Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-27 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 280. szám 1987. november 27., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Főtevékenység mellett a mellékes A cím olvastán sok olva- tésre mostohák a körűimé- Csongrád megyében 141 sónak egészen bizonyosan az nyek, rosszak a talajok, a szervezet végzett. A nagyutóbbi években igencsak föld jövedelmezősége nem ságrend csökken, !ha mérséágas-bogassá vált személyi kielégítő. A jól jövedelmező keltebb ütemben is, .mint jövedelemszerzési lehetőség mezőgazdaság mellett ke- a főprofilú építőszervezetejut eszébe. Ezúttal a válla- vesebb iparos munkát vál- ké. A mezőgazdasági termelatok, szövetkezetek mellé- lalnak a gazdálkodók. A lószövetkezetek döntő többkes tevékenységét elemez- nagy arányú „mellékes" sem sége a megalakulástól fogték a Központi Statisztikai zárja ki, hogy egy szövet- lalkoztat saját építő brigáHivatal Csongrád Megyei kezet veszteséges vagy csak dot. Jelenleg 95 százaiéiigazgatóságának szakem- kis nyereségű legyen. A kuknak van ilyen részlege, berei. profilidegen tevékenység te- Az utóbbi 3 évben egyre A vállalatok, szövetkeze- hát nem egyenlíti ki a ked- több melléküzemág vált öntek többsége csinál mást is vezötlen mezőgazdasági állóvá. Nagy számban alaaz alaptevékenységen kívül, eredményeket. kultak meg az 50 főnél keEbben az előbb felsorolt A megyében 9 belkeres- vesebbet foglalkoztató egyokokon kívül szerepet ját- íkedelmi szervezet végez ségek A nem építőipari szik a külső kooperációkkal ipari tevékenységet. Az ' . , . , szembeni bizalmatlanság is ilyen munkájuk értéke «ervezetekne] tavaly az évente meghaladja a 20 epitőtevekenysegben fogmillió forintot. Ennek az lalkoztatottak száma a rneösszegnek a 81 százaléka gyében 3 ezer 234 fő volt, élelmiszer-ipari termék ez a szám 17 százalékkal A termelési értéknek a megyében az egytizede származik a mellékes produktumokból. A legtöbbször itt •termelékenyebb a felhasznált munka, mint a főprofilban. gyártásából származik. Építőipari szervezetek Ipari tevékenységet 1986- korábban a hiányzó kapaba° sorolT SSel&SS citások hoztak létközül 95-nél végeztek, ösz- i"e a n«m ebbe az agazatba kevesebb az 1983-as adatnál. A kis és szétaprózott szervezeteknél jelentős mennyiségű és — ami ennél is fontosabb — értékű gép halszesen félezer telephelyen, besorolt gazdálkodó egysé- mozódott fel. Erre az évre jellemző tendencia, hogy több téesz és áfész melléküzemága ipari szakcsoporttá alakult át. Ezzel függetlenítette magát az alapító szervétől. A .mezőgazdaságban nagy számban vannak alacsony — 6 százalék alatti — és magas — 50 százalék feletti — arányban ipari tevékenységet végző szervezetek. Például a szatymazi áfész össztevékenységéból 85, a Városellátó Közös Vállalatéból 68, a zöldértéből 67, az ópusztaszeri Árpád vezér téeszéből 64, a pusztaszeri Hétvezér téeszéből és a hódmezővásárhelyi áfészéből 62 és a Gorzsai Állami Gazdaságéból 51 százalék nem a mezőgazdaságban, illetve a kereskedelemben, hanem az iparos munkákban realizálódik. Ilyen arányoknál már igazán megkérdőjelezhető az ágazati hovatartozás helyes megállapítása. A megye mezőgazdasági egységeinél a legnagyobb arányú az élelmiszer-ipari tevékenység, az országos átlagnál magasabb a vegyipar és a fafeldolgozás, alacsonyabb a gépipar és építőanyagipar része. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban több olyan terméket gyártanak, amit iparvállalat nem készít. Az iparon kívüli szervezetekben a gazdasági egység saját feladataihoz felhasznált termékek készítése a jellemző. A nem ipari szervezetek térhódítása az ipari szolgáltatásokban is megfigyelhető. Az építőipari egységek is elsősorban az alaptevékenységükhöz szükséges ipari termékeket gyártják. Ebben az ágazatban az ilyen cikkek készítése folyamatosan csökken. Az ilyen fizikai munIcát végzők száma 3 év alatt 40 százalékkal zuhant. A Délép ipari tevékenység ugyanennyi idő alatt 988 millió forintos értékről 818 millióra apadt. A mezőgazdaságban dolgozó szervezeteknek egy éve a 94 százaléka foglalkozott ipari tevékenységgel. A 75 gazdaságnak 415 ilyen telephelye volt. A mezőgazdaság árbevételének egyötöde származott innen. Az ipari termelés elsősorban ott növekedett meg, ahol a földművelésre és állattenyész geket. Ilyen munkát tavaly B. I. Tanácskozás a tájékoztatásról Európa, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika 19 szocialista, illetve szocialista orientációjú országából 29 hír-, sajtó- és fotóügynökség vezetője november 24—26. között Moszkvában tanácskozást tartott a szocialista országokat bemutató információs és propagandatevékenység átalakításáról. A konferencián — amelyen a Magyar. Távirati Iroda küldöttségét Burján Sándor vezérigazgató vezette — megállapodtak a kölcsönös tájékoztatás kiszélesítésében. Grósz Károly Görögországban Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Andreasz Papandreunak, a Görög Köztársaság miniszterelnökének meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Görögországba utazott. Kíséretében van Kovács László külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, Vtncze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Hollai Imre, hazánk athéni nagykövete. Grósz Károly búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese és Várkonyi Péter külügyminiszter. Tegnap a magyar delegáció megérkezett a görög fővárosba. (Folytatás a 2. oldalon.) Németh Károly hazaérkezett Németh Károly, az Elnö- helyettes, valamint Sütő ki Tanács elnöke — aki Jo- Gábor, hazánk brazíliai, sé Sarney brazil, Julio Ma- Major László, hazánk ururia Sanguinetti uruguayi és guayi és Klein. Márton, haRaúl Alfansín argentin köz- zánk argentínai nagykövete, társasági elnök meghívására akik állomáshelyükön ma— hivatalos látogatást tett radtak. a Brazil Szövetségi Köztár- Németh Károly fogadásásasagban, az Uruguayi Ke- ra a Ferihegyi repülőtéren leti Koztarsasagban és az megjelent Trautmann ReArgentin Koztarsasagban, zsö ^ Elnöki Tanács hecsütörtökön hazaérkezett Budapestre. A magyar államfőt útjára elkísérte a felesége. Kíséretében volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Dobóczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Körtvélyes István ipari miniszterlyettes elnöke, Várkifiyi Péter külügyminiszter. Jelen volt Celso Diniz, a Brazil Szövetségi Köztársaság és Gualberto Manuei Talamás López, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagykövete, valamint Guillermo Roberto Rossi, az Argentin Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Őrködni a piaci verseny tisztasága fölött 1 ^bkLéfefpoUuka Az 1988. évi árpolitika állam főként a gazdálkodás, mechanizmusnak: az árhifőbb kérdéseiről tanácsko- a piaci verseny tisztasága vatal elnöke lehetőséget zott csütörtökön a Fogyasz- fölött őrködjék, az árak a kap arra, hogy egy adott tők Országos Tanácsának kereslet—kínálat törvény- vállalat összes termékére, árszakértői bizottsága. A szerűségeinek megfelelően vagy valamely árucsoporttestületet Lakatos József, az alakuljanak ki. Hozzátette: jára az árak maximálását Országos Anyag- és Árhi- valóságos piaci árrendszer rendelje el. vatal közgazdasági főosztá- 1988-ban még nem hozható lyának vezetője tájékoztat- 'étre, mert a gazdálkodás ta a jövőre hatályba lépő külső, belső egyensúlyi helyúj árszabályozási rendszer- zete erre nem ad lehetőséről. Elöljáróban kiemelte: az get. Elkerülhetetlen azonármechanizmus korszerűsí- ban az árszabályozás edditésének az a célja, hogy az gi rendszerének korszerűsítése. Ezeknek megfelelően a hatósági árforma csak azoA vitában felszólalók szóvá tették: a lakosság kétkedéssel fogadja a hivatalosan bejelentett 15 százalékos árszintnövekedést, s ennél magasabb áremelkedésre számít. A közvélemény a gazdasági helyzetből adódó nehézségekkel indokolt, úgynevezett áráldoMegbeszélés a megyei pártbizottságon A Hazafias Népfront lizációs és kibontakozási nő beszélgetések fontosságaCsongrád megyei bizottságá- programjáról, a népfront ról, valamint a pártmunka nak meghívására szűkebb feladatairól. Ezt követően módszerének korszerűsítési hazánkban tartózkodó Vaj- 'a vajdasági delegáció — terveiről. A tájékoztatót dasági Dolgozó Nép Szocia- Molnár Sándornak, a me- követő kötetlen beszélgetélista Szövetsége tartományi gyei népfront titkárának kí- sen a vajdasági delegáció választmányának háromfős séretében — látogatást tett tagjai a magyar lakosság delegációja tegnap, csütör- a megyei pártbizottságon, közhangulatáról, a kibontatökön — látogatásának har- ahol Horváth Károlyné, az kozási program íogadtatásámadik napján — a városi MSZMP Csongrád megyei ról. a szociálpolitikai intéznépfrontbizottságon kezdte bizottságának titkára látta kedésekről, a bérekről és az munkaprogramját. A tartó- őket vendégül. Először a adó bevezetéséről érdeklődmányi választmány elnök- gazdasági helyzetünk javí- tek. ségének elnökét Rajcsán tása érdekében tett prog- Az eszmecserét követően Istvánt, valamint Todorovic ramról szólt, ennek kapcsán a vajdasági vendégek a Boskot és Struhar Rastisla- elmondta, hogy a megyei Nagyalföldi Kőolaj- és Földvot a tartományi választ- pártbizottság is kidolgozta gáztermelő Vállalatnál tettek mány elnökségének tagjait saját feladattervét a kor- látogatást. Háromnapos Kulcsárné Kiss Piroska, a mányprogram megvalósítá- Csongrád megyei programvárosi népfront titkára fo- sát segítendő. Beszélt a párt- jukat zár.ómegbeszéléssel gadta. Megbeszéléseket foly- tagkönyvcsere tartalmi cél- fejezték be a megyei néptattak Magyaronszág stabi- járói, a párttagsággal törté-» frontbizottságon. kon a területeken marad zatot gyakran úgy ítéli meg, meg, amelyeken a piac sze- hogy az nem egyéb, mint repe nem tud kellően érvé- közönséges áremelés. Fonyesülni, vagy az ellátási kozza a bizalmatlanságot, a színvonal megtartása érde- pesszimizmust, hogy az elkében állami döntéssel kell mij|t években az előre bemeghatározni a fejlesztések jelentett árindex-növekeirányát. Ilyen szférák pél- désnél mindig magasabb volt dául a közüzemi, az iníra- az inflációs ráta, s ez a strukturális szolgáltatások, nem kellően megfontolt táaz alapanyaggyártás, illetve jékoztatás most felvásárláide tartoznak azok az alap- sj lázhoz vezetett. Az árszavető fogyasztási cikkek, bályozás új rendszere szeamelyek hosszú távon is rint a népgazdaság helyzeállami támogatásban része- tére hivatkozva bármikor sülnek. A szabadáras kate- be lehet avatkozni a vállagóriába kerülnek viszont a iatok életébe, s ez megkérkorábbi gyakorlattól eltérő- dőjelezi a vállalati önállóén például az építő- és fa- ságot, nehezíti a piaci áranyagok, az építési, szereié- rendszer kialakulását — vési munkák. Az eddiginél jó- lekedtek a hozzászólók, val kevesebb iparcikk, élei- Voltak, akik arra mutattak miszer tartozik majd a jö- rá: a piaci- kontroll nem vőben a hatósági árformá- helyettesíti a központi árba, a feldolgozóipar, az épí- szabályozást, az ármechatőipar és a, szolgáltatások nizmus további liberalizálátenén azonban arra számi- sa következtében nem lesz tanak, hogy növekszik a pi- olyan hathatós eszköz, ac árbefolyásoló szerepe, s amellyel befolyásolni lehetezért ezeken a területeken ne például a szolgáltató kis— piaci elemzések alapján szervezetek árképzési gya— új típusú árszabályozást korlatát. Kétszámjegyű fodolgoznak ki. Ott. ahol a gyásztól árszínvonal-emelpiaci egyensúly felborulásé- kedés esetén a bérek sem ra lehet számítani, sajátos tarthatók a korábbi szinten, kontrollmechanizmust al- ezért fennáll egy parttalan kalmaznak. Ennek lényege: infláció kialakulásának veaz árhatáságnak lehetősége szélye. Kérdéses viszont, nyílik arra, hogy árkonzul- hogy az árhívatal rendelketációra kérje fel az érintett zik-e olyan stratégiával, vállalatokat. amely az infláció felgyorsuTovábbfejlesztik az árbe- lása esetén eredményes bejelentési rendszert is, a fo- avatkozásra ad módot — gyasztási cikkeknek abban hangsúlyozta az egyik íela körében, amelyben meg- szólaló. Az ülésen elhang"»űnik a hatósági ár, árbe- zott: nem megfelelő az árjelentési kötelezettséget ír- változtatások előkészítése, a nak elő a gyártóknak, péL vállalatok későn kapták dául a húsiparnak, a kon- meg az árjegyzekek kialakízerviparnak, Ugyancsak új tásához szükséges iníormávonása az árszabályozási cíókat. t