Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-30 / 282. szám

Szombat, 1987. november 28. 113 fl „Szegedi Fiatalok" estje Az Irodalmi kávéház ma esti rendezvénye a két világháború közötti magyar szellemi élet egyik legjelentősebb mozgalmának tevékenységét idézi föl. A Duda 1/ György vezetésével létrejött csoportosulás — a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma — falukutatással , a parasztság körében végzett ismeretterjesztéssel kezdte munkásságát, majd a Szeged környéki tanyavilágban szerzett élmények, a város haladó irodalmi es művészeti hagyományai, az egyetem tudományos műhelyei és nem utolsósorban a helyi munkásmozgalom tevékenysége különféle irodalmi, művészeti, tudományos és politikai vállalkozásokra késztették a mozgalom tagjait: Daróti Dezsőt, Berezeli Anzelm Károlyt, Duday Györgyöt, Gáspár Zoltánt, Hont Ferencet. Kárász Juditot. Ortutay Gyulát. Radnóti Miklóst. Toinai Gábort. Tomori Violát, Reitzer Bélát. Erdei Ferencet és másokat. A verseskötetek, néprajzi gyűjtemények. irodalom- és színháztörténeti tanulmányok mellett olyan jelentős kezdeményezések fűződnek a művészeti kollégium nevéhez, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok megteremtése, s ezen belül az első Dóm téri Tragédiaelőadás létrehozása, A Színpad és a Magyarságtudomány című folyóirat alapítása, a Független Szinpadmozgalom megszervezése. A mozgalom szegedi ihletésű volt, de ugyanakkor európai látókörű is, hagyományápolás és korszerűség egyaránt jellemezte; egyetemisták, fiatal írók és művészek voltak a tagjai, akik egy válságos történelmi helyzetben kötelező tanulmanyi és hivatali elfoglaltságuk mellett a nemzet, a társadalom sorskérdéseinek megoldásán fáradoztak; tudósok, írók. művészek tartoztak körébe, akik ugyanakkor a lehetőségeket ügyesen kihasználó, mindenekelőtt saját erejükre, tehetségükre támaszkodó szervezők, igazi vállalkozó szellemek is voltak. A ma esti rendezvényen, a Royal Szálló termében e mozgalom sokoldalú munkásságé t, vá 1 lal kozása inak mai aktualitását, hasznosítható tanulságait idézi fel Baróti Dezső professzor és Tolnai Gábor akadémikus. Beszélgetőpartnerük és az est házigazdája Csaplár Ferenc irodalomtörténész. Dobos Kati színművésznő Radnóti Miklós és Sik Sándor verseiből ad elő. Ki a hátrányos helyzetű? A tudományegyetemek bölcsészettudományi karainak felvételeket előkészítő bizottságát Szombaton a KISZ Csongrád megyei politikai képzési központjában megtartott ülésükön értékellék a mozgalom helyzetét, kijelölték a továbbfejlesztésével kapcsolatos időszerű feladatokat. A budapesti, debreceni, pécsi és a szegedi egyetemek képviselői számos problémát vetettek fel. A FEB jelenleg csak nagy erőfeszítéssel járulhat hozzá, hogy a társadalmi mobilitás ne romolják még tovább. Újra kell gondolni a hátrányos helyzet fogalmát és a munkásparaszt származású tanulók mellett be kellene vonni más, anyagi és kulturális tekintetben ugyancsak támogatást. igénylő, nehéz szociális körülmények között élő társadalmi rétegek, csoportok gyermekeit is. Hegyi András, a bölcsész FEB országos elnöke tájékoztatta a résztvevőket a közeljövőben megalakuló regionális hatáskörű, más felsőoktatási intézményeket ¡és ágazatokat is egyesítő FEB-SZET Koordinációs Tanács előtt álló tennivalókról. Cikkünk visszhangja Ismét a kábeltelevízióról lapunkban immár negyedszerre térünk vissza „a 25 forintos vitára". Televíziós és rádiós műsorjelek továbbítása kábelen — szolgáltatási dijért: ez a vita témája, melyet november 18-án, 21-én és 27-én más-más megközelítésből részleteztek cikkeink szerzői: Tanács István újságíró, Zscmbery István, a Szelka, és Strohner Ferenc, a Gelka képviseletében. Az egyelőre 9 ezer 200 családot, de a fejlesztési program megvalósítása esetén további városrészek lakóit is érintő kérdésben most elöször Csorna Lajos, a: Északi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet elnöke fcjti ki — a szövetkezeti tagság szavazataira alapozott — nézetét. Hasonló szavazást azonban az OTP-lakások tulajdonosai körében csak jóval hosszabb idő alatt lehetne megszervezni — ezért kér szót ma a vitában Szondi Ildikó. az egyik Gyöngyvirág utcai OTP-lakóközösség közös képviselője. Csorna Lajos levelében a következőket olvastuk: „Szövetkezetünk november 17. és 21. között titkos szavazást bonyolított le a kábeltelevíziós rendszer, illetve az antennarendszer üzemeltetése tárgyában. A szövetkézét 2 ezer 670. máilakással rendelkező tágjából 2 ezer 43H-an vettek részt a szavazásban. Mindössze 209-én értettek egyet a Szelka 25 forintos karbantartási. felújítási átalánydíjával, azaz a szavazásban részt vevők 11 százaléka. A szövetkezeti tagok közül l()0!)-en titkos szavazással ügy döntöttek, hogy támogatják, a városi televíziót, lakásonként 5-7 forint havi térítési díjjal. E szavazatok 41 százalékos aránya nem éri el a szövetkezeti törvény 22. paragrafus (2) bekezdésében megfogalmazott mértéket — a több mint 50 százalékot: 1765 szövetkezeti tag (72 százalék) döntött ügy, hogy nem járul hozzá a 25 forin-t tos átalánydíjas szerződéshez, és további tárgyalásokra jogosítja fel a szövetkezet igazgatóságát. (Ez egyben kötelező is a szövetkezet igazgatóságára nézve, tekintettel arra, hogy a tagok több mint 50 százaléka szavazott így.) A szavazás eredményéből azt a következtetést lehet levonni, hogy megfelelő előkészítés után — már jól működő, üzemelő rendszer ^esetén — a tagok donlö többsége a városi televízió fenntartásához hozzájárult volna. Megjegyzem, hogy eredményes meggyőzésre jelen esetben azért nem kerülhetett sor, mert a jelen-leg működő ideiglenes rendszer sokkal rosszabb minosegben sugározza az. adásokat. mint az. eddig üzemelő nagy közösségi rendszerek, é>s ilyen szolgáltatásért nem lehet semmilyen dijat kérni, követelni. Javasoljuk az. illetékes szerveknek. hogy a végleges antennarendszer elkészítése előtt. az. 1987. évi 1!). számú törvényerejű rendelet alapján, Versenytárgyalás formájában, valamennyi érdekelt fel bevonásával, az antennarendszer üzemeltetését és karbantartását, javítását annak a vállalkozónak adják, aki a legkedvezőbb feltételek mellett, a legolcsóbban elvégzi az ezzel kapcsolatos feladatokat. A döntés meghozatálakor vegyék azt is figyelembe, hogy több száz, talán több ezer az olyan érintett állampolgár, aki meglévő készülékén nem tudja venni sem ma, sem a jövőben a városi televízió, a műholdak adásait — anyagi helyzete miatt; gondolok itt főként a nyugdíjasokra." Szondi Ildikó és az áltála képviseltek véleménye szerint „nem vagyunk kábeltelevízió-ellenesek. A karbantartási szerződés kényszerével szemben vannak kifogásaink." Hiányolják hogy a tárgyalásokon nem biztosították érdekképviseletet az OTP-lakások tulajdonosainak. „Közgyűlés határozata nélkül mi nem fizethetünk; Mi van akkor, ha a közgyűlés nem szavazza meg a szakemberek által is irreálisnak tartott magas árat? Nekünk, közös képviselőknek kiellene meggyőznünk a lakástulajdonosokat, de bennünket-sem győzött meg senki. Egyszerűen elénk tettek egy kényszerszerződé.st." A vita egy másik, sarkalatos pontjához is hozzászól Szondi Ildikó: „Az is kifi-l zette már az antennarendszert a lakása árában az OTP-nek. akit ,nem fizetés' esetén rákapcsolással fenyegetnek. Joga van a jelsz< >lgá 1 tatáshoz, nem foszthatják; meg tőle!" A/. adások jelenlegi minőségéről írottakat nem idéznénk — ennek javulását ígérte a kivitelező —. ám a közös képviselő egy gondolatát megfontolásra javasoljuk: „Rendezzenek egy bemutatót: ilyen voltJ — ilven lesz a rendszer. S még valami: ellenőrizhessék pénzük felhasználását azok, akik. fizetnek 1" , talpraesett, nyitott, Megvallom őszintén: nem érdeklődtem volna Szentesen, a Horváth Mihály Gimnáziumban az irodalmi—drámai osztály működéséről, ha nem hallom egyszerre több ismerősömtől e képzési forma megszűnésének hírét. Hogy felre ne értsenek, azonnal közlöm; szó sincs a megszüntetésről, sőt a filmes videoismeretek fakultatív tantárgy beindulásával tovább gazdagodott az iskola kínálata. A pályaválasztási hetek alatt, ezekben a napokban kapták meg a megye iskoláiban — valamint a tágabb régió intézményeiben — az i r < >d a 1 m i—d rá mai os z tá I y ba történő fölvételi tájékoztatóját. Ha nem a megszűnés híre, hát ez lett írásom apropója. Ez a speciális osztály 1978 óta szolgálja az irodalom, az anyanyelv, a színház, a film, a televízió és a videózás iránt érdeklődő fiatalok felkészítését a továbbtanulásra, illetve a különböző gyakorlati pályairányokra. Hogy pontosan tudósíthassak, az iskola tájékoztatóját idézem: „Az első-második osztályban orientációs diákkörökön ismertetjük meg tanítványainkat a diákszínjátszással, kamaraénekléssel; a filmezés és videózás alapjaival. Harmadikban— negyedikben pedig — a kötelezően választható tantárgyak sorában — a színházi ismereteket, a magyar nyelv és irodalmat, a beszédtechnikát, illetve a film- és videoismeretek fakultatív tárgyát tanítjuk felemelt óraszámban. Ez az osztály elsősorban abban nyújt segítséget, hogy sokoldalú, talpraesett, a közönség előtt bátran fellépő, közéleti fogékonyságé, a társadalmi, politikai és művészeti kérdésekre nyitott, kreatív fiatalok kerüljenek ki az iskolából.'• Perjésné Dózsa Erzsébetet minden képzettsége arra predesztinálja, hogy ezen a tagozaton oktasson. Magyarrajz szakos tanár, aki a tanárképző után elvégezte a képzőművészeti főiskolát, majd a színművészetit a rendezői szakon. — Varkonyi Zoltán javaslatára és segítségével indult ez az osztály — meséli. —. A/, vott az elképzelése, hogy ez lesz a színészelőkép/ő iskola. Halálával a koncepció is megszűnt, azaz más lett a cél. Ma már kimondottan nem színészeket akarunk képezni, hanem érzéÉnekes-utánpótlás Aki észrevette a szerény hirdetést a zeneművészeti főiskola bejárata mellett, melyen az operaszakos hallgatók bemutatkozására invitálták az érdeklődőket, annak szombaton délután kivételes élményben lehetett része. Szerencsésnek mondható az a vidéki operatársulat, melynek székhelyén ilyen tehetséges müvésznövendékek bontogatják szárnyaikat. Ilyen körülmények között nem lehet probléma az utánpótlás. Furcsa módon a szép számú közönség között egyetlen színházi szakembert sem lehetett felfedezni . . . A bemutatkozó növendékek közül kimagaslott Frankó Tünde fellépése. Nemcsak meglepően érett drámai szopránja, de alapos szövegtudása és biztos szerepformáló készsége is kivételes tehetséget sejtet. Az Othellóból az Ave Mariát és a Fűz.fadalt adta elő, mqjd a Don Carlosból való jelenet Erzsébetjeként bizonyítottá, hogy tökéletesen megállja helyét Sinkó György Fülöp királya mellett. Ertler Andrea szintén nagy ígéretnek látszik. Hatalmas hangerejének és hangterjedelmének köszönhetően a fiatal koloratúr szoprán tökéletes illúziót keltett. Szél Bernadett Amália áriájával (Álarcosbál) és a Don Carlos jelenetben elsősorban csodálatos árnyalásokra képes előadásmódjával. és leheletfinom pianóival lepte meg a közönséget. Farkas Lilla telt, dús altja mellett komikai készségére is fel kellett figyelni a Falstáff-jelenet előadásakor. Bálint Zsuzsa Oszkár népszerű áriáját (Álarcosbál) ügyesen tolmácsolta, bár az ő légzéstechnikája még tökéletesítésre szorul. Figyelemre méltó volt Busa Tamás Jágóként és Altorjay Tamás mint Falstáff. Fekete Imre tenorista vendégként szerepelt. A szólistákat Maros György kísérte zongorán. A szereplők Sinkó György és Berdái Valéria tánitvá,nyai. Gresó Erzsébet keny. kreatív gyerekeket tanítani, hogy a művelődési házakban, amatör csoportok élén, a felsőoktatási intézményekben irodalmat, művészetet értő fiatalok tevékenykedjenek. — Tehát nem garantalják, hogy színészt faragnak a gyerekből, de a színészi játékhoz mindenképpen érteni fog — Igen, jó közönséget képzünk, amely érti a/.t, amit lát. A többségük tanár lesz, vagy népművelő, ezért bízhatunk abban, hogy tovább építik ezt az. utat. A második emeleten rendezkedtek be a filmesek: kisebb mozinak is beillő vetítőterem, gépház, monitorok a „rendezéshez", számtalan lámpa, vágóasztal, ós néhány, számomra megnevezhetetlen tárgy. — A cél igen egyszerűen hangz.ik: filmhez értő és a filmet szerető embereket akarunk nevelni — foglalja össze a képzési célt. Katai József, aki a legfrissebb fakultatív tárgy tervezője és kivitelezője egy személyben A film- és videoismereteket külön tantárgyként hazánkban másutt nem oktatják. Méregetem a lámpákat, igyekszem megbecsülni az. értéküket, s valami afféle fogalmazódik meg bennem, hogy lám, ahol egy városnak egy gimnáziuma van,ott több pénz jut a tanításhoz. — A lámpáknak, és a legtöbb berendezésnek külön története van. A vásárláshoz nincs pénzünk, ezért néha egészen képtelen módon jutottunk ezekhez. Mégsem dőlt meg egyre tömörebb meggyőződésem, összegzem magamban: a szegényház és az. oktatásügy pénztárcáját nem nagy művészet összetéveszteni .. . No de legyünk tárgyszerűbbek! — Milyen szaktárgi/akkal ismerkednek meg a gyerekek? — Tantárgy a filmesztétika, a szemiotika, a filmkészítés technikájának alapja. — Filmforgató stábok is alakulnak? — Igen. Kellő képzettséggel, áltálában a harmadik évtől a benyújtott és elfogadott forgatókönyv alapján többnyire háromfős stábok alakulnak. A srácok aztán egymás közt elosztják a feladatokat. majd az. elkészült filmet közösen bíráljuk meg. Ez azt jelenti, hogy mind a videokamera használatát, mind a rendezést, montírozást elsajátíthatják. — Az iskola mit nyer azzal, hogy itt filmes képzés folyik? — Van sulivideo a húszperces nagyszünetben, általában hetente. Ilyenkor az iskola életéről szóló riportok, illetve műalkotások szerepelnek a programon. Az igazgatói irodában hamisítatlan CB-ciripelés 'fogad. — Tudja, a . harmincezer szentesinek kilencszáz telefonja van csák, igy a CB-vel tartjuk a kapcsolatot — magyarázta Korom Mihály igazgatóhelyettes. Néhány percre eltűnődünk azon, hogyan kaphatott lábra az irodalmi—drámai képzés megszűnését hirelö információ, majd az. órarendi beosztást ábrázoló táblát mustrálva előtérbe kerülnek a tények : — Ma már sokféle beosztást kell készítenie az iskolai órarendi összeállítójának. Nálunk van angol és francia tagozat, elsőben indul a fizika és biológia fakultáció, ehhez jönnek a speciális képzések. Ahol a biológia vagy a fizika magas óraszámol kap, ott még egy „kemeny nyelv" is van, tehát felemelt óraszámban tanítjuk.az angolt, vagy a németet. Ügy gondoljuk ugyanis, hogy rövidesen fel kell értékelődnie végre a tudásnak, s akkor a nyelvismeret tálán nem lesz. hátrány. — A diákoknak hogyan lehet elmagyarázni azt, hogy a tudás a társadalmi ítélettől függetlenül is érték? — Azt mondjuk, hogy a tudás tartós leértékelését nem lehet a végtelenségig csinálni. S ebben a reményünk is kifejeződik: hátha rangja lesz az értelmiségi szakmáknak. — Nem okoz nevelési gondot, hogy a speciális osztályokban különös érzékenységű gyerekek gyűlnek öszsze? — Természetes dolog, hogy ezek a fiatalok külsőben, belsőben eltérnek az átlagostól. Másként kell velük foglalkozni, es ezt csodálatos hangulatú órákkal hálálják meg. Ügy gondolom, hogy az egész, magyar oktatásügy értékes része az itteni irodalmi—drámai osztály. D. I. Búcsú a statikustól Csonka Pál, akinek halálhíre a magyar mérnöktársadalomban osztatlan és mély részvétet keltett, a iműszaki tudományok doktora, Kossuth- és állami díjas tudós, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára életének 91. évében, 1987. november 26án hunyt. el. A statika nagy tudósa, Csonka Pál, Csonka Jánosnak, a neves feltalálónak, a hazai motor- és autógyártás úttörőjének fia, a 'Szeged Alsóvárosában volt Tsonka Vir.ce jeles kovácsmester unokája Budapesten született 1896. július 8-án. A kiválóan képzett' és nagy energiájú mérnökember előbb építésvezetőként dolgozott, majd a Magyar Magas- és Mélyépítő Rt. igazgatójává nevezték ki, 1925-ben. Városrendezőnek indult, és már 1921-ben nagy feltűnést keltett a Margitsziget tervpályázatára kiirt munkájával, amellyel maga mögött hagyta tanárait és olyan neves építésztársait, mint Arkay Aladár, Foerk Ernő (a szegedi dóm tervezője), Komor Marcell és másokat. Hasonló sikereket ért el Székesfehérvár és Szombathely rendezésére kiirt pályázatokon. Az. első sikerek után mégis a statikával jegyezte el magát. A műegyetem alkalmazott szilárdságtani laboratóriumába 1927-ben került, és tanszékvezető egyetemi tanárrá 1939-ben nevezték ki. A műegyetemen harminc évig tanított. Előadásaiban mindig ragyogó és tiszta stílusra törekedett mind szakmailag, mind nyelvészetileg. Olyan tanítómestere volt a mérnökhallgatóknak, akit az. építészek nemzedékei ma is emlegetnek. Gazdag és széles körű tudományos munkásságára a biztos tudás, a tiszta lagika és a hibátlan áttekinthetőség a jellemző. Bátyai Jenő