Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

t. \S VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! l(¡¿yj 77. évfolyam, 281. szám 1987. november 28., szombat A ¡MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint 11 tudományos és műszaki fejlődés legfőbb erőforrása az emberi alkotóerő Ülést tartott a megyei pártbizottság /tó MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága tegnap, péntekén Szegeden, a megyei pártbizottság oktatási igazgalnságanak előadótermében, Horváth Károlyné megyei titkár elnökletével, kibővített ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül részt vettek a városi, a városi jogú és a megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok első titkárai. titkárai, a megyei pártbizottság vezető munkatársai. Jelen volt a tanácskozáson Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A megyei párttestület meghallgatta Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkara szóbeli előterjesztésében az MSZMP Központi Bizottsága 1987. november U-i üléséről szóló tájékoztatót. Az elhangzottakkal kapcsolatban kérdést tett fel Barna Sándor és Koczkás Ferenc. A kérdésekre Szabó Sándor válaszolt. A pártbizottság a tájékoztatót támogatolag, egyhangúlag tudomásul vette. A megyei pártbizottság ezután, Bartha László megyei titkár előterjesztésében, megtárgyalta „A megyében folyó tudományos kutatások eredményeinek hasznosításáról, a műszaki fejlesztés helyzetéről, javaslat a további feladatokra az MSZMP KB 1988. december 28-i határozata a lápján" cimű jelentést. E napirendi pont tárgyalásán részt vettek a tudományos kutatásban és a műszaki fejlesztésben érdekelt intézmények és szervek vezetői. Jelen volt és felszólalt Miiller István, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese. Az előterjesztés és a szóbeli kiegészítés megállapította, hogy a megyében a műszaki fejlődés a népgazdasági ágak között, söt egyes termelő ágazatokon belül is differenciált. Az innováció folyamata a mezőgazdaságban volt a leggyorsabb, bár üteme az utóbbi években mérséklődött. Az ipar technikai és szervezési színvonalában jelentős, az utóbbi években növekvő az elmaradás a legfejlettebb országokhoz képest. Eltérő az egyes ágazatok műszaki fejlesztésének helyzete és műszaki színvonala. A megye gazdasága egyes területein ugyanakkor a befejezett rekonstrukció magas technikai színvonalat eredményezett (Szegedi Szalámigyár és Húskombinát), mig vannak lemaradó területek is (Szegedi Ruhagyár, Hódiköt stb.l. A kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya az árbevételhez képest igen nagy szóródást mutat. (A Metripond, a Hódgép esetében 6—8 százalék közötti, de vannak olyan egységek, ahol ilyen ráfordítást nem is eszközölnek j A termelési szerkezet és a termékszerkezet-váltás folyamata lassú. Magas a gyártmányok átlagos életkora Ez az exportlehetőségeinket is kedvezőtlenül befolyásolja. A rubelelszámolású exportban az új termékek aránya 5.5 százalék, nem rubelrelációban pedig az exporttermékek köre alig módosult, mindössze néhány tizedszázalékkal változott a nyolcvanas évek közepén. A vállalatok többségeben a jelentőségénél kisebb helyet foglal el a kutató-fejlesztő tevékenység. Az. iparban foglalkoztatott mérnökök döntően szervező-végrehajtó tevékenységet végeznek. Megyénk gazdaságában is gondot jelent, hogy az ötlettől a nagyüzemi gyártásig, értékesítésig gyakran indokolatlanul hosszú idő telik el. Az újítómozgalom stagnál, az ösztönzés e téren sem elég hatékony. Munkakultúránk átlagos színvonala alacsonyabb a gazdaságilag fejlettebb országokénál. Az országos átlagnál rosszabb a megye ellátottsága ' műszaki felsőfokú végzettségű szakemberekből, ugyanakkor több helyen nem a végzettségnek megfelelő munkakörben foglalkoztatják a szakembereket. Különösen kevés a függetlenített gyártás- és gyártmányfejlesztő. A kutatók-fejlesztők, műszakiak erkölcsi-anyagi megbecsülése nincs arányban az e területen folyó munka jelentőségével. így nem vonzó a műszaki pálya, a képzésben, kutatásban egyaránt kontraszelekció érvényesül. A jelzett problémák ellenére megyénkben az elmúlt években több területen figyelmet érdemlő előrehaladás történik. A tudományos kutatás színvonala összességében megfelel a gazdasági és műszaki feltételek által biztosított lehetőségeknek. Kutatóhelyeinken kialakultak olyan iskolák, amelyek egy-egy szűkebb kutatási területen nemcsak hazánkban, hanem nemzetközileg is ismertek (matematikában, biológiában, kémiában, fizikában, földtudományokban, történelemtudományokban). A vállalatok., valamint a megyei kutatóhelyek kapcsolata az utóbbi években fokozatosan javult. Ez elsősorban az élelmiszer-gazdaságban. valamint a felsőfokú oktatási intézmények és az iparvállalatok között jellemző. Az együttműködés eredményei — megyén kívüli kutatóintézetek bevonásával is — már jól érzékelhető a Taurusban, a Kontaktéban, a Hódgépnél. a Metripondnál, a Szegedi Ruhagyárban, a Volánnal, a Pankotai Állami Gazdaságban, a Domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezetben. a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban. A vállalatok szerepe nőtt az alkalmazott kutatások finanszírozásában. Több nagyvállalat jelentős önálló műszaki-fejlesztő szervezettel is rendelkezik (Hódgép, Metripond, Délép. Tisza Volán, Pankotai Állami Gazdaság stb.). Számos gazdálkodó szervezetnek vannak saját szabadalmai. Sajátos jelenség, hogy a kisiparban is nő a műszaki kutatással foglalkozók száma (orvostechnikai eszközök kifejlesztése). A vállalatok egymás közti kapcsolata erősödött a kutatás-fejlesztésben. A termékszerkezet-váltásban — a vitathatatlan gondok ellenére — néhány gazdálkodó szervezetben világviszonylatban is élenjáró termékek előállítására van példa (speciális műszaki gumitömlők, mérőműszerek, vírusmentes növényi szaporítóanyagok. vetőmagvak, egyes élelmiszerek, speciális szénhidrogén-származékok). Az alap- és alkalmazott kutatás egymásra épültségének fokozásával több társulás is alakult (Biotechnika Rt., Makóklón. Meriklón. Fűszerpaprika Társulás, Szeged-Dél-alföldi Innovációs Park) a gazdálkodó szervek részvételével. A gazdasági-társadalmi kibontakozás legalapvetőbb feltétele — a megyei feladattervben foglaltak végrehajtása folyamatában — a műszaki fejlesztésre alapozott szerkezetváltás meggyorsítása. A szelektív gazdasági fejlesztés a gazdaságossági, a piaci és a műszaki követelmények egyidejű érvényesítésével valósuljon meg. Cél a távlatilag nem fejleszthető területek fokozatos visszaszorítása, a progresszív ágazatok arányának növelése. Az országos irányzattal egyezően az átlagost meghaladó gazdasági növekedés indokolt a mérőműszergyártásban. a járműiparban, a mezőgazdasági gépgyártásban és a vegyiparban. Üj ipari alágazatok kialakítása mellett (növényvédőszer-gyártás, gyógyszergyártás stb.) lényeges követelmény a termelő infrastruktúra ütemesebb fejlesztése is. Fontos megyei gazdasági érdek a biotechnológia térhódításának meggyorsítása, a kapcsolódó ipari tevékenység meghonosítása. Adottságaink jobb kiaknázását a kutatás-műszaki fejlesztés is segítse elő. A térségi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználásáért a szomszédos megyékkel célszerű elmélyíteni a kutatás-műszaki fejlesztés terén az- együttműködést. Rövidíteni kell az utat o kutatási eredmények gyakorlati bevezetésében. Ezt segítse elő az, hogy az innovációs lánc minden elemét illetően hosszú távú, kölcsönös érdekeltség alakuljon ki, amelyre építve új szervezeti formákat is célszerű létrehozni. Váljon hatékonyabbá a megyei felsőfokú oktatási intézmények, valamint a tudományos kutatóhelyek együttműködése. Célszerű jobban felhasználni a Szegedi Akadémiai Bizottság állal nyújtott lehetőségeket. A megyei, a területi, az üzemi és intézményi pártszervek és -szervezetek segítsék és folyamatosan ellenőrizzék a kutatás-műszaki fejlesztésre, a szerkezetváltásra vonatkozó központi és megyei célkitűzések megvalósítását, a helyi adottságok kihasználását. A vállalatok vezetői rendszeresen minősítsék a műszaki fejlesztési tevékenységet, a termelésés termékszerkezetet és a technikai, a piaci, valamint (Folytatás a 2. oldalon.) Az Elnöki Tanács ülése December 16-ára összehívták az Országgyűlés téli ülésszakát A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja tájékoztatta a testületet az I. Baldvin király és a belga kormány meghívására 1987. november 15. és 17. között Belgiumban tett hivatalos látogatásáról. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást adott a Brazil Szövetségi Köztársaságban, az Uruguayi Keleti Köztársaságban és az Argentin Köztársaságban tett hivatal«» látogatásáról. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel vette tudomásul, és megállapította, hogy a látogatás jól szolgálja hazánk és a vendéglátó országok jó viszonyának, kapcsolatainak és együttműködésének ügyét. Áz Elnöki Tanács az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Országgyűlés téli ülésszakát december 16án (szerdán) 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére: az 1988 évi állami költségvetésről; a jogalkotásról; az 1960 előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatokat; továbbá az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját az állam egyházpolitikájáról és a hivatal munkájáról. Törvényerejű rendeletet hozott az Elnöki Tanács a külföldre utazásról és az útlevelekről. Az Elnöki Tanács a költségvetést finanszírozó forrásösszetétel javításának és a forgalomban levő pénzmennyiség szabályozásának új eszközeként törvényerejű rendeletet hozott a kincstárjegy bevezetéséről. A jogszabály 1988. január elsején lép hatályba. Az Elnöki Tanács — az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának állásfoglalását is figyelembe véve, s a Minisztertanács előterjesztését elfogadva — módosította a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény egyes rendelkezéseit, és határozott a kétszintű igazgatás bevezetéséről. Az új igazgatási forma bevezetésére a megyékben folyamatosan kerül sor. a feltételektől függően, a Minisztertanács kijelölése alapján, A törvényerejű rendelet 1988. január elsején lép hatályba. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. Évzárás előtt az építőipar Elkészül a 60 ezer lakás Bár még van idő szilveszterig, az építők is lassan összegzik egesz éves termelésüket, tevékenységüket. Ez a feladat az év hátralevő időszakában már párhuzamosan halad a napi teendőkkel és tart egészen 1988ig. amikor ez az ágazat is megváltozott, feltételek közepette kezdi újra a munkát. Hogy nehezebb vagy könynyebb lesz-e jövőre építeni, azt nehéz lenne megjósolni. Az. azonban bizonyos, ihogy azok a vállalatok, amelyek eddig is eredményesen gazdálkodtak, nem kerülnek rosszabb helyzetbe. Hogy mi várható az egész ágazatban, azt nagyban befolyásolja az idei évzárás is. Az előzetes adatokból az látszik, hogy egyes területeken túl is teljesitik az előzetes terveket a vállalatok, máshol viszont lemaradnak a korábbi elképzelésektől. A kivitélező építőipar építesi-szerelési termelése várhatóan megegyezik a tervvel, ami a tavalyi teljesítményhez. képest 3 százalékos növekedést irányzott elő. iHogy a munkák érteke mennyivel nagyobb, mjnt korábban volt, azt jól érzékelteti az az adat, hogy a vállalatok pénzügyi eredménye már félévkor is magasabb volt az egész évre tervezettnél, és az idei év végére előreláthatóan eléri a 17 milliárd forintot. Érdekesen alakul a kisés nagyszervezetek munkamegosztása. A számokból az, látszik, hogy folytatódik az a tendencia, amelynek során a szövetkezetek, a különböző munkaközössegek folyamatosan növelik termelésüket. a vállalatok viszont az iden 2 százalékkal termelnek kevesebbet, mint tavaly. Ebben szerepet ját szik a munkaerő sajátos mozgása is. Az, irány ma is ugyanaz, mint tavaly volt: a szakmunkások az állami vállalatoktól a kisebb, mozgékonyabb, egyre többet vállalkozó szervezetek felé tartanak. Az új létesítmények aránya magasabb, mint amenynyit a tárca előzetesen várt. Ez a felújítások, karbantartósok rovására valósult meg, és azt a beruházói magatartást példázza, hogy még az idén — viszonylag kedvezőbb feltételek között — igyekeztek úgy elkölteni a pénzüket, hogy nagyobb értékű épületekbe fektették. Ennek következtében 1,5—2 százalékkal több új létesítmény kés/.ül az idén, a fenntartósokra viszont Hevesben 30. Ves/.orém megyében pedig több mint 50 százalékkal kevesebbet fordítottak a vártnál. A legtöbben a lakásáladások statisztikáját böngészik. Ebből az látható, hogy szeptember végéig az. idei szerződésekben vállalt új otthonoknak a kétharmadát átadták. A teljesítés tehát ütemesnek mondható, legalábbis ütemesebbnek a korábbi évekénél. A 21 663 szerződés várhatóan mind teljesítéssel zárul, és ha ehhez hozzávesszük, hogy a imagánépítkezések is nagy lendületet vettek az idén — a jövő évi anyagáremelkedés hírére —, akkor várhatóan elkészül az országos lakásépítési terv alsó értéke, a 60 ezer üj otthon. Az eddig meglehetősen szép palettán van azonban egy teher folt: az exportteljesítések. Most már látszik, hogy minden igyekezet ellenere sem erik el az idei 88,5 millió dolláros tervet. Kárpáli Ferenc hazaérkezett Bukarestből Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, aki katonai küldöttség élén részt vett u Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának bukaresti ülésén, pénteken hazaérkezett Budapestre. (MTI) körülbelül 10 millióval kevesebbet sikerül csak expor"talni az építőknek. Szépíti viszont az. arányt az épitöanyagipar, amelynek termékei egyre sikeresebben veszik fel a versenyt a nyugati piacokon. Nemcsak azok, amelyek vegyes vállalati formában kész.ülnek, külföldi technológia alapján, hanem olyan, eddig fantáziátlannak tetsző termékek is, mint a homok, a szalagparketta. Márpedig ezek eladásával sikeresen kísérleteznek a vasiak, a kecskemétiek. A magasépítő ágazat 'hagyományosan „nehéz helyzet"-ben van Az iden sem könnyebb a dolguk, a pénzügyi hiány tobb is, mint tavaly volt, 1.3 milliárd forint. Ezt az összeget viszont kevesebben „hozták össze", ami jelzi, hogy a gyengén gazdálkodók vagy csődbe mentek már, vagy pedig feltornászták magukat az. alacsony hatékonyság szintjéről egy biztosabb megelhetest nyújtóra. Ezt látszik igazolni az is, hogy a fizikai dolgozók teljesítménye tobb mint 5 százalékkal növekszik az ágazatban, az átlagbérek és átlagkeresetek emelkedése ^viszont ennél jóval több, 7—8 százalék is lesz. A jövőre való felkészülés látszik abból, hogy az építőipari vállalatok a tervezett 2.7 milliárd forintnál jóval többet, 3,1 milliárdot fordíthattak saját beruházásaikra. Ebből a pénzből a legtöbben a gépparkjukat újították fel. Az építőanyag-gyártók már nincsenek ilyen szerencsés helyzetben, mert például a tégla- és cserépipar alacsony juvedelmezősege, folytonos eladósodása láttán a bankok nem adnak ipénzt új beruházásaikhoz. Nem látják pénzük megtérülésének garanciáját. Ez pedig nemcsak a falazóanyagok termelésének emelhet gátat, hanem tovább gyűrűzve az építési, kivitelezési folyamatba, végső soron az egész ágazat jövő évi tervét, ered menyeit csorbíthatja. Kz. K.