Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-05 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 77. c.víolyam, 287. szám 1987. dcccmbcr 5., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Vidia: a kereskedőház alapjai Ha az illetékes szervektől felvételét a vállalkozással gyümölcsfa- és a dísznövény­megérkezik az engedély, a kapcsolatosan. csemeték eladásáról is. Ter­Vidiu Kereskedelmi Vallalat Tárgyalnak majd holland, vezetükbe feljegyezték őszi­vagyonából 200 millió forin- osztrák és olasz partnervál- barack, ringlós/.ilva. télikör­tot * különít el kereskedőház lalataikkal nagyobb mennyi- te, birs, naspolya termeszté­alapítására. Az új szervezet- segü termék gyártására koo- set, bel- és külföldi forgal­liez idegen tökét is igénybe peráció létrehozásáról. Ha- mazását ifc. Mezőgazdasági vennenek. Erről tárgyaltak zai partner bevonásáról is áruk számára alkalmas oso­nta r az Orskágos Kereske- szó van erre a területre is. A magolástechnológia. lizinges delmi és Hitelbankkal. a technológia konvertibilis va- vagy koperációs módszerű Budapest Rankkal és a Kül- futáért vagy li/.ingben erkez- munkába, állításáról is szó kereskedelmi Bankkal. Szá- ne be. Számítások szerint van. Tájjellegű borok palac­mi tanuk az Unic Bankkal ilyen termékekből jelentós kozását es konvertibilis ex­való kapcsolatfelvételre is. kemény pénzzel fizetett ex- portját is vállalná a kereske­igy, mintegy 200-250 millió port lenne lehetséges. döház. Ce!: új márkájú ita­forint külső töke gyűlhetne Történtek már lépések ar- 1<>k fejlesztése is. Tartósító, össze a kereskedőházban. ra js, hogy belátható időn palackozó, címkéző gépsoro­Az új formáció a jelenlegi belül finn" NSZK, osztrák kat is beszereznek és ezeket vállalati szervezeten belül a együttműködéssel háztar vállalati tanács irányítása- tási és ipari késeket, vala val működne. A későbbi mint. ollókat gyártanak a Vi években a társasági forrná- diánál. Ennek megvalósilá- ka nagyüzemi alkalmazásá­nak a létrejötte képzelhető sána 1 is szerepel az elképze- ra és terjesztésére is. Felme­rt. A közeljövőben a Vidia it.Sek között a tökeimport. A ru't a három megye terule­saját dolgozói 'részére va- sikeres gyártások feltételei: ' ' gyonjegyet ad ki, az ebból a jó alapanyag és elsőrangú származó bevételek is a val- technológia. Ezek pedig a, ialat tökeerejét növelik országhatárainkon kívül fel majd. lelhetők. A kereskedőház megalapí­a keletkező bevételekből fo­lyamatosan korszerűsítenek. Vállalkoznának a biotechni­tása ulán is kereskedelmi munka külonbö/.ő formáit lekintik majd a vállalatnál elsődlegesnek, de iparos­munkák végzésére is gon­dolnak. A szegedi kirendelt­ség nagyraktárában faipari üzem kialakítását tervezik. Alapanyagot hazai forrásból és külkereskedelmi szerve zetük állal importált Goldolnak a dél-alföldi megyék mezőgazdaságában rejlő lehetőségeknek a mos­taninál lényegesen teljesebb kihasználására. Szeretnék ehhez aktiv tőkévé tenni a mezőgazdaságban tevé­kenykedők szunnyadó ma­gánlöríntjait is. Készjegyet tén levő konzervgyárakkal a társulásos együttműködés a/ megszervezésének és stabil külföldi kapcsolatok kiala­kításának gondolata is. A gabonaipari vállalatokkal a korszerű táplálkozás alap­anyagait termelő üzemek lé­tesítését is tervezik. Fantá­ziat látnak a gyógynövények, a kertkultúra devizáért való értékesítésében. A tervezett új forma beve­zetésének segítségével az idei 8 milliárdos forgalmát ,rve- es vagyonjegyet árusítana- . milliárdra emel­tető- ,nak' ^ szo lehet a konkreí A vAUalati vafiyon közreműködésről is. 30 százalékkal A kereskedőház megalapí­tásáról, tervezetéről tegnap, pénteken tárgyalt a Vidia vállalati tanácsa. Bőle István lekből kapnunnk. Fontossze- '•>• ^b mint repe lenne az. értékesítésben Nemes csemege- és borszó-.none. a határokon túli eladások- lőoltványokat, gyökeres sza- ^ partnereik a tőkebefek­nak is. Az üzemben készül- poritóanyagot forgalmaznak tetésuk után vagyonarányos nek majd az elképzelések majd kívánság szerinti da- nyereségre számithatnak, szerint nyelek, keziszerszá- rabszámban, kulturált oso­mokhoz es mezőgazdasági magolásban idehaza és Ju­eszközi>khöz, zöldség- es goszláviában, Ausztriában, húsvágó deszkák, elitszoba- Csehszlovákiában, Románi­falak, ernvotartok, cipőtá- ában. Ugyanilyen elgondolá­rolo szekrények, állványok, saik vannak a vidiásoknak a ruhal'ogasok, vállfák es ra­kodólapuk. A továbbfejlesz­tési koncepcióban bútoripari termekek készítése is szere­pel. Gépvásárlásra és lízinge­lésre egyarant gondolnak a vidiások az üzem felszerelé­sénél. Exportra és belföldi eladásra is küldene árut az üzem. Fontolgatják az erdő­gazdaságokkal a kapcsolat Szovjet vezetők köszönete Az SZKP Központi Bi- Németh Károlynak és Grósz zottsága, a Szovjetunió Leg- Károlynak a nagy októberi felsőbb Tanácsa Elnöksége szocialista forradalom 70. és a Szovjetunió Miniszter- évfordulója alkalmából kül­tanácsa táviratban fejezte ki dött üdvözletekért és jókí­köszönetét Kádár Jánosnak, vanságokévt. (MTI) A Minisztertanács és a KISZ megbeszélése A kormány és a KISZ KB képviselői december 4­ei találkozójukon megvitat­ták a gazdasági stabilizáci­ós időszak ifjúságpolitikai feladatait, a KISZ Központi Bizottságának elgondolása­it a lakáspolitika korszerű­sítéséről, valamint a felső­oktatás fejlesztését és a ki­emelkedő tehetségű fiatalok érvényesülési esélyeinek ja­vítását. A fiatalok élet- és mun­kakörülményeinek átfogó, társadalmi méretű javítása csak a stabilizációs és ki­bontakozási munkaprogram eredményes végrehajtásával érhető el. A KISZ azonosul a kormány munkaprogram­jában szereplő célokkal, el­érésük érdekében mozgósít­ja a fiatalokat, egyúttal jelzi, ha a végrehajtásban késlekedést, határozatlan­ságot tapasztal. A kormány a KISZ jelzéseire gyorsan és megfelelő nyilvánosság­gal válaszol. A kormány munkájában hasznosítja a KISZ „Jövőnk a tét!" ak­ciója során megfogalmazott javaslatokat. A stabilizációs időszak céljainak ismeretében szük­séges az ifjúságpolitika hangsúlyainak átrendezése Ennek érdekeben 1988-ban a kormány — a KISZ KP közreműködésével — ifjú­ságpolitikai feladattervet készít. Ennek tartalmaznia kell a lakásgazdálkodási rendszernek a fiatalok ér­dekeit szem előtt tartó re­formját; átfogó programot az 1990-es évek elejen ke­resösorba lépő nagy létszá­mú korosztályok munkába állására; az ifjúság cselek­vési terét bővítő jogi és egyéb eszközöket; a kiemel­kedő teljesítményt nyújtó fiatalok lehetőségeinek ja­vítására irányuló törekvé­(Folytatás a 2. oldalon.) A SZOT elnökségének ülése Ü lakosság áru­ellátásának helyzete Pénteken ülést tartott a irányzottnál jóval kevesebb Szakszervezetek Országos van a tárolókban; a hiány Tanácsának elnöksége. A tes- pótlására már lettek intéz­tuletet Andrikó Miklós bel- kedéseket. Lengyelországból kereskedelmi államtitkár tá- 28 ezer tonna burgonya már jékoztatta a lakosság áruel- megérkezett, s további tíz­látásáról. Beszámolt arról, ezer tonnát várnak a jövő hogy az utóbbi hónapokban hétre az NDK-ból. Ez utób­tapasztalható felvásárlások bi kilogrammonként 13 fo­hatására a kereslet és a ki- rintos fogyasztói áron kerül nálat egyensúlya több ter- majd az üzletekbe. Ugyan­mékféle körében megbomlott, akkor hangot adott annak a néhány területen áruhiány véleményének is, hogy a 1ÓSZÍ4 lépett fel. A kereslet elsősor­ban a csecsemő- és gyermek­ruházati termékek, a búto­rok, a tartós fogyasztási cik­kek és az építőanyagok iránt emelkedett ugrásszerűen, amire nem lehetett előre fel­készülni. A népgazdasági terv azzal számolt, hogy az idén a kiskereskedelemben a tavalyinál 0,1 százalékkal tobb áru talál gazdára, ezzel szemben várhatóan mintegy tárolókban nagy valószí-* nűséggel több burgonya van, mint amennyit nyil­vántartanak, ezért szüksé­gessé válik a termelök és a tárolók elszámoltatása. Amennyiben az import elle­nére is hiány tapasztalható majd, lehet, hogy a terve­zettnél előbb megkezdik a tárolók felbontását. Szólt a zöldség- és gyűmölcsforgal­mazásbnn tapasztalható ár­5 százalékkal nő az eladott felhajtó törekvések megféke­áruk mennyisége. November- zésének szükségességéről is. ben a pénzügyi intézkedé- A kereskedelmi felügyelők és sek és az árváltozásokról a szakszervezetek társadal­közzétett tájékoztatók hatá- mi aktivistáival közösen sára valamelyest mérséklő­dött a kereskedelemre nehe­zedő nyomás. Az ünnepi felkészülésről szólva elmondta, hogy né­hány területen az áruellá­'ásban javulás várható. Szo­cialista importból mintegy 24 millió rubel értékű több­letbehozatalra számítanak, elsősorban híradástechnikai és ajándékozási -cikkekből. A tőkés országokból és Jugo­szláviából, ugyancsak ter­ven felül, 16 millió dolláros import javítja az ün­nepi ellátást. Várható, hogv az év végéig csecsemő- és gyermekruházati termékek­ből, valamint egyes tartós rendszeresen ellenőrzik majd a nagybani piacokat is. Kitért a tüzelőanyag-ellá­tásban jelentkező gondokra is. A választék általános hiányosságai mellett elsősor­ban Győr, Hajdú, Heves és Szabolcs megye kisebb te­lepein jelentősebb mennyi­ségi hiány is tapasztalható. A folyamatos ellátást minden eszközzel igyekez­nek biztosítani. így a jövő évi import egy részének elő­rehozataláról is tárgyalnak. A kereskedelem jövő évi terveiről elmondta, hogy u felkészülésben most a szo­kásosnál több a bizonytalan­Á Tisza védelme Országgyűlési képviselők együttműködése és felhívása Az országgyűlési képvi­selők Csongrád megyei csoportja a következő fel­hívassál fordul a Tisza­menti megyék országgyűlé­si képviselőihez. A Csongrád megyei kép­viselőcsoport 1987. október 19-én Csongrádon tartott kihelyezett ülésen tűzte napirendre a Tisza sokol­dalú hasznosításának kér­déséit. Megyénk szempont­jából sorra vettük a tényé­két. Ülésünkön részt vettek a témában erintett minisz­tériumok, országos föható­sagok, az idegenforgalmi tanács, a Mahart. kepviselöi es még sokan mások. Arra a következtetésre jutot­tunk, hogy a lehetőségek feltárása és a Tisza folyó védelme a Tisza menti me­gyék együttműködésében látszik eredményesnek. Legfontosabb teendőnek tartjuk a Tiszát szennyező források felderítését és ezek káros hatásának csök­kenteset, majd végleges megszüntetését, annak el­eresét, hogy káros anya­gok ne juthassanak se a folyóba, se a környezetébe. A vízi szállítás újraéleszt­hető lehet. a megyek együttműködésében s eh­hez léteznek a Tiszára ter­vezett jármüvek. Idegen­forgalmi igény elsősorban a folyó menti üdülőterüle­teken fedezhető fel, de részleges, vagy a Tisza egész hosszára kiterjedő túrák iránt is egyre na­gyobb az erdeklódés, mind hazai, mind pedig külföldi turisták részéről. A mező­gazdaság területen felme­rült az új öntözöfürtök lé­tesítése, amelyeknek meg­valósitása szintén összefo­gással lehetséges. Arviz- es belvízvédelemben mind­annyiunk javára szolgál az összefogás továbbfejleszté­se. Indítványozzuk, hogy a megyék képviselőcsoportjai jövő évi munkatervükbe vegyék fel e napirendet. Ezt követően még a mosta­ni ciklusban javasoljuk, hogy kerüljön sor a Tisza komplex hasznosításának megtárgyalására, vala­mennyi érintett képviselő­csoport együttes ülésén. Így szól a felhívás, ame­lyet néhány nappal ezelőtt a képviselők megyei cso­portjának ülésén fogalmaz­tak. Kommentárként any­nyit fűzhetünk hozzá, hogy valamennyi helybeli lakos is fontos ügynek tekinti a Tisza védelmenek tovább­fejlesztései, gazdasági hasz­nának kiaknázását és a környezetvédelemmel kap­csolatos teendők elvégzését. Sajnos, az már bizonyos, hogv a csongrádi vízlépcső, ami nagyon hiányzik, csak az ezredfordulón épülhet fel. Aa eredeti tervek sze­rint a hetvenes években kellett volna elkészülnie és akkor az előirányzott költ­sége több mint kettőmilli­árd forint volt. Valószínű, mai áron számítva a beru­házás meghaladja maid ennek az összegnek az öt­szörösét is. Am a vízlépcső megépülésével a hajózás a Tisza középső szakaszán is lehetséges lesz. A gazdasá­gi hasznosítás nem újkele­tű kérdés, hiszen az elmúlt századokban bebizonyoso­dott, a folyón való keres­kedes jó megelhetést nyújt. Ha felidézzük a múltat, ki­derül, a Tiszai hajózás már évszázadokkal ezelőtt is szerepet játszott az Alföld •kereskedelmében. Kisha­jók, tutajok, dereglyék szállították a tűzifát, gabo­nát, gyümölcsöt. A Tisza­parti város a magyarorszá­gi sókereskedelem egyik központja volt hosszú ideig és az itteni kalmárok fölöz­tek le a gabona- es do­hánykereskedeiem hasznát is. Szegedről 1833-ban in­dult az eUő gőzhajó, ami a tiszai nagyhajózás első lé­péseit jelentette. Ettől az időtől kezdve a hajózás már nem elégszik meg a folyó adta természetes, de korlátozott lehetőségekkel. Jelenleg a nagyobb hajók forgalmát, közlekedését a folyó 300 méternél kisebb görbületi sugarú kanyaru­latai akadályozzák. Ezek rendezése is elengedhetet­, ... .,,,._,. ság. A népgazdasági terv a fogyasztasi cikkekből iseny- f lom PcV,kkene.sét irá­íog a h,any' nyozza elő, s ma még nem Külön foglalkozott a zold- tudni pontosan, hogy az ség-, gyümölcs- és burgo- emelkedő arak hatására mi­ny art látás gondjaival. Mint ként változik a lakosság ke­mondta, burgonyából az elo- reslete. Az élelmiszerek és más alapvető cikkek kínála­tát, ha szerény mértékben is de mindenképpen javítani kí­vánják. Jövőre összességében legalább az idei év első íele­hez hasonló áruellátásra tö­rekednek. Az elhangzottakkal kap­csolatban Nagy Sándor, a SZOT titkára mondta el a szakszervezetek véleményét Rámutatott, hogy a felvásár­lási lázat csillapítani lehe­tett volna, ha előbb megte­szik azokat az intézkedése­ket, amelyekre végül is sor került. A gondok forrásai sok esetben nem új keletűek, az ellátásbeli hiányosságok egy része a korábbi években is meglévő, s máig is rendezet­len problémákból adódik. A szakszervezetek úgy lát­ják. hogy az az árrés, amely­lyet az élelmiszer-kereskede­lem dolgozik, nem elegendő problémáik megoldásához. A szakszervezetek jogosnak tartják az élelmiszer-keres­kedelem béremelesi igényeit. A jövő évi árváltozások­kal kapcsolatban felhívja a figyelmet: a lakosság el­várja, hogy az árak nö­vekedésével a minőség ja­vuljon. Ez nagyobbrészt a gyártókon múlik, de a ke­reskedők is sokat tehetnek azért, hogy szakszerű táro­lással, gondos kezeléssel mi­nél kevesebb megrongáló­dott csomagolású, hiányos termék kerüljön a fogyasz­tókhoz. (MTI) lenül szükséges. A Tisza csatornázása megfelelő ha­jóutat biztosít, de a fellen­dülésre csak akkor számit­hatunk. a megfelelő közúti, vasúti csatlakozással, rako­dóberendezésekkel felsze­relt kikötők is lesznek. A statisztikai adatok szerint a felszabadulás előtt évente át!ag<isan 150 ezer tonna árut szállítottak a Tisza Csongrád megyei szaka­szán. Ezt követően csök­kent a forgalom, jelenleg körülbelül 90 ezer tonna árut visznek-hoznak éven­te a folyón, nagyobb ré­szük építési anyag. Mint a rövid történeti visszapillantásból is kitű­nik, a szőke Tisza gazdasá­gi kiaknázása nem új gon­dolat. Am mégis nagy tisz­telettel és örömmel lehet üdvözölni az országgyűlési képviselők figyeLmét és kezdeményezését. Várható, hogy a Tisza ügye társa­dalmi összefogással a főha­tóságok segítségével előbb­re jut. II, M,

Next

/
Thumbnails
Contents