Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-22 / 301. szám

Szerda, 1987. december 23. 5 Új üzlet nyílt m i&PSE&Bi'ál I Jövőfontolgató Schmidt Andrea felvétele. Tegnap, hétfőn, Észak-Újszegeden, a Hargita utcában új ABC-áruház nyílt, melyet Oláh Miklós, a városi pártbi­zottság titkára adott át. Pontosan tízmillió-kétszázezer fo­rintba került, tervezett forgalma pedig mintegy évi huszonötmillió forint. A péksüteményektől a hentesárukig, a háztartási cikkektől az üveg-porcelánig, minden kapha­tó benne; a városrész áruellátása tehát nyilván zavartalan lesz. A megnyitón a Szegedi Sütőipari Vállalat, a Kiskun­dorozsmai Munkás Afész és a Budapesti Szeszipari Válla­lat ínycsiklandó termékei vonzották a tekintetet, a meg­nyitás után pedig a vásárlókat TOT-ülés Egy jő évre várnak A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn, a szövetkezetek házában ülést tartott. A testület a tsz-ck idei eredményeit és a jövö évi gazdálkodási feladatokat elemezte. A tanács elé terjesztett írásos anyag megállapí­totta: a közös gazdaságok termelésének értéke az idén, az előzetes értékelés szerint, mintegy 255 milliárd forint lesz. Az írásos dokumentum­hoz-Skabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegé­szítést. Elmondotta, hogy az idei esztendő figyelemre méltó fejleménye: a mező­gazdasági nagyüzemek ed­dig legjobban teljesítő har­madának fejlődésében a megtorpanás jelei mutatkoz­nak. Immár megszokott je­lenségnek számít, hogy a gyenge adottságú üzemek­ben évek óta gondok mu­tatkoznak a jövedelmező­séggel, a termelési érték alakulásával, ám az, hogy fékeződött a termelőszövet­kezetek élcsapatának len­dülete, átfogó elemzést igé­nyel. Ha ugyanis az élboly nem képes megőrizni ko­rábbi dinamikáját, ez a kö­zépmezőnyre is hatással van. Annál is inkább, mert a legjobb termelók tapasz­talatait mindig is szívesen hasznosították másutt is. A lemaradók, általában gyen­ge adottságúak, központi se­gítségben részesülnek azért, hogy megkezdhessék a fel­zárkózást. Sz.ámukra megol­dás lehet, hogy — élve a szövetkezeti formák gazda­gításának lehetőségével — esetenként szakszövetkezeti gazdálkodásra térnek át. Ebben a formában rugal­masabban dolgozva elkerül­hetik a gyakori szanálást és vezetőség váltást.' A tsz_ek eléggé bátortalanul közelíte­nek ehhez, a lehetőséghez, ezért szükség van az érdek­védelem és a területi irá­nyítás támogatására — hang­súlyozta Az elnök megállapította: ebben az esztendőben a ter­melőszövetkezetek nem tud­ták megismételni koráéi teljesítményeiket; ezt mu­tatják azok az összehasonlí­tások, amelyek az állami gazdaságokkal és az élelmi­szeriparral vetik egybe a közös gazdaságok teljesít­ményét. Erre hosszú évek óta nem volt példa. Meg kell vizsgálni, hogy mi okoz­ta a megtorpanást, s ebben az elemző munkában nagy részt kell vállalnia az ér­dekvédelemnek, a termelő­szövetkezetek területi szö­vetségeinek is. az anyagi­zavarainak szükség Amennyiben jövőre végre egy normális időjárású esz­tendő következik, és a gaz­dálkodók élnek a meglevő és a megújuló lehetőségek­kel egyaránt, teljesíthető lesz a központi előirányzat. Ehhez azonban — mutatott rá az elnök — mászaki ellátás kiküszöbölésére is van. Szabó István foglalkozott a keresetszabályozás új fel­tételeível. A jövőre beve­zetendő szabályozást, amely — mint rámutatott — a ko­rábbihoz képest előrelépést jelent, a termelők vegyes érzelmekkel fogadták, mivel nem teszi lehetővé a telje­sítményarányos bérezés' ál­talános bevezetését. A TOT elnökségének véleménye sze­rint ez a szabályozás csak átmeneti jellegű lehet, és mindent meg kell tenni azért, hogy mielőbb a valós teljesítményeknek megfele­lően alakuljanak a termelő­szövetkezeti keresetek. A bruttósítást — akár hi­telek felvételével is — min­denütt el kell végezni, de jövőre józan számításokkal fel kell mérni: az adott üzemnek, részlegnek valójá­ban hány emberre van szük­sége. A munkaerővel való gazdálkodásnak ugyanis a korábbinál lényegesen na­gyobb szerepe lesz az elkö­vetkezőkben. A munkaerő­gazdálkodás változó szem­pontjai egyúttal nagy fele­lősséget rónak az üzemi ve­zetőkre; tartózkodniuk kell a meggondolatlan lépésektől, attól, hogy kellő megalapo­zottság nélkül döntsenek egyes ágazatok, munkahe­lyek megszüntetéséről, ösz­szességében a termelőszövet­kezeti gazdálkodók a jövőre életbe lépő szabályozórend­szert elfogadják, és ennek keretében kívánnak gazdál­kodni — mondotta egyebek között Szabó István. A testüiet ezután megvi­tatta a termelőszövetkezeti gazdálkodás helyzetét, és állásfoglalásban rögzítette a fontosabb tennivalókat. (MTI) mm Öngerjesztés ? A piaci gazdálkodásnak a csírái évek, pen árat emel. Ez pedig lehet, hogy az sőt lassan évtizedek óta nem bír- együttes, gazdasági mérőszámba nincs nak szárba szökkenni nálunk. Nép- bekalkulálva, gazdaságunk felépítményrendszere ma is Szegeden — még az országos átlagnál inkább még az elosztásra való berendez- is — alacsonyabb a szolgáltatások ára. kedés tulajdonságait mutatja. Ebben a ve_ Ha termelőegység végez szolgáltatást, ak­gyes állapotban könnyen beindulhatnak kor jórészt tanácsi ellenállás miatt, kény­ellenőirzhetetlen, meglehetősen rövid idő telen volt a lakossági munkák ráfizetését alatt elburjánzó folyamatok. lenyelni. (Más kérdés, hogy közben meny­Az elmúlt héten az Országos Anyag- és nyit romlott a szolgáltatások minősége. Árhivatal beolvadt az újonnan szervező- hányszor nem teljesültek a határidők.) Az dött Kereskedelmi Minisztériumba. Egy- ilyen szolgáltatások egynémelyikének szersmind a következő év elejétől változ- megszüntetésére már volt példa az elmúlt nak a hazai „árfigyelés" módszerei is. hónapokban. Most ez a megoldás is fel­Megjelentek. néhány hete a Magyar merül egyik alternatívaként, a másik le­Közlönyben az 1988-os termelői árak. hetőség a radikális árnövekedés, ugyanis A Fodrász Vállalatnál — fura dolognak tűnik — nem örülnek annak, hogy janu­árban tupírozhatnak az árai­kon. Ugyanis félnek, ezután kevesebben térnek be hoz­zájuk frizurát csináltatni vagy kozmetikai kezelésre. Bármelyik központi árintéz­kedés után ez volt a házi­asszonyok reakciója. Az évekkel ezelőtti állami tá­mogatásos árakat a lakosság megszokta, most,. hogy még 15 százalékos forgalmi adó jön rá, keményen piaci ár­rá válik. EmeHett náluk a bérbruttósítás ->—•-a mostani 18 millió forintos árbevétel­hez képest ez az 1 milliós költségnövekedés — is jelen­tős tétel. A végeredmény: 26 és fél százalékkal „drágáb­bak" lesznek, miközben a nyereségük ettől egyáltalán nem növekszik. Ezek után mit tehetnek? Talán annyit, növelik a színvonalat. * Ha már a kabátnál és egyéb ruhanemüknél tar­tunk, a Patyolatnál bizonyá­ra szívesen veszik, ha a le­vetett holmit náluk tisztít­tatják — ezután is. Csak­hogy az áraik „tupírozásá­ban" ők még tövábbmennek, mint a hivatásos fodrászok. Az üzleteik bérleti díja jö­vőre eléri az 1985-ös dup­láját, az energia, a vegyszer, — Jövöre több mint 10 lapodrii partnereinkkel a jö- Csakhogy a megrendelőknek a mosópor, a begyűjtés szál­százalékkal kell(ene) csök- vő évi árakban, az alapanyag — főleg a tanácsnak — egy- lítási költségei, a „felszor­kenteni a lábbelik termelői áremelkedését azonban nem re kevesebb pénze jut arra, zott" munkabér egyaránt árát! Milyen gondokat okoz tudjuk továbbhárítani. Hogy hogy felújíttasson. Szokatlan növelik a kiadásokat, a leg­Csakhogy — gazdasági szakemberek sze­rint — először ezt kellett volna rögzíte­ni, hogy az ott feltüntetett index 1987, ja­nuár elsejei vagy szeptember elsejei, ne­tán december 31-i árak után számolan­dó-e. Ugyancsak a vállalatoknál hangoz­a kiélezett helyzetbe kerülő gazdálkodók ezután szociális szempontokat egyre ke­vésbé vehetnek figyelembe. 1988. január l-jétől 8 százalékkal nő a közületi fogyasztók, áramdíja. Ezt a vál­toztatást elsősorban állami költségvetési tatják leginkább, hogy ezek az árak nem érdekek indokolják. Ez az áremelkedés lehetnek igazak. Nagy alapanyag-fogyasz- minden termék előállítási költségét növe­lőknél is előfordult, hogy az általuk fel- li. Végső soron a késztermékek, a fo­használt anyagok árát a központi intéz- gyasztási cikkek megvásárlóinak kell majd kedés változatlanul hagyná, ámde kész- megfizetniük. termékeiket kénytelenek lennének 8 (!) százalékkal olcsóbban adni. Ugyebár ilyen eltérés folyamatos kigazdálkodását egy­szerűen elképzelni is lehetetlen. A válla­lat, ha módosítást nem tud elérni, igyek A' z árspirálnak kétségtelenül egy me­redeken felfelé ívelő szakaszához értünk. Jó lenne látni, hogy vala­hol fentebb csökken az egyenes és az emelkedő által bezárt szög! De ma még szik az első három hónapban mind keve- a távcsövön keresztül sem érkeznek hoz­sebbet termelni, utána pedig mindenkép- zánk biztató képek. Tupírozás Le, vagy fel? ez? — Az alapanyagárak vi­szont jelentősen megugra­nak! — mondja Karsai Lász­ló, a Mino szegedi gyárának igazgatója. — Most 1 dollár 60 cent quadrátja a bőrnek, jövőre 2,20-ra megy fel a piaci ár. — Ki lehet ekkora különb­séget gazdálkodni? — Majd meglátjuk. Nem lesz könnyű. Egy biztos, a Mino „visszavonulóban" van. mekkora nyereséget, vagy jelenség, hogy év közben jelentősebb mégis az, hogy a veszteséget „termelünk" jö- „leállítanak" bennünket, VÖreíőret ^ mert elf°gy°tt a Pénz- s csak ja e ore. ^ jövőre folytathatjuk az épít­kezést. Holott lenne rá ener­Vajon milyen kilátásokkal giánk bgven indul neki a jövő "esztendő lakossági mosásra megszűnik a 75 százalékos állami tá­mogatás. Ezek akkora ösz­szegek, amelyek a jelenlegi vállalati nyereséget jóval meghaladják. A 70-90 száza­lék közötti áremelés elke­rülhetetlennek látszik. A vegytisztítás árai eddig is •• í • rásszerüen a kivitelezői közelebb álltak a.költségek­no meg csokkeno fizetoke- rds;,zeruen. a Kivueiezot nek az építőipar? Tetemesen emelkedő anyagárak, növek A kilátások azért nem ilyen sötétek. Itt is gond. vő négyzetméterköltségek, hogy az alapanyagárak ug­pes kereslet cölöpözi ki tennivalókat. költségek viszont csak lépés- hez. így ezek „csak" 20 szá­ben növekedhetnek. Lakás- zaíékkal drágulnak. Emiatt építésre a sok bizonytalan- 20—40% körüli kereslet­— Egyre keyésbé lehet ság — no meg a bevezetésre csökkenésre számítanak. A Hatmillió pár helyett csak „dúrkálni" a munkában — kerülő hároméves jótállás kiesés pótlását újabb ipari és kétmilliót tervez jövőre a mondja Dombi- Mihály, a miatt — nem is vállalkozik a egyéb szolgáltatások felku­vállalat. Szegedre 691 ezer SZESZ elnöke. — A rosszabb szövetkezet. tatásától remélik. pár jut. Ebből már több mint megrendelésekre is akad je­500 ezerre van rendelésünk lentkező bőven. Mi döntően is. Ha csak ezt nézzük, nem felújítással foglalkozunk, s rosszak a kilátásaink. De...! építőmesteri munkából több Már az idén meg kellett ál- évre előre akad tennivaló. ÁLLAMI DOTÁCIÓ tUl I Index Valójában hogyan is ala­kultak nálunk az árak? — kérdeztük Klonkai Lászlót, a KSH Csongrád Megyei Igazgatóság igazgatóját. — Sommásan azt mond­hatjuk, ez évben gyorsuló ütemben emelkedtek, azaz negyedévről negyedévre na­gyobb mértékben múlták felül az egy évvel korábbi szin­vonalat, és gyakorivá vált, hogy Ugyanannak a cikknek többször változott az ára. A kiskereskedelemben a statisztikai felmérések sze­rint ez év első negyedében még átlagosan 4,7 százalék­kal, második negyedévben már 6,7 százalékkal drágáb­ban vásároltunk mint egy évvel korábban, a következő három hónap árindexe 9,4 százalékos volt, az év utolsó negyedében pedig ennél is magasabb lesz. Legnagyobb mértékben az, idényáras cik­kek —• a gyümölcs, a zöld­ség stb. — árai emelkedtek, ezt követték a vendéglátás árai majd a ruházati cikkek. Viszonylag kisebb ütemben haladták meg az előző évi szintet a tartós fogyasztási cikkek árai. A modern piaci gazda­ságot általában nem a hosszú ideig stabil árak jellemzik. Az ármozgások felgyorsulása, a nagyobb ütemű áremelkedés azonban már a gazdasági élet zava­rait jelzi. Miután következ­mény, leküzdése sem remél­hető semmiféle hatósági ár­politikától, szigorú előírás­tól, árellenőrzéstől, csakis a kiváltó okok, a gazdasági életben fennálló problémák megoldásától, a zavarok el­hárításától. Az összeállítást készítették: Bőle István Dányi László Rafai Gábor Tóth Szeles István Mesterkélt piacon Sokáig panaszkodtunk arról, mennyire egysíkú gazdaságunk vonalvezeté­se. Nos, ebben a tekintet­ben már nincs okunk ag­godalomra. Az 1988-ra tervezett ár­emelkedés kiszivárgása, majd bejelentése alaposan megzavarta mind az áru-, mind a pénzpiacot. A la­kosság körében már most kialakult az a benyomás, hogy a kormány és az Országos Anyag- és Árhi­vatal nem képes az- inflá­ciós spirált ellenőrzése alatt tartani. A kétszámje­gyű inflációnál ugyanis azok a vállalatok, amelyek nem emelnek árat, vere­séget szenvednek. A Szegedi Kender- és Műanyagfeldolgozó Válla­latnál is azon töprengenek: hogyan befolyásolja majd a vállalat gazdálkodásának eredményességét az alap­anyagárak emelkedése, s hogyan vihető tovább és igényelhető vissza legalább a forgalmi adó egy része. A Szegedi Bútoripari Szö­vetkezetnél meg úgy szá­molnak: a főbb alapanya­gok árának szédületes üte­mű növekedése miatt a jövö év második negyedé­től kezdve lényegesen emelik majd a termelői árakat. Mi, fogyasztók csak re­ménykedhetünk abban, hogy a kormány az 1988. január 1-töl március 31-ig érvényes ársloppot legalább június 30-ig meghosszab­bítja. Széles körben az áralakulást ugyanis nem bízhatjuk a piaci viszo­nyokra, mert nálunk a piac mesterségesen mű­ködtetett, az alternatív beszerzés hiánya és á vál­lalatok monopolhelyzete nyomja rá a bélyegét. Akadnak ezért kedvező jelenségek is. A Budalakk szegedi gyárában például az alternatív (szocialista) beszerzési források felku­tatásával árcsökkentése­ket kívánnak megvalósí­tani. Az összkép azonban nem ilyen kedvező, és még nem ejtettünk szót a kereske­delem árfelhajtó tevékeny­ségéről. A Szegedi Szűcs­és Szabóipari Szövetkezet — kedvező feldolgozás mellett — szolid árpoliti­kát folytat, de mit ér mindez, ha a 12 ezer 800 forintért előállított farkas­kutyakabát a boltban 18— 20 ezer forintba kerül? Jövőre a magyar nők és férfiak várhatóan ke­vesebbet költenek majd kozmetikai cikkekre — tartják az Universal Vegy­ipari Szövetkezetnél. Nem ártana, ha ebbe a kény­szerhelyzetbe — átvitt ér­telemben — „fent" is be­lekerülnének. Az új adó­rendszer a leghatékonyabb vállalatok, szövetkezetek számára akár 50 százalékos nyereségnövekedést is biz­tosíthat, de a vállalati nyereség és a családi költ­ségvetés között egyelőre vajmi kevés összefüggést fedezhetünk fel. Nem kétséges, jövőre is megvásárolhatjuk azokat a termékféleségeket, amelye­ket az idén. Az azonban még nyitott, sőt egyre nyi­tottabbá váló kérdés, 'hogy milyen áron ...

Next

/
Thumbnails
Contents