Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-04 / 260. szám

Szerda, 1987. Tnovember 4. 5 Szakszervezeti delegáció Szegeden A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa meghívására hétfőn Szegedre érkezett az Odesszai Szakszervezeti Tanács kétfős delegációja. Vezetője Valerij Szergejevics Szokolov, az szmt titkára, tagja Dmitrij Petrovics Pritula, az szmt tagja, vállalati szakszervezeti bizottsági titkár. A delegációt Ágoston József vezető titkár fogadta, és tájékoztatót tartott a népgazdaság helyzetéről, a megyei szakszervezeti mozgalom tevékenységéről, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját segitő szakszervezeti feladatokról. A vendégeket fogadta Horváth Károlyné, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára is. Az eddigi programok során a küldöttség tagjai az MKM Szegedi Kábelgyár, az MTA Biológiai Központ gazdasági és tudományos eredményeiről, a szakszervezetek tevékenységéről kaptak tájékoztatást. Ma, szerdán a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat gazdasági és szakszervezeti tevékenységével ismerkednek. délután pedig a Tisza Volán Vállalat munkásgyűlésén vesznek részt, ahol az Odessza területi pártbizottság által adományozott vörös zászló átadására kerül sor a vállalatok közötti nemzetközi munkaversenyben elért kiemelkedő eredmény elismeréseként. A delegáció csütörtökön ismerkedik Szeged nevezetességeivel, majd elutazik Budapestre. Textilipari egyiiiliiiiöiés Sikeresen indult a BudaFlax Lenfonó és Szövőipari Vállalat és a szovjet litván Linasz Lenipari Egyesülés között kialakult együttműködés: a fél éve kötött megállapodás alapján a szovjet fél december végéig összesen 420 ezer négyzetméter pamut-len összetételű szövetet szállít a Buda-Flaxvetet szállít a Buda-Flaxnak. A Linasz így a divatos cikkekből bővítheti választékát, a Buda-Flax pedig több szövethez jut. Erre azért is szükség van, mert a lentermékek iránt fokozódó hazai és külföldi kereslet kielégítését, a termelés felfutását gyakran gátolja a szűkös alapanyagellátás. Az árucsere-akció egyszersmind egy magyar—szovjet vegyes vállalat megalapításának első lépése. Könnyen átjárható határokon Az elmúlt héten Szabadkán járt a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottságának delegációja Székely Sándor első titkár vezetésével. A küldöttséget — melynek tagja volt Gárgyán Erzsébet ős Dékány László, a városi pártbizottság tagjai — Bosko Kovacevic, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Szabadka Községi Elnökségének elnöke fogadta. A megbeszélések középpontjában elsősorban a kereskedelem, a turizmus, a kultúra, a tudomány, továbbá a pártközi kapcsolatok kérdéseivel kapcsolatos témák álltak. Az épület jellegzetes, régi bácskai utcában található, földszintes épületek, Kosztolányi gyermekkorának világát idéző akácok és sarkok környezetében. Nem éppen túl messze a városközponttól. de Szabadka méltóságteljesen, ugyanakkor némi mediterrános lelkesültséggel is pezsgő centrumától anynyira azért távol, hogy higgadt megbeszélések megnyugtatóan baráti színhelye lehessen. A homlokzaton évszám: 1872. Alatta óriási betűkkel, csak magyarul olvasható a teljességgel korabelire stilizált felirat: Népkör. Itt. a szabadkaiak e népszerű-elegáns létesítményében folynak fehér asztal mellett — immáron a két delegáció zárómegbeszéfései. Székely Sándor az egyik oldalon, mellette a szegedi küldöttség tagjai, szemközt, Bosko Kovacevic oldalán Horvát Skenderovic Teréz, Radoman Bozovic és Tomo Kopunovic, a vendéglátók. Amint helyet foglalunk, a szabadkai pártvezető éppen azt fejtegeti: a két színház kapcsolatainak jelenlegi helyzetét egyáltalán nem tartják kielégítőnek. „Nem lehelnek olyan nagy különbségek színházak örökérvényű emberi üzenetei között, amelyek akadályokat gördíthetnének az együttműködés elé." Pár perc, és máris a tudományos kutatások koordinációjának lehetőségeiről van szó, később a jövő évtől Magya rországon bevezetendő utazási könnyítések lehetséges, kihasználandó következményeiről. A hangnem oldott, a stílus, a modor kifejezetten természetes, és ily módon baráti, a hangulat kötetlen. Székely Sándor gazdag, őszinte, kitűnő programsorozatnak minősítette a szegedi pártdelegáció két szabadkai napjai. „Rendkívül sok szép dologgal találkoztunk, nagyon jó elképzeléseket hallottunk a jövendő tervekről." Kiemelte, hogy az alkalmazott tudományok területén már a konkrét gyakorlati együttműködés formáinak, módszereinek részletes kimunkálása van hátra, a turizmusban eddig is /ejlő r.agy lehetőségek pedig valószínűleg a korábbiaknál is jobb kereteket kapnak. Ami pedig a kulturális együttműködést,, ezen belül pedig a színházak dolgát illeti: a patthelyzetek föloldására kell törekedni, a szegedi színháznak az újvidéki szerb teátrummal fennálló, kitűnő kapcsolatainak mintájára. A városi pártbizottság első titkára hangsúlyozta: kezdeményező módon keresni kell az új és még újabb formákat Szeged és jugoszláv testvérvárosának immáron komoly hagyományokkal rendelkező közös dolgaiban, a tömegkommunikációs eszközök között újabban létrejött és kitűnően fejlődő együttműködéstől mindenféle más, új szervezeti, intézményi kapcsolatokig. Annál is inkább, mert az MSZMP és a JKSZ között rendkívül szívélyes, jó, és egyre komolyabb reményekre jogosító a viszony. A jövőben még inkább nyomon kell kiivetni egymás tapasztalatait, mert — „a határok nagyon könnyen átjárhatók ..." Őszintén szólva, Székely Sándor utóbbi mondatát a tudósító ezen a hét végén Szabadkán egészen közvetlen és egyúttal jelképes értelemben egyaránt, sokads/orra megtapasztalhatta. A batárra valóban a fentiek érvényesek — és minden lehetséges jövendő csakis erre épülhet. Hátha fontosabb lesz, mint valaha. Domonkos László Azt mondták az antik Rómában, Szeneká, és írták: Seneca. Lengyel kollegák közölték, megyünk Scsecsinbe, ám az írásos programban Szczecin szerepelt. Gyerekkoromban azt hallottam, a Vadrózsa című verset Gőte,^ írta, de ezt a nevet a szótárban csak Goethe alakban találtam meg. Ez természetes. Vagy mégsem? Olvasom az RTV-ben, hogy Glinka operájában Ivan Szuszanyint Vegyernyikov, Antonyidát Ligyija Kovaljeva énekli. Ez azért zavar, mert volt ido, amikor ezeket az operahősöket, illetve énekművészeket nyomtatásban Szuszaninnak, Vedernikovnak, Antonidának, Lídiának nevezték. Azt kerdezték tőlem, mi az oka a .színeváltozásnak", hogy a magyar újságok fonetikusan írják az orosz neveket. Csak azokat. Majdnem vállat vontam, nem vagyok én Grétsy László, ám idejében észbekaptam. Csakugyan! Milyen speciális ukáz irja elő. hogy a S/egeden is cnekelt világhírű basszista, Neszterenko neve helyett Nyesztyerenkó; Ogyessza nem Odesssza ? Szeged ukrán testvérvárosa, Odessza helyett Ogyessza szerepeljen leirt szövegekben? Ez, úgy érzem, hamisítás, a szuverenitás megsértése. Az olvasott emberek tudják ugyan, hogy az orosz nevekben az e-k és az i-k meglágyítják az előttük levő d, g, 1, n. t mássalhangzókat, ennek okán hall mást a fül, mint amit lát a szem. De ez még korántsem jogosít fel senkit arra. ho?y a tulajdonneveket megváltoztassuk. Alighanem megütköznénk mi, magyarok is azon, ha Cházár András, Dessewffy Arisztid vagy Weöres Sándor családi nevét Császár, Dezsöfy, illetve Vörös alakban publikálnák a külföldi lapok. Tegvük föl azonban, hogy nincs nvigvnrázat — az említett orosz neveket kiejtés szerint kell leírni. Punktum. Akkor azonban legyünk következetesek, és Lenint is írjuk Ljenyinnek, a Névát Nyévának, Csernisevszkijt Csernyisevzskijnek stb., a grammatika szabályainak megfelelően. Tisztázni kellene ezt a kérdést, de ne úgy, hogy rátérünk az „írd, ahogy mondod" közlésmódra. Ha a Counter Intelligence, Corp rövidítése — a CIA — „sziájé" alakban, lenne olvasható, valószínűleg sokan nem tudnák, hogy az Egyesült Államok kémelhárító szervezetéről van szó. Vagy tegyük föl, hogy a Film, Színház, Muzsika Dárjőt írna Dariense helyett. Ez esetben a jóisten lenne a megmondhatója. hogy a 40-es—50es évek bájos francia filmszínésznőjéről tudósít a folyóirat. Furán jönne ki, ha' Reagant Régennek titulálnánk a sajtóban, alighanem sokan megütköznénk a dajcs. esetleg a Monyuskó alakokon. Ügy vélem, a Krokogyil (népszerű szatirikus lap) nálunk nyugodton írható Krokodilnak, ezért aligha neheztel ránk a főszerkesztő. F. N. I. Gyógyszerárak r88 Mennyire lesz keserű a pirula? Kétségtelen. pazar] unk, és még úgy mellesleg öljük, mérgezzük is magunkat. Nem titok, hamarosan (január l-jétől) sor kerül a gyógyszerek térítési díjának növelésére. Először az jut eszünkbe, hogy hál' istennek legalább -megszűnnek a házi gyógyszertárak. Ezt a reményünket azonban gyorsan elaltatjuk, annál is inkább, mert mégis többen vannak azok, akiknek égetően fontos szükségük lehet a gyógyszerekre Elsősorban az idősek és a hosszasan betegek jöhethek számításba. Köztudomású, hogy ők nem tartoznak a /nagas jövedelműek közé. A térítési díjak emelése tehát igen érzékenyen érinti majd őket. Az egészségügyi intézményeket nem kevésbé. Az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerenként lebontva már elkészítette dijmódosítási tervezetét. A dokumentumokat véleményezésre megkapta a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa és kérte az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Csongrád Megyei Bizottsága javaslatait is. László István titkár arra vállalkozott, hogy a tervezetről velünk együtt hangosan gondolkodik. Átlagosan 50 ^százalékos növekedést harangoztak, be. Az egyes gyógyszércsoportokat nézve rájövünk, az emelkedés .meghaladja a 60— 65 százalékot. Mivel tervezetről van szó, lesz az még több is — humorizálunk kesernyésen. No, de menjünk tovább. Jó hír, hogy a hetven éven felüliek 12 hatástani csoportba tartozó — körülbelül 120 gyógyszert térítésmentesen kapnaK meg január l-jétől. BeszélgetőpartT.éiem nem hagyja megjegyzés nélkül a leírtakat. Miért nem kaphatják ily módon Türelmesen várunk a sorunkra a gyógyszertárban. Lassan jutunk előbbre. Többen hosszú listát vesznek elő a zsebükből, sorolják vég nélkül, mi hiányzik a házipatikájukból. A rutinosabbak tíz-tizenöt féle gyógyszerrel távoznak. a gyógyszereket a krónikus betegek? Egyébként a listán szereplő készítmények körülbelül .70 százaléka hiánycikk. Mire megy az idős ember azzal, hogy ingyen jutna a számára nélkülözhetetlen gyógyszerhez csak hát nem lehet kapni. És, ha időszakosan mégis feltűnik, ők élveznek elsőbbséget. Arccal az egészségmegőrzési program felé — ez lett napjaink egyik szlogenje. Hogy mi teljesül belőle, csupán rajtunk múlik. Majdnem. Az önhajszolás társadalmi diktátum. Ha nem géemkázunk, ha nincs másodállásunk, felkopik az állunk,. Megelőzés? Szkeptikusak vagyunk a fenti jegyzéket silabizálva. A fertőtlenítésre használt Neomagnol tabletta árát közel hánt i rm zo r osá ra kívánják emelni. A Sterogenolról szinte ugyanez mondható el. Az is elgondolkodtató, hogy az óvodák a jövőben meg tudják-e vásárolni a Dentocart, ami fluortartalma miatt kitűnően alkalmas a fogszuvasodás megelőzésére. Ebből u készítményből jelenleg egy doboznyi húsz forintba kerül, a térítési díj növekedését száz százalékra tervezik. Lehet, hogy a gyerekek nem fognak kapni „vilikét", ahogy ők hívják, és máris feladtuk a megelőzéssel kapcsolatos terveinket? Tovább böngésszük* a tervezetet. Itt van például a Bronehovaxom. Kitűnő szer, mondja László István, aki egyébként orvos. ,'S.A a gyógyszer stimulálja a szervezet immunrendszerét, hasznos a felső légúti megbetegedések megelőzésében. Száz százalékkal fog növekedni — a javaslat alapján — a térítési dija. Az óvszerek ára pedig, az NDKgyármányú 2 forint 80 fillérbe kerül — természetesen nem lehet kapni —, addig a japánt .78 forintért vesztegetik. De még nincs vége a sornak. Mi állampolgárok, de a gyógyitóintézmények is majdnem a duplájáért vehetjük majd a desztillált vizet? A glukózinjekció térítési díja mellett az adrenalinos lidocainé is várhatóan többszörösére emelkedik. Várhatóan? Es menynyire? Végigböngésztük a tervezetet. Nem csupán ármustrát végeztünk. Ha már kérték a szakszervezet véleményét, lojális alapon, a humánus szempontokat sem mellőzve mondott véleményt László István. Próbálta kiszámítani. mennyire lesz január l-jétől keserű a pirula. Ha nagyon, hát szülessék valami enyhítés. Véleményét egyébként elmondta az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének ülésén is. Ezen a fórumon többen csatlakoztak véleményéhez. Az észrevételeket a SZOT továbbította az Egészségügyi Minisztériumhoz. A tervezetet az illetékesek újra megvizsgálják, figyelembe véve a kifogásokat. Majd a patikában január első napjaiban megtudjuk, mennyit ért a szavuk. Bodzsár Erzsébet Kihalt egy szép szakma Csónakot akartam venni. Nem kilbótot, nem szandolint, nem kajakot, nem kenut, hanem egy tisztességes tiszai laciikot. Kiderült azonban, hogy ilyen csónakot Szegeden kis híján lehetetlen beszerezni, mert nem tiszai csónakot gyártanak itt a Tisza mellett, hanem balatonit. Ráadásul nem fából, hanem műanyagból: poliésztergyantából, üvegszövetből. S, hát e csónakok formája olyan, mint a szappantartóé, követ ke/z-s kép pen a 1 lövi /.ben nagyon jól beválnak, állják az akármilyen magas hullámverést is. Nagyon jó csónakok tehát, csak hát a Tisza nem állóvíz. (A csongrádi vízlépcső beindulása után persze az lesz, ami azonban még messze van.) Mit csináljon tehát, akinek az a hipotetikus ideája, hogy ladik nélkül nem elet az élet? Nos, jól teszi, ha saját maga szerzi be az alapanyagot, azaz a fenyőfát. (Legjobb a lucfenyő, de még ennél is jobb a borovi fenyő. De uramatyám, honnan vegyek én borovi fenyőt?) A beszerzett alapanyagtól már csak egy ugrás a saját kezűleg készített csónak. (Fő méretei: a hosszúság négy méter, a fenékszélesség 950 milliméter, az oldalmagasság 430 milliméter stb.) A saját kezűleg készítés már csak azért is ajánlott — ezt Koczka Ferenc, számtalan kiváló- csónak elkészitője mondja, aki H. Kovács Imrénél, a nagy tudású csónaképítőnél tanulta a szakmát, még valamikor egészen regen —, mert jelenleg Szegeden csónakkészítö kisiparos nincs. Miért nincs? Iparjogot váltani értelmetlen, tekintve. hogv a megfelelő alapanyagot: be.-/- /, • telenseg. De, ha nem leoiu képtelenség, akkor sem lenne érdemes, mert egyszerűen nincs igény a fából készült csónakra. Nem azért, mert nem jó, hanem mert a műanyag csónakok kevesebb munkával rövidebb idő alatt hozhatók létre. S akik meg műanyagból készítik a csónakot, nem tiszai, hanem tavi csónakot építenek, amely alig halad sebesebben, mint egv gyorsabb tetü. — Bizonyára eme elrettentő példák nyomán szoktak rá a szegediek a motorcsónakra; pontosan ötszáz motorcsónak tárolódik manapság a vízen. Igen: általában csak tárolódik, mert üzemeltetésük szerfölött drága: egy nagyobb csónakmotor megfelelő csónaktesten száz kilométeren 30-40 litert fogyaszt, ami egy teherautó fogyasztásával egyenlő. Szóval, a motorcsónakok inkább csak állnak. Télen a csónakházban, nyáron pedig a csónakházhoz kötve. Es közben eszik a pénzt, .mert egy ásónak tágulási dija télen hétszáz forint, nyáron, azaz májustól október tizenötödikéig pedig ötszáz. Látható tehát: ..megfelelő csónakhoz jutni,lfa szegedi Tiszán éppúgy nyio lehetséges, mint azt tárolni és fönntartani. Ami pedig igen nagy kár. Hiszen Szeged majdnem olyan a tiszai vízi élet nélkül, mint Kecskemét barack nélkül, mint Kőszeg Jurisics nélkül, Bábolna csirke és Burgert Róbert nélkül, mint kakaó „ó" nélkül. Szóval, nem áz igazi. I'arkas C'saha BgléfSisnpk ajándékua A takarékossági világnap alkalmából az október 31-én elsőként született kisbabát 5 ezer forintos takarékbetétkönyvvel ajándékozta meg az OTP Csongrád Megyei Igazgatósága. Erdeiné Urgés Juciit kisfia. Erdei András neveben vette át a takarékkönyvet. A tápéi takarékszövetkezet is hasonló összegű takarékkönyvet adott a körzetében ezen a napon elsőnek született csecsemőnek. Ezen túl 50 darab 500 forintos ajándékutalványt. sorsoltak ki. A Tápén élő Varga Imre hármas iker gyermekeinek 2-2 ezer forintos betétkönyvet nyújtottak át a szövetkezet vezetői. Anyanyelvi verseny A közelmúltban Sátoraljaújhelyen rendezték meg középiskolás diákok részvételével az országos édes anyanyelvi versenyt. A megyénket képviselő diákok közül „Édes anyanyelvünk érmet" (1—7. helyezés) kapott Kiss Attila, a 600. számú Ipari Szakrpunkás! • M . ' ."'(tója ;,k ai'í taiiar.i oiim Saiidor. A bírálóbizottság dicsé re lé be n és a rendezőszervek jutalmában részesült (8—16.) helyezés) Fábián Mariann (Csongrádi Batsányi János Gimnázium, lelkészi lő tanára; Fábián Györgyité) és Gáspár Karolina (Tömörkény István Gimnázium, tanára: t'ass József ne). Utóbbi tanuló a Hazafias Népfront különdíjában részesült Kő- 1 nita. a Kőrösv » • ' i tanulója - • . .i László né — a ..Izegszobüen beszélő diák" különdíjat nyerte el.