Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-12 / 267. szám

VILÁG PROLJ0A EGYESÜLJETEK 77. évfolyam, 267. szám 1987. november 12., csütörtök Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint A ¡MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Másfélmillió családot érint A januártól életbe lépő új jövedelemadózási rendszer részleteiről sorra jelentek meg a hivatalos közlemények. Az értelmezésbe azonban olykor hiba csúszik. Baráti beszélgetések során, netán a buszon vagy a sarki kiskocsmában elhangzanak végletes vélemények is. S ezek közül nem ritka a kistermelést érintő vaskos, epés megjegyzés. Egyik részről, hogy nem érdemes munka után törni magát, éjjel-nappal termelni és piacozni, a hasznot úgyis elviszi az adó A másik azzal tromfol, hogy a paraszttal kivételeznek, annak félmillióig adómentes a bevétele, neki a munkahelyén 60 ezer forint után már számolnia kell a sávosan progresszív levortással. Hol itt az igazság? A tisztánlátás érdekében nem árt ha egy szakember véleményét is meghallgatjuk. Seres Istvánt, a téeszszövetség ellenőrzési irodavezetőjét kérdeztem meg, mi erről a véleménye. Egyáltalán mekkora súlya van a kistermelésnek? — A szocialista nagyüzemekhez szorosan kapcsolódva közel másfél millió család foglalkozik mezőgazdasági kistermeléssel. A forma változatos, lehet az hobbitelek, háztáji, vagy illetményföld, munkaidőn túli részesművelés, vagy otthoni állathizlalás. ök termelik a zöldség 60, a csonthéjas és bogyós gyümölcsfélék 90 százalékát, a szőlő kétharmadát. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelési értékének több mint 60 százaléka az állattenyésztésből származik. Így a vágósertésnek több mint fele, a baromfi 4344, a vágónyúl és prémes állat 90-95 százaléka. Mindez egy nagyon is ésszerű munkamegosztás eredménye. Kezdetben a termelőszövetkezetek, de újabban az állami gazdaságok is eszközökkel, anyagokkal, szaktanácsadással, termék felvásárlással és számtalan más módon segítik a kistermelést, ami nagyban hozzájárult az ország kiegyensúlyozott élelmiszer ellátásához. Ez főleg az aprólékos élőmunkát igénylő területeken valósul meg. Ha az egyre inkább költségérzékennyé vált mezőgazdasági kistermelés nem megfelelő adópolitikával párosulna az esetleges termelési színvonal csökkenés csak rendkívül nagy költségvetési áldozatokkal lenne visszaállítható. Érzékletes példa erre az 1985-ós hízósertés „termelési kedv" mélypontja. A Gyulai Húskombinát 1984-ben (még) 1 millió 100 ezer sertést vásárolt fel, 1986-ban pedig már csak 823 ezer darabot. Az export kiesés sok millió dollár. A termeles tartós csökkenése pedig a bérből élő állampolgároknak okozna elviselhetetlen élelmiszerárakat. progresszi— Mi ebből a következte- (növénytermelés esetében 30 tgs? százalék, a kevésbé jövedel. mező állattartás esetében 10 — Vezerlo elv tovabbra is, sz4zalék) kell a jövedelmet hogy a mezogazdasagi kis- kimunkálni. A kimutatott jötermeles produktuma ne vedelmet pedig annyi felé csökkenjen, az adózás álljon kell elosztani, ahány 16 aranyban a nepgazdasag mas évesnél idősebb tagja van a területen befektetett penzjö- családnak, hiszen az elért vedelmek adozasaval. A jog- jövedelem a család közös alkotok számolták azzal is, produktuma. Az egy-egy hogy a mezogazdasagi kis- csaiádtagra jutó jövedelmet termeles nagy mertékben kell azután a csaiádtag födifferencialt, teljesen egyse- munkaidőben (munkaheges szabalyok e területen lyen) elért jövedelmével nem alkalmazhatok. Ezért a összevonni ami mezőgazdasági kistermelő- ven adózik ket a személyi jövedelem adózás nézőpontjából a me- Nagy jövedelműnek tekinzőgazdasági tevékenysé- az adótörvény azokat a gúkból származó éves brut- mezőgazdasági termelőket, tó árbevételük alapján há- akiknek éves bruttó árbevérom csoportba sorolták. Na- telük meghaladja a 2 millió gyon lényeges ez esetben az, forintot, ök az egyéni, csahogy nem tiszta jövedelem- ládi és társas vállalkozókra ről, hanem bruttó árbevétel- vonatkozó vállalkozói adót ről van szó, amit számtalan és személyi jövedelemadót anyagi ráfordítás (gép, mú- fizetnek. Előre láthatóan ide trágya, növényvédöszer-vá- a kistermelők 5 százaléka sárlás, szállítási költség, biz- fog tartozni. Nem tartozik a tosítási díj stb.) terhel. mezőgazdasági kistermelés — Pontosan hogyan fest ez fogalom körébe az átlagosa tagozódás? tói magasabb jövedelmet ho— Az első csoportba azon zó virág- és disznövényterkisjövedelmú termelők tar- melés, és diszállatok és kitoznak, akiknek éves árbevé- sérleti állatok tenyésztése, tele családonként 500 ezer Ezek vállalkozásnak minőforint alatt van. Az előzetes sülnek és adózásuk is e szefelméfések szerint ebbe a rjnt történik. csoportba fog tartozni a kisv o — Velemenye szerint az termelők 90 százaléka. Mivel .,,,„,. „ „K-I.. I T, altalanos szabalyokon becsal ad i bevetelról van szó, 3 ,ü, m, az értelme> hQgy e te. fős család esetében az egy rü]eUel kü]ön js foglalkoz. főre jutó bevétel 166 ezer 666 naR a jogalkotók? forint, melynek állattartás esetén a tiszta iövedelem ~~ Az el6bb elmondottakeseten a tiszta jövedelem bó, kitűnik> hogy a mezőgaztartalma mindössze 10 száza- dasági kistermelés a lakoslék, azaz 16 ezer 666 forint, ság munkaidejének, saját Ez esetben a havi 138.9 forin- anyagi erejének termelésbe .„» „i„ állításával saját kockázattal tot valóban alacsony jovede- . , . , .., , ' jelentós mertekben csökkenlemnek kell tekinteni, hi- ti a költségvetési terheket és szen az állatot ünnep és va- más szektor által pótolhatatsárnap is gondozni kellett. laa termelést valósit meg. Az e csoportba tartozók nem Valamennyiünk érdeke, hogy . a kistermelők hasznaljanak fizetnek szemely. jövedelem kj minden állatféróhelyet, adót, de nem igényelhetik minden talpalatnyi földet és vissza a különböző ipari minden szabadidőt az ország anyagik megvásárlása és felhasználása miatt fizetett általános forgalmi adót sem. Változatlanul fizetik a földadót és a borforgalmi adót. Az ellenőrzéseink tapasztalata szerint megyénk kistermeléssel foglalkozó családjai évente 60»130 ezer forintos árbevételt érnek el. Ennél magasabb érték csak elvétve fordul elő. A tiszta jövedelem tartalomra példaként szolgálhat, hogy egy hízósertésen a legaprólékosabb számítás szerint sincs 300 forintnál nagyobb jövedelem. Ha pedig a hizlalásra befogott 7-8 darab sertésből egy elhullik — ami sajnos gyakran előfordul — akkor már nem is beszélhetünk jövedelemről abban a turnusban. — S kik azok, akiknek adózni kell? — A második csoportba tartozó kistermelők, ahol a család teljes árbevétele meghaladja az 500 ezer forintot, de a 2 millió forint alatt van. Ebben az esetben az 500 ezer forint feletti bevétel után a központilag előirt rátákkal minél jobb élelmiszer-ellátása érdekében. Tóth Szeles István Ölést tartott az MSZMP KB A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. november 11-én Kádár János elviárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről, valamint az ideológiai munka időszerű kérdéseiről szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. Mi lesz a Balatonnal? Az Országgyűlés település- korlátozások eredményeiről fejlesztési és környezetvédel- és ezek feloldásának lehetőmi bizottsága a Parlament- ségeiről hallgatott meg tájében tartott szerdai ülésén — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium javaslatával szemben — ügy foglalt állást: a Balaton partján továbbra is fenn kell tartani a teljes építkezési zást. A testület a koztatót, s áttekintette a Balaton vízminőségének javítására hozott minisztertanácsi határozatok végrehajtását. A képviselőkhöz korábban eljuttatott építésügyi korláto- és városfejlesztési minisztébalatoni riumi előterjesztés szerint a üdülőkörzet regionális ren- regionális rendezési tervet dezési terve végrehajtása- két szakaszban valósítanák nak helyzetéről, az építési meg. Bérgazdálkodás - 1988 Harc az egyensúlyért Aligha van mostanában olyan téma, amelyik szenvedélyesebb vitát váltana ki, mint a jövő évi bérrendszer. Milyen lesz a boríték vas100 millió dolláros növekedési ütemet jövőre szeretnénk a felére leszorítani. Azt is hangsúlyozta az előadó, hogy ezek a szigorú szabályok csak tagsága, s mit lehet majd átmenetiek, a tervek szerint azért kapni? Egyre többen egy évre szólnak, s 19119-ben válunk lassan „bruttósitási" szakemberré, s számolunk, mennyi munkáért, mennyi járhat, s mit kell majd adóznunk utána? Izgalmas kérdéseket igyekezett megválaszolni tegnap, szerdán délután a Technika Házának vendége, Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese. Nem okozott igazán meglepetést azzal a bejelentéssel, hogy jövőre csak minimális béremelési lehetőséggel élhetnek a vállalatok, s azt is csak kemény kalodába szorítva érvényesíthetik. Joggal vetődik fel a kérdés, egy dinamizálásra váró gazdaságban, vajon milyen hatást ér el, ha a teljesítmények fokozásához szükséges bérnövekedést nem sikerül biztosítani? A bérrendszer szigorítása nem tekiúthető reformlépésnek! — mondotta az előadó. A kényszer szülte ezt a megoldást, mert véget kell vetni annak a folyamatnak, hogy a fogyasztás a termelésnél gyorsabban ismét hozzá kell nyúlni bérrendszerünkhöz. Mire kellett tekintettel lenni a jövő évi bérrendszer kimunkálásakor? Elsősorban a hosszú és rövid távú érdekek ütközését szerették volna tompítani. Hiszen több évre előre nézve aligha látszik más. igazi megoldás, nnnt a versenyszférában feloldani a bérek kötöttséget. A teljesítmények maguk döntsék el, hol, milyen ütemben nőnek (esetleg csökkennek) a keresetek. A mostani fiskális beavatkozás megszüntetésére azonban — a költségvetési hiány mérséklése miatt — jövőre még nem lesz lehetőség. A személyi jövedelemadó bevezetése sem engedi meg, hogy a négy éve érvényben levő bérszabályozás megmaradjon. A mostani szabályozás tapasztalatai is azt bizonyítják, ez az állapot — ahol a bérek elszakadnak a teljesítményektől — nem tartható fenn tovább. Jövőre az adóreform radikálisan átrendezi a válnövekszik. A tőkés adóssíig- lalatok jövedelempozícióit. állomány csökkenése is megkívánja ezt a lépést. Az idei Így a nyereséghez kötni a béreket aligha lehetne. Míg az előbbi, ha recsegve-ropogva is, de kibírja a változást, szesülnek a bérrendszer erre nem lenne képes, márcsak azért sem, mert jövőre a nyereség még annyira sem lesz tervezhető, mint eddig. A jelenleg kimunkálás alatt levő jövő évi népgazdasági terv sok prioritása között legelső a népgazdasági egyensúly helyreállítása. Enúgy tetszik, a változás terheit a keresőképes lakossúgnak kell (el)viselnie. Ezentúl nem a kereseteket, hanem a béreket szabályozzák, éppen azért, hogy maradjon „kiskapu" a nagyobb teljesítmények honorálására. A bértömeg-gazdálkodás újdonsága lesz, hogy ezután az elbocsátott felesleges munkaerő megmaradt bérét a vállalatok teljes egészében felhasználhatják. Hibája viszont, hogy létszámfelvételre akkor sem ad lehetőséget, ha az a piaci igények alapján indokolt lenne. Áthidaló megoldásként itt is megmarad jövőre az egyéni elbírálás alapján adott kedvezmény. A szigorú és merev bérszabályozási korlátokból azonban lesznek kitörési pontok. Elsősorban a jó, ésszerű létszámgazdá 1 kodássa 1 terem thető plusz pénz. A kereseti elemek növelésének — nyereség, prémium — nem lesz adminisztratív korlátja, csak az adott gazdálkodó adóviselö képességének határa. Kedvezményt élveznek azok a vállalatok is a bérek emelésében, akik vállalják, hogy tőkés exportjukat dinamikusan növelik. Igaz, ez az automatikusan járó bérpreferenCia a bázisszemléletet is visszacsempészi. Ugyancsak kivételes bánásmódban réa „bérklub" tagjai. Az ide való bejutás feltételei azonban igencsak szigorúak. Az előadó szólt a bruttósítás technikai lebonyolitásáról is. Nem szabad összetéveszteni a vállalati és személyi bruttósítást. Akadnak ezen a téren is olyan elemek, amelyek nem tűnnek teljesen lőnek kell" alárendelni a belső gikusnak. de ezek legtöbbfogyasztást is, aminek csökkentése csak 15 százalékos árszínvonal-növeléssel, és a ször azért vannak így, mert a vállalatok túróképességét nem szerették volna még keresetek reálértékének jobban próbára tenni jövőre. csökkentésével oldható meg. Közel 4 százalékos reáljövedelem-csökkenés esetén l— 1,5 százalékos lakossági fogyasztáscsökkenéssel számolnak ma. Az áremelkedéseket azonban, elsősorban a szociálisan veszélyeztetett A személyi bérek bruttósításánál alapelv, hogy csak változatlan egyéni és kollektív teljesítmény mellett maradhat annyi a nettókereset, mint az idén. A gyengébben teljesítőknél nincs garancia a változatlan fizetésre. Hiszen rétegeknél igyekeznek kom- a mostani művelet nem egySchmidt Andrea felvétele A MAGÉV fjj BOLTJA. Elektromos gépek boltja nyílt Szegeden, a Marx tér 4. szám alatt. Megtalálható itt a Krcss-gépcsaládtól a hegesztőtrafókon keresztül a gázkészülékekig, minden. A Magév üzlete 4,5 millió forintos árukészlettel rendelkezik, és a nagykereskedelmi válialalatoktól kapja áruit penzálni, ami 24 milliárd forint kiadást jelent. így a bérek növelésére már csak a szerű, mechanikus bruttósítást jelent, hanem sok helyütt új bérrendszert is kell „maradék elv" alapján lesz alkotni, hogy egy átmeneti lehetőség. Ezért viszont nem haladhatja meg a 3 százalékot jövőre, mert a szintet túllépőket drákói szigorral adóztatják majd. Ezért, ha periódus után a teljesítmények legyenek döntőek: kinek hogy nő, vagy csökken a keresete. B. G.