Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

Csütörtök, 1987. december 3. i i 5 o, Lavardin felügyelő Sz.'nes, szinkronizált francia film. frta és rendezte: Claude Chabrol. Fényképezte: Jean Rohier. Zene: Michel zukiig. Ganol. Főbb szereplök: bűnügyi Jean PoireL JcanClande Brialy. dette Lafont. BcrnaCsnkhogy azóta a krimiviszonylatban is nyit változott, mint mondjuk csocj., .j a gépkocsi-karosszériák az 1 90B-as Fordtól a 88-as SuKrimi, magyarul történet címén ma már oly totális mindenevöknek kalkulálnak bennünket az adagolók, hogy őszintén szólva azon sem csodálkoztam túlságosan, hogy a Lavilág azonáltal számomra ijesztőany- en enerváltnak tünt. Nem is nyugati dekadencia számtalan kínos jelével volt környékezve szegény, a bigottan katolikus áldozat aljas, szájnyalogató élvhajhász, sógorai pláne több mint gyanúsak, az egyik úgy tesz, mintha meghalna, holott rejtélyes (elmebaj!) okValamikor nagyon régen, vardin felügyelő című opusz bdl évek óta egy partra tolt a hatvanas évek elején-kö- 0]y ijesztően zepén még úgy ment a do- amilyen, log. hogy jó egy hétre előre tudta boldog-boldogtalan, H°Sy az unatkozó mi következik. Tudta Rózsi asszony a fohos néni. ki naponta kissámü- re2' ismerőse rossz história bárkán tengeti életét, a másik meg részint homoszexuális, részint emberi szemeket szép- preparál, pontosabban szefelügyelő meket ábrázoló bizsuféléket (szerelme), eszkábál. Ennyi bizony, lásján üldögélt a kapuban té- móK a legkisebb baj. Ez csak Suk be, eléggé sok egy őszülő úrnak. Nekünk meg piáién—nyáron. tudta Dabis úr. unalmas és sematikus séma. a szomszéd lakó, Vera, a ti- Viszont, hogy az egész törté- ne, hiszen hol vagyunk már zenhat éves bombázó a má- net a teljes valószerűtlen- attól, hogy tudhatnánk, misik házból, sőt még Pista, az ségtől a könnyen kiszámít- re számíthatunk. Csak akévtizedek óta részeg fúva- ható, végül már abszolút hi- kor legalább az originalitás ros is, aki úgy hozzátarto- teltelen végkifejletig ennyizott a Szatymazi utcai bolt re unalmasan, ennyire ninémi halvány részeltetnének nyomaiban bennünket. előtt pompázó tájképhez, vótlanul, a feszúltségterem- tgy viszont csupán nosztalmint a por vagy a gázgyár tés minimumának ennyire gikus mélabúval révedhebúgása. És mivel mindenki feltűnő hiányával csörge- tűnk vissza Angyalra, Rózsi tudta, hogy bizonyos nap bi- dezzék, mindössze a figurák néni, Dabis úr. Vera, Pista zonyos órájában a tévében „eredetiségére" (értsd: a Angyal, rókusi köznyelven a jobb sorsra érdemes színées a többiek józan ítéletal kotásában, fejlödőképesséTemplomos Simon követke- szek kitűnő játékára) ala- gében no meg esetleges forradalmi indulatában bízva. Melankolikus szomorúsággal zik, hát kellőképpen föl is pozva — nos, az bizony legkészült a nép. Kissámlikkal, alább annyira lehangoló, olcsó rúzzsal meg boros- mint egy szürke, nyirkos de- gondolva a jó néhai Temploüvegekkel. ki hogyan. Nagy- cember eleji délelőtt, úgy a mos Simonra, mint egy ¡dójából tudták, mire számit- hét legelső napjainak valahainak. Angyal olyan volt, melyikén. Lavardin felügyeamilyen Mindig. Így edződ- lő őszülő, markáns, és sütünk krimire. lusa persze lezser, mindsödö, őszes úr daliás ifjúkorának pajzán pajkosságaira. Domonkos László Még mindig a kábeltelevízióról Az újságíró-tévénéző, a Szelka és a Gelka vezetője, a utca 4 ), aki a nyilvános télakásszövetkezet elnöke és egy OTP-közösség képviselője vévitát követően telefonált a után most — az ötödik fordulóban — a városi televízió stúdióba, és a következőket vezetője kér szót — röviden szólva: 25 forintos vitában, mondta: „Mi tisztában vaE vélemény közreadásával lassanként elérkezettnek látjuk gyünk azzal, hogy itt jelenaz időt arra. hogy lezárjuk az eszmecserét a kábeltelevízió tös korszerűsítésről van szó, használati dijáról, s mindarról, ami ezze{ együtt szóba amely a mi érdekeinket. került. Ügy véljük, már összefoglalhatók a tanulságok. Következzék hát előbb Pavlovits Miklós írása. »Lépcsőházaktól az újsá- gább, mint a gokon át, a helyi rádió és rendszereké. kisebb, házi Kezelőjének városi televízió nyilvánossá- adót kell fizetnie, fejlesztegáig: áll a vita a 25 forintos nie kell, a posta is pénzt dkjról. Lám, ez a nyilvánosság demokratizmusa. De, mint minden demokratikus fórumon, úgy az eddigi hangadók sem az elfogulatlan műszaki valóság" tükrözőjeként_«idták folyamatosan karbantartani, közre véleményüket, hanem Tartalékolni szukseges anyagiakat a bővítésre, technikai megújításra, és a házakban levő, öreg, elavult erősítőberendezések folyamatos felújítására is. saját érdekeiket képviselték. Látszólagos érdekeiket persze, hiszen az alapvelő probléma e tárgykörben nem az, hogy drága vagy sem ez a 25 forintos jelhasználati díj, s vajon jól járnak-e azok a ka nzt vallja: ezek a házpolgárok, akik ezért yz öszszegért részesülhetnek a szegedi kábellévé áldásaiból (jelenleg néhányan épszolgálja. Csak akkor lesz jó a vétel u körzetünkben, ha követelhetjük a saját berendezéseink (házerősítők, helyi csatlakozások stb.) megfelelő*műszaki színvonalát. De kitől kövelelhetnénk most, amikor senki nem tartozik nekünk felelősséggel?... Ezért mj már holnap szerelnénk fizetni a 25 az egész rendszer forint.,'f. jdhasználati díjat, színvonalát kell ^rzodeses kapcsolatba akarunk kerülni mielőbb fiz üzemeltetővel, hogy bevasalhassuk rajta azt, amit a kábelrendszer tud: jó minőségű képet és hangot valamennyi csatornán és rádiósávon. Hiszen e nélkül ,csáki szalmája' a rendszer. Az ellenzők egyike-mási- mindenki csak szónokol, másra mutogat, de nem tesz kér a kábelcsatornák használatáért. Nem arról van szó tehát, hogy csak a régi házerősítőket kell javítgatn hanem erősítők jók. Mert hisz tíz semmit.' éve, nyolc éve, hat éve szolgálják a tévénézők békéjét — már ahol. De vajon jók-e pen nem áldásnak érzik), ahhoz, hogy egy sokkal mo vagy pedig rászedés áldozatai. A probléma sokkal indernebb, korszerűbb rend szer finomabb és bonyolu kább az, hogy értik-e az tabb jeleit is romlás nélkül érdekeltek, mi is ez ti 25 forint, s mit is szolgál?... Nézzük hát sorra a tényeket! Egyfelől, a városi tanács fizetünk, ha jó lesz közel tízmillió forintért létesített egy kábelrendszert, amely a technika mai szintjén sokkal fejlettebb, mint most, vagy az eddigi nagyközösségi an- romlott?... tennarendszerek bármelyike. Húsz csatorna jelének totovábbítsák u lakásokba? ... Bizony, nem . . . És itt van a másik sarkalatos kérdés: majd akkor i kéés a kép szülékünkben hang!? De vajon miért éppen Azért, mert a rendszer rosszul tervezett, hibás; vagy azért, mert tech Persze, nem a Juharfás utcalak az egyedüliek, akik így gondolkodnak, tudván, hogy az a 25 forintos havi díj, amiért tíz-tizenkét tévéprogramot kaphatnak majd a jövőben, igazán nem sok. Hiszen a hét végén, egy sajtótájékoztatón is kiderült: a műholdak egy-egy vétel; csatornáién a jeltovábbításért a Magyar Posta 6-7, azaz hat-hét forintot kér . . . Szorozzunk, számol. rossz junk egy kicsit!« miért Már fél évszázada ... József Áttila-emlékérem A mai napon immáron fél évszázada a rettenetnek: ma ötven esztendeje, hogy a Költő, az évszázad egyik legzseniálisabb magyar elméje, nemcsak legújabbkori irodalmunk, de az egyetemes literatura egyik legnagyobb poétája, ama bizonyos szárszói tehervonat kerekei alatt lelte meg hazáját, a földet, „hol nevemet hibátlanul írják fölém, ha eltemet, ki eltemet." József Attila halálának 50. évfordulóján emlékérmet jelentetett meg a Magyar Az érem előlapján József pomra híres befejező sorai: Attila portréja látható, „Jó- „fin egész népemet fogom / E-remgyüjtők Egyesületének «ef Attila -halálának 50. év- nem középiskolás fokon / 1ászervezete: a kétől- fordulójára" körirattal és ni- / tani. ezüstválto- MÉE — Szeged — 1987. Az emlékérem mindkét megyei dalas, bronz- és zatban készült (az ezüstérem megjelöléssel, alatta az alko- változatát a gyűjtőkön kivül súlya 36 gramm, finomsága tómúvész szignója. A hátla- js bárki megvásárolhatja a 835 ezrelék), 42,5 milliméter pon a költő nevét viselő tu- szegedi éremgyűjtők minden átmérőjű érmét Fritz Mihály dományegyetem központi szerdán és ^-sarnap a szecedi szobrászművész ter- ,, , • u , .. Juhasz Gyula Muvelodesi veztí alkotóía Szabó G^a, éPül*te' oldalnézetben, alatta Kozpontban megrendezett ugyancsak szegedi ötvösmes- a költő életének utolso esz- klubfoglalkozásain, ter. tendejében írott Születésna-l) D. L. 11 II. Igor 9 9 Az értékelés élére mindenképpen Gurbán János kívánkozik. A fiatal énekes sz.erepröl szerepre fejlődik, egyre szebben, teltebb hangon énekel. Nagy utat tett meg első főszerepétől, Alfiótól kezdve Gurbán. Több olyan figurát is életre keltett, amelyek idegenek egyéniségétől (Escamillo, Hollandi). Ezekben a szerepek szempontjából alakításai vitathatók voltak, de kétségtelenül jól szolgálták művészi kibontakozását. Igorként szerencsére nem kell erőszakot tennie egyéniségén. Az ő hercege bensőségesebb, árnyaltabb, mint Németh Józsefé. Jaroszlavnától való búcsújában gyönyörű pianókat énekel. Bajtay Horváth Ágota nem annyira a hercegnőt, mint inkább a szerelmes asszonyt hangsúlyozza. A statikus szerepben nem érzi igazán jól magát, nem véletlen, hogy a legdrámaibb pillanatban, a bojárokkal való jelenetben a legjobb. Vajk György daliás Vladimír, eséllyel pályázik Koncsakovna (ebben a felállásban is Erdélyi Erzsébet) szerelmére. A hang azonban gyakorta változtatja színét, a dallamívek sem elég simák. A fiatal művész utóbbi fellépéseiből azonban úgy tűnik, tehetsége természetesebben érvényesül a karakteresebb figurákban (mint például az tegsége miatt) a vándormuzsikus Szkula szerepébe kellett beugrania — egyéni színekkel, nagy játékkedvvel formálta meg. Élete első jelentős szólóleladatában figyelemre méltó karakterizálóképességről tett tanúbizonyságot Nagy János. A simulékony, puha léptű Ovlurt jól közvetíti Fekete Imre könnyű hangja. Kenesey Gábor jól énekli áriáját, de azzal, hogy komoly Koncsak próbál lenni, kiélezi a figura ellentmondásosságát. Molnár László biztos kézzel fogja össze a hatalmas anyagot. Különösen a poloveci táncokat adta elő erőteljesen. A produkció legnagyobb Igor másik szereposztásában nyeresége a kitűnő zenekari Jeroska). Gulickij ezúttal is teljesítmény, és a két, csakAndrejcsik István volt. A nem egyenértékű, minúmáliszerepre kijelölt másik mű- san kompromisszumos szevésznek. Egri Lászlónak reposztás. (Szakály Péter hosszabb be- Márok Tamás Színházunk művészi erejét, jelentős tartalékait mutatja, hogy az Igor hercegben két, egymással csaknem egyenrangú, de mindenképpen méltó szereposztást tudott kiállítani. Nem kis dolog ez, sem abból a szempontból, hogy a három főszerep meglehetősen nehéz, de azért sem. mert összesen tíz szólót kell kiosztani, és még a legrövidebb is jelentős énekcsi-szinészi feladat. Szállodai kedvezmények Az idén is meghirdetik széles körű. Akad olyan kedvezményes ajánlataikat a szálloda, ahol a szobák a téli, kora tavaszi szezonra a hétvégeken, s van több olyan hazai szállodák — jelentet- is' aho1 egészen húsvétig naponta féláron vehetők igénybe. Több helyütt egy-, vagy Szállodasajtótájéték be a Magyar szövetség szerdai koztatóján. Budapest, valamint 81 vidéki város és község 143 szállodája 300 programajánlattal várja a belföldi vendégeket, a szokásosnál olcsóbban, több helyütt 50 százalékos kedvezménnyel. A programok választéka, és az engedmények fajtája rendkívül vábbílására alkalmas, tehát nikailag (erkölcsileg, a vaaz eddig általánosan használt, két magyar, két-három lóságban) elavultak a házakban az erősítők, elvágták. jugoszláv és román adók rosszul toldották meg az vétele mellett, továbbítani tudja (máris) a szovjet műhold és a városi tv műsorait, illetve a jövőben a nyugati épületek között a kábeleket, és így tovább? Valószínűleg ezért, az az OTtP-társasházi képviselő műholdak adásainak átvite- júr j^ján a legközelebb az lére ¡s lehetőséget kínál, igazsághoz (írjuk ide a neE rendszer működtetése, karbantartása, nyilván, dravét, nem fantom nézőről van szó: Orosz József, Juharfás Kiállítás Az I. számú postahivatal közművelődési bizottsága és a Hazafias Népfront Belváros IV/B körzeti bizottságának nyugdijasklubja Seres János festőművész kiállítását rendezi meg az I. számú postahivatal második emeleti tanácskozótermében. A megnyitó holnap, pénteken délután 4 órakor lesz, a kiállítás a jövö héten hétfőn, kedden és szerdán délután 2 és 5 óra között tekinthető meg. Erdei Ferenc Társaság alakul Makón A Makói Városi Tanács felhívást tett közzé azzal a céllal, hogy minél többen nyújtsanak segítséget az Erdei Ferenc Társasag megalapításához. A társaság célja: Erdei Ferenc szellemi hagyatékának összegyűjtése, emlékének ápolása. Annak elősegítése, hogy munkásságának előremutató értékei társadalmilag hasznosuljanak, személyiségének példamutató elemei — elsősorban ifjúságunk körében — ismertté és vonzóvá váljanak. A társaság arra törekszik. Célja a szorosan vett érdeklődési körén túlmenően színesíteni, gazdagítani Makó szellemi életét, lehetőséget teremteni a helyi alkotó törekvések még szélesebb körű kibontakozásához. elnök, Gyarmati András, a HNF városi bizottságának titkára, Tóth Ferenc, a József Attila Múzeum igazgatója és Domokös László, a József Attila Könyvtár igazgatója) a társaság alakulóülését december 19-én, Ezt a célt tárgyi, textológiai gyűjtő- és szombaton délelőtt 10 órára elemzőmunkával, a kutatók és tisztelők közötti kapcsolattartás szervezésével, eredményeik megismertetésével, hagyományápoló tevékenységgel, pályázatokkal, irodalmi estek, kiállítások és ünnepélyek rendezésével kívánja elérni. hogy Erdei Ferenc eszmei örökségét tágabb szellemi Az előkészítő bizottság környezetéhez tartozókéval (Sarró Ferenc tanácselnök, (Veres Péter, Darvas Jó- Lantos István, a városi zsef, Féja Géza, Németh pártbizottság titkára, Forgó László) együtt ápolja. István nyugalmazott tanácstűzte ki. Mindazok, akik a társaság megalapításához és munkájához segítséget kívánnak nyújtani, a következő címen jelentkezhetnek: Makói Városi Tanács művelődési osztálya (Lenin tér 22., telefon: 12-255/129), József Attila Múzeum (Felszabadulás u. 4., telefon: 12-540), HNF városi bizottsága (Szabadság tér 3., telefon: 12803). kéthetes, esetenként két-három napos hétvégi programot kínálnak a szokásAsnál olcsóbban. Néhány gyógyszállóban a nyugdijasoknak ajánlanak kedvezményes üdülési lehetőségeket, másutt a gyermekes családoknak adnak engedményt az árakból. A szállodák egy részében a szervezett csoportoknak is olcsóbban számítják a szobákat és az étkezést, s ha van termálfürdő, a napi belépőjegyeket is. Az ország 39 utazási irodájának 400 kirendeltségén részletesen informálják az érdeklődőket a kedvezményes lehetőségekről. A tájékozódást segíti a Turizmus című újság most megjelent külön kiadása is, amely 100 ezer példányban látott napvilágot, s szállodánként tartalmazza a tudnivalókat a kedvezményekről, az igénybe vétel módjáról. A tájékoztatón felhívták a figyelmet az idei kedvezményes akció egy ..szépséghibájára" is: az adórendszer változása miatt 1988. január 1jétől a szállodai szobaárak is emelkednek, s jelenleg még nem lehet tudni, hogy a meghirdetett kedvezményes árakat — amelyeket a jelenlegi tarifák alapján kalkuláltak — tartani tudják-e a vállalatok.