Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-16 / 296. szám

77. évfolyam, 296. szám 1987. december 16., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAIÍ EGYESÜLJETEK! Ruházati szövetkezet Ma megnyílik az Országgyűlés léll ülésszaka Mára összehívták a/. Or­szággyűlés téli ülésszakát. Az Országgyűlés 1» órára összehívott plénumán a kép­viselők megvitatják az 1988. évi állami költségvetésről; a jogalkotásról; az 1960 előtt kibocsátolt jogszabályok rendezéséről szóló törvény­javaslatokat. Az előzetesen napirendre javasolt témák hétfőn egy újabb índitvány­nyal bővültek: a Miniszter­tanács elnöke — a kormány­zati munka korszerűsítésé­vel kapcsolatos elképzelések részeként — az Országgyű­lés elé kívánja terjeszteni a Magyar Népköztársaság mi­nisztériumainak felsorolásá­ról szóló új törvény terveze­tét. Megalakult az Inlerbank Rt. Az Interinvest Külkeres­kedelmi Fejlesztési Hitelin­tézet jogutódjaként megala­kult az fnteibank Bt. — jelentették be a pénzintézet képviselőt keddi, budapesti sajtótájékoztatójukon. Elmondották, hogy a 43 külkereskedelmi vállalat és a Magyar Külkereskedelmi Bank által 1981-ben létre­hozott Interinvest tevékeny­sége sokat fejlődött, 1987­ben mintegy kétmilliárd fo­rint beruházást finanszíro­zott a pénzintézet. Javuló gazdálkodás az iparban Az év eddig eltelt tizenegy hónapjában a jelentős erőfe­szítések hatására kedvező változások tapasztalhatók az ipari termeléstjen és az érté­kesítésben. Az ipar teljesít­ménye több területen eléri, illetve meghaladja a nép­gazxlasági tervben előirány­zottat. Az Ipari Minisztérium gyorsjelentése szerint de­cemberig a termelés 3.7 szá­zalékkal nőtt az egész év­ben tervezett 2 százalék he­lyett, s ezzel a nyolcvanas évek eddigi legdinamiku­sabb termelésbővítését érte el a népgazdaságnak ez az ágazata. Bár a decemberi ünnepek miatt a növekedés dinamikája fékeződik, azzal számolnak, hogy az éves termelésbővülés összességé­ben is meghaladja majd a 3 százalékot. Az egyes al­ágazatok közül különösen a vegyipari termékek gyártása növekedett jelentős ütem­ben, 7.3 százalékkal, de az átlagnál nagyobb volt a fej­lődés a villamosenergia­iparban, a gépgyártásban és a könnyűiparban is. Az iparban előállított löbblettermékeket a vállala­tok nagyrészt exportálták. A szocialista piacra irányuló kivitel az importtal össz­hangban, annál valamivel nagyobb mértékben, 1,6 szá­zalékkal nőtt. A szocialista országokból származó ipari behozatal nem bővült az egy évvel korábbihoz, képest. Az ágazat konvertibilis kivitele számottevően nőtt, eddig 14,7 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A bő­vülés tervezett mértéke 5,7 I Tizenegy hónap [ mérlege százalék volt. Jórészt a könnyűipari, a vegyipari c.x a kohászali üzemek érlek el kiemelkedő exportered­ményeket tizenegy hónap alatt. Az exportkinálatban a közlekedési eszközök, a híradás- es vákuumtechni­kai cikkek, a gumiipari ter­mékek és a gyógyszerek do­mináltak, de többet szállí­tottak külföldre a vállalatok bútorokból, gyapjú ruházati termékekből és rövidárukból is. Az év végi szállításokkal együtt az ipar konvertibilis exportja előreláthatóan eléri majd a 3 milliárd dollárt. A tőkés import több mint 7 százalékkal bővült, ösz­szességeben javult, mégpe­dig mintegy 100 millió dol­lárral az ipar konvertibilis elszámolású külkereskedelmi egyensúlyi helyzete, ám a mérleg még mindig passzív. A belföldi iparcikkellátas az ev során általában ki­egyensúlyozott volt,' az ipar 3 "százalékkal szállított több fogyasztási cikket a keres­kedelemnek, mint 1986-ban. Az idén az ipar jövede­lemtermelő képessége is ja­vult, a színvonalasabb vál­lalati gazdálkodáson kívül ebben szerepet játszott az is, hogy jelentős eredmények születtek az anyag- és ener­giatakarékosság terén. Az energiafel h aszná 1 ás pé Idá u 1 az ipari termelés . bővülése ellenére 3 százalékkal mér­séklődött. Az is jó ercsi­mén y, hogy a termelékeny­ség csaknem 6 százalékkal javult egy év alatt, pedig a létszámcsökkenés a terve­zettnél erőteljesebb volt. (MTI) IIIJLL A HÓ, ÉS HÓ/JK... Ügy tűnik, évről évre havasabb teleket kapunk. Végül is, éppen ideje: a fehér tél nemcsak szebb, de hasznosabb is, mint a fekete. Kevésbé boldog halandók azonban, akik közlekedni kénytelenek, mindebből nem sokat élez­nek. Nagy lászló felvételén éppen gim­nazisták tisztítják meg a járdát. fitszabott elképzelések Alapos leckét kap jövőre a ruha- és konfekcióipar. Ter­melői arait radikálisan csök­kentenie kell. A kieső 4—10 százalékos bevétel sok he­lyütt kérdésessé teszi, lesz-e haszon, lesz-e nyereség jö­vőre is? Ha a konfekcionáló vállalatok nem tudják gyor­san csökkenteni költségeiket, könnyen veszteségessé vál­hatnak. Minden forint, min­den fillér felértékelődik. A Szegedi Ruházati Szövetke­zet a tavalyi szép esztendő után, az idén kicsit gyen­gébb évzárásra számithat. Miért? — Több partnerünk is tar­tozott komoly összegekkel. Végül csak most jutottunk bírósági „lépcsőmászás" után a pénzünkhöz — kezdi a beszélgetést Bors Győző elnök. — Kénytelenek vol­tunk hitelgazdálkodást foly­tatni az idén, s ez közel 5 milliós kamattal csökkenti a mostani eredményt. — A reszteséget azért si­kerül elkerülni? — Ott még nem tartunk. Az idén is 12—15 milliós nyereségre számítunk, 220 millió forintos árbevétel mellett. A felsőruhákat, divatárut és sportruházati termékeket gyártó szövetkezetnek jövőre elképzeléseit is át kell szab­nia. A termékek jelentős ré­szét eddig a gyermekruházat adta. De mi lesz ezután, ami­kor az ártámogatások leépí­tése miatt, jelentősen meg­ugrik az apróságok ruhakölt­sége is? — A fizetőképes kereslet amúgy is csökken idehaza. Az életszínvonal visszaesése miatt várhatóan kevesebben keresik majd a termékein­ket. Ezért igyekszünk tovább növelni a tőkés exportot. — Van vevő a termékek­re? — Bőven Már az egész évi rendelés a birtokunkban van. A gond csak az, hogy mennyire tudjuk csökkente­ni a költségeinket, hogy ne legyen ráfizetéses az export. A világpiac ugyanis nem íST meri el, hogy nálunk az alapanyagárak lassan a „csillagos égig" emelkednek. Sokszor idehaza a szövet többe kerül, mint a beho­zott kész ruha. Igaz. az árstop csak janu­ár elsejétől lép érvénybe, s március végéig tart. Előtte és utána sokkal szabadabban alakíthatják az árakat. Az alapanyag-szállítók már no­vemberben éltek is a lehető­séggel. Üj anyag, rrtás fantá­zianév, s mindjárt akad en­gedély is az árak emelésére. Ebből aztán könnyebben le­het majd januárban engedni egy kicsit, hiszen ők így is a pénzüknél maradnak. — Nem lehet, hogy igye­keznek ezt majd továbbhá­rítani a fogyasztóra? — Nem. Az a tapasztala­tunk, hogy a piac a maga­sabb árakat nem fogadja be. Jövőre még érzékenyebbek lesznek a vásárlók. — Néhány telephelyüket is áruba bocsátották mosta­nában. Ezzel is a költsége­ket szerelnék csökkenteni? — Igen. Eladtuk a Fran­cia utcai telepünket. Most számoljuk fel a Rákóczi ut­cai tanműhelyt, a Szél utcai üzemünket, és egy mórahal­mi telephelyet is értékesí­tünk. Visszavonulunk a köz­ponti telephelyünkre. — Meddig lehet összehúz­ni a nadrágszíjat? — Elég sokáig. Hamarabb kellett volna, de a gazdasági környezet csak most kény­szeri tette ki ezt a lépést. — Van egy saját üzletük is. Hol becsukják, hol meg kinyitják. — Először a Centrum Áruház bérelte a helyiséget. Ezt felmondtuk, majd mi nyitottunk benne üzletet. Decemberben pedig ismét bezárjuk. — Nem látnak üzletet az üzletben? — Tévedtünk. Eleinte jól alakult a forgalom, aztán ro­hamosan csökkent. Jövőre már egyáltalán nem érné meg. Amikor megnyitottuk, még nem tudhattunk az új árindexekről, a bruttósítás­ról. és sok más is homályos volt még ... Szőrme- és ir­haszalagot állítunk be a bolt helyére. Három-négy milliós nyeieségre számítunk ebből. A közel négyszázas kollek­tíva véleménye, hogy a költ­ségeket mindenáron csök­kenteniük, kell, ha el akar­ják kerülni, hogy veszteség­be forduljon át a nyereség. A termékszerkezet folyama­tos megújításával nincs is gond. A divat és a piac olyan tempót diktál, hogy lehetet­len lemaradni. Probléma csak akkor adódik, ha nem sikerül jó célgépeket besze­rezni a munkához. Ha nincs rá pénz, marad a másik meg­oldás, több munkával, na­gyobb energiabefektetéssel pótolni a technikát. Ez vi­szont költséges, nincs az a vevő, aki hajlandó lenne ki­fizetni a többletráfordítást. — Formaváltásra ' nem gondoltak? — De, igen. Megfordult a fejünkben, hogy jó lenne kisszövetkezetté átalakulni. Aztán számoltunk. Kiderült, nem lenne jobb úgy sem a pozíciónk. Van viszont há­rom szakcsoportunk, őket kisszövetkezetté alakítjuk, és bérmunkával kötjük jövőre magunkhoz. Ez nekik is, ne­künk is előnyösebb. Ha nem tennénk így, akkor 20 szá­zalékkal nőne az adóter­hünk, ezt már nem tudnánk kigazdálkodni. Nem azt mondom, hogy nem tartunk a jövőtől, de eddig mindig sikerrel megbirkóztunk a gondokkal. Bízunk benne, hogy jövőre is talpon tudunk maradni. Ha az ember nem bízik a saját munkájában, akkor gond van. De mi in­kább cselekedni szeretünk, mint beszélni. Szóvirágokból rem lesz ruha. R. G. 3ogásztanács!cozás A Magyar Jogász Szövetségnél kedden választmány ülést tartottak, amelyen Nagy László, a szövetség főtitkára beterjesztette az elnökség 1987. évi munkájáról szóló be­számolót. Az MJSZ választmányi ülésén ezután az elnöklő An­talffy György átnyújtotta a szövetség áltól 1987-ben ala­pított legmagasabb kitüntetést, a Saalay László Emlékér­met Fonyó Gyulának, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettesének.

Next

/
Thumbnails
Contents