Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-12 / 267. szám

Csütörtök, 1987. november 12. 3 Partvédő mű épül a Tiszán Tiszakéc.ske szomszédságában, Tiszabögnél, a folyó meredeken alámosta a medret, és egyre több kárt tett a partszakaszban. A vízügyi szakemberek most ősszel — kihasználva a Tisza alacsony vízállását — a folyókanyar közepén, a legjobban omladozó részen, 150 méter hosszan rőzseszönyegből, műanyagfóliából és úgynevezett rőzsekolbászokból olyan partvédő művet építenek, amely megállítja a további mederomlásokqt. A partvédő művet a megépítése után kőterheléssel a folyó vize alá süllyesztik, igy megvédik a további omlásoktól a medret Bélaciklodexlrin Zavartalan a termelés a Győri Szeszipari Vállalat legújabb részlegében, a ciklodextrin üzemben. A kísérleti üzemet — amely a Chinoln gyár szabadalmi eljárása alapján állítja elő a Béta ciklodextrint — ez év elején adták át. Az üzemszerű gyártás során azonban olyan kisebb technológiai hiányosságokra derült fény, amelyeket néhány kiegészitö berendezés pótlólagos beszerelésével szüntettek meg az együttműködő vállalatok. A világviszonylatban is új gyártmánycsalád ipari, méretű gyártásának kezdeti tapasztalatait az elmúlt hónapokban szerezték meg a szakemberek. Mind ez ideig hazánkon kívül ugyanis csak' Japánban foglalkoznak a molekuláris méretű kapszulák előállításával, amelyekbe bezárhatók a gyógyszerek, az aromaanyagok, a növényvédő szerek molekuláj. Közrend, közbiztonság újság a város környékén ? Ülésezett a szegedi városkörnyéki bizottság tegnap, szerdán. Előbb Papp Gyula. a bizottság elnöke ismertette a napirendet, majd Szőke Péter alezredes, a városi hogy sajnálatosan egyre több a bűnözés. Most „divatos" a járműlopás, az autófeltörés. Alapos vizsgálat eredményeként kiderült, hogy hozzávetőlegesen 30 csoport követi rendőrkapitányság vezetője el ezeket a bűncselekményeadott szóbeli kiegészítést a korábban kiadott anyaghoz, a rendőrség új épületében, a Párizsi körúton. A téma a közrend és közbiztonság helyzete Szegeden és a városkörnyéki községekben. A második napirendi pqnt az oktatási intézményekről szólt,, arról a munkáról, amelyet az új oktatási törvény szellemében végeznek. Az előadó Müller Józsefné, a városi volt, élelmezésről is. Ezt az előadást a bizottság tagjai a tanács épületében hallgatták meg. A közbiztonság mindenkit érdekel, hiszen nem mindegy hogyan sétálhatunk az utcában, miként vigyázzunk gyermekeinkre, önmagunkra. A rendőrkapitány szóbeli tájékoztatásából megtudtuk, ket. Sok tettest sikerült már elfogni. A rendőrség munkáját segítjük, ha nem hagyunk csalogató értékeket az autóinkban. A drága magnetofonok, bőrkabátok, videók csábítják a tolvajt. Sok a betöréses lopás. Fudot okoznak a rendőröknek. Az elkövetők zöme fiatalkorú. Szülök, tanárok sokat tehetnének a gyermekek kicsapongásának megakadályozásáért! Hiába a szigorú büntetés, mindinkább szaporodik az ittas vezetés. Tavalyelőtt 31en, 1986-ban 51 -en, s az idén az első félévben már 30-an vezettek alkoholos állapotban. Megtudtuk, hogy 1977 óta rablás alapos gyanúja miatt ra módon az óvodákat és az a rendőrség eredménytelenül iskolákat is kiszemelték, akik gyerekes vandalizmussal rabolnak. Emiitettem, hogy saját érdekünkben vigyázzunk tanács elnökhelyettese értékeinkre. Amiatt ismétaki beszélt a gyermek- l^m ezt, mert a szerződéses üzletek szaporodásával nőtt a felelőtlenség. Már-már nem volt érdemes kockáztatni a betörést, ugyanis a kasszában hagyott pár ezer forint nem érte meg, de űjabban az „üzletgazdák" 40 —50 ezer forintot is otthagynak, s ennyi pénz már bátorítja a tolvajt. A bolti lopások is sok gonnem fejezett be nyomozást, s az emberölés tetteseit évtizedek óta felderítik. A rablások száma csökkent: 1985ben 14, 1986-ban 11 volt, s eddig az idén 7 alkalommal fordult elő. Az úgynevezett cigánybűnözés speciális feladatot ad a bűnüldöző szerveknek. Folytatódik a cigányok bevándorlása, s így szaporodott a zsebtolvajlás, a besurranás. A bűnözés megelőzéséről is tárgyalt a városkörnyéki bizottság. A. S. Nehezen jönnek az esők A csapadék nélküli nyár ezer 800 tonnát ezer tonná- az, amelyre nem lehet pavége után az ősz is nehezen val meghaladta a felvásárlás nász. Az elnök dilemmája, szánta rá magát a „felmen- és a saját termés mennyisé- hogy mit fog minderről tő" esőkre. Szeptemberben ge. A szárazság miatt a u.--.idani a tagoknak a legés októberben a megyei csa- csuma aránya a szabvány közelebbi közgyűlésen, mar padékátlag 15 milliméter, szerintinel 9 százalékkal megoldódott. Több felől halímely csak a por „megszente- több volt, szerencsére a szo- lotta: nem kell félni tőlünk, lésére" volt elegendő. Rézig- kásosnál másfélszer nagyobb tudjuk, otthon is, így van. nált beletörődéssel mindezt fpstéktártalom ellensúlyozta Egy év nem mutat semmit, űgy is mondhatjuk« hogy ezt a kedvezőtlen helyzetet, felesleges lenne emiatt a ugyanaz a helyzet, mint ta- A két Binder-szárító folya- meggondolatlan kapkodás a valy ilyenkor. matos üzemeltetésével no- gazdálkodásban. T. Sz. I. Az őszi vetésekhez a ta- vemoer végéig befejezhető lajelőkészítést a szokásosnál a félkésztermék gyártása, több munkamüvelettel lebe- Addig is az udvaron hataltett megoldani. A kedvezőt- mas területeket foglalnak el Jet hatások eredménye, az a paprikakupacok, A tároöszi árpát megyénkben csak lás során úgy igyekeznek az előirányzott terület 95 meggátolni a minaségramszázalékán vetették el. Igen lást, hogy a legkésőbb felvontatottan halad a rozs és dolgozott tétfeleket raschel a búza vetése is. zsákokban tartják. A betakarítási munkákból Tavaly 20 vagonnyi mennyinovember elejére a szántó- seggel próbálták ki a módföldi növények kö^ül csak a szert, sikerrel. így az idén kukoricatorés maradt né- már 300 vagonnyi paprikát hány üzemben. Az eddigi tároltak zsákokban, adatokból 6,2 tonnás megyei A Zsombói. Gyümölcsös átlag valószínűsíthető. Elvi- Szakszövetkezetben a böleg a szőlőszüret sem fejező- rükön érzékelik, amit a stadott még be, hisz a terület tisztika szárazon csak igy 20 százalékán nem jártak fogalmaz: a növénytermelésmég szedők. Bizonyára még ben számottevő a visszaesés, böngészni sem volt érdemes S ez a termelt növények széezeken a táblákon. A nagy- les körére igaz. Egy valami üzemi átlag önmagáért be- kedvezett csak a betakariszél: 820 kilogramm hektá- tásban, a száraz, fagymentes ronként. ősz. Ami megtermett, abból A paprikatermés viszont nem maradt a földeken. Az a becsültnél több lett. A elmaradt hozamok, a stabiSzegedi Üj Élet Tsz szárító- lan gazdálkodónál is megüzemében a tájkörzet fű- rendítő ütéssel érnek fel. A szerpaprikájának egynegye- növénytermesztés nyeresége dét dolgozzák fel félkészter- csak fele az itt megszokottmékké. Itt a tervezett 8 nak. Egyedül a paradicsom Negyvenes állóképesség K orosztályos társaim — a negyvene- annyi eredményt, anyagi hasznot, erkölsek — beszélgetéseinkben gyakrab- esi elismerést, amennyit várnánk. S ily ban teszik fel a kérdéseket: kinek módon a középkorúak jó része — merjük van itt most jövője; s kinek milyen jö- jcimondani — krízishelyzetben van. vője van. Látszólag könnyű erre ráfelel- Nem könnyű helyzetből, de célokkalni, hogy jövője pedig annak van, akinek tettekkel indult felnőni, feszített tempójú van jövőelképzelése, célja, tenni akarása, s kitartása. Akiben meg ezek nincsenek, az olyan jövőjű lesz, hogy talán éppen „elviseli, ami ráméretett",, nehezen vészeli munkával elért valamit, elérkezett valahová, ahol most úgy erzi — megreked. A szakmáján, a családján, a lakóterületén — s- számos más, az életet beat a problémás élethelyzetet, gondjai job- f oly ásol ó tényezőn — nem tud változtatni; ban megviselik, megtörik testben és lélekben. Mert ha nincs célja, nincs, ami erőt adjon rieki ahhoz, hogy megküzdjön a sokasodó bajokkal, nem tud tenni ellenük, s veszélybe kerül. Hiszen a céltalanság életveszély. Akinek nincs célja, S annak eléréséhez tettvágya és ereje, annak és képtelen eleget tenni a mind nagyobb követelményeknek. Munkahelyen, családban, anyagi viszonyaiban függőségi helyzetben van. S a sokféle függőség azt sugallja, hogy nincs is már másféle lehetősége, nincs perspektívája. Egyre inkább kiábrándul mindabból, amiben él, s nagyobb az életkockázata. S egyre in- ami függésre rá nagyobb „hajtásra" kénykább úgy látszik, hogy manapság nálunk szeríti. Rosszkedvűen, céltalanul kezdi ez a negyvenes korosztálynál növekszik: szemlélni a világot, s egyre kevésbé érzéök a — társadalomkutatók által igen ta- keli e közben a változtatási lehetőségeket, laló névvel jellemzett — „kockáztatott kisebb rá kisebb lesz megújulási keszsékorúak". ge. A pesszimistábbakat már szinte semMert például a 31-40 évesek közül a mi "se ambicionálja. Ha perspektívátlan legrosszabb anyagi helyzetben levőknek életszemléletükért vitába szállunk velük, a közel 40 százaléka beteg, a legjobb anyagiakkal rendelkezőknek is mintegy 20 szá-; zaléka. Sok. S ha ehhez még hozzá veszszük a statisztikák áltál nem jegyzett, r.em „fizikai állapotukban" betegeket, a személyiségükben sérülteket, akkor még több azoknak a száma, kik negyvenes mostani öregek sorsával kontráznak, illetve, monoton vagy lebecsült munkájuk lélekölő, s egyre kevesebb anyagi hasznot hozó voltával. A kevésbé borúlátóak isi egyre többet azon tépelődnek eddigi életútjuk elemzésekor, hogy „mit adtam bele, s mit kaptam érte". A viszonyítási éveikre itt és most, úgymond, nem elég eredménye többnyire nem pozitiv. S kész állóképesek: hiába kellene, nem tudnak többet felvállalni. Még akkor sem, ha többségük azért még tudja, érzi, hogy többet kellene, több hárul rá, s többet várnak el tőle. ^ De lehet-e, s ha igen, akkor mennyi „többletet" lehet még elvárni tőlük? Milyenek is a mi mai negyveneseink? Mia kiegyensúlyozatlanság alapja. Jön az önemésztés, az akarati, érzelmi elsivárulás, a szeszszagú, gyógyszerízű vagy más primer élvezeteket hajszoló „önvédelem", az ön puszii lás. Cél, tenni akarás, sikerélmény helyett. Mert az életúton egyre több negyvenes nem érzi a ritmust". Szemléletében rá lyen életúton indultakra rá járókra há- életvitelében, sajnos, . egyre kevésbé érrulna a plusz? Ritkán foglalkozunk ezzel vényesül(hét) az a klasszikus életmozgató — legfeljebb, ha a szociológiai szakiroda- szabályozás, hogy feltöltődő, energiafallom. s egy-egy, panasznapnak tűnő ixsz- használó, célelérő, kipihenő, lazító szakatály találkozó — pedig kél lene. Számba szok váltakozzanak. A feltöltő, a pihenővenni mindazt, ami determinálta, s m«t lazító tételek egyre zsugorodnak — s hiáis meghatározza a negyveneseink életút- nyuk káros voltát nyilván nem kell külön ját, életvezetését, életkockázatát, állóké- magyarázni. A célelérés pozitív, elörevipességét rá megújulási készségét. Mert vő, űj célok kitűzéséhez erőt adó volta is ha ennek a korosztálynak a megújulási egyre ellentmondásosabbá kezd válni, készségét nem mérjük fel, s nem aktivi- Mintha szaporodnának az olyan célérézáljuk, nemigen mozdulhat a társadalmi sek, melyekről utólag kiderül, hogy fekibontákozás! lesleges volt értük az erőfeszítés. A látCseppet som, mellékes az, hpgy a h^o- cijak.á céltalanság roszrű végén, >a béke első éveiben születtünk, szabW m.er't ha nirics'cel, persbÓkVíva. aks az ötvenes években jártuk az áltátánuy, k(>j- pang,' s. önemésztővé. Válik az eneriskolát. Hogy gyermekkorunkban legtöb- gja. Ha viszpnt a jó célokért: tett* Ohőfében családunk létfeltételein éreztük szítések nem sikert, hanem kudarcokat leink mobilitását, úttörőmozgalomban és hoznak, akkor hosszabb távon akaratot, titokban hallgatott hittanórákon érzékel- tettrekészséget, morált és egészséget kátük az eszmei és morális értékváltást: s rusítának. S még sorolhatnánk az ellentmindez jócskán ellentmondásosan befő- mondásokat, amik miatt a mai .negyvelyásolta beLső tartásunk alakulását. Mi-i nesek mintha kiestek volna a ritmusból, ként a társadalmi fordulatok további dá- s mintha nem tudnának, mernének, tumai is, melyek majdhogynem egybees- akarnának a megújuláshoz szükséges nek életfordulóinkkal. Hiszen mi a 60-as többletekből felvállalni. Többségük becsüévek viszonylagosan konszolidált korul- lettel (sokszor erején felül is) hctótáll, de menyei között éltük fiatál éveinket, mikor úgy érzi, többre már nem futja fiz enera reform gazdasági emelkedést, országos giáiból. Meg úgy érzi', hogy nem kedvez rá égyéni jólétet ígért. Erre tervezte-épi- neki a társadalmi erőtér — céljait, kitette többségünk a 70-es évek elején a családját, munkáját, hivatását — céllal, tenni akarással, s valamiféle siker reményében. Még akkor is elmondható ez általánosan jellemzőként, ha ezeknek az éveknek a végén azért már érzékeltük, bontákozását, sikereit, többletvállalását nemegyszer akadályozza már az előtte iáró korosztály mellett az utána jövő is. Ügy véli, nem figyelnek rá, erőfeszítései ér,tékelés rá honorálás nélkül maradnak, miközben terhei növekednek. S mindezek hogy a megnövekedett lehetőségek nem alapján jogosan vetegeti fel kérdéseit a adatnak mindenki számára, nem hoznak jövőről, közel azonos sikereket. Igazán felnőtt korunkba hajolva kezdtük aztán érezni, hogv a lehetőségek kuszáltábbá válásával, az értékrendek bomlásával egyenes arányban nő a „hajtáskényszer". Azok számára különösen, akikre napjainkra még két generáció — gyermekeik rá szüleik — támogatásának terhe nehezedik, romló gazdasági helyzetben, s nem éppen minta M eghallggtni kérdéseit felmérni helyzetét nemcsak időszerű de szükségszerű is. Mert azt jelen társadalmi-gazdasági helyzetünkben nem kockáztathatjuk, hogy a negyvenesek, a sajátjuké mellett még két generáció terheit cipelő korosztály —• úgy is, mint legnépesebb. legaktívabb munkaképes korú. morálú társadalmi körnvezetben Olvan s húzóerőt jelentő társadalmi csoportunk körülmények között, amikor a „hajtás", a —. valóban kockáztatott koruva váljék. plusz munkavállalás ráadásul nem hoz Szabó Magdolna Növekedtek a balesetek Szerdán délelőtt Szegeden tartotta meg soros ülését Barna Sándor ezredes, megyei rendőrfőkapitány vezetésével a Csongrád Megyei Közlekedésbizto nsági Tanács elnöksége. A testület előbb megvitatta és Ülésezett a megyei kbt elnöksége Fekete Ferenc alezredes, ügyvezető elnök beszámolóját és szóbeli kiegészítését a makói vkbt elmúlt ötévi tevékenységéről, majd a mélyl változásokat jelentelt Ezen belül az elmúlt évi adabe. Ez -utóbbiak között azt, tokhoz hasonlítva a halálos hogy Kántor Géza magasabo balesetek száma 31-hől 57-re, jóváhagyta beosztásba került, és helyet- a súlyos sérülésekkel végzőié Szűke Péter alezredes, vá- dötteké 236-ról 296-ra, az itrosl rendőrkapitány lett a tasan karambolozóké pedig Szeged Városi Közlekedés- 78-ról 103-rá növekedett, biztonsági Tanács ügyvezető A baleseti okok között az elnöke, a megyei kbt ügyve- elsőbbség rrteg nem adása megyei elemző-értékelő zető elnökhelyettesi tisztét vezeti a listát (164), amit szakbizottság ismertetését az első félév baleseti statisztikájáról. Bárkányi Gábor százados, mkbt-titkár tájékoztatóját pedig a megyei titkárság ez évi munkájáról. Ezt követően Piros István alezredes, ügyvezető elnök tájékoztatta az elnökséget az idei első háromnégyed év baleseti adatairól, végül pedig a megyei kbt-titkár szepedig Bánfi Ferenc főhad- nagyságrendben a szabálytanagy, a főkapitányság közle- lan irányváltoztatások (151), kedési alosztályvezetője tölti a gyorshajtások (116),-s a kübe a továbbiakban Csáki László alezredes nyugállományba vonulása miatt. Az idén, szeptember végéig 692 közlekedési baleset volt megyénkben, 26 százalékkal több, mint a tavalyi első háromnegyed évben. lönböző figyelmetlenségek (113) miajti balesetek követnek. Az összes karambol 40 százalékát (262 alkalommal) személygépkocsi-vezetők okozták, akiket 16 százalékos növekedéssel (114) a kerékpárosók követnek. Z. P. Daciakonferencia A Dacia személygépkocsikról kezdődött szerdán műszaki és vevőszolgálati konferencia Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A Merkúr Személygépkocsi Értékesitö Vállalat által szervezett tanácskozás az első olyan országos rendezvény, amelyen egyaránt jelen vannak a hazai forgalmazó és javító vállalatok,' valamint a román gyártó cég képviselői. A konferencián elmondták, hogy hazánkban a Lada után a Dacia a leggyakoribb gépkocsimárka. Az ország útjain több mint százezer fut ezekből az autókból, s a Merkúr az idén is csaknem 30 ezer Daciára kötött szerződést. «