Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

77. évfolyam, 305. szám 1987. december 28., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Még négy munkanap A maival együtt 1987-ből összesen még négy munka­nap van hátra. A ténymeg­állapítás hallatán, gondo­lom, jó néhányan mormol­ják maguk elé: papíron. Az elmúlt években szinte álta­lánossá vált az a vállalati gyakorlat, hogy évközi szombatokon igyekeztünk letudni a karácsony és a szilveszter közötti munka­órákat Mennyiben változott meg ez a helyzet a gazdasá­gi szorítás hatására az idén? Erről érdeklődtünk négy szegedi gazdálkodó egységnél, s ha már ezt a kérdést feltettük, próbál­tunk gyorsmérleget is kap­ni az éves gazdasági ered­ményekről. * A Szegedi Kábelgyárban még három napot dolgoznak, és csak 31-én pihennek majd a gépek. Ezt a napot decem­ber elején, egy szombaton ledolgozták. — Milyen év volt az el­köszönő — kérdeztük Gyi­mesi József gazdasági igaz­gatóhelyettest. — Ha egy szóval kellene válaszolni, akkor azt mon­dom: jó. Megrendeléseink bőven voltak, az év végére még a korábban nehezebben eladható erősáramú kábele­kért is jelentkeztek vevők. Ezen a területen a folyama­tos, lassú élénkülés volt a jellemző, a második félév­ben. A hírközlőkábel-kapa­citásunk az igényekhez ké­pest kevés. A Szegedi Ká­belgyár a termelési ós ár­bevételi tervét is teljesítet­te. Meglesz az elképzelt nye­reségünk is. A dolgozóink, a múlt évhez hasonlóan, jog­gal számíthatnak nyereség­részesedésre. A bruttósítás módja és forrása ma már tisztán látszik. Viszont za­varok vannak a vgm-ek kor­látozásai miatt. Későn je­lenlek meg a szabályozók, igy az év utolsó napjaiban kell tisztáznunk a gazdaság­irányító szervekkel az ere­deti dokumentumokban meglevő ellentmondásokat. Ha nem sikerül változtatni a mostani szabályozókon, akkor dolgozóinknak szom­baton és vasárnap nem éri meg bejönni az üzembe. Ha érvényben marad a most megjelent rendszer, akkor bizony • teljesítmény-vissza­tartással is számolni kell. * A két ünnep között is tel­jes erővel dolgozik az Ápri­lisi 4. Cipőipari Szövetkezet. Ugyan saját tervüket már teljesítették, és az utolsó öt munkanapot is ledolgozták előre, de most egy dunán­túli szövetkezetnek segíte­nek behozni az exportlema­radását. Ez a hajrá munka január 10-ig eltart. Aztán kerülhet csak sor a szabad­napok kiadására. Nem volt teljes az egyetértés a szö­vetkezetiek között abban, hogy vállalják ezt a plusz feladatot. Viszont meg kel­lett érteniük, hogy így az egész népgazdaságnak segí­tenek, de a szövetkezetnek sem mindegy, hogy háríy ezer pár cipő kerül még le a szalagokról. A plusz mun­ka növeli a béreket és így a bérbruttósításnál is ma­gcsabb alapról indulhatnak. — Milyen volt 1987? — kérdeztük Farkas Imrétől, a szövetkezet elnökétől. — Jobb. mint a tavalyi. De terveinket mindenben nem sikerült teljesíteni. Az alaaanyagárak növekedése Képünkön: „már termelési szünet van" és a rubelárfolyam változá­sa miatt a szovjet export kivédhetetlen hátrányokat jelentett számunkra. Főként emiatt vannak még kétséges pontok a jövő évi szerző­déseink megkötésénél. Sze­retnénk 1988-ban piacorien­tált kereskedelmi munkával előrelépni. * A Budapest Bank Rt. sze­gedi fiókjánál sem várnak nyugalmas napok a dolgo­zókra. Hiába fejeződött be jó néhány vállalatnál a gazdasági év, azért a pénz­ügyek között még igencsak vannak lezáratlan tételek. A bankra vár a cégek egymás közötti fizetéseinek lebonyo­lítása. Nem egy helyen a mérlegek rendbe tételével is van dolog. Több beru­házásra vállalkozó vállalat veSzi észre ezekben a na­pokban. hogy még van el­költhető forintja. Ezek után érthetők Szentgyörgyi Pál igazgató kétségei: — Bizony, föltornyosultak nálunk a teendők, s ponto­san azt sem lehet tudni, hogy számviteliseink 31-én mikor1 tudnak szabadulni íróasztalaik mellől. Érdekesen alakul a bank kötvényforgalma. A novem­beri eladási hullámot de­cemberben vásárlási döm­ping váltotta fel. Azok, akik nem tudták pénzüket árura váltani, a kisebb-nagyobb összegekkel visszatértek a bankhoz, mert úgy gondol­ták, hogy a januári gyors drágulásokat leginkább az értékpapír-vásárlással tud­jak kivédeni. Az igazgató 1987. összege­zéseként a következőket mond»a: — Üzleti bankként az el­ső évünkre három felada­tunk volt: ne járjon na­gyobb zökkenővel az átállás, környezetünkkel elfogadtas­suk a Budapest Bank Rt. nevét, és. nyereséggel zár­juk az évet. Mindhárom el­várásnak sikerrel eleget tet­tünk. * A Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál már termelési szünet van. Csu­pán a felvonószerelési fő­üzemben tartanak ügyeleti szolgálatot Az építők úgy vonultak pihenőre, hogy ha­táridős befejezetlen építke­zés nem várja vissza őket. Sőt kötbért sem fizettek az idén. Árbevételüket 30 mil­lió forinttal teljesítették túl, és az egy évvel klorábbi 5 milliós nyereség helyett 28 millió körüli eredményt rög­zíthet majd a vállalati mér­leg. Tehát tovább szilárdult a vállalat helyzete. — Tartható-e a vállalati stabilizáció a változó hely­zetben? — kérdeztük Koko­vai János igazgatót. — Reméljük, hogy jövőre sem lesz sokkal rosszabb az eredményünk, mint az idén volt, 1987-ben a titkos ál­maink valtak valóra. Meg­rendeléseinkben a követke­ző évre sokkal kisebb a bizonytalanság, mint egy évvel korábban. Az első fél­évre teljes kapacitásunkat lekötöttük. Jobban állunk a téliesített munkahelyekkel is. Nagyobb mun!"i<nk a gyermek- és ifjúságvédő in­tézet felújítása, egy defagos beruházás. Algyőn. a PB­gáztöltő üzem mellett egy szociális épület elkészítése, a Szegedi Konzervgyárban csarnok építése és három IKV-s lakóház karbantartá­sa lesz. B.I. Konzultatív testület Találmányi konzultatív testület alakult az Ipari Mi­nisztériumban azzal a cél­lal, hogy a minisztériumhoz beadott műszaki jellegű öt­leteket, javaslatokat egysé­ges szempontok szerint ke­zeljék és véleményezzék. A testület munkájában szakér­tőkként részt vesznek ki­emelkedő szakmai tekintély­lyel rendelkező akadémiku­sok és nyugdíjas műszaki szakemberek is, akik ezen­túl minden hétfő délelőtt fo­gadónapot tartanak az Ipa­ri Minisztériumban. Új ipari berendezés Űj ipari festőkészülékeket fejlesztettek ki a DETE— Skála magyar—NSZK vegyes vállalatnál, és a gyártását jövőre megkezdik. A bútor-, fa- és járműiparban, vala­mint a mezőgazdasági gép­javító üzemekben használ­ható berendezésbői az első sorozatban 450—500 készül. A Trumf—35 típusú gép gyártását az NSZK-beli cég teljes egészében a magyar üzemre alapozza. A készü­lékhez kezdetben külföldi alkatrészeket is használnak, ezeket azonban egy-másfél év alatt teljesen hazai gyártású gépelemekkel vált­ják fel. Az idén alakult DETE— Skála eddig 50 millió forint értékben gyártott különféle festőberendezéseket, főként olyan finomszórókat, ame­lyek évek óta hiányoztak a hazai kínálatból. A vegyes vállalat termékének egy­harmada külföldre került. Hazánkban az ipari üzeme­ken kívül kisiparosok, el­sősorban az autójavítók ke­resték, igényeiket azonban eddig nem tudták maradék­talanul kielégíteni, hiszen a gyártás csak az év második felében indult meg. Jövőre az alapgépből is több készül. A külföldre utazás feltételei Vasárnap a Pénzügyminisztériumban sajtótájékoztatót tartottak az 1988. január l-jén életbe lépő új útlevél-ren­delkezésekről és a külföldre utazás pénzügyi feltételeiről. Ladvánszky Károly bel­ügyminiszter-helyettes a külföldi utazásokról és az út­levélről a közelmúltban al­kotott törvényerejű rende­letre utalva elmondta, hogy minden magyar állampolgár alapvető joga a külföldre utazás. Ez a jog csak kivé­telesen, például az állam biztonsága, a közrend és má­sok jogainak indokolt védel­me érdekében korlátozható. A Magyar Közlöny 61. szá­mában megjelent törvény­erejű rendelet, valamint a belügyminiszter végrehajtá­si rendelete alapján az útle­vél érvényessége öt évre szól, s a korábbihoz képest fontos változás, hogy az a világ összes országába, több­szöri kiutazásra jogosít fel. Egy-egy utazás időtartama 90 nap lehet, s ez indokolt esetben meghosszabbítható. Ezzel egyidejűleg az eddigi egyszeri kiutazási engedé­lyek a magánútleveleknél megszűnnek. Az 1984. január 1-je óta kiadott útlevelek to­vábbra is érvényben marad­nak, tehát a lakosságnál le­ve mintegy négymillió, még érvényes útlevél cseréjét nem tervezik, azok az érvé­nyességi idő lejártáig fel­használhatók. Áz érvényes útleveleket 500 forintért terjesztik ki a világ összes országára, többszöri kiuta­zásra jogosítva, s ugyancsak 500 forintba kerülnek az új útlevelek. Minden magyar állampolgár, tehát a gyere­kek is külön útlevéllel kell, hogy rendelkezzenek, de a még érvényes útlevelek, amelyekben a gyermek is szerepel, továbbra is felhasz­nálhatók. Az útlevelek érvé­nyesítését, illetve az újak ki­adását ezentúl a rendőrka­pitányságokon lehet igényel­ni. vagyis az eddigi 20 he­lyett 135 helyen az országban. Az útlevelek ügyintézésében megszűnik az utazási irodák szerepe. A rendeletben sza­bályozták a ki- és beutazá­sok statisztikai adatszolgál­tatási rendszerét is, a kitöl­tött statisztikai lapokat min­den esetben át kell adni a határőrségnek. Patkó András pénzügymi­niszter-helyettes és Fekete János, az MNB első elnökhe­lyettese arról szólt, hogy az útlevél-rendelkezésekkel összhangban január l-jével megváltoznak a külföldre utazás valutáris feltételei mind a rubel-, mind a kon­vertibilis elszámolású orszá­gok esetében. A rubelelszá­molású országokba utazók külföldi fizetőeszközt ezen­túl minden kötöttség nélkül, igényeik szerint vásárolhat­nak. Hasonlóképpen keret­kötöttség nélkül válthatók meg forintért ezekbe az or­szágokba a vonat-, autó­busz-, repülő- és hajójegyek. A miniszterhelyettes kifej­tette, hogy az utazásokkal kapcsolatos pénzügyi és vámfeltételek minden vonat­kozásban kedvezőbbek lesz­nek. A konvertibilis elszá­molású országokba három­évenként — jelenlegi árfo­lyamon — 19 ezer forintért vehető fel turistaellátmány. Ezt azonban több, maximum hst részletben lehet felvenni, h'szen a határátlépés előfel­tétele, hogy a kiutazó leg­a'ább 3000 forintnak megfe­lelő hivatalos eredetű, kivi­teli engedéllyel igazolt valu­tával rendelkezzen. Hivata­los eredetűnek számit.a tu­ristaellátmány keretében megvásárolt, az utazási számláról, a devizaszámlá­ról, valamint az újonnan be­vezetésre kerülő külön uta­zási számláról felvett kon­vertibilis fizetőeszköz. A miniszterhelyettes kitért az említett külön utazási számlákra is. Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendeletet alkotott, hogyha a magyar állampolgárok a tulajdonuk­ben levő konvertibilis, az MNB hivatalos valutaárfo­lyam listáján szereplő fize­tőeszközt 1988. január 1-je és 1988. március 31. között az aria felhatalmazott szervek­nek vételre felajánlják, an­nak legfeljebb 75 százalékát névreszólóan nyitott „külön utazási számlán" jóváírják. A felajánlott külföldi fize­tőeszköz fennmaradó részé­nek ellenértékét forintban fizetik ki részükre. Ilyen számlát az OTP-nél, az IBUSZ-nál és az Altalános Értékforgalmi Bank felhatal­mazott fiókjainál lehet nyitni, a számlán elhelyezett összeg után, legalább hat hónapos lekötés esetén devizában ka­matot fizetnek. Az e szám­lán elhelyezett összeg kizá­rólag külföldi utazás során használható fel. A törvény­erejű rendelet szerint az el­len, aki ilyen számlára he­lyezi eddigi illegálisan tar­tott külföldi fizetőeszközét, nem indítható eljárás a de­vizaszabályok megszegése címén, illetve azért, mert el­mulasztotta vételre felaján­lani pénzét. Ez a rendelet március 31-ig szól. A külföldre utazás pénzügyi feltételei közül megemlítet­tek még, hogy 1988-ban a háromévenkénti turistaellát­mány azokat illeti, akik sem 1986-ban, sem 1987-ben nem vették azt igénybe. Azok, akik ily módon nem tarthat­nak igényt 1988-ban a turis­ta-valutaellátásra, egy alka­lommal, 3000 forint összegért vásárolhatnak valutát. A külön devizahatósági engedély nélkül birtokban tartható külföldi fizetőesz­köz személyenként 2000 fo­rint értékig nem minősül hi­vatalos eredetű forrásnak, kiutazásra nem jogosít, csak kiegészítheti a hivatalos for­rásból felvett minimum 3000 lorintnyi összeget. A pénzügyi szabályozás szerint a 14. életévüket be nem töltött kiskorúak részé­re évi egy alkalommal vásá­rolható konvertibilis valuta. Az új útlevél-rendelkezés­r.el összhangban, az utazási irodák programjai korlátlan számban igénybe vehetők. Fontos szabály, hogy a meghiúsult, elmaradt utazás miatt az utasnál levő turis­taellátmányból származó valuta visszaváltható, s az bármikori újra igénybe vehe­tő. A kiutazás során megma­radt és visszahozott valuta is visszaváltható forintra, azonban csak a 3000 forint felett megmaradt összeg ese­tében. A devizaszámláról és az utazási számláról felvett es az abból visszahozott ösz­S7cg korlátozás nélkül e számlákra visszahelyezhető. A külön utazási számláról felvett és abból visszahozott összegnek azonban csak a 30C0 forint feletti része he­lyezhető vissza a számlára. Az utazásokkal. kapcsola­tos valutavásárlásokat és esetleges visszafizetéseket úgynevezett valutalapba jegyzik be. amelyet a valu­takiváltó helyek az első vá­sárlásnál adnak át. Ezt a la­pot gondosan meg kell őriz­ni, mert elvesztése hátrányos következményekkel járhat. Fontos változás, hogy ezentúl nem veszik figye­lembe a külföldön töltött napokat a vámkezelésre be­mutatott áruk devizafedeze­tének vizsgálatánál. Ennek megfelelően, ha a behozott áru külföldi ára nem halad­ia meg a kiutazáskor hiva­talos eredetű valutaforrás­ként rendelkezésre állt ösz­szeget. az áru vámkezelhető. Az utasforgalmi vámmentes keret változatlanul 10 ezer forint, mégpedig utazáson­ként és személvenként.

Next

/
Thumbnails
Contents