Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-16 / 296. szám
77. évfolyam, 296. szám 1987. december 16., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAIÍ EGYESÜLJETEK! Ruházati szövetkezet Ma megnyílik az Országgyűlés léll ülésszaka Mára összehívták a/. Országgyűlés téli ülésszakát. Az Országgyűlés 1» órára összehívott plénumán a képviselők megvitatják az 1988. évi állami költségvetésről; a jogalkotásról; az 1960 előtt kibocsátolt jogszabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatokat. Az előzetesen napirendre javasolt témák hétfőn egy újabb índitványnyal bővültek: a Minisztertanács elnöke — a kormányzati munka korszerűsítésével kapcsolatos elképzelések részeként — az Országgyűlés elé kívánja terjeszteni a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló új törvény tervezetét. Megalakult az Inlerbank Rt. Az Interinvest Külkereskedelmi Fejlesztési Hitelintézet jogutódjaként megalakult az fnteibank Bt. — jelentették be a pénzintézet képviselőt keddi, budapesti sajtótájékoztatójukon. Elmondották, hogy a 43 külkereskedelmi vállalat és a Magyar Külkereskedelmi Bank által 1981-ben létrehozott Interinvest tevékenysége sokat fejlődött, 1987ben mintegy kétmilliárd forint beruházást finanszírozott a pénzintézet. Javuló gazdálkodás az iparban Az év eddig eltelt tizenegy hónapjában a jelentős erőfeszítések hatására kedvező változások tapasztalhatók az ipari termeléstjen és az értékesítésben. Az ipar teljesítménye több területen eléri, illetve meghaladja a népgazxlasági tervben előirányzottat. Az Ipari Minisztérium gyorsjelentése szerint decemberig a termelés 3.7 százalékkal nőtt az egész évben tervezett 2 százalék helyett, s ezzel a nyolcvanas évek eddigi legdinamikusabb termelésbővítését érte el a népgazdaságnak ez az ágazata. Bár a decemberi ünnepek miatt a növekedés dinamikája fékeződik, azzal számolnak, hogy az éves termelésbővülés összességében is meghaladja majd a 3 százalékot. Az egyes alágazatok közül különösen a vegyipari termékek gyártása növekedett jelentős ütemben, 7.3 százalékkal, de az átlagnál nagyobb volt a fejlődés a villamosenergiaiparban, a gépgyártásban és a könnyűiparban is. Az iparban előállított löbblettermékeket a vállalatok nagyrészt exportálták. A szocialista piacra irányuló kivitel az importtal összhangban, annál valamivel nagyobb mértékben, 1,6 százalékkal nőtt. A szocialista országokból származó ipari behozatal nem bővült az egy évvel korábbihoz, képest. Az ágazat konvertibilis kivitele számottevően nőtt, eddig 14,7 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A bővülés tervezett mértéke 5,7 I Tizenegy hónap [ mérlege százalék volt. Jórészt a könnyűipari, a vegyipari c.x a kohászali üzemek érlek el kiemelkedő exporteredményeket tizenegy hónap alatt. Az exportkinálatban a közlekedési eszközök, a híradás- es vákuumtechnikai cikkek, a gumiipari termékek és a gyógyszerek domináltak, de többet szállítottak külföldre a vállalatok bútorokból, gyapjú ruházati termékekből és rövidárukból is. Az év végi szállításokkal együtt az ipar konvertibilis exportja előreláthatóan eléri majd a 3 milliárd dollárt. A tőkés import több mint 7 százalékkal bővült, öszszességeben javult, mégpedig mintegy 100 millió dollárral az ipar konvertibilis elszámolású külkereskedelmi egyensúlyi helyzete, ám a mérleg még mindig passzív. A belföldi iparcikkellátas az ev során általában kiegyensúlyozott volt,' az ipar 3 "százalékkal szállított több fogyasztási cikket a kereskedelemnek, mint 1986-ban. Az idén az ipar jövedelemtermelő képessége is javult, a színvonalasabb vállalati gazdálkodáson kívül ebben szerepet játszott az is, hogy jelentős eredmények születtek az anyag- és energiatakarékosság terén. Az energiafel h aszná 1 ás pé Idá u 1 az ipari termelés . bővülése ellenére 3 százalékkal mérséklődött. Az is jó ercsimén y, hogy a termelékenység csaknem 6 százalékkal javult egy év alatt, pedig a létszámcsökkenés a tervezettnél erőteljesebb volt. (MTI) IIIJLL A HÓ, ÉS HÓ/JK... Ügy tűnik, évről évre havasabb teleket kapunk. Végül is, éppen ideje: a fehér tél nemcsak szebb, de hasznosabb is, mint a fekete. Kevésbé boldog halandók azonban, akik közlekedni kénytelenek, mindebből nem sokat éleznek. Nagy lászló felvételén éppen gimnazisták tisztítják meg a járdát. fitszabott elképzelések Alapos leckét kap jövőre a ruha- és konfekcióipar. Termelői arait radikálisan csökkentenie kell. A kieső 4—10 százalékos bevétel sok helyütt kérdésessé teszi, lesz-e haszon, lesz-e nyereség jövőre is? Ha a konfekcionáló vállalatok nem tudják gyorsan csökkenteni költségeiket, könnyen veszteségessé válhatnak. Minden forint, minden fillér felértékelődik. A Szegedi Ruházati Szövetkezet a tavalyi szép esztendő után, az idén kicsit gyengébb évzárásra számithat. Miért? — Több partnerünk is tartozott komoly összegekkel. Végül csak most jutottunk bírósági „lépcsőmászás" után a pénzünkhöz — kezdi a beszélgetést Bors Győző elnök. — Kénytelenek voltunk hitelgazdálkodást folytatni az idén, s ez közel 5 milliós kamattal csökkenti a mostani eredményt. — A reszteséget azért sikerül elkerülni? — Ott még nem tartunk. Az idén is 12—15 milliós nyereségre számítunk, 220 millió forintos árbevétel mellett. A felsőruhákat, divatárut és sportruházati termékeket gyártó szövetkezetnek jövőre elképzeléseit is át kell szabnia. A termékek jelentős részét eddig a gyermekruházat adta. De mi lesz ezután, amikor az ártámogatások leépítése miatt, jelentősen megugrik az apróságok ruhaköltsége is? — A fizetőképes kereslet amúgy is csökken idehaza. Az életszínvonal visszaesése miatt várhatóan kevesebben keresik majd a termékeinket. Ezért igyekszünk tovább növelni a tőkés exportot. — Van vevő a termékekre? — Bőven Már az egész évi rendelés a birtokunkban van. A gond csak az, hogy mennyire tudjuk csökkenteni a költségeinket, hogy ne legyen ráfizetéses az export. A világpiac ugyanis nem íST meri el, hogy nálunk az alapanyagárak lassan a „csillagos égig" emelkednek. Sokszor idehaza a szövet többe kerül, mint a behozott kész ruha. Igaz. az árstop csak január elsejétől lép érvénybe, s március végéig tart. Előtte és utána sokkal szabadabban alakíthatják az árakat. Az alapanyag-szállítók már novemberben éltek is a lehetőséggel. Üj anyag, rrtás fantázianév, s mindjárt akad engedély is az árak emelésére. Ebből aztán könnyebben lehet majd januárban engedni egy kicsit, hiszen ők így is a pénzüknél maradnak. — Nem lehet, hogy igyekeznek ezt majd továbbhárítani a fogyasztóra? — Nem. Az a tapasztalatunk, hogy a piac a magasabb árakat nem fogadja be. Jövőre még érzékenyebbek lesznek a vásárlók. — Néhány telephelyüket is áruba bocsátották mostanában. Ezzel is a költségeket szerelnék csökkenteni? — Igen. Eladtuk a Francia utcai telepünket. Most számoljuk fel a Rákóczi utcai tanműhelyt, a Szél utcai üzemünket, és egy mórahalmi telephelyet is értékesítünk. Visszavonulunk a központi telephelyünkre. — Meddig lehet összehúzni a nadrágszíjat? — Elég sokáig. Hamarabb kellett volna, de a gazdasági környezet csak most kényszeri tette ki ezt a lépést. — Van egy saját üzletük is. Hol becsukják, hol meg kinyitják. — Először a Centrum Áruház bérelte a helyiséget. Ezt felmondtuk, majd mi nyitottunk benne üzletet. Decemberben pedig ismét bezárjuk. — Nem látnak üzletet az üzletben? — Tévedtünk. Eleinte jól alakult a forgalom, aztán rohamosan csökkent. Jövőre már egyáltalán nem érné meg. Amikor megnyitottuk, még nem tudhattunk az új árindexekről, a bruttósításról. és sok más is homályos volt még ... Szőrme- és irhaszalagot állítunk be a bolt helyére. Három-négy milliós nyeieségre számítunk ebből. A közel négyszázas kollektíva véleménye, hogy a költségeket mindenáron csökkenteniük, kell, ha el akarják kerülni, hogy veszteségbe forduljon át a nyereség. A termékszerkezet folyamatos megújításával nincs is gond. A divat és a piac olyan tempót diktál, hogy lehetetlen lemaradni. Probléma csak akkor adódik, ha nem sikerül jó célgépeket beszerezni a munkához. Ha nincs rá pénz, marad a másik megoldás, több munkával, nagyobb energiabefektetéssel pótolni a technikát. Ez viszont költséges, nincs az a vevő, aki hajlandó lenne kifizetni a többletráfordítást. — Formaváltásra ' nem gondoltak? — De, igen. Megfordult a fejünkben, hogy jó lenne kisszövetkezetté átalakulni. Aztán számoltunk. Kiderült, nem lenne jobb úgy sem a pozíciónk. Van viszont három szakcsoportunk, őket kisszövetkezetté alakítjuk, és bérmunkával kötjük jövőre magunkhoz. Ez nekik is, nekünk is előnyösebb. Ha nem tennénk így, akkor 20 százalékkal nőne az adóterhünk, ezt már nem tudnánk kigazdálkodni. Nem azt mondom, hogy nem tartunk a jövőtől, de eddig mindig sikerrel megbirkóztunk a gondokkal. Bízunk benne, hogy jövőre is talpon tudunk maradni. Ha az ember nem bízik a saját munkájában, akkor gond van. De mi inkább cselekedni szeretünk, mint beszélni. Szóvirágokból rem lesz ruha. R. G. 3ogásztanács!cozás A Magyar Jogász Szövetségnél kedden választmány ülést tartottak, amelyen Nagy László, a szövetség főtitkára beterjesztette az elnökség 1987. évi munkájáról szóló beszámolót. Az MJSZ választmányi ülésén ezután az elnöklő Antalffy György átnyújtotta a szövetség áltól 1987-ben alapított legmagasabb kitüntetést, a Saalay László Emlékérmet Fonyó Gyulának, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettesének.