Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

i Szerda, 1987. december 9. Ev végi munkarend A/. Állami Bér- ós Mun­kaügyi Hivatal rendelkezése szerint az év végi ünnepek táján • a következőképpen alakul a munkarend: December 24-e, csütörtök heti pihenőnap, december 25-e, péntek és 26-a, szom­bat munkaszüneti nap, 27-e, vasárnap pedig rendes mun­kanap. A munkanap-áthelye­zés a megszakítás nélkül, és a munkaszüneti napokon is üzemelő munkáltatókat, illetve az ilyen jellegű mun­ikakörben foglalkoztatott dolgozókat nem érinti. 1!)!17. december ,'11-e, csü­törtök munkanap, 1988. ja­nuár l-e, péntek munka­szüneti nap, 2-a, szombat szabadnap, 3-a, vasárnap heti pihenőnap. Ezzel kapcsolatban az ÁBMH-ban felhívják a vál­lalatok figyelmét arra, hogy a törvényes munkanapok száma az idén 257. A mun­karend szerinti munkanapo­kat abban az esetben is egy naptári éven belül kell tel­jesíteni, ha a gazdálkodó szervezet termelési, gazdasá­gi érdekből az év folyamán munkanapot szabadnappal cserélt fel, tehát 1987-ről 1988. ra munkanapot nem lehet áthelyezni. 1988-ban az ünnepek tá­ján nem lesz központi vál­toztatás a munkarendben. (MTI) Téli építkezés A napokban érkezett hír arról, hogy Kazahsztánban emberemlekezet óta nem volt olvan hideg — mínusz 50 fok — imint most. A hidegrekordot Kazahsz­tán keleti részén mérték, s bár a nvugat-kazahsztáni, teng ízi kőolaj- és földgáz­tisztító üzemek beruházásá­nál is beköszöntött a tél, jelenleg csak mínusz 10—15 fwkos a hideg. A tengizben dolgozó 2700 magyar építő­nek a Magyarújváros elne­vezésű lakótáborral rendsze­res kapcsolatban álló hazai meteorológiai szolgálat meg­nyugtató előrejelzést kül­dött: számításaik szerint Tengiz térségét elkerüli az 50 fokos fagy. Piros-e a paradicsom ? A gyárat a legkülönfélébb fórumokon is elismerik, a termelői kapcsolatokban kö­vetendő példaként emleget­ve. A rúzsai, bordányi és mórahalmi paradicsomfel­dolgozó léüzem, a szatymazi pritaminpaprika-negyedelö gépsor csak egy-egy példa a közös érdekeltség megvaló­sult formáira. De ez csak az egyik oldal, a másikon ott a korlát, a megtermelt kész­árut igényli-e a hazai fo­gyasztó, vagy a külföldi ve­vő. A középen átló, vagy­is a gyár miként tudja az összhangot megteremteni, ez az igazi mérce és megmé­rettetés. Vegyük először a para­dicsomot. A kieseit szőlő- és baracktermés ellensúlyozásá­ra a termelő számára ez a növény jövedelmező lehe­tőségnek mutatkozott. A gyárnak a 2800 vagonnyi mcnriyjíijg lett volna ideá­lis, ennél 100 vagonnál több termőig S a pluszt is fel­dolgozták, vajon ennek mi lelt a sorsa? A hazai fel­használás kevésbé jelentős tétel. A szocialista export előre lekötött mennyiség, itt a többletkiszállítás rövid távon elképzelhetetlen. A sűrített paradicsom" első­sorban tőkés piacokra ké­szül, s itt még az elért pia­ci részarányt sem könnyű megtartani. A követelmény szigorú minőségi paraméte­rekhez kötött, s a verseny­társak éghajlati adottságai legalább megegyeznek, vagy esetleg jobbak a miénknél. A vámok miatt ugyanakkor kisebb önköltség mellett van csak esélye az üzletnek. Az eredmény: a szokásosnál nagyobb zárókészlet marad a gyárban. S ez már elő­revetíti, hogy 1988-ban eset­leg kisebb mennyiség fel­vásárlására törekednek. A termelő viszont nem szívesen csökkenti a para­dicsomterület részarányát, hisz eddig megtalálta benne a számítását. A gyárban ezért egy gözhámozó beren­dezést állítottak be jövőre, amivel hámozott egész és kockázott paradicsomot tud­nak tőkés exportra gyárta­ni. Ugyanakkor a meglevő pozíciók megtartásáért is lépni kell. A mostani tech­nológiával nehezen tartha­tó a megkövetelt minőség, a szín és a mikrobiológiai tisztaság. A külső léállomú­sokon viszont nincsenek, s nem is teremthetők meg a „melegen áttört" eljárás fel­lételei. Az ehhez szükséges gőz iit a szegedi gyárban biztosítható. A beruházás jö­vőre kezdődik, s az 19H9-es szezonban az összmennyiség egyharmadát már az új gép­soron dolgozzák fel. A kin­ti telepeken is elkerülhetet­len, hogy a bogyós para­dicsom átvételét szigorúbb követelményekhez kössék, s a mosást tökéletesítsék. Eh­hez több víz kell, ami új kutak fúrását, a szennyvíz­elvezetés megoldását teszi szükségessé. A fehér paprikából is jó termés volt, 4 ezer tonnát vásároltak fel, hogy a ter­melökkel kotott szerződésü­A Szegcdi Konzerv­gyár 1986-os eredmé­nyei kimagaslóak vol­tak, s az idén sem pa­naszkodhattak, a növé­nyi konzervekhez az alapanyag bőven meg­termelt. A húskészít­ményekhez már több energiába telt, hogy be­szerezzék a szükséges nyersanyagot. I)e néz­zük, valóban ilyen ró­zsás-e a helyzet, s ha egy-egy területen igen, milyen erőfeszítések hú­zódnak meg a háttér­ben? S ebből követke­zően mi várható a kö­zeljövőben? ket teljesítsék. Ugyanakkor ez ezer tonnával több, mint amit az idén áruként érté­kesíthetnének. A mennyiség nagy részét főként lecsóként a Szovjetunióba szállítják, az államközi " kontingensen fe­lüli rész egyelőre raktáron van, s a többletkiszállítás­ra nincs igény. Vagyis, a jö­vő évi megrendelés jó ré­szét már ebből kielégíthetik. A kényszerhelyzetből egyér­telműen adódik, a mostani területre és súlyra vonatko­zó termelői szerződések he­lyett jövőre csuk egy adott mennyiség átvételére vállal­koznak. A tervezettet, meg­haladó hozam értékesítése a mezőgazdasági üzem gond­ja lesz. Szerencsére a pri­taminpaprikával nincsenek hasonló nehézségek, a Szaty­mazi Einn—Magyar Barát­ság Tsz-ben kialakított fel­dolgozási-termeltetési mód­szer továbbra is változatla­nul folytatható. A zöldségfélék közül az uborkából lehet a' termelési felfutást a piacokon is érvé­nyesíteni. Évek óta először megtermett az igény szerin.'i 270 vagonnyi, amiből jövő­re még száz vagonnal több­re tudnak szerződni. A gyümölcstermelésben nem sikerült még megte­remteni a közös érdekeltsé­get. A nyersanyag nagy ré­szét jelenleg is a megyén kívülről szerzik be. Például a barackot az itteni ter­melő inkább a szabadpiacon adja el, ahol az árak a dup­láját is elérik annak, amit a konzervgyár fizetni tud­na érte. Az apraja, érettje esetleg, ami ide kerül. A termelésben és gyártásban az összhangot talán a kom­binátjellegű szervezet érhet­né el, de ennek a legfőbb akadálya, hogy az állami és szövetkezeti tulajdon össze­vonása ma még nem lehet­séges. A húskészítmények tőkés exportjában a követelmé­nyeknek úgy tudnak ele­get tenni, ha legalább 2800 tonna csontos marhahúst és 1800 tonna csontos sertés­húst dolgoznak fel. A szük­séges alapanyagot, főként a marhahúst nem könnyű' be­szerezni, ezért a hústermelő gazdaságokkal erősítik együttműködésüket, s a cél érdekében a többletköltsé­gek vállalásától sem riad­nak vissza. Tóth Szeles István csóbb ál i ci ni A polgármester, aki a volán mögött ülve, saját autóján szállítja be vendégeit a repülőtérről, a minisz­térium, amely szerény, egyemeletes villá­ban működik — sztereotípiák a kisebb tő­késországok „takarékos államháztartásá­ról". Sztereotípiák, mert önmagukban ezek az inKabb stílust jelző példaK sokat nem árulnak el ez állam által felemésztett költségékről, amelyek között óriási tételek lehetnek a tőkéseknek nyújtott preferen­ciák, a hadikiadásuk, az elnyomó szer­vezetek költségei. Inxább a szerint kell vizsgálni, hogy fnibe kerül az irányítás, az igazgatás, az állami funkciók betölté­se: a felhasznált eszközökhöz mérten, mit eredményez az állam működése, vajon u ráfordítások, a társadalom anyagi áldoza­tai megtérűlnek-e? Nálunk is azért van napirenden az ál­lam adrftiniSztralíV kiadásainak csökken­tése, mert azok a forintok, bizony, kevés­sé kamatoznak az életben, sokszor sová­nyak az eredmények Kitetszik, hogy a túlméretezett, költséges megoldások, a nagy apparátusok leginkább a bonyolul­tabb, bürokratikusabb ügymenetet szü­lik,. működésükkel olyan sok belső prob­lémát vetnek fel. hogy energiájuk tekin­télyes részét működési zavaraik leküzdé­sére kell fordítaniuk. Ráadásul nincs olyan területe a gazdaságnak az életnek, ahol ne okozna károkat a bürokráciából származó késedelmesség. Gyakran azután más is a gond: a sok hivatal között ólomlábakon jár az információ, elgyen­gülnek és eltérülnek a tapasztalatok, s könnyen hibás döntés születhet. Lám, már ezek az igazgatási, szakmai problémák arra ösztönözhetnének: keres­sük áll fiatalosabban az egyszerűsítés, a korszerűsítés módját. . Idehaza azonban ennél több, mondhatni, minőségibb okok­ból, nevezetesen a demokratizmus elter­jesztésének vágyától vezettetve akarjuk a kisebb, olcsóbb, hatékonyabb állami irá­nyítást. Meggyőződésünk ugyanis, hogy állami ráolvasás, ki korlevelezés nélkül is sok mindent elrendezhetnek az állampol­gárok. Közösségi életük 'szervezését, a helyi fejlesztéseket rájuk bízhatják, ha érdekeltségük felszínre tör, és ha az ön­állóság jogával felruházzák őket. Elég. ha a társadalmi szervezetek figyelme kiter­jed a politikai célok összhangjára: a fal­vak és a kerületek, a városok népessége bölcsebben eldönti a merre, a mit kérdé­seit, a feladatokkal ezután jobban is azo­nosul. Nem kell mél^üben kutatni az emléke­zetben, hogy példát adjunk erre a racio­nalizálásra. A járási hatáskörök leadásá­val, feleslegessé tudtuk lenni azt n nagy létszámú hatalmi formációt, amely több száz évig érintetlenül és megfellebbezhe­tetlenül ágaskodott a falvak, a városok és a megye között. Mondjuk viszont el, hogy ehhez nem vnit elégséges az akarat, eh­hez bizony jól meg kellett erősíteni a he­lyi népképviseleti szerveket, tudással, fe­lelősségérzettel. Ebben a történelmi lépés­ben már támaszkodni lehetett az állam­polgárok nagyobb demokratikus iskolá­zottságára, fegyelmezettségére, törvény­tiszteielére is. Vagy vegyük a minisztériumok összevo­nását. Nem éppen a vállalatoknak adott önállóság, a gazdasági szabályozók alkal­mazása tette .lehetővé a minisztériumi irányítás egyszerűsítését; azt, hogy tisztük a bele-beleszólástól, ei távlali tervezéséig, a gazdasági folyamatok irá­nyításáig, az erőforrások céltudatos kiak­názásáig emelkedjék? És itt a legfrissebb példa. Mint tudjuk, a lakossági jövede­lemadóból befolyt összegeket az állam a tanácsok kezére bízza. Félreértés ne essék, ez az összeg nem biztos, hogy több lesz annál, amivel ma a költségvetés a taná­csokat támogatja. De mégis előnyösebb lesz így, mert. ezáltal az adót az állam­polgárok (adófizetők) elképzelései szerint lehet majd felhasználni. Ez a közös érde­keltsége a tanácsnak és az adófizetőknek tökéletesen beszabályozza majd a helyi fejlesztéseket, a forrásokat, mintha bár­milyen szuperhivatal és apparátus köz­pontból próbálná e feladatot megoldani. N emrégiben szó esett egyensúlyt vesz­tett gazdaságunk staibilizálásáról. A Parlament őszi ülésszakán elfo­gadott kormányprogram ia költségvetési hiány alapos lefaragását is célozza. Köz­tudott, hogy ebben jelentős szerepe lehet — és lesz is — a felesleges állami ki­adások megszüntetésének, azoknak « megoldásoknak, amelyek kevesebb létszá­mot, működési költséget feltételezve, nagyban javíthatják az irányítás minősé­gét. Nem szabad azonban elfelejteni, hotrv ma nem elégséges az. amit az állam önmagán megspórolni képes. Ennél több­re van szükség. Az állami szerveknek oda kell hatniuk, hogy a gazdaságban, a tár­sadalomban végre bekövetkezzék a fordu­lat a nagyobb hatékonyság, a racionáli­sabb megoldások, az értelmes cselekvés irányában. Márpedig ez minden pénzt megérne. . . Koiuornik Ferenc PVC-labdák A legnagyobb hazai já­tékgyártónak, a Szarvasi Plastolus Ipari Szövetkezet­nek tizennyolc új játéka je­lent meg az üzletekben a karácsonyi ünnepek előtt. Az új termékek közül már­is igen sikeres a flipperfo­ci, s a kereskedelem több mint 100 ezer darabot ren­delt a négyszín-nyomású, emblémás PVC-labdákból. A kukoricanemesítés jelene Tegnap, kedden a Gabo­natermesztési Kutatóinté­zetben a Szegedi Akadémiai Bizottság növénytermesztési és növénynemesitési munka­bizottságának összejövetelén a kukoricanemesités irány­zatairól és eredményeiről tartottak előadást, s a szak­emberek ezúton cserélték ki tapasztalataikat. Kálmán László, a GKI tu­dományos főmunkatársa el­mondta, hogy már 10 éve megfogalmazták a kukorica­nemesítők célját, vagyis a mérce: egységnyi mezőgaz­dasági területről mennyivel sikerült az előállítható állati eredetű termék mennyiségét növelni és a minőségét ja­vítani. Ehhez azonban még hiányzik a korrekt mérték­egység. A hétköznapi köve­telmény eddig egy új hibrid beállításakor az volt, hogy legalább egy agronómiai tu­lajdonságban jobb legyen az átlagnak megfelelő mintától. A jövőben annyi a változás, a köztermesztés legjobbja lesz a viszonyítási alap. S, hogy mik ezek az agro­nómiai tulajdonságok? A termőképesség, a tenyésZ­idő, a növény állóképessége, s a vetőmag elöállíthatósága. A megvalósítás zömmel az amerikai Pioneer hibridekre támaszkodik, ezt egészíti ki a saját nemésítés. A honosí­tás a hazai vetőmagigények kielégítését szolgálja. A kö­zös nemesítések a Pioneer mellett más, szocialista or­szágok intézeteit is bekap­csolják a munkába, lehető­séget adva a vetőmagvak exportjának. A GKI a hazai vetőmag-előállításban 93 százalékkal működik közre, ennek zöme a honosított Pioneer hibridcsalád. Ez 30 ezer tonna vetőmagot jelent, s ha ehhez viszonyítjuk az 56 ezer tonnás KGST-ex­portlehetőséghez, jól látszik a terület súlya. Ha az országos termésátla­gokat vizsgáljuk az utóbbi három évtizedben, a számí­tás évenkénti 189 kilogram­mos hektáronkénti hozam­növekedést mutat. A bioló­giaalapok a változó tényezők közül igen jelentősek, kísér­letek szerint 50—60 száza­lékkal részesülnek. Vagyis bizonyítják a kutatás, no­vénynemesités gyakorlati létjogosultságát. Szél Sándor, a GKI osz­tályvezetője a speciális ne­mesítési szakterületekről adott rövid helyzetjelentést. Így a fajtafenntartasról, a technológia szerepéről, a mi­nőségi tulajdonságok javítá­sának korlátairól, a szövet­tenyéSztéses eljárás gyakor­lati alkalmazhatóságáról. Németh János, a munka­bizottság elnöke összefogla­lójában kiemelte, hogy a vi­lág vezető nemesítő központ­jaihoz képest a szegedi in­tézet lehetőségei szerények. Ezért célszerű a saját kuta­tások mellett az együttmű­ködés lehetőségét teljeskörü­en kihasználni. Tv-újcSonságok Előrehaladtak a Videoton Elektronikai Vállalat jövőre piacra kerülő új színes tele­viziócsaládjának a gyártási előkészületei. Befejeztek a gépsorokat befogadó épület felújítását, folyamatosan végzik a technológiai szere­léseket, s az év végére elké­szül az új tévék első száz­darabos nullszériája. A ké­szülékeket — térítés ellené­ben, a vállalati szakszerve­zeti bizottság döntése alap^ ján — a Videoton dolgozói kapják meg tartós műszaki megfigyelésre. Ez azt a célt szolgálja, hogy az esetleges hibákat még a sorozatgyár­tás megkezd ése előtt ki tud­ják majd javítani Az új televíziócsalád gyár­tására 1.2—1,5 milliárd fo­rintos fejlesztési programot valósit meg a Videoton. A gyártási technológiát a vi­lág legnagyobb televízió­gyártójának számító francia Thomson cégtől vásárolta, a gyártandó készüléket pedig — figyelembe véve az ittho­ni igényeket, valamint a ha­zai üzemekben és a szocia­lista országokban előállított alkatrészek felhasználásá­nak lehetőségét is — a két vállalat szakemberei közö­sen fejlesztették ki. Az új termék nemcsak a hazai választék bővítését, minőségének jelentős javu­lását eredményezi, hanem előreláthatóan kelendő lesz a szocialista országokban és tőkés piacokon is. A tetsze­tős külsejű, korszerű felépí­tésű, műszakilag igen meg­bízható készülékek mikro­processzor programját ugyanis úgy alakítottak ki, hogy kisebb módosításokkal többféle szabvány szerint is működtethetők, illetve bár­mely adóra rákapcsolhatok legyenek. Exportképességü­ket növeli, hogy a készülé­kek továbbfejlesztésével, il­letve megfelelő szerkezeti egység beiktatásával a mű­holdas adások vételére is al­kalmasak lesznek. Sorozatgyártásuk a jövő év második felében kezdődik meg, s már 1988-ban 30—35 ezret készítenek belőlük. Egyelőre húrom típus kerül majd forgalomba: egy me­chanikus kezelésű készülé­ket, valamint annak távsza­bályozós, illetve a teletext­adások vételére alkalmas változatát gyártják majd. Elektronikus rendszer A Heves Megyei Népújság szerkesztőségében a magyar sajtó napja alkalmából át­adták az első napilapnál használatos elektronikus szerkesztési rendszert. A csaknem 5 millió forintos beruházás hazai berendezé­sek bevonásával, a Video­tonban a sajtó számára ki­fejlesztett legújabb beren­dezéseinek alkalmazásával valósult meg. Egerben az új rendszerrel az MTI legfris­sebb ihirei is képernyőre hívhatók és feldolgozhatók. A Heves Megyei Népújság 35 éves múltra visszatekintő napilap, naponta 44 ezer példányban kerül ki a nyomdából. Az új elektro­nikus szerkesztési rendszer gyorsítja az újságírói mun­kát, elősegíti a megye la­kosságának gyors, pontos tá­jékoztatását. S

Next

/
Thumbnails
Contents