Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-06 / 262. szám

Péntek, J 987. november 6. 5 Van mire vigyázni Még nemcsak Somogyi Károlyné fölvételén látható e szép platánsor, hanemh Széchenyi téren is. De vajon meddig? Ügy tűnik, a platánok más fáknál is érzékenyebbek a lég­szennyeződésre, a téli járdasózásra. A Széchenyi tér pla­tánok nélkül persze nem lenne olyan, mint szálka hal nélkül, de majdnem. Addig vigyázzunk hát rájuk, amíg léteznek, azaz van mire vigyázni Naptártérkép Nulladik évfolyam az orvosegyetemen Kinek-kinek szociális helyzete, meggyőződése sze­rint más juthat eszébe arról, hogy a szegedi orvosegye­temen csakúgy, mint az or­szág más hasonló intézmé­nyeiben a felvételi pontha­tárt teljesítő fizikai dolgozó szülőket felmutató jelöltek számára nulladik évfolyam indul ezen az őszön. Azért ez a bevezető mondat, mert a hír hallatán azonnal eszünkbe juthat a boldogult előfölvéteiis rendszer, mely­nek alkalmazásával — a kö­vetkező évi keretszám terhé­re — egészségügyi dolgozó­kat nyert a klinikasor. Az előfelvettek ágytálat hord­tak, beteget vittek, tán még vérnyomást is mértek, majd egy esztendő múltával beül­tek az iskolapadba. Néhány esztendeje megszűnt ez a rendszer, most azonban mintha újjáéledne, igaz, más néven. Az Egészségügyi Miniszté­rium hazánkban idén 48 je­lölt számára biztosította azt a lehetőséget, hogy néhány alapozó tárgy átgondolt el­sajátításával, illetve az egészségügyi szakmunka megismerésével fölkészüljön az egyetemi évekre. A felvé­telin 105-106 pontot elértek közül Szegeden öt jelölt vesz részt a 120 órás tanfolya­mon. A nulladik évfolyam munkaterve, „tanmenete" a debreceni orvosegyetemen készült el, az adaptáció ezekben a napokban folyik. Lednitzky András, az Ál­talános Orvostudományi Kar dékáni hivatalának vezetője elmondta, hogy a tanfolyam résztvevői egyrészt fizikai munkakörben dolgoznak majd az egyetemen, más­részt öt tantárggyal ismer­kednek meg alaposabban. A kémia, biológia, fizika, ana­tómia és latin nyelv tanulni­valójának sikeres elsajátítá­sa esetén — ezt az év végén beszámolókon mérik majd — a jelöltek felvételt nyernek az orvoskar első évfolya­mára. A tanulás és a munka egysége e hónap végére jön létre, hiszen a részletes ok­tatási program a napokban készül el. Ha több hírünk lesz, megosztjuk tudásunkat az olvasóval. D. I. 2x6 Beszélgetés Molnár Gyulával Miközben az 1988-as nap­tárkínálatot, a Képzőművé­szeti Kiadó gazdag anyagát böngészgetjük, érdemes né­hány érdekes adat és tény felvillantásával naptártörté­neti leckét venni. Az ókori népek már köbe vésték ez irányú ismereteiket, az egyiptomiak naptárait papi­rusztekercsek őrzik, a ró­. maiak márvány- és viasz­táblákat alkalmaztak. Amíg a ma használatos naptár­formák nem terjedtek el, a legfontosabb napokat hó­napok szerint latin versbe szedték, melyeket kezdő szavaikról Cisió Janusnak kereszteltek. (A Cisio a Circurrrcisio Christit jelen­tette, a Janus pedig jelezte, hogy január elsejéről van szó.) A legrégebbi ilyen nap­tár a XIII. sz.ázadból ma­radt ránk, a legősibb ma­gyar cisio a Peer-kódex XVI. századbeli kéziratos feljegyzése. A legrégebbi nyomtatott magyar naptár 1592-ben jelent meg Debre­cenben. Az eddig ismert nyomtatott őskalendárium 1621-ben 'készült. Hazánk­ban sokáig a lőcsei kalen­dárium számított a leghíre­sebbnek. Magyarországon is a har­mincas évek volt a naptár­kiadás nagy divatjának kor­szaka. Művészek és nyom­dászok mesteri munkákat készítettek. Az utóbbi negy­ven év első felében elszür­kült a hazai naptárkiadás, viszont áttörést jelentett' a több mint harminc éve élet­re hívott Képzőművészeti Kiadó úttörő jelentőségű vállalkozása, az 1956-ban kiadott Csontváry-naptár. A hatvanas évek közepétől di­namikusan fejlődött ez a tevékenység, gazdagodott a kínálat, színesedett a palet­ta, emelkedett a példány­szám. A kiadó 1988-as kí­nálata már 47-féle naptár másfél millió példányban. Hagyományos témák és újszöVü kísérletek egyaránt találhatók az ajánlatban, igazolva a kiadó törekvése­it: minél szélesebb körben terjeszteni és népszerűsíteni a magyar művészeti élet értékeit, alkotókat és műve­ket, valamint bemutatni ha­zánk legszebb tájait, építé­szeti alkotásait, műkincseit, kultúrhistóriai dokumentu­mait. Ennek a szellemnek a jegyében olyan képzőmű­vészek munkáinak repro­dukciói díszítik a naptára­kat, mint Benczúr Gyula nagyszabású történelmi vász­nai, mitológiai ábrázolásai, Petőfi unokatestvérének, Orlai Petrics Somának Vö­rösmarty verseihez készített festményei, a magyar szár­Verset mondtak mazású, világhírű művész, Victor Vasarely kevésbé is­mert, színpompás alkotásai, valamint Gross Arnold ap­rólékos műgonddal kimun­kált színes rézkarcai, gyűj­teményének porcelánszob­rocskáival, gyermekjátékai­val. A művelődéstörténet védett kincsei, az Országos Levéltár csodálatos darab­jai, oklevelek, térképek, csa­ládfák, pecsétnyomók, ka­marási kulcs, jelvények ke­rültek naptárlapokra, csend­életszerű elhelyezésben. Eb­be a csoportba sorolható az a 13 színezett metszetből összeállított falinaptár is, mely Pest-Buda múlt száza­di arculatát idézi föl. Ha­zank megújult műemlékeit, kastélyokat, templomokat fényképezett le Dobos Lajos fotóművész. Dráva menti népviseletek kerültek egy másik naptár lapjaira, er­dőn, mezőn nyíló virágok, őszi, érett bogyós ágak fotói egy harmadikra. Három, egymástól meglehetősen el­térő igényt szeretne kielé­gíteni az aktnaptár, a régi babákat, babaszobákat be­mulató gyűjtemény, illetve a macskafotókat tartalma­zó összeállítás. Természete­sen asztali naptárak és ha­táridőnaplók is szerepelnek a kínálatban, fotókkal, gra­fikákkal, iparművészeti re­mekek reprodukcióival dí­szítve. Igazi újdonság az ajándékkísérő naptár, mely csokrok, csomagok kísérője, ként szolgálhat. Az orosz szakos tanárok megyei szakmai munkakö­zössége az októberi szocialis­ta forradalom 70. évforduló­ja tiszteletére szavalóver­senyt rendezett. A verseny házigazdája a Szegedi Gaga­rin Altalános Iskola MSZBT tagcsoportja volt. A megyében rendezett te­rületi bemutatók után a döntőn 38 kisdiák vehetett részt. Első helyezett Lovas An­namária, a Csongrádi Széche­nyi Utcai Altalános Iskola tanulója lett. Jutalma egy szovjetunióbeli táborozás. FeLkészitó tanóra Töröcsik Jánosné volt. Második . helyezett Rácz Mónika (Makó, Kun Béla Általános Iskola), harmadik Fábián Róbert (Csongrád, Kossuth Lajos Altalános Is­kola), negyedik Bartók El­vira (Csongrád, Kossuth La­jos Altalános IskoLa). A szegediek közül ötödik lett Juhász Ágnes, a Szegedi Mező Imre Általános Iskola tanulója. Köszöntés A nagy októberi-szocialis­ta forradalomban harcolt, a munkás-parasz hatalom megszilárdításáért Szovjet -Oroszországban küzdött egykori magyar internacio­nalistákat köszöntöttek csü­törtökön a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségén. A magyar veteránoknak Borisz Sztukalin nagykövet átnyúj­totta a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának üdvözlő levelét, valamint emlékér­mét. Az ünnepségen megje­lent Padányi Mihály, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetségének elnöke, és Biró Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkára. Ne ijedjen meg a kedves olvasó, a fenti számtani feladvány nem a Molnár Dixieland új neve. Csupán így is össze lehetne foglalni a népszerű együttes nemrég vé­get ért külföldi turnéját. Kétszer hat koncert: Kelet- és Nyugat-Németországban. — A színpadról nézve van-e különbség a két Né­metország között? — Azt tapasztaljuk, a né­met nyelvterületeken szere­tik a diximuzsikát. Attól függetlenül, hogy keleten, vagy nyugaton szólal meg. A különbséget inkább a szín­pad mögött érzékelheti az ember. Másként történik a szervezés a „falon" innen és azon túl. Az NDK-ban ál­lami szervezet organizálja a koncerteket és a meghíváso­kat, az NSZK-ban inkább a magánszervezés jellemző. Legalábbis minket eddig mindig ismerős, vagy barát hívott meg. — Hol lehet szert tenni ilyen ismerősre, barátra? — Mi a nyugatnémet ven­déglátóinkat Drezdában egy nemzetközi jazzfesztiválon ismertük meg. Egy esti jam session jó hangulata hozott bennünket össze. Mementó­nak meghagyott, háborús romépület pincéjében műkö­dik a Tonne Klub. A gyö­nyörűen rendbe hozott he­lyiségben találkoztunk né­hány évvel ezelőtt a Six Sounds együttessel. A sze­gedi jazzrajongók fülének talán ismerősen cseng a ze­nekar nevet, hiszen három éve a jubileumi koncertün­kön már szerepelt az ifjúsá­gi házban. — Mit tanulhat egy ma­gyar együttes az NSZK-ban? — Ö, sok mindent. Csak az a baj, nem elég néhány dolgot eltanulni, az egész szemléletet kéne valahogy letapogatni. Korrektség, nagyvonalúság jellemző az ottani vendéglátásra. Ugyan­ezt persze a vendégtől is el­várják. Brémában., például a következő történt: a nagy forgalom miatt, csak fél órá­val a kezdés előtt tudtunk a koncert helyszínére érkez­ni. Az ottani házigazda igen bizalmatlanul fogadott ben­nünket, és jelentőségteljesen tekintgetett az órájára. Érez­tük, oda a becsület, ha nem tudjuk pontosan elkezdeni a műsort. Villámgyors, izzasz­tó beszerelési hadművelet következett. S miután gong­ütésre felhangzott a muzsi­ka, a megenyhült házigazda nemcsak a büfét bocsátotta rendelkezésünkre, de a tilos­ban parkoló autónk elszállí­tási diját is kifizette. Egyéb­ként a segítőkészség és pat­ronálókedv igen nagy erre­felé. Ennek egyik fóruma az úgynevezett Kiwanis szerve­zet, melynek a világ száz­harmincegy országában van klubja. A kluboknak olyan tehetősebb polgárok a tagjai, akik nemcsak anyagilag tá­mogatják a bajbajutottakat, hanem presztízsüknél fogva érdemlegesen bele is szól­nak a város és ország szociá­lis ügyeibe. Természetes, hogy művészeket és művé­szeti csoportokat is támogat­nak. Mi is felléptünk egy Az olvasói logikát követve Családi könyvtár Algyőn A látszat első pillantásra „csak" egy teljességgel más állományelrendezést mutat. A szakemberek úgy fogal­maznak: a könyvtárba be­lépő olvasó logikáját, gon­dolatmenetét követve igye­keztek kialakítani az algyői fiókbibliotéka könyveinek rendjét. Tematikus persze a csoportosítás, ám éppen nem az eddigi, szigorúan szakmai jellegű elöirások szerint: nagyon is a hétköznapi el­képzelések domináltak, amikor kilenc sarkot alakí­tottak ki a könyvtár 13 ezer^ kötetet jelentő állomá­nyából, s egy-egy sarok fö­lött táblákon ilyesféle elne­vezések olvashatók: Saját­kezúleg, Diáksarok, Eg és Föld, Szórakozás stb. — sót akad, ahol minden kom­mentár nélkül csak két óriási, egymást ölelő, tűzpi­ros sziv díszeleg. A temati­ka, gondolom, könnyen ki­következtethető ... Vagyis: éppen abban a rendben ta­lálhatja meg a belépő a Eddig; csak a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár mondhatta magáénak, tegnaptól egész Csong­rád megyében először — van: a Somogyi Könyv­tár algyői fiókkönyvtá­ra, egy hónapi szünet után megnyitván ka­puit az olvasók előtt, újszerű, úgynevezett családi vagy. szabadidő­könyvtárként működik ezután. könyveket — külön-külön mondjuk a történelmet, a magyar irodalmat, a hobbi­könyveket és így tovább — ahogyan általában keresni szokták őket az olvasók. Az újból megnyílt (egye­bek közt új világítást, be­rendezést kapott, kifestett­kimázolt) algyői könyvtár egyúttal különböző közhasz­nú információk „tárháza" is lett: ez az újdonság ma­gába foglalja például az itt kiírt orvosi ügyeleti rendet, továbbá — egy helyre kon­centráltan — azt a sokak által ismert, szintúgy tel­jességgel közérdekű, adás­vételi és egyéb ügyleteket taglaló „hirdetményegyüt­test" is, amelyet faluhelyen, kerítésektől villanypóznáig annyi helyen látni s olvas­ni lehet... S végül, de tá­volról sem utolsósorban: a hagyományos könyvtári szolgáltatások, lemezhallga­tástól kazetták másolási le­hetőségein át a „póriasan szimpla", közönséges könyv­kölcsönzésig — természete­sen, az új „szabadidős" al­győi könyvtárban is válto­zatlanul a betérők rendel­kezésére állnak, az olvasók további számbéli gyarapítá­sa érdekében. Hiszen a családi könyvtár újdonság­intézményével is éppen ez a cél. D. L. ilyen klubban, megtudtuk, mi voltunk az elsők, akik „Kgletről" jöttek. Vendég­látóink csodálkoztak, hogy nem hallottunk még soha Kiwanisról. — Milyen „házakkal" mentek a koncertek? — El sem merem monda­ni, mert dicsekvésnek tűnik. Szeretném hangsúlyozni, rengeteg múlik a jó szerve-, zésen. Volt olyan hely, ahol ezerötszáz ember gyűlt ösz­sze, hogy meghallgasson minket. Egyébként a léghan­gulatosabb esténk az egyik — ott kiskocsmának számító — vendéglátó-ipari egység­ben volt. Az a divat, hogy a tiszteletdijat „kalapozással" toldják meg. Nekünk ez elő­ször furcsa volt, de aztán jót szórakoztunk a dolgon. Fő­leg, amikor a szuvenirnak összegyűjtött aprót átbön­gésztük. Találtunk Zlotyt, cseh koronát, forintot is, a néhány NDK-márkából ar­ra következtettünk, . hogy egyre töbhen átjárlfatnak már a brandenburgi kapun. — Tudja-e az együttes vi­szonozni ezeket a meghívá­sokat? — Nagyon ritkán, ¿s na­gyon nehezen. Nálunk ugyanis az Interkoncert malmai igen lassan őrölnek. Aki ebben a szakmában dol­gozik, az tudja, milyen út­vesztői vannak egy külföldi együttes meghívásának. Egy rendelet pedig kimöndja, akit önmenedzselésen — vagyis magánakción — raj­takapnak, azt kitiltják az Interkoncert szervezeti ke­retei közül. Kár, hogy ná­lunk tiltásokkal menedzse­lünk, .és szankciókkal, aka­runk kultúrát csinálni. Mindezek ellenére próbáljuk tartani a kapcsolatot külföl­di barátainkkal, akik" leg­többször a kiránduló turista köntösében viszonozzak lá­togatásainkat. Szerencsére — annyira szeretnek muzsi­kálni, hogy nekik így is meg­éri. Egyelőre... Pacsika Emília Újítások A mezőgazdasági üzemek­ben és az élelmiszeriparban a tavaly benyújtott 12 ezer újítási javaslat csaknem kétharmadát elfogadták, s hétezernek a hasznosítását meg is kezdték. A beveze­tett újításokkal évente több mint 700 millió forinttal nö­velik az eredményt az üze­mek. Az újítók munkáját évente értékelik. A tárca területén dolgozók közül idén 320-an kapták meg a kiváló' újító és 40-en a ki­váló feltaláló kitüntetést.

Next

/
Thumbnails
Contents