Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-18 / 298. szám

3 Pcntek, 1987. december 18. Befejeződött ez Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) szággyűlés ütései között a Parlament jogkörét az El­nöki Tanács gyakorolja, az alkotmányt azonban nem változtathatja meg, és nem alkothat jogszabályt olyan tárgykörben, amelynek sza­bályozása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság írásos je­lentésében előterjesztett, a jogalkotásról szóló törvény­javaslathoz megfogalmazott módosító javaslatot az Or­szággyűlés ugyancsak egy­hangú szavazással elfogad­ta. Ezután a jogalkotásról szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és a már meg­szavazott módosításokkal részleteiben — egy tartóz­kodás mellett — elfogadta az Országgyűlés. A Parlament ezt követő­en az 1960 előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről -szóló törvényjavaslatról sza­vazott, s azt egyhangúlag el­fogadta. A napirend szerint ezután az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnökének beszámolója következett az állam egy­házpolitikájáról, a hivatal munkájáról. Az elnökló Cservenka Ferencné üdvö­zölte az egyházak megjelent vezető személyiségeit, akik jelenlétükkel megtisztelték a tanácskozást. Miklós Imre beszámolója Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke mindenekelőtt kiemelte: hivatalunk — amelyet az 1951. évi I. tör­vénnyel hoztak létre — fennállása óta először tesz jelentést az Országgyűlés­nek. Üdvözölte, hogy e tár­sadalmi jelentőségű témát az Országgyűlés napirendre tűzte, majd rámutatott: a mai magyar társadalmi va­lóság egyik fontos jellem­zője, hogy immár hosszú idő óta megnyugtatóan rende­zett az állam, valamint az egyházak és vallásfelekeze­tek kapcsolata. A párbeszéd, az alkotó együttműködés olyan időszakát éljük, ami­kor a figyelem a nép javára végzett közös munkára és összefogásra irányul. A jelenlegi kedvező hely­zet több évtizedes küzdel­mekkel, útkereséssel teli fej­lődés eredménye, amely a szembenállástól a szocializ­mus építésében vállalt fele­lősségig, a haza javára vég­zett közös munkáig veze­tett. Vázolta az új alapokra helyezett szövetségi politi­kát, amelyet a Magyar Szo­cialista Munkáspárt alakí­tott k1 abból a felismerés­ből kiindulva, hogy a szo­cialista társadalom ered­ményes építésének feltétele a különböző világnézetű em­berek összefogása és politi­kai szövetsége. Mint mon­dotta: e politika az állam­polgárok számára az egyen­jogúság teljes elismerését és mindenfajta megkülönbözte­tés megszüntetését jelentet­te. Lehetővé vált, hogy a vallásos emberek lelkiisme­reti konfliktusok nélkül, egyenrangú állampolgárként vegyenek részt a szocializ­mus építésében. Államunk tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját, ugyanakkor közös érdekünk, hogy olyan személyek ke­rüljenek az egyházak ve­zető tisztségeibe, akik egy­ben közös hazánk állami törvényeit betartják, és az arra való buzdítást is köte­lességüknek tartják. Ezért szükséges egyes egyházi ál­lások betöltéséhez előzetes állami hozzájárulás. Az egy­házak papjai, a világi és egyházi vezetők beiktatásuk alkalmával állampolgári es­küt tesznek. Az egyházak képviselői számára is nyitottak a tár­sadalmi és politikai köz­életünk fórumai. Választott tisztségeket viselnek az Or­szággyűlésben, az Elnöki Ta­nácsban, a helyi és megyei tanácsokban, a Hazafias Népfront országos és helyi szervezeteiben, a békemoz­galomban. Az állami és tár­sadalmi testületek munká­jában — választóik bizal­mából — a felekezetek pap­ságának mintegy egyötöde vesz részt. Rendszeresek a társadalmi szervezetek és az egyházak vezetőinek kon­zultációi. A békéért és a biztonsá­gért folyó küzdelem kezdet­től fogva a politikai együtt­működés egyik legfontosabb területe. Az Országos Béke­tanács keretében működő Katolikus Papi Békebizott­ság, továbbá az Opus Pa­cis — a Püspöki Kar béke­műve — illetve a protestáns és kisegyházakat, az izraeli­ta felekezetet képviselő Egy­házközi Békebizottság te­vékeny részt vállalnak a ha­zai és a nemzetközi béke­mozgalom céljainak megva­lósításában. A hazai egyházak aktív szerepet játszanak a ma­gyar szolidaritási mozgalom­ban. Adományaikat eljut­tatják a világ számos tér­ségébe az arra rászorulók­nak. A magyarországi egyházak hitelveik alapján minden hazai és nemzetközi fóru­mon fellépnek a béke, a le­szerelés, a társadalmi igaz­ságosság, a népek közötti bi­zalom erősítése, a párbe­széd és az együttműködés mellett. Az elmúlt időszak­ban több nemzetközi egy­házi szervezet Magyarorszá­gon tartotta rendezvényeit. Miklós Imre beszámolt az egyházak szociális tevékeny­ségéről, amely jól kapcsoló­dik a kormány és a társa­dalmi mozgalmak szociális gondoskodási rendszeréhez. Elmondta: az egyházak részt vállalnak az egészségmegőr­zés nemzeti programjának megvalósításából, és aktív szerepet játszanak a testi és szellemi fogyatékosok és a rászoruló idős emberek fel­karolásában. Államunk er­kölcsi és pénzügyi Segítsé­get nyújt az egyházak szo­ciális intézményeinek fenn­tartásához, korszerűsítésé­hez, gondozási költségeihez, az ápoló személyzet szakmai felkészítéséhez. Támogatja az egyházak törekvését az alko­holisták és a veszélyeztetett fiatalok társadalmi beillesz­kedését segítő új formák be­vezetésében. Ezért is járult hozzá több új egyházi szo­ciális otthon létesítéséhez, és a katolikus egyház szociális tevékenységét segítő, új női szerzetesrend felállításához. — A nemzeti értékké nyil­vánított műemlékek egy­harmad része az egyházak tulajdonát képezi. Ezek megőrzése közös érdekünk és feladatunk. Az elmúlt évek­ben a szorító gazdasági kö­Kádár János találkozója egyházi személyiségekkel Az Országgyűlés téli ülésszaka tanácskozásának szünetében Sarlós István, a Parlament elnöke fogadta és- üdvözölte az Állami Egyházügyi Hivatal egyházpo­litikánkról, a hivatal munkájáról szóló beszámolójá­nak tárgyalásán megjelent egyházi személyiségeket, a törvényhozó testületbe megválasztott egyházi kép­viselőket. A találkozón részt vett Kádár János, az MSZMP főtitkára; Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, valamint Miklós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal elnöke. rülmények ellenére az állam és az egyházak közös erő­feszítésével sok műemlék templom és egyházi épület újulhatott meg. Egyházpolitikai helyzetünk értékeléséhez hozzá tarto­zik, hogy szóljunk azokról is, akiknek nem tetszik az, hogy az egyházak megtalál­ták helyüket a szocializmus­ban. Egyes személyek, ki­sebb szakadár csoportok az eddig bejárt úttal nem tud­nak és nem is akarnak azo­nosulni. Azon mesterkednek, hogy a fejlődés irányát meg­változtassák. Miközben a szocialista államot támad­ják, attól sem riadnak visz­sza, hogy saját egyházaik vezetőit is lejárassák. Való­jában kárt okoznak a ma­gyar nemzetnek, a szocialis­ta társadalmi renddel, szö­vetségi politikánkkal fordul­nak szembe. A magyarországi egyhá­zak vezetői, az egyházak központjai, köztük a Vati­kán is az állami törvények betartására buzdítanak. Munkánk során kellő figyel­met fordítunk az említett negatív jelenségekre, de a jövőben sem kívánunk részt venni az egyházak belső vi­táiban. Az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke kitért arra is, hogy az állam az egyházak személyi és dologi kiadásai­nak fedezéséhez évi 75 mil­lió forint összegű rendszeres pénzügyi támogatást nyújt. Az államsegélyek folyósítá­sára vonatkozó megállapo­dások hatálya 1968 végén le­járt. Kormányunk azonban az egyházak kérésére úgy döntött, hogy az államse­gélyt változatlan összegben 1990-ig tovább folyósítja — mondotta Miklós Imre ál­lamtitkár. Az államtitkári beszámo­lóhoz hozzászólt Kürti László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 2. vk), Bak István (Bács­Kiskun m., 7. vk ), Szakács József (országos lista), Kiss Józsefné (Veszprém m., >3. vk ), Berecz János (Szabolcs­Szatmár m., 6. vk), Bíró Imre (országos lista), Szentágothai János (orszá­gos lista), Schőner Alfréd (országos lista), Nagy Gyula (országos lista), Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemp­lén m., 4. vk.), Czoma Lász­ló (Zala m., 5. vk.). Miklós Imre válaszában mindenekelőtt örömmel nyugtázta, hogy egyetértés csendült ki a magyar egy­házpolitikával kapcsolatban. Megköszönte a felszólaláso­kat, amelyek kiegészítették a beszámolót, értékes gondola­tokkal járultak hozzá a to­vábbi munkához. Határozathozatal követke­zett. Az Országgyűlés az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját, va­lamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. * A határozathozatalt kö­vetően az Országgyűlés — Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga titkárának, az Országgyű­lés külügyi bizottsága elnö­kének előterjesztésében — állást foglalt a december 7. és 10. között megtartott wa­shingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolat­ban. (Az állásfoglalást kü­lön ismertetjük.) Á szovjet—amerikai csúcstalálkozóról Állásfoglalás „A Magyar Országgyűlés nagyra érté­keli a .washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeit. Történelmi jelentőségűnek tartja, hogy közös elhatá­rozással első ízben szerelik le és semmisí­tik meg a nukleáris fegyverek két kategó­riáját. Úgy ítéli meg, hogy a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról aláirt egyezmény, vala­mint a hadászati támadófegyverek radi­kális csökkentésére vonatkozó elvi meg­állapodás rendkívül fontos lépés a lesze­reléshez, a tartós biztonság megteremté­séhez vezető úton. A csúcstalálkozón elért megállapodások reményt keltenek, hogy az emberiség vég­leg megszabadulhat az atomfegyverek fe­nyegetésétől. A közösen kimunkált dön­tések egyben jobb lehetőséget teremtenek a Varsói Szerződés és a NATO hagyomá­nyos fegyverzetének és más tömegpusztító eszközeinek, fegyveres erőinek jelentős csökkentéséhez. A szovjet—amerikai kap­csolatokban új- fejezetet nyitó washing­toni találkozó, a két nagyhatalom közötti partneri viszony és együttműködés kibon­takozása elősegíti a konstruktív párbeszé­det, a kelet—nyugati kapcsolatok általá­nos fejlődését. Az Országgyűlés — a ma­gyar közvélemény nevében is — öröm­mel üdvözli ós támogatja a szovjet— amerikai megállapodásokat, amelyek jól szolgálják valamennyi nép alapvető ér­dekeit. Az Országgyűlés és a magyar kormány úgy értékeli, hogy az elért eredmények meggyőzően bizonyítják az új szovjet kül­politikai irányvonal, a realitásokra épülő rugalmas békekezdeményezések helyessé­gét. Kifejezi reményét, hogy a Szovjet­uniónak ós a többi szocialista országnak a másik fél érdekeivel is számoló követ­kezetes erőfeszítései a jövőben is támoga­tásra találnak az Egyesült Államok és szövetségesei realista politikai köreiben és a világ közvéleményében. A Magyar Népköztársaság továbbra is minden lehetséges módon hozzájárul a fegyverzetkorlátozás és leszerelés ügyé­hez, a háborúktól mentes világ megte­remtéséhez, a népek és államok közötti jó viszony és megértés erősítéséhez, a helsinki folyamat előrelendítéséhez, a gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatok fej­lesztéséhez. Ez felel meg a szocialista Ma­gyarország legalapvetőbb érdekeinek, ez biztosíthatja, hogy a magyar nemzet bé­kében, biztonságban építhesse jelenét és jövőjét." Ifjúsági és sport állandó bizottság tisztségviselői A nyilatkozat egyhangú elfogadását követően az el­nöklő Sarlós István emlékez­tette a képviselőket arra, hogy a szeptemberi yléssza­kon ifjúsági és sport állandó bizottság létrehozásáról dön­töttek, s indítványozta most e bizottság megalakítását, tagjainak és tisztségviselői­nek megválasztását. Az in­dítványt az Országgyűlés el­fogadta. Az Országgyűlés ifjúsági és sport állandóbizottságá­nak tinöke Géczi István (Bu­dapest. 49. vk.), titkára Pö­lösné Krizsán Ildikó (Buda­pest, 60. vk.) lett. A bizott­ság tagja lett Bödöné Rózsa Edit és Kardosné Török Ibo­lya Csongrád megyei képvi­selő is. * Ezt követően Sarlós Ist­ván bejelentette, hogy az őszi ülésszakon a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság titkára munkabizottság kiküldését javasolta az Or­szággyűlés ügyrendjének felülvizsgálatára és korsze­rűsítésére. Indítványozta a bizottság: elnöki tisztét Ko­rom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk ), az Alkotmányjo­gi Tanács elnöke töltse be. A javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Interpellációk Dobos Ferencné (Pest m., 13. vk ), a Vecsési Ferihegy Tsz üzemgazdasági osztály­vezető-helyettese a Ferihe­gyi repülőtér környékének zajvédelme tárgyában inter­pellált a közlekedési minisz­terhez. Urbán Lajos közlekedési miniszter válaszában el­mondotta. hogy a repülőtér fejlesztésének tízmilliárd fo­rintos programja a napokban fejeződött be, és megindult a forgalom az l-es felszálló­pályán, amelynek felújítása a zajártalmak mérséklését szolgálta. Kormányzati prog­ram készült a repülőtér kör­nyéke zajterhelésének mér­séklésére. A program első fázisának intézkedéseit a kormány a jövő esztendő el­ső negyedévében megtár­gyalja, és minden valószínű­ség szerint a jogos igényeket kielégítő kedvező döntést hoz, beleértve az építési ti­lalmak ésszerű mértékű fel­oldását is. Folyik az erdősá­vok telepítésének előkészíté­se is. Az igényelt cseretelkek anyagi fedezetére még ebben az évben hétmillió, 1988-ban várhatóan további 14 millió forintot biztosítanak. A választ a kepviselő nem fogadta el. Nem — mert, mint mondotta — tart a re­pülőtér zajvédelmével kap­csolatos vita, s ma már Ígé­retekkel nem tudja meg­nyugtatni választóit. Szóvá tette azt is, hogy a döntést az Állami Tervbizottság évek óta halogatja, s emiatt két­séges, hogy e gondokat való­ban gyorsan orvosolják. Az interpellációra adott választ a törvényhozó testület sem fogadta el, ezért Sarlós Ist­ván felkérte az Országgyűlés építési és közlekedési, vala­mint a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsá­gát az ügy további kivizsgá­lására. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk ), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese kér­dést intézett a volt Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez. Vas megye tizenöt termelő­szövetkezetének súlyos gond­ját osztotta meg képviselő­társaival: a Rába folyó fel­ső szakaszának szabályozása következtében a természeti környezet megváltozása je­lentős, ma már tízmillió fo­rintos nagyságrendű káro­kat okoz. Mivel a vízügyi ál­lamtitkár nem volt jelen, az új minisztertől pedig • nem válható el, hogy válaszoljon, a képviselő a kérdést kéréssé változtatta: azt kérte az új környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási tárca vezetőjétől, hogy minél előbb vizsgálja meg a panaszt. A válaszadás­ra az illetékes miniszter a legközelebbi ülésszakon tér vissza. K»rály Zoltán (Csongrád m. 5. vk ), az Országgyűlés elnökét kérdezte: miért nem jelent meg az Országgyűlés idei szeptemberi vitáját köz­readó kézikönyv, amelynek megjelentetését — vélemé­nye szerint — az Ország­gyűlés legutóbbi ülésén jó­váhagyta. Sarlós István válaszában mindenekelőtt ismételten egyetértését fejezte ki a ki­advány megjelentetésével kapcsolatban. Megjegyezte azonban: nem tartaná igaz­ságosnak és helyesnek, ha csak egy-egy kiemelt ülés­szakról adnának ki ilyen könyvet. Éppen ezért meg kell keresni annak a mód­ját, hogy minden ülésszak­ról megfelelő kézikönyvet jelentessenek meg. Ennek azonban anyagi fedezetét is elő kell teremteni. A Kos­suth Könyvkiadóval már megkezdődtek a tárgyalá­sok, hogy folyamatosan, minden ülésszakról kézi­könyvet adjanak ki. Ez a jelenlegi helyzet, a továb­bi fejleményekről tájékoz­tatja a képviselőket. — mondta Sarlós István. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Ar­hivatal elnöke Szalai Ist­vánnénak (Vas m., 1. vk ), a Lakástextil Vállalat mű­vezetőjének a költségvetés vitájában elhangzott felve­tésére reagált. A képvise­lőnő, munkahelyi kollektí­vájának véleményét tolmá­csolva kifogásolta, hogy a termékek árindexeit felso­roló miniszteri rendeletben egyedül vállalatát és a Soproni Szőnyeggyárat ne­vezték meg külön, megítélé­se szerint hátrányos meg­különböztetést alkalmazva. Az államtitkár kifejtette: a probléma mögött kizáró­lag szakmai okok rejlenek. Vannak ugyanis olyan ter­mékcsoportok, amelyek na­gyon összetettek, ilyenek például a gyapjúipari cik­kek. Ezért a termelői árren­dezés pontos végrehajtása érdekében megbontották a termelői árakat, de ez a különbségtétel még nem a vállalatokra, hanem kizáró­lag termékcsoportokra vo­natkozott. E bontás azonban nem tartalmazta a nagyke­reskedelmi árakat, azok meghatározásához további pontosításokra volt szükség. Az árindex igazságos — az egyes adók megszűnését tükröző — kialakítása miatt más-más százalékokat kel­lett meghatározni az azonos ágazatba tartozó, de külön­böző termékcsoportokat gyártó vállalatok között. Csakis ezek a tényezők, s nem szubjektív megfontolá­sok okozták a sérelmezett különbségtételt. * Ezzel véget ért az Ország­gyűlés téli ülésszaka, ame­lyen Sarlós István, Cserven­ka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt. Sarlós István a tanácsko­zást berekesztve nyugtázta, hogy az Országgyűlés befe­jezte idei eredményes, utat mutató munkáját. A jövő esztendőtől a kibontakozás megkezdését várjuk gazda­sági, politikai és kulturális területen egyaránt, s azt, hogy a törvényhozó testület tevékenysége is tovább szé­lesedik — mondotta, és min­den képviselőtársának bol­dog új esztendőt kívánt.

Next

/
Thumbnails
Contents