában keresni. Nem állítható, hogy minden szabad kozás csupán a felelősség időben szervezik meg a vá. sárlást a nagykereskedelmi raktárban, s a szövetkezet szállítja az üzletbe az árut « Bármelyik módszert lően a fogyasztók igényeihez, szokásaik változásaihoz. Előfordul, hogy már a kora délutáni órákban nem lehet- tejet, tejtermékeket, kenyeret kapni a falusi boltokban Látni a polcokon lejárt szais vatossági idejű, vagy gyenS^SáSL^ SS: hiányosságokért elsősorban a kedelem szállítását. Ez ugyan boltvezetők marasztalhatók javítja a falvak ellátását, el ugyanakkor növeli a szövetkezetek költségeit is. A széáthárítása, de az esetek te- gébb minőségű árukat, s kintélyes részében a boltosoknak igazuk van, amikor a nagykereskedelmet hibáztatják. Fölényeskedő nagykereskedők Ez olvasható ki az Országos Kereskedelmi Főfelügye- , , , AUt ŰUUidhi lóség jelentéséből is, amely szolgaltatottak a nagyobbak- hangulatot befolyásoló té_ n kistelepülési boltok ellá- nak, kapcsolatuk nem üzleti, nyezővé válik. Az árak emelpiaci elvekre épül, hanem kedésével igényesebbek leszkülönb- nek a vásárlók a minőségVe, ségre korlátozódik az utazási kiégek megtaA különböző eredetű hiá, , •• u . i. . - nyosságok régiek, már-már les korben tapasztalható gya- m'egsz(fkottak. M^gváltoztakorlat mogott meghúzódik az tásuk viszont éppen napjaa jelenség, hogy a kisebb inknak egyik sürgető felvállalatok, szövetkezetek ki- adata, hiszen az ellátás a korábbiaknál is inkább közHa kinyílik a Kemence ajtaja... tását összegezte. „Az elmúlt évekhez viszonyítva jórészt a méretbeli nem történt lényeges előrelépés a nagykereskedelmi karítása miatt még inkább vállalatok szállításaiban. A szállítások elmaradása lakó- és munkahelyükön nem javították áruszállítási nemcsak a nagyság fitogta- akarják beszerezni az áruk készségüket, nem igazodtak tásának következménye, ha- többségét. A végleges megkellőképpen a kisebb boltok nem gazdaságossági okai is oldáshoz a szövetkezetek és igényeihez" — írják a fel- vannak. A kisebb, szórva- a nagykereskedelmi vállalaügyelőség szakemberei. E nyosan települt boltokba va- tok sem önmagukban, sem megállapítás nem szórvá- lóban költségesebb a szállí- együttesen nem elegendők, nyos vizsgálatok tapasztala- tás, s a nagykereskedelem Működésük közgazdasági la, hiszen n főfelügyelőség szúk árréseibe ez nem min- feltételeinek is változni kell tizennégy megyében 171 denkor fér bele. Ez ahhoz, hogy a falusi elvállalat, 552 szövetkezeti a magyarázat persze egy- látás érzékelhetően javulbolthan és 26 magánkereske- általán nem vigasztaló a fa- jon. dőnél ellenőrizte a kistele- lun élőknek, hanem ők árut, V. Farkas József pülési élelmiszerüzletek és vegyes boltok munkáját, s közvetve a lakosság ellátását. A szakemberek árnyaltan fogalmaznak, a kistelepülési boltosok sokkal nyersebben mondják véleményüket: „ki vagyunk szolgáltatva a nagykereskedelmi vállalatoknak". Nem érdemes azon vitatkozni, melyik fogalmazás a pontosabb. A lényeg úgy is az, hogy a nagykereskedelem nem teljesíti u kisebb boltok rendeléseit, tiltott árukapcsolásokat alkalmaz. A sarkadi áfész újszalontai üzlete például március végén nyolcvanötféle árut rendelt, de csak negyvenkettőt kanott. Nem szállítottak étolajat, margarint. csokoládét, amelyek pedig a naponta vásárolt áruk közé tartoznak. Díásutt sem lehet sokkal jobb helvzet a megvében. mert a főfelügyelőségi vizsgálat szerint a Kunság Füszért a boltok rendeléseit csak 4070 százalékos arányban teljesíti. S az nem lehet vigasz a Békés megyében élőknek, hogy a Duna Élelmiszer és Veeviáru Kereskedelmi Vállalat a váci áfész üzleteit 25-20 százalékos, a délnesti áfész boltjai,t nedig 30$5 százalékos arányban elégíti ki. Ülést tartott a SZÓI elnöksége A továbbiakban részletesen megvitatta a. nyugdíjasok körében és érdekében végzendő szakszervezeti munka továbbfejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy e tevékenység az elmúlt évtizedben fejlődött, sokrétűbbé vált. A szakszervezetek jelentős munkát végeztek a nyugdíjasok társadalmi megbecsülésének javításáért, a sokoldalú emberi, anyagi, szociális törődés biztosításáért. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a jövőben is olyan nyugdíjrendszer-változást tud támogatni," amely egyrészt megnyugtató és világos garanciát nyújt az alacsony nyugdíjjal rendelkezők helyzetének érzékelhető javítására, a nyugdijak értékének megőrzésére, másfelől megfelelő összhangot biztosít a foglalkoztatáspolitikai célok, a nyugdíjkorhatár, a nyugdíjas-foglalkoztatás, valamint a gazdaság értékteremtő folyamatai között. Az anyagi feltételek és garanA Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület megtárgyalta a társadalombiztosítás helyzetéről és a finanszírozás korszerűsítésének elveiről a Minisztertanács elé kerülő előterjesztés tervezetét. ciák biztosítása érdekében további egyeztetést tart szükségesnek az illetékes állami szervekkel. Azt igényli, hogy a döntési alternatívák széles körű tájékozódás, társadalmi vita után alakuljanak ki. A testület megvitatta az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programjából adódó mozgalmi tennivalókat. Az előterjesztett javaslatokkal egyetértve az elnökség úgy döntött, hogy 1988 első negyedévében a két utóbbi témát a Szakszervezetek Országos Tanácsa elé terjeszti. Az elnökség szóbeli tájékoztatót hallgatott meg a kibontakozást szolgáló tennivalókról, az adó- és árreform kezdeti tapasztalatairól. Egyebek között megállapította, hogy a bérek bruttósításához szükséges fedezet a vállalatok túlnyomó többségénél -rendelkezésre áll. A végrehajtás általában az ütemterveknek, illetve a jogszabályoknak megfelelően történik. Vannak azonban kivételek, problematikus területek is. A bérek bruttósítása rendkívül nagy feladatot jelentett, erőfeszítést követelt a munkaügyi és a szakszervezeti szervektől egyaránt. Gondot okozott, hogy a jogszabályok egy része későn jelent meg, illetve a teendőket pontatlanul fogalmazták meg. Emiatt az érdemi munkára több helyen nem volt elegendő idő. Mindezek következté(Folytatás a 2. oldalon.) Kereskedelem Legyünk igényesebbek A vendéglátás helyzetéről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt a Parlamentben pénteken az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A testület megvitatta az élelmiszerekről szóló 1976-ban elfogadott törvény módosításával kapcsolatos rendelettervezetet. A képviselők elé terjesztett irásos beszámoló szerint a vendéglátás elmúlt évi forgalma meghaladja a 62 milliárd forintot. A magánvendéglátó helyek száma 10 százalékkal nőtt, a több mint 7 ezer vendéglátással látás az idén 74,5 milliárd foglalkozó magánkereskedő forint bevételt tervez. Az forgalma várhatóan eléri a élelmiszerek árának emel7 és fél milliárd forintot, kedése a vendéglátóipari A hazai vendéglátásban to- árakban is érzékelhető lesz. vábbra is meghatározó sze- Az ételek általában a nyersrep jut az idegenforgalom- anyagár emelkedésével arának, mivel a nyugati turis- nyosan, az élvezeti cikkeké A főboltosok meg a többlek Ennyire persze nem rossz az ellátás a falvak többséEnyedi Zoltán felvétele Ne helyesírási hibára gyanakodjanak ol- kat szolgál. Rományi Iászló tervei alapján vasóink: a címbeli kemencét azért írtuk a Csongrádi Épitőipari Szövetkezet vállalnagybetűvel, mert tulajdonnév — a Csöng- kozott a felújításra. Az öregvár utcai Kerád régi belvárosában nemrégiben felúji- mence csárda ajtaja a közeljövőben nyílik tott, csárdává alakított, egyik halászház uj ki a vendégek előtt. Most keresik ugyanis neve. A Szeged Tourist fedezte a költsége- a csárdagazdát, akivel a Szeged Tourist ket, hiszen ez épület idegenforgalmi célo- bérlet; szerződést köt az üzemeltetésre. ták számára még mindig olcsó a nemzetközi hírnevű magyar gasztronómia. Az eredmények mellett ugyanakkor nem sikerült számottevően javítani a szolgáltatás színvonalán. A kiszolgálás kulturáltsága, a személyzet magatartása és szakképzettsége még mindig kívánnivalót hagy után. A kedvezőtlen e tevékenységre adó mértékével •pedig az «ki vetett drágulnak. Az élelmiszerekről szóló törvény elfogadása ó,ta az élelmiszer-termelés szervezetében, összetételében, technológiájában jelentős változások következtek be. Igényesebb lett a bel- és a maga külföldi piac, szigorúbbá etikai váltak a minőségi követeijelenségek terjedése is köz- mények, s ezzel fokozottabb rejátszik a szakma negativ felelősség hárul az ellenőrmegítélésében, és visszahat zésre. E változásokat a jogi a forgalom alakulására. Az szabályozásnak is követnie adó- és árreform a vendég- kell ahhoz, hogy a magyar látással foglalkozó gazdasági élelmiszer-ipar megfelelhesszervezetek működésében új sen az új követelményekhelyzetet teremt. A vendég- nek. (MTI) Rekordszállítmányok Földgáz a Szovjetunióból A Gáz- és Olajszállító Városföld szakasszal együtt Vállalat siófoki központjá- alkotja az új energiaszállító ban kapott tájékoztatás sze- rendszer magyarországi rint ezekben a napokban agát, s nemcsak' a hazai már óránként több mint ellátást szolgálja, hanem a egymillió köbméter földgáz Jugoszláviába irányuló érkezik a Testvériség és az tranzitszállítás lehetőségét összefogás gázvezetéken a is megteremtette. Szovjetunióból Magyaror- Az utolsó szakasz építészágra. Az eddigi rekord sére eddig 2,1 milliárd főóránként 920 ezer köbméter rintot költöttek, de a rendvolt. Ezt a most megdőlt szer bizonyos kiegészítő elecsúcsteljesítmény egy évvel meinek — például hírközlő ezelőtt regisztrálták. Túl- hálózatának — kivitelezése szárnyalását az tette lehe- mpg folyamatban van. Ez tővé, hogy 1987 decemberé- azonban a gázvezeték üzeben alapvető műszaki be- meltethetőségét alapvetően rendezéseit tekintve elké- nem korlátozza, s a Gáz- és szült az összefogás gázveze- Olajszállító Vállalat vezetői ték utolsó szakasza. A keleti bíznak abban, hogy a jeországhatártól — a bereg- lenleginél szigorúbb téli idődaróci fogadóállomástól — járás esetén is nagyobb bizHajdúszoboszlóig kígyózó tonsággal, az eddigieknél 230 kilométeres vezeték, a zökkenőmentesebben oklhatmár korábban megépített ják meg az ország földgázHajdúszoboszló—Endrőd— ellátását. (MTI)