Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-23 / 302. szám

Csütörtök, 1987. december 24. 41 Rések itt, rések olt Kötélen táncolva TÜZKÖZELBEN. A melegüzemet nevezhetnénk forró üzemnek is, mert itt a legkeményebb tél\en is 30-35 fokos hőségben dolgoznak az emeberek. Az öntödei Vállalat szegedi üzemében igyekeznek a nehéz mynkát — amennyire lehet — könnyíteni. Targoncákkal szállítják az izzó, folyékony fémet — régebben kocsikban tolták öntéshez —, saját műszaki gárdájuk segítségével pedig a nehéz kokilSomogyl Károlyné felvételei Iák mozgatását is megoldották. Népes törzsgárda. bizonyítja, hogy ezt a kemény munkát szeretni is lehet, többen dolgoznak már itt 30-35 éve. A szegedi vasöntöde termékei az ország, minden részébe eljutnak. Gyártanak itt járműalkatrészeket, motorházakat, kipufogókat, gépelemeket több mint száz gyárral tartják a kapcsolatot. Felvételeink a melegüzemben készültek. Munkába fogott sugarak A modern technika egyre fokozottabb követelményeket támaszt a szerkezeti anyagok és egyes berendezések alkatrészei iránt. Különösen megnövekedtek az igények és a követelmények az elektronikában, amely ma már a mikrominiatürizálás útjára lépett. A mikroelektronika a jóformán alig látháló, parányi alkatrészektől hihetetlen pontosságot, a rakétaiparés az űrtechnika pedig ezek mellé sok helyütt nagy anyagszilárdságot követel meg. E sokoldalú területeken ma már nélkülözhetetlen szolgálatot tesznek a munkába fogott sugárzások. Anyagmegmunkálást célokra olyan sugárzások jöhetnek szóba, amelyek a munkafolyamatok ' elvégzéséhez elegendő energiával rendelkeznek, továbbá kellőképpen irányíthatók. A sugárzások energiáját a megmunkálási műveletek során a munkapontban vagy a munkafelületen hőenergiává alakítják át. A sugárzás energiájának a munka helyén hővé történő átalakulásából azonnal következik, hogy e megmunkálási eljárás során az alkalmazás szempontjából a munkadarab termikus tulajdonságai a mérvadók, ellentétben a hagyományos megmunkálási eljárásokkal, amelyek alkalmazhatóságát a munkadarab mechanikai tulajdonságai szabják meg. Az elektronsugarak anyagmegmunkálásra történő felhasználásának gondolatót elektronmikroszkópiái müvelelek közben szerzett tapasztalatok alapján Mannfred von Ardenne professzor vetette fel még 1928-ban. ö már ekkor az elektronmikroszkópjának blendéjét tartalmazó fóliát mikroszkópjának elektronsugarával fúrta ki. E müveletek során a fóliába csapódó elektronnyaláb hővé alakult mozgási energiája párologtatta el az anyagot a becsapódás helyén. Ezzel az elektronsugárnak, mint mikrofúrórendszernek az elve adva is volt. Ma már ezek a lehetőségek sokkal kedvezőbb feltételekkel valósíthatók meg. Korszerű elektronoptikai rendszerekkel minden nehézség nélkül előállíthatók olyan elektronsugarak, amelyek átmérője a becsapódás helyén mindössze egyetlen millimikron. E jól fókuszált elektron-sugárnyalábok teljesítménysűrűsége eléri a négyzetcentiméterenkénti egymillió wattot. Természetesen ilyen sűrűségű elektronsugarakat nem tudnak előállítani négyzetcentiméternyi keresztmetszetben, hanem legfeljebb négyzetmilliméternyi keresztmetszet mellett. Mikromegmunkálásra ezek is tökéletesen elegendőek. A sugárzásokkal működő megmunkálóberendezések két nagy csoportját alkalmazzák a mai technikában: a folyamatos és a lüktető üzeműeket. Nincs olyan elv, amely szerint az egyiket vagy másikat előnybe lehetne helyezni, hiszen például olvasztásra a folyamatos, hegesztésre a lüktető üzemű berendezés a megfelelőbb. Pulzáló üzemmód esetén ugyanis az anyag kevésbé melegszik fel a becsapódási pont környezetében, mint folyamatos üzem esetén. Ezért kisebbek a vezetési höveszteségek, és kevésbé változik meg az anyag szerkezete a beavatkozási hely környezetében. A Konkordia Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezeti Közös Vállalatnak a megye tizenöt áfésze közül tizennégy a tagja. Az áfészek építőanyag- és tűzifaszükségletük 80 százalékát a Konkordidtól szerzik be. — Miért e szoros együttműködés a fogyasztási és értékesítési szövetkezetekkel? — kérdeztem Oláh Tamást, a Konkordia igazgatóját. — Az építőanyag-forgalmazásban néhány termék esetében három évvel ezelőtt is hiányhelyzetről beszélhettünk. Az Alföldi Tüzép a saját telepein adta el kiskereskedelmi áron a hiánycikkeket, s ezért az áfészek jobbnak látták az építőanyag nagykereskedelmi beszerzését általunk biztosítani. A vállalatunknál évente forgalmazott Tüzép-áruk értéke eléri a 220 millió forintot. — Mi váltotta ki az immáron tragikusnak mondható építőanyag-hiányt? — Természetes jelenség az, hogy egy év alatt nem lehet kielégíteni a megemelkedett szükségleteket, de az is igaz, hogy a téves információk kiáramlása mesterségesen megnövelte a keresletet. Fura dolognak és aldemokratizmusnak tartom, hogy másfél-két hónappal hamarabb megmondjuk: mennyivel és mikor emeljük majd az építőanyagok árát. Ezzel csak a kis tüzet oltottuk el — a nagy tűz tovább ég. Nehézségeink forrása abban rejlik, hogy mindent a kereskedelem vonalán akarunk megújítani, s nem a termelésben. — Nem biztos, hogy csak negatív • következményei vannak az áremelések bejelentésének, s azért a nagykereskedelmi vállalatok is megpróbáják „megideologizálni" a saját — sokszor nem éppen áldásosnak mondható — tevékenységüket. — Ha lehetőségük van rá, persze, hogy létesítenek kiskereskedelmi egységeket, mert így „két árrést tudnak eltenni". A nagykereskedelmi hálózatba viszont csak véletlenül, vagy valamilyen személyes kapcsolat révén lehet bekerülni. De nem ez döntő. A hiánycikkek számát azzal nem csökkentjük, ha párhuzamos kereskedelmi tevékenységet folytatunk. A jelenlegi árszabályozás szerint az áremelkedésben legkisebb szerep a kereskedelmi vállalatoknak jut — a termelő vállalatok határozzák meg az eladási árakat. Sajnos, ebben a helyzetben a tisztesség fogalma is megváltozott. — A Konkordia hogyan tudja kivédeni, pontosabban hogy hárítja át partnereire a vállalatot is érintő kedvezőtlen hatásokat? — Mint magánember azt mondom: a rendelkezéseket azért hozzák, hogy betartsuk őket, s nem azért, hogy „betartsunk nekik". Vállalatigazgatóként viszont felelnem kell a gazdálkodás eredményességéért, a mintegy 160 dolgozó nyereségéért, béréért. Azt nyilván megengedhetem magamnak, ami a jogszabályban is rögzítést nyert, s mivel semmiféle szabályozás sem lehet tökéletes és vannak benne rések, nekem ezeket a réseket is ki kell használnom. — Vngiris olykor kénytelenek súrolni a szabályosság határát is. Nem egyfajta kötéltánc ez? — De igen. A 70-es években még 100 méteres sávon belül mozoghattunk, ima már végig kell mennünk az elfogadhatóság és indokoltság határán. Lehet, hogy olykor túl is lépünk rajta, de nem szándékosan — a lehetőségek maximális kihasználása késztet bennünket erre a cselekedetre. Így kell ma gondolkodnia annak a vezetőnek, aki jól akarja irányítani vállalatát. Tehát egyfelől költségcsökentés, nagyobb szervezettség, másfelől — egyte közelebb merészkedve a szabályosság határához — még jobb kihasználása a jogszabályok adta lehetőségeknek. — A nagykereskedelmi alaptevékenységen túlmenően foglalkoznak ipari szolgáltatással és termékgyártással is. — Két éve működő szekszárdi lerakatunknál mezőgazdasági jellegű tevékenységet is folytatunk — madáreledeleket és különféle zöldség- és hagymaszárítmányokat szállítunk tőkés piacra. A vegyes iparcikk-, ruházati- és élelmiszertermékek vonalán egyébként évente 80-100 millió forint értékben szocialista nagykereskedelmi cserét is lebonyolítunk. Az alanyi külkereskedelmi jog minket túlzottan nem érint — egy olyan kis vállalat, mint a Konkordia csak a piaci résekbe tud betörni. — Nincs valódi piac, inkább csak szimulált piacról beszélhetünk A nagykereskedő hogyan látja gazdaságunk, s benne vállalata jövőjét? — Elindulni mégiscsak a szabályozott piac felé lehet, mert a szabad piac átmenet nélküli müköd(tet)ése — tekintettel a hiányhelyzetre — politikai kérdéssé is kinőheti magát. El kell kerülnünk azt a kényszerhelyzetet, amelybe a jugoszláv és egyes délamerikai országok gazdasága került. A Konkordia eddig sem részesült preferenciákban és támogatásokban, mégis nyereséges volt. Relatíve kedvezőtlen helyzetbe semmiképpen sem kerülhet, s arra számítunk: a szabad rendelkezésű nyereségállományunk jövöre nőni fog. Azt azonban, hogy mit lehet várni 1988-tól, valójában csak 1989. februárjában tudom megmondani. Dányi László Hz OTP-Penta Tours ajánlatai Kedden sajtótájékoztatót tartottak az OTP—Penta Tours magyar—osztrák utazási iroda vezetői. Elmondták, hogy eredményes évet zárnak, a forgalom az idén csaknem negyven százalékkal nőtt, érté-ke meghaladja a 480 millió forintot. Az irodával mintegy hétezren utaztak külföldre, a beutazó külföldi turisták száma meghaladta a hatezret. Ezúttal ötödik alkalommal jelenik meg az iroda nyári, őszi ajánlatait tartalmazó katalógus. Jövőre tizenhat országba, csaknem negyven útvonalra szerveznek programokat. Az utazások zömét Ausztriába, Olaszországba, Jugoszláviába és az NSZK-ba indítják. A kispénzű turisták részére programokat szerveznek egyebek között Grazba, Pozsonyba, Szabadkára, Bécsbe és üdülést a jugoszláviai Marinára. Az egzotikus utazások kedvelőinek ajánlják a dél-amerikai körutat és az ausztrália—új-zélandi 24 napos utazást. Az autós turisták részére azokat a körutazásokat ajánlják, amelyek egyesítik magukban a társas és az egyéni utazás előnyeit. A programokról és a szállásról az iroda gondoskodik, ám az utazás kötetlen. A szövetkezetek idei gazdálkodása Ülést tartott a Teszöv elnöksége A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége tegnap, kedden elnökségi ülést tartott Szegeden, melyen értékelte a tagszövetkezelek idei várható gazdálkodási eredményeit, és meghatározza a feladatokat. Megállapították, hogy Csongrád megye mezőgazdasági szövetkezetei várhatóan közepes évet zárnak 1987ben. A növénytermelésben a tél végi fagyok, a már évek óta ismétlődő aszály súlyos termeléskiesést jelentettek, s ezeket csak az állattenyésztés dinamikus fejlődése tudta ellensúlyozni. Emiatt a termelőszövetkezetek eredményének várható összege mintegy 6 százalékkal alacsonyabb lesz a tervezettnél. Az elmaradás különösen a szakszövetkezeteknél érezhető. A szőlő- és gyümölcsterületeket ért súlyos fagykár, valamint az aszály számottevő termelésés árbevétel-kiesést okozott ezekben az üzemekben. A kedvezőtlen időjárás főleg a növénytermesztésben okozott gondokat. A gyümölcstermesztésben megközelítően 50 százalékos mértékű volt ez évben a kiesés. Őszibarackból szinte semmi sem termett megyénkben, de almából is a korábbi évek termésének csak mintegy kétötödét takaríthatták be a szövetkezetek. A legnagyobb mértékű kár a szőlőültetvényeket érte. Az állattenyésztés 1987ben jelentős eredményeket ért el. A két sikerágazat — a broilercsirke és a tejtermelés — nagymértékben fejlődött. A tejelő tehénlétszám évek óta tartó csökkenése ez évben végre megállt, sőt némi emelkedést is mutat. A sertéságazatban a végrehajtott és még folyamatban levő rekonstrukciók eredményeként a termelés mintegy 3 százalékkal nőtt, de az átvételi és a minősítési rendszerben meglevő problémák ez évben sok gondot okoztak a termelőknek. Az állattenyésztés legsikeresebb ágazata Csongrád megyében a baromfi volt. A termelés ezen a területen 23 százalékkal haladta meg az előző évi mennyiséget. Az 1988. évi gazdaságpolitikai feladatok közül a belés külpiaci igények maradéktalan , kielégítését emelték ki, s a kitűzött célok egyik alapkérdését a komplex meliorációban és az öntözésfejlesztés továbbfolytatásában jelölték meg. Az írásos előterjesztés kiegészítéseként Haskó Pál, a Teszöv titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetkezetektől elvont jelentős összegek hatása rövid időn belül érezhető lesz a fejlesztési lehetőségekben. Gémes Pál, a gazdaságpolitikai bizottság elnöke a sertések felvásárlásakor és a tejátvételkor tapasztalható problémákról szólt. Felvetette: a szakcsoportokra kivetett 25 százalékos adó létében fenyegeti az eddig eredményesen működő szervezeteket. Az öntözésfejlesztés fontosságára Szöllősi Károly, az önkormányzati bizottság elnöke hívta fel a figyelmet. Bariba László, a megyei pártbizottság titkára az ez évi munkáról szólván megállapította, hogy a szövetkezetek sikeres évet zárnak 1987-ben, s ebben az eredményben nem kevés szerepe van a munkájukat koordináló és szervező elnökségnek. A résztvevők az elnökség ez évi munkáról szóló előterjesztését elfogadták, majd tájékoztatót hallgattak meg a Teszöv mikroszámitógépas tevékenységéről. V. I.