Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-02 / 258. szám

3 Hétfő, 1987. november 2. Tájak, korok, múzeumok A múzeumi közművelődési mozgalom 10 éves. A jubileum alkalmából a fönti címmel országos vetélkedösorozatot szerveztek; a ,Csongrád megyei döntő szombaton volt, a Móra Ferenc Múzeumban. A közművelődési osztály munkatársainak szervezésében lebonyolitott nagyszabású vetélkedőre a megyéből 14 csapat, azaz 140 tanuló, illetve felnőtt múzeumbarát nevezett, közülük négy döntős csoport mérte össze sokrétű tudását, szombaton. A szoros versenyben a zsűri a vásárhelyi általános iskolások és pedagógusok csapatának ítélte az elsőséget: az országos döntőn — december 19—20-án,— a „Dózsa György" úttörőcsapat tagjai és tanáraik képviselik Csongrád megyét. Képünkön: a győztesek. Nem csöndül az aranycsöngő Valamikor március—április táján jártam a szegedi Centrum Áruház raktár- és irodaszintjén. A folyosókon a becsomagolt tűzhelyektől és más dobozoktól alig lehetett mozdulni. Most kényelmes a közlekedés. t— Az első hónapokban* úgy tűnt, hogy éves forgalmi tervünk, nehezen lesz teljesíthető — mondja Marsi Zoltán igazgató. — Az első ktferte hónap után még 4 millió forintos lemaradó, sunk volt. Ügy tűnik, a felvásárlási láz a Dunántúlról kezdett elterjedni. Szeptemberben már ott söpörték a raktárakat. A szegedi Centrum műszaki osztályát októberben érte el a kiürítés. Megugrott az arany ékszer, a fotóoptika a háztartási kisgépek és a kisbútorok forgalma. A műszaki osztály a tervezett 13 helyett 18 millió forintos árbevételt ért el, de 30 millión is felül teljesítettek; volna, ha van elegendő képmagnó, színes tévé, varrógép és hűtőláda. Mivel a dolgozók keresetének csak elenyésző része a forgalmi jutalék, így anyagilag nem tudják honorálni a megerőltető munkát azoknak, akik már hetekl óta állják a rohamot. — Ha már nyilvánosságra hozták volna a két hónap múlva, életbe lépő árakat, annak — véleménye szerint — milyen hatása lett volna? — kérdeztem Marsi Zoltánt. — Ennél nagyobb mizéria nem lehetett volna semmilyen körülmények között sem. "Mi annyit tudunk árusítani, amennyi árut a' beszerzőink a nagykereskedőktől be tudnak vásárolni. Most egy-két nagykereskedelmi vállalat szabadságra küldte dolgozóit, a raktáraikat pedig ki lehetne adni teniszpályának. — Vehetünk-e egyáltalán ajándékot• karácsonyra? — Százmilliós árukészletünk van. A . tradicionális ajándékféleségekből — divatáruból, harisnyából, kötöttáruból — széles a választékunk. Sőt akinek már megvan a képmagnója, a kazetták között is válogathat. Gyermekruházatból ilyen körülmények kőzött viszont nem lehet folyamatos ellátásra számítani, de valamennyi érkezik majd. A következő hetekben a felfelé mozgó árú cikkek tartalékolása a vállalatoknak is érdeke lesz, mivel az átárazásból származó nyereség azt a vállalatot illeti, amelyiknek a birtokában van a cikk a „korszakváltás". pillanatában. Persze, a kereskedelmi vállalatok Hyen *Ayomás mellett ezzel a módszerrel nem nagyon élhetnek. Ez a gyártók esetléges manipulációs eszköze marad. Viszont kereskedőnek és gyártónak számolni kell azzal, hogy a következő év első hónapjainak forgalmára valószínűleg csak enyhe jelző lesz: pangó. A szegedi Domus Áruház megbízott igazgatója. Major Antal, megelőzi első kérdésemet: — Ugye, milyen siralmas lálí/ány ilyen üresen az áruház? Persze, a most vásárolni. szándékozó vevőket nem érdekli a miért. Minden áruházunkban szinte hasonló a kép, talán a budapesti, a legnagyobb áruházunkban, jobb egy kicsit a helyzet. — S kollégái bírják még szusszal? — Hogy a nap 9 órájában azt kell mondani: nincs, és a mikor lesz kérdésre sem tudnak semmi biztatót válaszolni, abba bele lehet fáradni. Láttam már munka után sírva hazafelé menni dolgozónkat. Eladóinkat csodálom. Vevőink indulata gyakran csattan rajtuk. Ezúton is szeretném a pult másik oldalán állók türelmét kérni. — Türelmet talán leginkább az adhatna, ha az esedékes ' árváltozások mértékét ismerhetnénk. — Megtörténtek már a következő év első félévére a szerződéskötések. Ezek alapján mondhatom, a Domusban árusított bútorok/nál mintegy 5-6 százalékos áremelkedés lesz. — Ennyiért nem érdemes a vásárlóknak az igényeikből, elképzeléseikből valamennyit is feladni. De talán megérti, hogy ismét megkérdezem: az előbb megjelölt emelkedés nem lesz nagyobb? — Egészen bizonyos, hogy 5-6 százalék fölé nem nő. S kiegyensúlyozott ellátásra bizton számíthatunk. Még ebben az évben érkezik bútor a szegedi áru-, házba, Jugoszláviából és Romániából is. A beszerzők olyan kistermelőkkel is kapcsolátba kérültek az elmúlt hetekben, akikpek eddig esetleg a létezéséről sem tudtak. Az. azonban már bizonyt«, hogy az idén a Domus Vállalat karácsonyi forgalmának fellendítésére szervezett „Aranycsengő" akciót nem rendezik: meg. Mert ha kiakasztanák az a ra ny cse ngőt, valószínűleg, akadna egy(néhány) határozott vevő, aki öt percen belül azt is megvásárolná. B. I. Fölszalagozva és megkoszorúzva kéz a kézben, várva a ceremónia végét, viseljük a jelképek ünnepi gyötrelmeit, a hátunkra tűzött haragzöld selymet, amint hullámzik, akár a reménnyel tömény mező ..." (Nagy László) — Nálunk minden esemény premier. Ha a legkisebb hiba becsúszik, örömet rontunk el, bánatot sértünk meg. — mondja Kerek Attila, a Szeged Városi Családi Intézet vezetője. — Sikerül hibátlanul dolgozni? — Mi is emberek vagyunk . .. Szertartások, ceremóniák kísérik végig életünket, a születés pillanatától a halálig. Az örömben szívesen osztjuk meg érzéseinket környezetünkkel. A szeretteink elvesztése fölötti fájdalmat azonban legszívesebben magunkba zárjuk, legbelül hordozzuk életünk végéig. Vajon, miért fordulnak emberek másokhoz, hogy az utolső tennivalóikat, családtagjuk végső búcsújának .szervezését is áthárítsák intézményekre, kívülállókra — másokra? — A hivatalok, a szolgáltatók tucatját kellene gyorsan végigjárni, intézkedni egy temetés előtt. Ráadásul nehéz, zaklatott lelkiállapotban. Ezért döntenek sokan amellett, hogy hozzánk jönnek. — Miben tudnak nekik segíteni? — Szinte mindenben. A kegyeleti tárgyak kiválasztásától a temetési ügyek intézésén át, a gyászértesítésig levesszük a terhet a hozzánk forduló válláról. Újsághirdetést adunk fel, közreműködőkről gondoskodunk, a vidéki rokonoknak szállodát intézünk, taxival kiszállíttatjuk a hozzátartozókat. . . A leggondosabban szervezett búcsút is megzavarhatják -nüanaznyi hibák. Ha aszertartásban közreműködők nem időben érkeznek, ha nem megfelelően vannak öltözve, ha ... — Igyekszünk mindenre odafigyelni, de természetesen nem mindig sikerül. — Rossz érzés a hozzátartozóknak, ha például piroscsíkos pólóban hantolják a sírt . . . — Van formaruhájuk! — De nem mindig veszik fel! — Nyáron valóban meleg a meglévő, gondoltunk már rá, hogy kellene a melegebb Téves a szám A Szegedi Postaigazgatóság kérésére közöljük, hogy az új Jbelefonkönyvbe tévesen került be az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának címe és telefonszáma: a pártbizottság (Rákóczi tér 1.) hívószáma 25-811. Új családmodell Egy minapi tájékoztató szerint a munkaügyi országos irányítás tekintélyes része a középtávú tervezésben a másfél keresős családmodellben gondolkodik. Ez ugyebár gyökeresen más, mint a jelenlegi, „ha ketten keresünk, valahogy megleszünk"rendszer. Kérdés, hogy a középtávú elképzelések valóra váltása mikor kezdődhet meg? Természetesen nem várhaló éles cezúra. A fokozatos bevezetés kezdetének az 1989— 90-es előrejelzett bérreformot várják. Sőt, jövendő új bérrendszerünket szeretnék teljesen az új modell szolgálatába állítani. Az elképzelések szerint munkaviszonynak ismernék el például az idős szülők ápolását is. Felmerült, hogy esetleg fizetnének is az erre a munkára vállalkozó közvetlen hozzátartozóknak. Számítások szerint — bármilyen furcsa — ezzel a megoldással a költségvetés is jobban járna, hiszen kevesebb forintot kellene kifizetnie, mint amennyit jelenleg a szociális otthonok és elfekvők üzemeltetésére költ. A másfél keresős modell feltételezi a bedolgozói rendszer alapos kiszélesítését és a ' részmunkahelyek gyors elszaporodását is. Egy másik fórumon, ahol meglehetősen részletességgel szóltak az előző sorokban röviden felvázolt elképzelésekről, néhány hölgy felháborodott, mondván: ezek a tervek veszélyeztetik az egyik nemnek az elmúlt 40 év alatt elért vívmányait. Az előadó azzal védte igazát, hogy egy családon belül a férj is dolgozhat 4 órás műszakban. Sőt, gyedre és gyesre is mehetnek nálunk a családapák. De nem mennek ... Jelenleg az ilyen szociális szolgáltatást igénybe vevő apukák száma nem több tíznél. S akkor már minden gyermekét pesztráló úr megszámláltatott az országban. Tehát a szokások (és az elérhető jövedelmek) szerint a másfél keresős családmodellben általában nem az anyukáktól várják a teljes bért. A kezdeményezés mindenképpen figyelemreméltó. S a feminista érzékenységnél talán fontosabb, hogy egy ilyen irányú változtatásnak a hatásai messze túlmutatnak a gazdaságon. A felszabaduló időből például több maradna a gyerekekre. Ez pedig mással nem pótolható lehetőség arra, hogy valamikor egv felkészültebb nemzedék lépjen majd mellénk. I. B. s a megrendelő kapcsolatban. Saját kórusunk, tün, haát. napokra is egy szalonképes formaruha, — Mi mindenre még? — Kezdetben előfordult, hogy a ceremónia végén borravalót adtak a szónoknak, a kórustagoknak. Nem tudták a hozzátartozók, hogy ők tőlünk kapnak fizetést. Azt mondtuk a kollégáinknál;, ne vitatkozzanak, fogadják el... Az irodában aztán befizették, számláját ennyivel csökkentettük. — Mennyibe kerül önöknél egy temetés? — Ha mindenből a legdrágábbat rendeli valaki, akkor is kijön húszezer forintból. A mi „hasznunk"? A költségeken kívül 150—20') forint . . . Ritusok, szertartások nek el, újak születnek gyományok alakulnak vagy mennek feledésbe. A régi. zömében a vallási ilitvilágból táplálkozó és máig fennmaradt, szokások mellett, vajon mennyire sikerült hagyományt teremteni Szegeden és környékén az elmúlt másfél évtizedben? Hiszen" az iroda éppen most ünnepli fennállásának 15 éves évfordulóját. Ma már a házasságkötések 95 százalékát, a névadók felét, a gyászszertartások több mint egyharmadát ők szervezik, bonyolítják le. Az elmúlt másfél évtizedből 38 ezer 521 rendezvényt szerveztek, 265 ezer 43 szolgáltatást rendeltek meg náluk, évente egyszer minden szegedi megfordul az irodában. — Sikerül-e új hagyományokat teremtenünk? Az első évben csak minden tizedik gyászszertartáshoz hívtak minket. Most majdnem minden másodikat mi szervezzük. A szertartásaink világa is átalakulóban van. Akad aki, innen elmegy a templomba is. Nem vagyunk ellene. Sőt, vállaljuk a kettős szertartást is. Mindenkitől úgy kell búcsút venni, ahogyan élt... Ha hasznos tagja volt a társadalomnak, nem szabad megfeledkeznünk róla, még akkor sem, ha vallásos volt. — Annak idején mindöszsze két munkatárssal dolgoztak, mára mar több százra terebélyesedett az iroda létszáma. — Huszonkettőn vagyunk állandó munkatársak, ehhez hozzá kell még számítani 130 aktivistát, 450—500 állandó közreműködőt. — A hagyományterir.i'.ésben mi a mérce? — Igyekezünk népművelési funkciót is betölteni. Csak művészileg igényes, értékes műsorokkal színesíthetjük rendezvényeinket. Töoo művészeti csoporttal állunk a Canticum, sokak által ismert. De a Radnóti nevet viselő irodalmi színpadunk, vagy a Kodály gyermekkórus is hozzánk tartozik. Egyfajta mecénás tevékenységet is igyekeznek ellátni: az idén például Re ndemet, gyászmisét rendelt az iroda Joó Ete zéneszrzőtől és Polner Zoltán költőt >1. Ezzel a műsorral emlékeztek meg vasárnap délelőtt a halottak napjáról. — Szeretnénk, ha nf>m maradnának magukra nz emberek örömükben, bánatukban. Arra törekszünk, hogy szinte egész életűket végigkísérjük: kismamáknak tanfolyamot szervezünk, lebonyolítjuk a névadót, és később a gyerekeiket várjuk az esküvőre. — Milyen szokásokat sikerült meghonosítani a házasságkötéskor? — Néhány újdonságot itt is kínálunk. Például elv.hetik az ifjú házasok azt a tollat. amivel aláírták az anyakönyvet, vagyt azt a poharat, amiből az első közös pezsgőt itták. — Es a megrendelők milyen kérésekkel fordulhatnak az irodához? — Volt, aki saját versét szerette voino líiegzenésittetni az esküvőjére! — Megengedik? r-rc — Ha szép, miért ne? * Öröm és bánat — konokul végigkísérik napjainkat. De hogy miféle emlék marid utánuk, nem mindegy. Nem közömbös, miként állunk „felszalagozva és megkoszorúzva a dörgő. időben". Italai Gábor Daru-tours Van nekünk itt a várostól egy pilantásra mocsárillatú, nádölelő Madárországunk. Persze ezt az „országot" nem szabad szó szerint érleni, errefelé mások a fogalmak, mint emberországban. Igaz, emberfiának szigorúan „útlevélhez" kötött a belépés, de ez is a szárnyas légi vándorok érdekében van. Ók természetesen szabadon jöhetnek-mehetnek a madárszálló „határai" felett. Nos azért a természetszerető városlakók és az érdeklődő (a természetet még nem ismerő) gyerekek is bepillanthatnak a késő őszi madárvándorlásba. Itt a szatymazi temetődombtól kígyózó aszfalton a nagy kilátóhoz vezet az út, s innen „szabadon" megleshető a madárélet! Szabadon? Nos, igen, de tudnunk kell csöndesen, lopakíxlva megközelíteni a tornyot, s a falépcsőkön dobogást kerülve, halkan beszélgetve szemlélni az elénk táruló képet. A minap is táskarádiót bömböltetve rohamozta a kilátót egy őrs, üvöltve integettek a szárnyrakapott, riadt nagykócsagoknak. Az élővilággal való helyes kapcsolatteremtés kialakításához pedig most is sok lehetőségünk van. Az érkező és megpihenő darucsapatok látványa jelenti a furcsa, emiekek kútjában felcsillanó, nagy élményt Napnyugta közelít, négy óra tájban vonat kúszik a Kisfekete szélén, Szatymaz felől kékes, szétterülő lombfüst színezi a lenyugvó napsugarakat. Körülöttük pedig a fehér-tói ősz és a csend. Izzik az ég alja, mikor a Tisza kékes ködjeiből óriási, elképzelhetetlen hosszú szalagfelhők libegnek a tó felé. Megkezdődött a darutours ... Százas csapatokban jönnek a folyó menti tarlókról. krugató hangversenyük emlékeket ébreszt... Kétezernyi darumadár pihen a szöged i Madárországban. Reggel jégdárdák őrzik a tócsákat ... Cs. Gy. Vagyonjegy A Minisztertanács napokban megjelent rendelete alapján vagyonjegyet bocsáthatnak ki az állami vállalatok a gazdálkodásukhoz szükséges pénzeszközeik bővítésére, a dolgozók hosszú távú vagyonérdekeltségének megteremtésére. A Pénzügyminisztériumban elmondták, hogy a vagyonjegyet egyelőre csaki a kibocsátó vállalat dolgozói vásárolhatják meg. Az értékpapír lehetővé teszi a vállalatok számára dolgozóik szabad pénzforrásainak bevonását és befektetését jövedelmező termelésbe. A. vagyonjegy kedvező befektetési lehetőséget kínál vásárlóinak.