Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

Í)L / Ol A'V *< VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 77. évfolyam, 285. szám 1987. december 3., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Nehezíti a tervezést az információ hiánya Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportja tegnap, szerdán délután, a népfront megyei székházában. ülést tartott. Takacs Imréné, a képviselőcsoport vezetője köszöntötte a vendégeket, közöttük Molnár Sándort, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát, majd Bartha László, a megyei pártbizottság titkára adott tájékoztatót szűkebb pátriánk gazdaságának idei várható eredményeiről A7. ipari termelésben kedvező változás következett be, a fejlődés dinamikus, szazaiékos aránya meghaladja az országos átlagot. Növekedett a megye üzemeinek tőkés exportja, javult a gazdaságok dollárbevétele. Nincsenek foglalkoztatási gondok. Ez. részben azzal függ össze, hogy lassú a szerkezetátalakítás. Az iparban tapasztalható felfutást nem követi mezőgazdasági fellendülés, csökkent a termelés, különösen a gyümölcsöknél érzékelhető ez. A folyamatot nem tudták ellensúlyozni az állattenyésztés növekvő hozamai. A baromfitenyésztés 30 százalékkal emelkedett, csökkent viszont az anyakoca-állomány. Az általános képbö] kilóg az építőipar, amelynek leépülése egyre jelentősebb. Változott a lakásépítés aránya, 20 százalékkal kevesebb otthont hoznak tető alá az idén, mint az elmúlt esztendőben. Különösen jelentűs Szegeden és Mindszenten az. elmaradás. A kereskedelem 11-12 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a tavalyi hasonló időszakban. Nagyarányú a felvásárlási láz, ami azonban csak a tartós fogyasztási cikkeket érinti. Bartha László ismertette a megye gazdaságának jövő évi feladatait is, majd I'apdi József, a megyei tanács elnöke beszámolt a tanácsi fejlesztésekről. E téma napirendi vitájában először Eke Károly kért szót, s a/, iránt érdeklődött, a helyi tanácsok kölcsönfelvételét ki bírálja felül. valamint a csongrádi, több millió forint értékű foglalkoztatási alapnak mi lesz a sorsa. Javasolta, a tanácsi munkában is a minőség fokozása legyen a cél. Megjegyezte, ha az ügyfelek nem részesülnek kellő fogadtatásban, szakszerű útbaigazításban. akkor növekszik az elégedetlenség a közigazgatással szemben. A hatékonyabb tanácsi feladatvégzés érdekében az apoarátus dolgozóinak fizetését fel kellene emelni. Uevanis rendkívül ellentmondásos a helyzet, a tanácsok által irányított vállalatoknál többszörös a fizetés, mint a közigazgatásban. Ezért, a jó szakemberek! másutt keresik a megélhetésüket. Antal ffy György szóvá tette egyes vállalatok negatív magatartását, amelynek többek között ismérve: hiányzik! a piacérzékenység, a vezetők többet törődnek a bruttósítással. mint a termelés előkészítésével. Rámutatott arra, az a tény, hogv a vízvezeték-építésekre és csatornázásokra jövőre kevés pénz lesz. még tovább irritál ia a közvéleményt. Mag Pál ellenkező véleményen volt. Az országgyűlési kénvir.elő — aki egyben vállalati igazgató is —, köpet adotf' arról, milyen sok gonddal jár a bruttósítás elvégzése, Az adminisztráció pihenőnapok nélkül készíti elő az átállást. Sajnos, egyelőre még a szabályozórendszer nem teljesen ismert, csak keretszabályok léteznek, és az információhiány megnehezíti a tervezést. Ellentmondásos a helyzet, hiszen ebben a kérdésben a kormányzati elképzelések csak januárra tisztázódnak, amikor már az üzemeknek az új szabályozók szerint kellene dolgozniuk. Takács Imréné felszólalásában egyetértését fejezte ki képviselőtársával, és a szegedi vállalatok gondjait ecsetelte. Azoknál a cégeknél, amelyeknek, központja a fővárosban van, nehezebb a bruttósítás előkészítése. Még nagyobb a zűrzavar, a kéttűs irányítás miatt szinte leheletlen eligazodni a homályos paragrafusok között. Kritizálta a bruttósítással kapcsolatos jogszabályokat, véleménye szerint kidolgozásukban nem vettek részt gyakorlati szakemberek. Juratovics Aladár egyebek közt hangsúlyozta, örvendetes, hogy a megye pari helyzete jobb, mint az országos átlag. A szerkezetváltással kapcsolatban pedig rámutatott arra: a helyi lehetőségekkel, adottságokkal szinkronban kell végrehajtani. Felszólalásában a tanácsok helyzetével is foglalkozott. felvetette, vajon a személyi jövedelemadó pótolja-e majd minden' településen a kieső tanácsi bevételeket. Azok a várasok és községek, ahol több jól kereső, módos ember él, a fejlődésben előreszaladnak, míg a „szegényebb" települések: lemaradnak. A tanácsok támogatásánál a kormányzatnak e tényezővel is számolnia kell a jövőben. Apró Antal a hazai telefonhálózat fejlesztése kapcsán elmondta, mint képviselő. személyesen is eljárt, hogy a szegedi kábelgyár megkapja azokat a gépeket, amelyek segítségével importhelyettesítő anyagot tud gyártani. Ebben az ügyben az illetékes minisztertől választ. még nem kapott, ezért nem is tudta tájékoztatni képviselőtársait a dolgok alakulásáról. Ezt követően Varga István megyei egyházügyi titkár ismertette az állami egyházpolitika helyi tapasztalatait. majd a képviselők meghatározták a téli ülésszakra való felkészülés teendőit. II. M. Hazánkba látogatott Wojciech Jaruzelski Aláírták a kapcsolatfejlesztés komplex programját Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására baráti munkalátogatásra szerda délelőtt Budapestre érkezett Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke. Kíséretében van Józef Czyreki, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Józef Koziol, a Minisztertanács elnökhelyettese; Boguslaw Kolodziejczak, a LEMP KB titkársági Irodájának vezetője és Ernest Kucza. a LEMP KR külügyi osztályának vezetője. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János, valamint Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kótai Géza, a KB alosztályvezetője, a Központi Bizottság tagjai fogadták a lengyel vendégeket. Jelen volt Biczó György, hazánk varsói és Tadeusz Czechowicz, Lengyelország budapesti nagykövete. Délelőtt Kádár János -és Wojciech Jaruzelsky között megkezdődtek a megbeszélések, amelyeken részt vett Kótai Géza és Ernest Kucza is. Az MSZMP főtitkárának és a L-EMP KB első titkárának véleménycseréjével egy időben a lengyel személyiségek magyar partnereikkel folytattak tárgyalást. Szűrös Mátyás Józef Czyrekkel, Marjai József, aki egyben a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar társelnöke, kollégájával, Józef Kaziollal folytatott tárgyalást. A program ezután — a déli órákban — az Országházban folytatódott, plenáris tárgyalással, amelyen Kádár János és Wojciech Jaruzelski vezette a magyar, illetve a lengyel tárgyalócsoportot, s öszszegezték a megbeszélések eredményeit. Ezt követőén a Parlament kupolacsarnokában Kádár János és Wojciech Jaruzelski aláírta a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai fejlesztésének 2000-ig szóló, komplex programját. Az aláírásnál jelen volt Német h Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, aZ Elnöki Tanács elnöke. a Politikai Bizottság több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a párt- és az állami elet sok más vezető személyisége. (Folytatás a 2. oldalon.) Kedvező folyamatok a kohászüzemekben A három legnagyobb vaskohászati vállalat pénzügyi helyzetének múlt évi rendezését követően általában kedvező folyamatok indultak el a kohászüzemekben, mrsI kezdődött az intenzivebb szer kezetátalak i lási pn igIzek próbája Nagy László felvételei Ahány nemzet, annyi étkezési szokás. Ha egy konzervgyárnak sikerül eltalálnia a kedvelt ízeket, s ehhez be tudja szerezni a szükséges nyersanyagot, már meg is van az esély az üzletkötésre. Szegedi Konzervgyárban ennél előbbre tartanak, a svéd exportra menő céklakonzervböl már 230 tonnányi hagvta el a gyárkaput. A sikert az jelentené, ha újabb tételekért jelentkeznének a kereskedők. Ez lesz a tizkilós dobozokba zárt ízek próbája rarriok megvalósítása, fokozatosan megszüntetik a gazdaságtalan termelést és az elavult, technológiát, mindenütt hatékonyságnövelő intézkedésekét hoztak. Az Állami Tervbizottság akkori határozatának végrehajtására és a vállalati programok megvalósítására a gyárak megállapodásokat kötöttek az Ipari Minisztériummal. Azóta hot elavult termelősort leállítottak, 2400 dolgozóval csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Nőtt az értékesebb termékek részaránya, különösen az ötvözött acéloké és a másodtermékeké. Visszaszorulóban van a rossz minőségű vasérc felhasználása. A jó minőségű vasérc részleges alkalmazásával maris 20 százalékos az energiamegtakarítás és a termelékenységnövekedés. Ily módon javult a vállalatok eredménye'. , Megkezdődött a termékszerkezet-álalaki ló program végrehajtása is. ennek során a Dunai Vasműben például rekonstrukció valósul meg a meleghengerműben. Ugyancsak a DV-ben, valamint a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a December 4. Drótmüvekben és a Borsodnádasdi Lemezgvárban olyan korszerűsítő beruházásokba fogtak, amelyek a feldolgozottabb termékek gyártókapacitását bővilik. ben. A többi vállalatnál is kö 11 ségcsök ken lő. szer k ezet á la lak t tó feji esz l ése kel kezdtek el, aminek eredményeként a továbbfeldolgozott termékeket gyártó Csepeli Vasmű és az öntödei vállalatok többségének gazdasági helyzete, kielégítő. A kohászati vállalatok 1990-ig szóló programjainak több célkitűzései köze tartozik a jó minőségű érc ellentételezéssel való nagyobb arányú behozatala és alkalmazása, a konverteres acélművek kapacitásának teljes kihasználása, és ezzel egyidejűleg az elavult SiemensMartin acélgyártás visszaszorítása. A folyamatos öntés arányának növelését, műszaki fejlesztéssel es kiegészítő beruházással kívánjak elérni. A minőség javítása erdekeben tervbe vettek a hengerművekből kikerülő termékek műszeres ellenőrzésének elterjesztését, az öntödékben pedig az export fokozásahoz a meglevő korszerű gömbgrafitos öntvénygyártás növelését. A program teljesítéséhez elengedhetetlennek tartják a vállalatok a nemzetközi együttműködés szélesítését. A termékcserét különböző előnyös ügyletekkel szükséges bővíteni, s célszerű a fejlesztésekhez bevonni a külföldi működő töket, közös vállalkozás formájában.; A vállalatok törekvése, hogy a feldolgozóipart minél teljesebben ellássak megfelelő minőségű es mennyiségű, gazdaságosan előállítható hazai termékkel. A kohászati termékek mennyisegével eddig sem voltak jelentősebb problémák, via 198H—Ít7-ben a kohászati vállalatok 61 veszteséges és elavult termék .gyártását megszüntették, s mintegy 30 új cikk előállítását kezdték meg. Az Ipari Minisztériumban készített elemzés szerint már bizonyosra vehető, hogy szont sok volt a panasz az idei gazdálkodás alapján minőségre, különösen a Iea Dunai Vasmű gazdasági meztermékekre, öntvényekre munkája fokozatosan javul, és a kovácsolt árukra. A a vállalati eredmény az öt- Dunai Vasmű meleghengerszöröse lesz a 2 évvel ezelőttinek. A Lenin Kohászati Művek eredményei is biztatóak. de további eredményjavító intézkedésekre van szükség. Hasonló a helyzet az Ózdi Kohászati Üzemekművi rekonstrukciója ugyan rövidesen megoldja a gondok egy részét, de a hideghengermű átépítésé csak később várható, igy dontö minőségi javulas csak 1990 utánra ígérkezik.