Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-22 / 301. szám

Szerda, 1987. december 23. 5 Új üzlet nyílt m i&PSE&Bi'ál I Jövőfontolgató Schmidt Andrea felvétele. Tegnap, hétfőn, Észak-Újszegeden, a Hargita utcában új ABC-áruház nyílt, melyet Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára adott át. Pontosan tízmillió-kétszázezer forintba került, tervezett forgalma pedig mintegy évi huszonötmillió forint. A péksüteményektől a hentesárukig, a háztartási cikkektől az üveg-porcelánig, minden kapható benne; a városrész áruellátása tehát nyilván zavartalan lesz. A megnyitón a Szegedi Sütőipari Vállalat, a Kiskundorozsmai Munkás Afész és a Budapesti Szeszipari Vállalat ínycsiklandó termékei vonzották a tekintetet, a megnyitás után pedig a vásárlókat TOT-ülés Egy jő évre várnak A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn, a szövetkezetek házában ülést tartott. A testület a tsz-ck idei eredményeit és a jövö évi gazdálkodási feladatokat elemezte. A tanács elé terjesztett írásos anyag megállapította: a közös gazdaságok termelésének értéke az idén, az előzetes értékelés szerint, mintegy 255 milliárd forint lesz. Az írásos dokumentumhoz-Skabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy az idei esztendő figyelemre méltó fejleménye: a mezőgazdasági nagyüzemek eddig legjobban teljesítő harmadának fejlődésében a megtorpanás jelei mutatkoznak. Immár megszokott jelenségnek számít, hogy a gyenge adottságú üzemekben évek óta gondok mutatkoznak a jövedelmezőséggel, a termelési érték alakulásával, ám az, hogy fékeződött a termelőszövetkezetek élcsapatának lendülete, átfogó elemzést igényel. Ha ugyanis az élboly nem képes megőrizni korábbi dinamikáját, ez a középmezőnyre is hatással van. Annál is inkább, mert a legjobb termelók tapasztalatait mindig is szívesen hasznosították másutt is. A lemaradók, általában gyenge adottságúak, központi segítségben részesülnek azért, hogy megkezdhessék a felzárkózást. Sz.ámukra megoldás lehet, hogy — élve a szövetkezeti formák gazdagításának lehetőségével — esetenként szakszövetkezeti gazdálkodásra térnek át. Ebben a formában rugalmasabban dolgozva elkerülhetik a gyakori szanálást és vezetőség váltást.' A tsz_ek eléggé bátortalanul közelítenek ehhez, a lehetőséghez, ezért szükség van az érdekvédelem és a területi irányítás támogatására — hangsúlyozta Az elnök megállapította: ebben az esztendőben a termelőszövetkezetek nem tudták megismételni koráéi teljesítményeiket; ezt mutatják azok az összehasonlítások, amelyek az állami gazdaságokkal és az élelmiszeriparral vetik egybe a közös gazdaságok teljesítményét. Erre hosszú évek óta nem volt példa. Meg kell vizsgálni, hogy mi okozta a megtorpanást, s ebben az elemző munkában nagy részt kell vállalnia az érdekvédelemnek, a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek is. az anyagizavarainak szükség Amennyiben jövőre végre egy normális időjárású esztendő következik, és a gazdálkodók élnek a meglevő és a megújuló lehetőségekkel egyaránt, teljesíthető lesz a központi előirányzat. Ehhez azonban — mutatott rá az elnök — mászaki ellátás kiküszöbölésére is van. Szabó István foglalkozott a keresetszabályozás új feltételeível. A jövőre bevezetendő szabályozást, amely — mint rámutatott — a korábbihoz képest előrelépést jelent, a termelők vegyes érzelmekkel fogadták, mivel nem teszi lehetővé a teljesítményarányos bérezés' általános bevezetését. A TOT elnökségének véleménye szerint ez a szabályozás csak átmeneti jellegű lehet, és mindent meg kell tenni azért, hogy mielőbb a valós teljesítményeknek megfelelően alakuljanak a termelőszövetkezeti keresetek. A bruttósítást — akár hitelek felvételével is — mindenütt el kell végezni, de jövőre józan számításokkal fel kell mérni: az adott üzemnek, részlegnek valójában hány emberre van szüksége. A munkaerővel való gazdálkodásnak ugyanis a korábbinál lényegesen nagyobb szerepe lesz az elkövetkezőkben. A munkaerőgazdálkodás változó szempontjai egyúttal nagy felelősséget rónak az üzemi vezetőkre; tartózkodniuk kell a meggondolatlan lépésektől, attól, hogy kellő megalapozottság nélkül döntsenek egyes ágazatok, munkahelyek megszüntetéséről, öszszességében a termelőszövetkezeti gazdálkodók a jövőre életbe lépő szabályozórendszert elfogadják, és ennek keretében kívánnak gazdálkodni — mondotta egyebek között Szabó István. A testüiet ezután megvitatta a termelőszövetkezeti gazdálkodás helyzetét, és állásfoglalásban rögzítette a fontosabb tennivalókat. (MTI) mm Öngerjesztés ? A

piaci gazdálkodásnak a csírái évek, pen árat emel. Ez pedig lehet, hogy az sőt lassan évtizedek óta nem bír- együttes, gazdasági mérőszámba nincs nak szárba szökkenni nálunk. Nép- bekalkulálva, gazdaságunk felépítményrendszere ma is Szegeden — még az országos átlagnál inkább még az elosztásra való berendez- is — alacsonyabb a szolgáltatások ára. kedés tulajdonságait mutatja. Ebben a ve_ Ha termelőegység végez szolgáltatást, akgyes állapotban könnyen beindulhatnak kor jórészt tanácsi ellenállás miatt, kényellenőirzhetetlen, meglehetősen rövid idő telen volt a lakossági munkák ráfizetését alatt elburjánzó folyamatok. lenyelni. (Más kérdés, hogy közben menyAz elmúlt héten az Országos Anyag- és nyit romlott a szolgáltatások minősége. Árhivatal beolvadt az újonnan szervező- hányszor nem teljesültek a határidők.) Az dött Kereskedelmi Minisztériumba. Egy- ilyen szolgáltatások egynémelyikének szersmind a következő év elejétől változ- megszüntetésére már volt példa az elmúlt nak a hazai „árfigyelés" módszerei is. hónapokban. Most ez a megoldás is felMegjelentek. néhány hete a Magyar merül egyik alternatívaként, a másik leKözlönyben az 1988-os termelői árak. hetőség a radikális árnövekedés, ugyanis A Fodrász Vállalatnál — fura dolognak tűnik — nem örülnek annak, hogy januárban tupírozhatnak az áraikon. Ugyanis félnek, ezután kevesebben térnek be hozzájuk frizurát csináltatni vagy kozmetikai kezelésre. Bármelyik központi árintézkedés után ez volt a háziasszonyok reakciója. Az évekkel ezelőtti állami támogatásos árakat a lakosság megszokta, most,. hogy még 15 százalékos forgalmi adó jön rá, keményen piaci árrá válik. EmeHett náluk a bérbruttósítás ->—•-a mostani 18 millió forintos árbevételhez képest ez az 1 milliós költségnövekedés — is jelentős tétel. A végeredmény: 26 és fél százalékkal „drágábbak" lesznek, miközben a nyereségük ettől egyáltalán nem növekszik. Ezek után mit tehetnek? Talán annyit, növelik a színvonalat. * Ha már a kabátnál és egyéb ruhanemüknél tartunk, a Patyolatnál bizonyára szívesen veszik, ha a levetett holmit náluk tisztíttatják — ezután is. Csakhogy az áraik „tupírozásában" ők még tövábbmennek, mint a hivatásos fodrászok. Az üzleteik bérleti díja jövőre eléri az 1985-ös dupláját, az energia, a vegyszer, — Jövöre több mint 10 lapodrii partnereinkkel a jö- Csakhogy a megrendelőknek a mosópor, a begyűjtés szálszázalékkal kell(ene) csök- vő évi árakban, az alapanyag — főleg a tanácsnak — egy- lítási költségei, a „felszorkenteni a lábbelik termelői áremelkedését azonban nem re kevesebb pénze jut arra, zott" munkabér egyaránt árát! Milyen gondokat okoz tudjuk továbbhárítani. Hogy hogy felújíttasson. Szokatlan növelik a kiadásokat, a legCsakhogy — gazdasági szakemberek szerint — először ezt kellett volna rögzíteni, hogy az ott feltüntetett index 1987, január elsejei vagy szeptember elsejei, netán december 31-i árak után számolandó-e. Ugyancsak a vállalatoknál hangoza kiélezett helyzetbe kerülő gazdálkodók ezután szociális szempontokat egyre kevésbé vehetnek figyelembe. 1988. január l-jétől 8 százalékkal nő a közületi fogyasztók, áramdíja. Ezt a változtatást elsősorban állami költségvetési tatják leginkább, hogy ezek az árak nem érdekek indokolják. Ez az áremelkedés lehetnek igazak. Nagy alapanyag-fogyasz- minden termék előállítási költségét növelőknél is előfordult, hogy az általuk fel- li. Végső soron a késztermékek, a fohasznált anyagok árát a központi intéz- gyasztási cikkek megvásárlóinak kell majd kedés változatlanul hagyná, ámde kész- megfizetniük. termékeiket kénytelenek lennének 8 (!) százalékkal olcsóbban adni. Ugyebár ilyen eltérés folyamatos kigazdálkodását egyszerűen elképzelni is lehetetlen. A vállalat, ha módosítást nem tud elérni, igyek A' z árspirálnak kétségtelenül egy meredeken felfelé ívelő szakaszához értünk. Jó lenne látni, hogy valahol fentebb csökken az egyenes és az emelkedő által bezárt szög! De ma még szik az első három hónapban mind keve- a távcsövön keresztül sem érkeznek hozsebbet termelni, utána pedig mindenkép- zánk biztató képek. Tupírozás Le, vagy fel? ez? — Az alapanyagárak viszont jelentősen megugranak! — mondja Karsai László, a Mino szegedi gyárának igazgatója. — Most 1 dollár 60 cent quadrátja a bőrnek, jövőre 2,20-ra megy fel a piaci ár. — Ki lehet ekkora különbséget gazdálkodni? — Majd meglátjuk. Nem lesz könnyű. Egy biztos, a Mino „visszavonulóban" van. mekkora nyereséget, vagy jelenség, hogy év közben jelentősebb mégis az, hogy a veszteséget „termelünk" jö- „leállítanak" bennünket, VÖreíőret ^ mert elf°gy°tt a Pénz- s csak ja e ore. ^ jövőre folytathatjuk az építkezést. Holott lenne rá enerVajon milyen kilátásokkal giánk bgven indul neki a jövő "esztendő lakossági mosásra megszűnik a 75 százalékos állami támogatás. Ezek akkora öszszegek, amelyek a jelenlegi vállalati nyereséget jóval meghaladják. A 70-90 százalék közötti áremelés elkerülhetetlennek látszik. A vegytisztítás árai eddig is •• í • rásszerüen a kivitelezői közelebb álltak a.költségekno meg csokkeno fizetoke- rds;,zeruen. a Kivueiezot nek az építőipar? Tetemesen emelkedő anyagárak, növek A kilátások azért nem ilyen sötétek. Itt is gond. vő négyzetméterköltségek, hogy az alapanyagárak ugpes kereslet cölöpözi ki tennivalókat. költségek viszont csak lépés- hez. így ezek „csak" 20 száben növekedhetnek. Lakás- zaíékkal drágulnak. Emiatt építésre a sok bizonytalan- 20—40% körüli kereslet— Egyre keyésbé lehet ság — no meg a bevezetésre csökkenésre számítanak. A Hatmillió pár helyett csak „dúrkálni" a munkában — kerülő hároméves jótállás kiesés pótlását újabb ipari és kétmilliót tervez jövőre a mondja Dombi- Mihály, a miatt — nem is vállalkozik a egyéb szolgáltatások felkuvállalat. Szegedre 691 ezer SZESZ elnöke. — A rosszabb szövetkezet. tatásától remélik. pár jut. Ebből már több mint megrendelésekre is akad je500 ezerre van rendelésünk lentkező bőven. Mi döntően is. Ha csak ezt nézzük, nem felújítással foglalkozunk, s rosszak a kilátásaink. De...! építőmesteri munkából több Már az idén meg kellett ál- évre előre akad tennivaló. ÁLLAMI DOTÁCIÓ tUl I Index Valójában hogyan is alakultak nálunk az árak? — kérdeztük Klonkai Lászlót, a KSH Csongrád Megyei Igazgatóság igazgatóját. — Sommásan azt mondhatjuk, ez évben gyorsuló ütemben emelkedtek, azaz negyedévről negyedévre nagyobb mértékben múlták felül az egy évvel korábbi szinvonalat, és gyakorivá vált, hogy Ugyanannak a cikknek többször változott az ára. A kiskereskedelemben a statisztikai felmérések szerint ez év első negyedében még átlagosan 4,7 százalékkal, második negyedévben már 6,7 százalékkal drágábban vásároltunk mint egy évvel korábban, a következő három hónap árindexe 9,4 százalékos volt, az év utolsó negyedében pedig ennél is magasabb lesz. Legnagyobb mértékben az, idényáras cikkek —• a gyümölcs, a zöldség stb. — árai emelkedtek, ezt követték a vendéglátás árai majd a ruházati cikkek. Viszonylag kisebb ütemben haladták meg az előző évi szintet a tartós fogyasztási cikkek árai. A modern piaci gazdaságot általában nem a hosszú ideig stabil árak jellemzik. Az ármozgások felgyorsulása, a nagyobb ütemű áremelkedés azonban már a gazdasági élet zavarait jelzi. Miután következmény, leküzdése sem remélhető semmiféle hatósági árpolitikától, szigorú előírástól, árellenőrzéstől, csakis a kiváltó okok, a gazdasági életben fennálló problémák megoldásától, a zavarok elhárításától. Az összeállítást készítették: Bőle István Dányi László Rafai Gábor Tóth Szeles István Mesterkélt piacon Sokáig panaszkodtunk arról, mennyire egysíkú gazdaságunk vonalvezetése. Nos, ebben a tekintetben már nincs okunk aggodalomra. Az 1988-ra tervezett áremelkedés kiszivárgása, majd bejelentése alaposan megzavarta mind az áru-, mind a pénzpiacot. A lakosság körében már most kialakult az a benyomás, hogy a kormány és az Országos Anyag- és Árhivatal nem képes az- inflációs spirált ellenőrzése alatt tartani. A kétszámjegyű inflációnál ugyanis azok a vállalatok, amelyek nem emelnek árat, vereséget szenvednek. A Szegedi Kender- és Műanyagfeldolgozó Vállalatnál is azon töprengenek: hogyan befolyásolja majd a vállalat gazdálkodásának eredményességét az alapanyagárak emelkedése, s hogyan vihető tovább és igényelhető vissza legalább a forgalmi adó egy része. A Szegedi Bútoripari Szövetkezetnél meg úgy számolnak: a főbb alapanyagok árának szédületes ütemű növekedése miatt a jövö év második negyedétől kezdve lényegesen emelik majd a termelői árakat. Mi, fogyasztók csak reménykedhetünk abban, hogy a kormány az 1988. január 1-töl március 31-ig érvényes ársloppot legalább június 30-ig meghosszabbítja. Széles körben az áralakulást ugyanis nem bízhatjuk a piaci viszonyokra, mert nálunk a piac mesterségesen működtetett, az alternatív beszerzés hiánya és á vállalatok monopolhelyzete nyomja rá a bélyegét. Akadnak ezért kedvező jelenségek is. A Budalakk szegedi gyárában például az alternatív (szocialista) beszerzési források felkutatásával árcsökkentéseket kívánnak megvalósítani. Az összkép azonban nem ilyen kedvező, és még nem ejtettünk szót a kereskedelem árfelhajtó tevékenységéről. A Szegedi Szűcsés Szabóipari Szövetkezet — kedvező feldolgozás mellett — szolid árpolitikát folytat, de mit ér mindez, ha a 12 ezer 800 forintért előállított farkaskutyakabát a boltban 18— 20 ezer forintba kerül? Jövőre a magyar nők és férfiak várhatóan kevesebbet költenek majd kozmetikai cikkekre — tartják az Universal Vegyipari Szövetkezetnél. Nem ártana, ha ebbe a kényszerhelyzetbe — átvitt értelemben — „fent" is belekerülnének. Az új adórendszer a leghatékonyabb vállalatok, szövetkezetek számára akár 50 százalékos nyereségnövekedést is biztosíthat, de a vállalati nyereség és a családi költségvetés között egyelőre vajmi kevés összefüggést fedezhetünk fel. Nem kétséges, jövőre is megvásárolhatjuk azokat a termékféleségeket, amelyeket az idén. Az azonban még nyitott, sőt egyre nyitottabbá váló kérdés, 'hogy milyen áron ...