Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

Csütörtök, 1087. december 10. 3 II biotechnológia egy éve A biotechnológiai kutatással és termeléssel foglalkozó intézmények, szervezetek — „tudományos parkok" — vezetői számoltak be 1987ben végzett munkájukról tegnap, szerdán délelőtt az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságán, a megyei pártbizottság munkabizottságaként működő Bitekob soros ülésén. (A Biológiai Termelést és Kutatást Koordináló Bizottság, közismert nevén a Bitekob vállalta magára 1985-ben a térségben folyó kutatások összehangolását, termelésbe állítását.) A tanácskozáson részt vett Bartha László, a megyei pártbizottság titkára is. A Makóklón ügyvezető igazgatója. Regős Antal az egy éve tevékenykedő vállalkozás eddigi eredményeiről beszélt. ' A Szegedi Dél-alföldi Innovációs Park hevében először Dorotovics Gusztáv menedzser igazgató szólt. Leszögezte, hogy az innovációs park nem önálló jogi személy, a JATE, mint gesztor látja el ezt a feladatot. A tudományos parknak 20 tagja van, ők adták össze a 10 millió forint yjaptőkét. Mesterházy Ákos a Gabonatermesztési Kutatóintézet, mint tudományos park nevében nyilatkozott. Olyan témákkal foglalkoznak, mint a különböző tikarmányok fertőzöttsége, a fajták ellenállóképességének növelése. Baneth Péter a Szegedi Élelmiszer-ipari Főiskolán folyó kutatásokról elmondta, hogy élen járnak az állati vér feldolgozásában. A Domaszéki Szőlőfürt Sza ks zo v e tk eze t nevében Jeneiné Somogyi Irma a vírusmentes burgonya termesztéséről számolt be. A nyáron átadott laboratórium szabad kapacitását is fölajánlotta. A beszámolók után vita következett. Végh Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Szeberényi Sándor munkatárs hozzászólásaikban kifejtették, hogy a Makóklón és a JATE gesztorsága alatt működő innovációs park munkáját gyorsítani kellene. Sok a párhuzamos kutatás a térségben. Tobb konkrét témára lenne szükség, gazdaságossági számítással együtt, amikre aztán a bankoktól hiteleket lehetne fölvenni. Hiába a sok ötlet — azokért nem adnak pénzt sem a pénzintézetek, sem a vállalatok. Jövőre verseny lesz, s az győz, aki előbb lép — a biotechnológiában is. Hiába vannak most már „tudományos parkjaink", ha kevés a kézzelfogható eredmény — s eZ már az újságíró véleménye is ... Bartha László bejelentette, hogy Barabás Zoltán akadémikus felmentését kérte a Bitekob elnöki tisztéből — az új elnök Molnár József lett. A Bitekob titkárának kinevezték Forrai Tamást, az SZBK tudományos titkárát. F. K. Rókák a ketrecben Amikor a nyáron kimentem a széksósi tanyára, az asszonyt találtam ott. Etette a csirkéket, s néha ránézett az udvari ketrecsorban lustálkodó, premesedó ezüstrókákra. Az ólból malacröfögés hallatszott. Ügy mondta reggeltől estig megtalálja a tenni-vennivalóját. Csak az este félelmetes itt annak, aki nem tanyán nőtt fel, az újabbkori vállalkozások röpítették ide. Várta az élettársát, hogy jól kibeszélgesséfc magukat, hisz, nem s/akta ő a magányt. A '"férfi a Városi házban tartotta a frotVWft, a földszint} tápboltban árult, s mellette intézte az ottani és a kinti anyagbeszerzést. Novemberben megint arra vitt az Utam, megnéztem újra a rókákat, ahogy az asszony ajánlotta. Vulóban gyönyörűek voltak, már épp „eladósorba" kerültek. A változatosság kedvéért most a férfival találkoztam. Már a kapuban sejtettem, amikor megláttam az udvaron a kis Hondát. Tőle kérdeztem, mire ez a nagy hajtás, a sokféle elfoglaltság? — Elváltam, s a volt feleségemnek szerettem volna minél előbb kifizetni a .házból való részét. Akkor vettem meg a tanyát négyszázezerért. Ügy gondoltam, pár év Alatt a befektetés mellett ki lehet gazdálkodni a tartozást is. A rókákat négy éve vettem egy bajai téesztől, .kilenc anyát és négy kant. Az öcsémmel együtt kezdtünk, deó kiszállt, allergiás volt a róka szőrére. Nagyon jövedelmező állat, nem sok rá a költség, u hulladékokból készült húspépet olcsón be tudtam szerezni. Persze érteni kell (hozzá, ha nincs szaporulat, lőttek a haszonnak. Leadhatnám a Boscoopnak, azok a külföldi árverés után fizetnének, eav rókáért megadnak ott 175 dollárt, vagy még többet is. At lehet számolni mekkora érték, No. én nem várok heteket, hónapokat, hogy megkapjam a pénzem. Elviszem inkább a pesti szűcsnek, az zsebből fizet. Különben az anyákat és kanokat is eladom, jórészt megvan rájuk a vevő, akik most kezdik a vállakózásukat. Én abbahagyom. — Ez furcsán hangzik, épp ön mondta, hogy jó üzlet a róka. — Epp ez a baj, nagy érték, nagy rajta a haszon. Én meg csak úgy szeretek dolgozni, ha az enyém s nem az államé. Jövőre a vállalkozói meg a progresszív adó elvinné a nagyobbik részét. A maradékért nem törekszem. Az adósságból kimásztam, átértékelem a gazdálkodást. Az idén a bolt mellett imég száz disznót leadtunk, volt öt turnus csirke, esetenként 300-400 ezer bevétellel, no meg a rókák, azokat most viszem eladni. — Valóban ez több milliós bevétel, s vele együtt pár százezres jövedelem. Ahogy a gesztusaiból látom, nem az első mérgében mondja csak, hogy „takarékra" állítja a gazdálkodást. — Én most úgy fogom fel az egészet: ha magunktól nem jöttünk rá, úgy a felsőbb vezetők gondoltak arra, hogy pihehő is kell az embernek. Tobb lesz a szabad idő, jön a szabad utazási lehetöseg, megyünk és softelünk. Lát is az ember, meg pénzéhéi .is marad: Én egyszer egy farmer árán mentem le Jaltába, amit kaptam érte, elég volt a benzinre. Komolyabrra fordítva a szót, vissza kell térni egy valamire. Meg nem tudom: vagy a disznóhizialást, imálacnevelést választom, vagy ismét visszamegyek a régi szakmámba. Épp most indulok megnézni egy kocsmát, a környékbéli téeáz hirdette meg. — Annak idején miért hagyott fel a kocsmárossággal? — A szerződéses időszak elején volt. A forgalom érdekében Siófokról hozattam a sört, egymillió palackkal. A fuvar miatt az üvegenként plusz egy forintot bekalkuláltam a költségekbe. Jogtalan haszonnak minősült. Jott a felszólítás a tanácstól vagy azonnal fizetem a büntetést, vagy lefoglalják a Hondát. — Csak „ennyit" akar hirtelenjében változtatni? — Nem biztos. Lehet, hogy a városi házat, üzletet Az egy ik szépséges rókakoma is eladom. A pénzt kötvénybe fektetem. Hogy mindebből a valóságban mi fog megtörténni, gondolom nem csak én, még az újdonsült üzletember ismerősöm sem gondolta egészen végig. Egy biztos, spekulál. Elbeszéléséből arra következtetek, az új helyzetben is feltalálja majd magát. Ilyen a természete. Eddig is jobban élt az átlagnál, ezután is meg fogja találni a módját. Tóth Szeles István Közületi hirdetések K önnyü volt a régi atyánkfiainak. Kimentek a kútra, arra, amelyikből éjjel-nappal folyt a föld kincse, se nitráttal, se nltrittel, se másféle pokolfajzattal nem dúsítva, és amig a kannája telecsorgott mindazoknak, akik előttük értek oda, szépen, rendben megtudtak mindent, amit tudni lehetett és tudni illeti. Igaz, most még könnyebb, csak a rádió gombját kell benyomnunk, és azonnal mondja azt is, mi történt az éjjel Földünk túlsó felén, néha azt is, hogy odakint esik nz eső, csak azt nem tudhatjuk meg, a szomszéd utcában mi történt. És hiába mondjuk minden hallhatóra a magunk véleményét, mostanában még a besúgók sem hallják meg. Mert időközben a besúgók is elfogytak. Vagy megtértek. Hattyas kellős közepén, a szoknyás, szép harangláb tövében jutott eszembe ez a bolond gondolat. Átalakult a világ, nem kútra járnak az emberek hanem a buszmegállóba. Várni ott is kell, néha többet. is, mint régen a kútnál, de mintha átragadt volna ide is a belvárosi némaság. itt se nagyon szólnak egymáshoz. Azért talán, mert itt vagyok közöttük én, íől.sővánxsi idegen? Minden idegen gyanús, mert mind lehet kék fényes menekülő is, de nem hiszem, hogy innen fúj a szél. Inkább jól jöttem nekik, mert ahogy írni kezdtem a hirdetőtábla szövegét, mind odajött mellém, mintha soha nem láthatta volna azelőtt, és velem együtt olvassa. Tanulságos ez a tábla, érdemes figyelnünk rá. Az van ráírva, hogy közületi hirdetéseknek való. Azért jó ezt tudnunk, mert korunkat idézi. Hirdetnivalója csak a közületnek lehet. Az. a fontos, hogy fölülről.áramoljon az információ lefelé, ivódjon be az emberekbe, mint az elmélet, és mint minden elmélet, ha a dolgozó tömegekbe árad, anyagi erővé válik, váljon ez is. Hogy Jani bácsi azt szeretné közhírré tenni, hogy meghízott disznaját szívesen eladná, az ugye, még mindig gyanús lehet, mert a fene tudja, szüli-e a kapitalizmust, vagy nem szüli. A közületnél ilyen gondolat föl se merülhet. A maga mivoltában is tanulságos azonban a hirdetőtábla. Ide rakják például a Magyar Távirati Iroda képszolgálatának fényképeit. Ennél jobb helyet kitalálni se lehetne. A kép közölni akut" V'athmít, rrii-' nehogy rávqrjen az eső. Lengyelország térképe is kint van, néhány mutatós fénykép szegélyezi. Öröm látni, mert a két, viharverte nép barátságát hirdeti, és utazásra is buzdít. Nézd és utazz! Szó nélkül ennél többet nem lehet elmondani. Éljen november 7. Aktuális plakát volt a múlt hónap elején. Újságkivágás, a cim: Láttak, jöttek, győztek. A fényképen a Szent Jupát. A tengerparti találkozón magyar szöveg: Köszöntjük bátor magyar hajósainkat. Hadd osztozzanak a hattynsiak is az örömben. Másik újságoldal az Üj Ember. Melyik cikke számithat közérdek lődésré? Taián az, amelyik a székelyföldi új misérői tudósít? Mellette mindjárt a Magyar Vasutas. Ez a városrész még őrzi MAV-múltját. Jól teszi. Aki azonban hirdetni akar, ritkán tiszteli a szabályt, ntt is hirdet, ahol elvileg csak közület hirdethet. A távirati iroda képeit hellyel-közzel takarja egy kézzel Írott plakát. Éjjeliőröket keres a szövetkezet, az. se baj, ha nyugdíjas jelentkezik. Mivel szövetkezet rakta ki, könnyen rámondhatjuk, az is közületi, tehát itt a helye, de mivel magánemberek jelentkezését várják, betű szerint értve a dolgot, már nem ide való. Tudom, hogy nem mindig a steril dolgok viszik előbbre a világot, sőt igen sokszor rossz útra viszik, mindenképpen drukkolok tehát, hogy érjen célba a szándék mindkét oldalon, de azért gondoltam valamit. Mindennek legalább két oldala van, még a hirdetőtáblának is. Nézem a másik felét, azon semmi nincsen. Nincs hát, mert azt nem látja senki. Hajszálra így állnak a városban itt-ott kirakott táblák is. Ha ellenben úgy fordítanák, hogy mindkét oldala hozzáférhető legyen, ugyanakkora költséggel dupla hasznot .hajthatna mindegyik. Ha elismerjük, hogy a hirdetési lehelőség közérzetjavitó valami. Mivel azonban egyoldalúan értelmeztük annak idején a valóságot, és csak a közületekre vetettük szemeinket, és a tábla egyik oldalát kínáltuk használatra, nem marad más hátra, mint az, hogy a közületit el-eltakarjn a „magánhír". Az például, hogy valaki kulcscsomót talált, és átvehető itt és itt. Magánérdek? Szerintem több annál. Papírhéjú diót kfná! a másik. Jó, hogy nem áldoz, rá még a meglevő tábla kihasználatlan másik oldala erejéig se semmit a őái'íxs, go'rídolhatj'ií. tikinék közé volt a né! többen nézik, annál jobb. Ezt pedig ,fölállításhoz. CSakhogy azt a diót meg; sokan nézhetik, hiszen itt várják a buszt. Régiek a képek, abból az időből válók, amikor Pados Mónika lett a bál szépe Balatonfüreden, az Anna-bálon, de eddig mintha jtt se lettek volna, úgy nézi mindenki. Finom ízlésre vall, hogy Pados Mónika a legszebben megkomponált helyre került. Honnan tudhatnák meg másként. hogy ez a bál volt a bálák sorában a százhatvankettedik. Fontos tudnunk, mert a bál lehet lila hangulatú is, de a szám konkrét valami, akár csak Pados Mónika. De, mondom, a velem együtt nézők véleménye is az, hogy szép a kép. Mindenképpen közügy, hogy itt legyen. A Magyarország két számának a címlapja is itt van. Az egyiken a két kormányfő látható, a keletnémet és a nyugatnémet, a másikon Kádár János osztozik Grósz Károllyal. Egvikük Kínában járt. másikuk Bonnban. Jók a képek, illik is, hogy itt legyenek. Azért is érdemes volt. kirakni, mert népszerű ugyan ez a hetilap, de minden házba nem járhat. Hadd lássa mindenki. Fóliát is tettek rá, is akarja valaki Vénhl, söt többen is lehetnek, ha jó volt a térmés. Miért ne árulhatná az illető? Senkit sem sért vele, de sokakon jót tesz. Falba köthető gázkonvektorra keres vevőt egy másik valaki. Dobná ki inkább? Jobb az nekünk, az egész népgazdaságnak jobb, ha nem szemétbe megy, ami még használható. tehát ezt is közérdekűnek mondom. Sőt: egyszer talán elérjük, minden magánügy közérdek lehet. illanyoszlop is vun n közelben azonban, két cédula arra szorult. Vagy nem akart közösködni az illető a megfoghatatlan közülettel, vagy arra gondolt, ahol kevesebb van, ott jobban föltűnik. Körte* van eladó, ezt mondja a/, egyik, a másik keleti tuját árul. Egy bo« lond százat csinál, mivel elolvasom mindegyiket, mások ís jönnek, és elolvassák. Mire jön a busz, éppen a végére értünk. De egyetlen szót nem szóltunk egymáshoz. Horváth Dezső V1 1988 - szerényebb növekedés Ipari szövetkezetek küldöttközgyűlése Százhúsz küldött részvételével közgyűlést tartott tegnap a Csongrád Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége. Beszámoló hangzott el többek között a szövetség ez évi gazdaságpolitikai programjának végrehajtásáról. Horváth János, a Kis/öv elnöke szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy az előzetes számitások szerint eredménye» évet hagynak maguk mögött a megye szövetkezetei. A termelés 8-10 százalékkal, jóval az ipari átlag felett növekedett. Tovább folytatódott az a tendencia, hogy a kisszövetkezetek átlag feletti, míg a hagyományosak szerényebb növekedést értek el. A szövetkezeti ipar szerkezetátalakítása a kívánatosnál lassabban halad. Még mindig nagy, közel 40 százalékos a könnyűipari szövetkezetek részaránya. A tavalyi 5,5 milliárdnál többet, mintegy 6 milliárd forint új érteket állitattak elő a megye ipari szövetkezetei. Ebből csak 250 millió forintot tesz ki a szolgáltatások értéke, az erre kijelölt szövetkezetek sajnos a jövőben sem lesznek kedvezőbb helyzetben. A legdinamikusabb növekedést az export területén sikerül az idén elérni. A megye ipari szövetkezeteinek kivitele eléri az egymilliárd forintot. Ez tiz százalékkal több, mint tavaly. Az év más<>dik leiében csökkent a szocialista országokba irányuló export, ugyanakkor megugrott a belföldi értékesítés, ami a kialakult nagy felvásárlási lázzal van öszszel'üggesben. Jövőre mindenesetre számolni kell a belföldi kereslet csökkenésével. Csak az a kérdés,, hogyan tudják a felszabaduló árutömeget eredményesen exportálni a szövetkezetek. Szép nyereséget, mintegy 800 millió forintot érnek el az idén az ipari szövetkezetek. Viszonylag magas a nyereségráta átlaga is: 12,1 százalék. Alacsonyabb a szolgáltatóknál, elsősorban a fodrászok és ruhajavítók tevékenysége kecsegtet minimális nyereséggel. Átlagon felüli viszont a vas- és femiparban és a Szegedi Háziipari Szövetkezetnél. Ügy tűnik, az idén nem lesz veszteséges egyetlen szövetkezet sem. Csak két kisszövetkezetnél várható gazdasági gond az évzáráskor. Jövőre, pályázati rendszer keretében elsősorban a struktúraátalakítási törekvésekhez szeretne nagyobb segítséget nyújtani a szövetség. A műszaki fejlesztés is felgyorsult némileg az idén. Mindössze két fejlesztést nem sikerült végrehajtani a tervezettek közül. Sajnos, kevés a technológia megújítására tett kísérlet. A szövetkezetek k ö 1 tsé gél' zé ke n ysege is fokozódik, s így egyre kevesebb a fejlesztésre fordítható összeg. A szabályozók lényeges változása következtében tobb gond is felvetődik a jövő évi számításoknál. Ellentmondás, hogy a legtöbb szövetkezetnek termelői árait csökkentenie kell, ugyanakkor az alapanyaggyártók változatlan, vagy növekvő árakon kínálják a termeléshez szükséges anyagokat Jövőre új értékrend kialakulása várható a szövetkezeti iparban is. A próbaszámítások eredménye: az árbevetel 10 százalékkal, a nyereség 50-nel csökken a legtöbb szövetkezetnél. A saját forrás, a felhasználható alap viszont az elvonás változása miatt nö. Problémák elsősorban a munkaigényes iparágukban, elsősorban a háziipari szövetkezeteknél jelentkezhetnek. A szövetkezetek várhatóan jövőre is az országos ipari átlag felett, de az ez évinél szerényebb mértékben növelhetik termelésüket Gond legföljebb az értékesítés terén jelentkezhet,a hazai kereslet csökkenése miatt. Ezért szükség lesz profilátrendezödésre is. A hiánycikkek gyártása terén ugyanis bőven ¿kad még lehetőség. R.G.