Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Keresik a jobb megoldást A nemrégiben megjelent 1988-as gazdasági évre vo­natkozó szabályozók egyér­telműen a jól dolgozó válla­latokat kedvezőbb helyzet­be hozzák a jelenleginél. Ugyan csökken a nyereség mennyisége, de az adózás után a gazdálkodóknál ma­radó rész nagyobb, mint a mostani. — Miben vártak többet á következő időszak szabályo­zóitól? — kérdeztem Pálmai Antalt, a Medikémia Ipari Kisszövetkezet elnökét. — Kedvezőtlen, hogy a bérszabályozásban nem kap­tak elegendő szabadságot a jól prosperáló egységek. Mégiscsak furcsa, hogy a szanálás, vagy éppen fel­számolás előtt levő vállala­tok ugyanannyit fejleszthet­nek a béren, mint az igen jó nyereséghányaddal dol­gozók. Sőt egyedi engedély­lyei akár több bérfejlesztés is juthat a csőd szélén ál­lóknak. Az embereknek nem lehet megmagyarázni, hogy- a teljesítményelv to­vábbra is sutba van vágva. Kisszövetkezeti formában nincs bérszabályozás, a vég­ső lökést az átalakulásunk­hoz ez adta. Az elmúlt tíz évben egytized százalékos fedezetlen bérkiáramlás sem volt nálunk. Még egy kedvező vonása van a kisszövetkezeti for­mának, hogy a beruházások után általános forgalmi adót nem kell elszámolni. A so­kat emlegetett szerkezetvál­táshoz pedig új berendezé­sek vásárlására is szükség van. S az sem lehet utolsó, hogy „egy zsebből" gazdál­kodnak. Ismerős a dilemma, hogy ma nálunk nemegy­szer a felújítás, az új meg­vásárlásának a többszörösé­be kerül. A Medikémia nemrégiben a Legfelsőbb Bíróságig jutott egy perrel, amiben azt kifogásolta, hogy egy targonca felújításáért az új ámak a többszörösét kel­lett volna kifizetnie. Ellen­fele azzal érvelt, hogy a szövetkezet még ezziel az árral is jobban jár, mivel az új beszerzés után adóznia is kellett volna. Természetesen az admi­nisztratív szervezet is egy­szerűsödik az új formában, bár az adatszolgáltatási kö­telezettségek sokkal nem ki­sebbednek. A működéshez két alapdokumentum szük­séges: az alapszabály s az önkormányzati szabályzat. Ez utóbbi súlyra semmivel sem kisebb, mint a hagyo­mányos formában előírt egyéb kötelező dokumentu­mok. Mindössze talán annyi a különbség, hogy egy dosz­sziéban össze lehet fogni. A Medikémiának tegnap­tól 97 tagja van. Ebből kö­vetkezik, hogy az alkalma­zotti létszám növekedett. Ez utóbbi kategóriában kisszö­Tegnap, pénteken ala­kuló közgyűlést tartot­tak a * Medikémiánál. Nem tévedés az előző mondatban megfogal­mazott információ, ugyanis a szövetkezet a hagyományos formából kisszövetkezetté alakult át. Ez a ma még szo­katlannak ható döntés érdemes arra, hogy egy kicsit a hátterét is meg­világosítsuk. vetkezeti formában nincs létszámkorlát. Az indulás­hoz a tagok részjegyként 2 havi bruttó munkadíjukat fizetik be. — Hogyan történt a „ki­lencvenhetek" kiválasztá­sa? — Minden dolgozónkkal elbeszélgettünk — meséli Pálmai Antal. — Részlete­sen tájékoztattuk őket a tagsággal járó előnyökről, és természetesen vázoltuk az esetleges hátrányokat is. Ha rosszul megy a szövetkezet­nek, akkor a tagok legfel­jebb a minimum bérüket kapják és a kudarcokban esetleg a belépesi összeg is elúszhat. — Mit Ígérhettek az új fetallásban dolgozóiknak? — Jól ismerem ezt a gár­dát, s mára kirajzolódtak a szabályozók adta lehetősé­gek is. A minimális célunk az életszínvonal romlásának jelentős csökkentése lehet. De nem lehetetlen akkora többletjövedelem elérése sem, hogy a Medikémiánál dolgozók részére teljesen ki­védjük ezt a mindenképpen bekövetkező hatást. Persze elvtelenül nem szabad min­den forintot kifizetni. Jövő­re növekszik nálunk a fej­lesztésre fordított összeg. Növekednek majd a jóléti, kulturális és szociális jutta­tások is. Az ebédtérítést pél­dául január elsejétől 5 fo­rintról tízre emeljük fel. Az idén minden építkező dol­gozónknak lakásalapunkból 120 ezer forintot tudtunk ad­ni, jövőre ez az összeg 200 ezer forint lesz. Ugyancsak az idén kezdett üzemelni saját üdülőnk, a pihenés költségeit átvállaljuk dolgo­zóinktól. S természetesen jár a tizenharmadik havi fizetés is. Tulajdonképpen fontossági sorrendben a harmadik célunk az, hogy növekedjen a tagok jövedel­me is. Figyelemre méltó az az osztalék is, amit a részje­gyekkel rendelkező mediké­miások az idén kapnak. Ennek mértékében a va­gyonarányos nyereség a meghatározó. így az idén a befektetett pénzük 27-28 százalékát vehetik fel osz­talékként a tulajdonosok. A Medikémia az idén túllépte a félmilliárdos termelési ér­tékhatárt, teljesítette nyere­ségtervét, s 30 milliós tőkés exportot tudott elkönyvelni. December elsejétől minden dolgozó alapbérét tíz száza­lékkal emelték fel, a szak­irányú felsőfokú végzettség­gel rendelkezők pedig egy­szeri ezer forintos külön béremelést kaptak, így egy jó] dolgozó fiatal diplomás például 2 ezer 200—2 ezer 500 forinttal többet vihet haza havonta. Viszont a munkával szembeni elvárás is nő az immár kisszövet­kezetnél. Ügy gondolják, hogy dolgozóik a gyárkerí­téseh belül találják meg számításukat. — Mennyi látszik a kö­vetkező évből? — A szabályozóváltozá­sokra még nem ismerjük a piac reagálását és szállító­ink várható magatartását. Nagyon jó, hogy az export ösztönzése továbbra is meg­marad. Egyértelműen a tő­kés exportra kell koncent­rálnunk, mert ez egy biztos piac a számunkra. Kivite­lünk 8-10 százalékos emelé­sére, úgy érzem, reális esély van. Nemrégiben nyer­tünk egy nemzetközi ten­dert, s termékeinkkel jó­nevű cégekhez törtünk be. Idehaza az értékesítésben korlátokkal számolunk. Üj termékeinkkel jelentkezni fogunk, úgy érezzük, a ki­számitható változások irá­nyában időben léptünk. Te­hát stratégiánk már össze­áll, a számszerűsítés azon­ban még hátra van. El­mondhatom, hogy az első negyedév számunkra meg­nyugtatónak tűnik. Bőlc István a elnöksége A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának elnöksége pénteken Buda­pesten ülést tartott. A tes­tület megvitatta az érdek­képviseleti szervek és intéz­mények fenntartása, vala­mint a szövetkezeti közös alapok rendszere irányelvei­nek tervezetét, amelyet to­vábbi elemzés és jóváhagyás végett az Országos Tanács elé terjeszt. . Az elnökség hangsúlyozta: annak ellené­re, hogy jövőre megválto­zik a fogyasztási szövetke­zetek gazdálkodásának fel­tételrendszere — a normatív szabályozás követelményei­hez igazodóan megszűnnek, illetve módosulnak az évti­zedek óta megszokott és jól működő szövetkezeti pénz­alapok — a mozgalom alap­vető érdeke, hogy az előnyös szövetkezeti sajátosságok továbbra is érvényesüljenek. Mindezeknek a jövőben elő kell segítenie a tagsági kap­csolatok, a tulajdonosi kö­tődés erősödését, a vállal­kozói magatartás és a telje­sítményelv fokozottabb ki­bontakoztatását. Az elnökség döntött a kö­zös fejlesztési alapok oda­ítéléséről. A szövetkezeti közös pénzalapból egyebek között élelmiszeripari üze­mek létesítését támogatják. A Mezőkovácsháza és Vidé­ke Áfész a kisállat-feldolgo­zást fejleszti, az Esztergom és Vidéke Afész üdítőitalt gyártó üzemet hoz létre, a Zala megyei Zöldért Válla­lat az üdítőital,- és a kon­zervgyártást bővíti. Az Encs és Vidéke Áfész regionális sertésfeldolgozót alakít ki. az árakat Szakszervezeti tanácskozás és felhívás az árellenőrzésről A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa felhívással for­dul az állami gazdaságirá­nyító szervekhez, társadalmi szervezetekhez, a vállalatok­hoz, szövetkezetekhez, vál­lalkozókhoz: a stabilizáció szempontjából döntő jelentő­ségű 1988-as évben tegyenek meg mindent annak érdeké­ben, hogy az árszínvonal nö­vekedéséből a lakosságra ju­tó terhek ne haladják meg a népgazdasági tervben elő­irányzottat. Hatékonyabban működjenek együtt az ár­képzés szabályainak fegyel­mezett megtartásában és megtartatásában, ezzel is megalapozva gazdaságpoliti­kai céljaink megvalósítását. A felhívást pénteken, az építők székházában rende­zed tanácskozáson tették közzé. A megbeszélésen az állami és a társadalmi árel­lenőrzést irányító szerveze­tek képviselői vettek részt. Fahn Péter, a SZOT köz­gazdasági és életszínvonal­polit'kai osztályának helyet­tes vezetője kiemelte, hogy a társadalom számára első­ri ndii pciiukai és gazdasági lérdessé válik az árszínvo­nal alakulásának folyamatos ellenórzcse, kézbentartása, mert az árszabályozás a kö­vei kező években nagymér­tékben liberalizálódik. Az árellenőrzések fokozását szükségessé teszi az is, hogy az 1988. évi népgazdasági toiv az eddigi évek árválto­zásait lényegesen meghaladó, evi 15 százalékos árnöveke­déssel számol. A dolgozók üctszíni rnalának véd?.me, t g::dasági reformfolyam a­tok lia ásos irányítása agy­aram megköveteli, högj a Kábelek Szegedről A Magyar Kábelművek szegedi gyára a telefon-ká­belgyártás beindulása óta az idén ad át a postának legnagyobb mennyiségben telefonkábelt. Képein­ken a vazelintöltésű tele­fonkábelgyártás néhány mozzanatát örökítette meg fotóriporterünk, Schmidt Andrea. szakszer vezetek jövó é'#: gazdasági feladatai között az áregyeztetés és az árellenör­zcs — általában az ármun­ka — kiemelt szerepet kap­jon. Ezért a SZOT akció­programot indít az árak ala­kulásának folyamatos figye­lemmel kísérésére, az áral­kalmazás és az árképzés ed­digieknél szélesebb körű, s alaposabb ellenőrzésére. A lakosság attól tart, hogy jövőre az árak a tervezett­re! is nagyobb mérték •-<'> emelkednek — mondta. En­nek fennáll a veszélye, mert valóságos piaci viszonyok hiányában a vállalatok ed­dig is érvényesíteni tudták indokolatlan áremelési tö­rekvéseiket, s várható, hogy a gazdálkodó szervezetek egy része a munka haté­konyságának javítása helyett ezután is az árak emelésé­vel kíván jövedelmet szerez­ni. Ezért a szakszervezetek véleménye szerint az árak alakulásának kézben­tartása komplex gazdaság­irányítási intézkedéseket igényel, s az árnövekedés fé­ken tartásának fontos eszkö­ze a valós piaci verseny ki­bontakoztatása, a piaci sza­balyok kidolgozása, és azok betartásának felügyelete. Ugyanakkor a szakszerveze­tek is erősitik árellenőrzési tevékenységüket, s a jövőben már nemcsak a boltokban, a szo'gáltatások területén vizs­gálják majd az árelöírások betartását, hanem a terme­lői, árak alakulását is folya­matosan figyelemmel kísé­lik Az adóreformhoz kap­csolódó januári árrendezé­sek végrehajtását az Orszá­gos Arhivatal is vizsgálja majd. A jövő évi árváltozások je­lentősen átrendezik a fo­gyasztói árarányokat, meg­\ áltoztatják fogyasztási szo­kásainkat. Nagymérétkben nő azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak- az ára, amelyeket mindennap igény­be vesz a lakosság. Ez az át­lagosnál is jobban terheli majd az alacsony jövedel­műeket, a nagycsaládosokat és a nyugdijasokat. Ezért a szakszervezetek társadalmi aktivistái kiemelten vizsgál­ják majd, hogy ezeknél az árucikkeknél a rendelkezé­seknek megfelelően törté­nik-e az árforma érvényesí­tése. Ezen túlmenően arról is folyamatosan tájékozód­nak, hogy milyen az ellátás a hatósági áras termékekből, hogyan alakul minőségük. Az akcióprogram megvita­tása során többen hangsú­lyozták, hogy ezek a felada­tok csak jól képzett, áz ár­szakértői tevékenységben jártas szakszervezeti akti­visták közreműködésével UJ^UJ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. óvíoíyam, 299. szám 1987. december 19., szombat Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Több olaj és földgáz Teljesítette idei termelési tervét a Kőolaj- és Föld­gázbányászati Vállalat kiskunsági üzeme. Péntekig fel­színre hozták az 1987-re előirányzott 158 ezer tonna kő­olajat, s ezt az esztendő hátralevő napjaiban még 2 ezer tonnával toldják meg. Földgázból az év végéig egymilli­árd köbmétert termelnek ki. legalább 80—40 millió köb­méterrel többet a tervezettnél. Mindezt úgy érték el, hogy a termelési költségek nem lépték túl az előirányzatot. (MTI) oldhatók meg. Az értekezleten kihirdet­ték a társadalmi ellenőrzés hatékonyságának növelésére, a szakszervezetek budapesti és megyei tanácsai körében indított idei pályázat ered­ményeit is. Az első díjat a Szakszervezetek Győr-Sop­ron Megyei Tanácsa nyerte el, (MTI) Medikémia: kisszövetkezet ülést tartott Féken tartani

Next

/
Thumbnails
Contents