Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

4 Szombat, 1987. november 21. A sporttörténet mint segédtudomány Tegnap délután a Szegedi Akadémiai Bizottság szék­házában rendezték meg a ÍV. országos olimpiai vándor­gyűlést. A Magyar Olimiptai Akadémia sporttörténeti esz­mecseréjén Micheller Magdolna Az olimpiai eS/me hazánk­ban a felszabadulás után. Veszprémi László Az olimpiai es/me történelemkönyveinkben címmel tartott előadást. Bódi <7 yörgy a 75 eves Csongrád Megyei Labdarúgó Szövetségről, Schmitt l'ál a nemzetközi olimpiai mozgalom időszerű kérdéseiről beszélt. Az előadásokat, követő kerekasztal-be­szélgetésen, a megyei olimpiai kronológiák kidolgozásának időszerű feladatait jelölték ki. Heraldika,, numizmatika, kronológia — azaz címer­tan, éremtan, „jdötan" — három a történettudomány szá mos se géd t u d o m án y a i közül Ismeretük kötelező a törtonészha 11 ga t ók számára, de talán a leginkább fölké­szült diák sem gondol arra, hogy közéjük sorolandó im­már .1 sporttörténet is. Nem csupán azért, mert az ókori olimpiák históriája szerves része a görögség törteneté­nek, hanem azért is, mert az újkori olimpiák közel száz esztendeje már lehető­vé' teszi a történészi vizsgá­lódást is. A sport olyannyi­ra a kultúra és az embe­riség egyetemes létének ré­sze, hogy történetének elemzésével színesedhet, bő­vülhet a lörténelemismcret. Ilt természetesen nem a legyőzött méterekre és má­sodpercekre kell gondol­nunk, hanem n sportban is megnyilvánuló történelmi meghatározottságra. Szomorú valóság, hogy az elmaradt és bojkottált olim­piák is ónálló történeti fo­lyamattá szervesülnek csak­úgy. mint a diktatúrák ár­nyékában megrendezett sportünnepek. Nekünk, ma­gyaroknak szerencsére nem eire koncentrálva kell ele­meznünk az egységes olim­piai mozgalomban betöltött helyünket, dc az is világos, hogy a sport — mindenféle hangzatos eszmé'nyesites el­lenére — keptelen független lenni a politikai % körülmé­nyektől. .161 ismerik ezeket az ösz­szefüggéseket mindazok a sporttörténészek, akik teg­nap délután részt vettek Szegeden a IV. országos olimpiai vándorgyűlésen. Nem véletlen tehát, hogy Micheller Magdolna egyete­mi docens — a munkásmoz­galom és a legújabb kori magyar történelem kutatója — a felszabadulás utáni sporttörténetről, az olimpiai eszme új tartalommal való föltöltödéséröl szólt, s hogy Veszprémi László gyakorló iskolai igazgató — a peda­gógiai tudományok jó isme­rője — a történelemköny­vekben megmutatkozó olim­piai eszméről beszélt. Az előadásokat követő ke­rekasztal-beszélgetés közép­pontjában a megyei olim­piai kronológiák kidolgozá­sának időszerű feladatai álltak. A korábbi vándor­gyűlésekén és" a Magyar Történelmi Társulat Sport­történeti Sza k< >szt á 1 yá n a k tavaly márciusban megren­dezett ülésen ugyanis felve­tődött a sport helytörténeti és az olimpiatörlénetj kro­nológiák elkészítésének gon­dolata. „A helytörténeti sportkutatások feltárt ered­ményeikkel ellenőrzik, meg­erősítik vagy módosíthatják a történelemtudományok addigi eredményeit, a nem­zeti történeti folyamat álta­lános képét. Ezek a kutatá­sok sikeresen hozzájárulhat­nak a sporttörténet feltárt eredményeinek gazdagítá­sához. A történelemtudomá­nyok számára rendkívül fontos, hogy a rokontudo­mányok eredményeit is fi­gyelembe véve, komplex módon tudja értelmezni az egyes történeti folyamato-. kat. Ehhez azonban renge­teg információra van szük­ség" — mondotta Gönczol László, a Magyar Olimpiai Akadémia tagja. Az eszmecsere résztvevői annak Ridalában mondták el észrevételeiket, hogy a megyei olimpiai kronológi­ák alapvelő feladatuk sze­rint időrendi áttekintést adnak az olimpiai eszme megnyilvánulásairól: meg­ismeréséről, terjedéséről, ápolásáról, tartalmáról és ennek változásairól, hatásai­ról, valamint a mozgalom eseményeiről és résztvevői­ről. Ezek birtokában lehet a siker reményében megkez­deni a • magyar olimpiai mozgalom átfogó kutatását és megírását. Eddig 16 me-"~ gyéből jelentkeztek az olim­piai mozgalom kutatására vállalkozók, remélhetőleg a feladat elvégzésére a fővá­rosban, Hajdúban, Tolná­ban és Borsodban is lesz­nek vállaLkozók. A MOA két kötetben tervezi a ku­tatási eredmények publiká­lását. Az első kötetet 1Ö88. végére szeretnék kiadni. D. I. Cikkünk visszhangja kábeltelevízióról „A Szegedi Városi Tele­vízió rendszeres műsorszol­gáltatását lí)H7. november 7-ével kezdte meg. E műsor az eddig kiépített kábel se­gítségével az Északi város­rész, Makkosház, valamint Kökus városrész I ütemé­nek lakóépületeihez jut el. A városi televízió adásán kívül ugyanez a kábel szol­gáltatja a következő tévé­adók jeléit: Budapest I., II, Bolgrád> I , Il„ Újvidék és a román 1v I. programjait, valamint a szovjet tévémű­sorát műholdvevő segítségé­véi. ezen túlmenően az OIKT e.s CCIR rendszerű rádióműsorok egyes prog­ramjait. Itt szeretnem meg­jegyezni: az URH rádióvé­tel jelenleg — tervezési hiá­nyosságok miatt — nem tudja kimeríteni mindazo­kat a lehetőségeket, ame­lyeket a város földrajzi fekvése lehetővé tenne. (Pél­dául szabadkai rádió, 3. .stú­dió, stb.) A kábeltelevíziós rend­szer tervezését es kivitele­zését a Gelka vállalta, je­lenleg is folyamatosan építi a városi tanács megbízása, illetve beruházása alapján. A már üzemelő rendszer működtetését, karbantartá­sát előzetes tárgyalások után — melyen többek kö­zött a Gelka képviselői is részt vettek — vállalatunk nyerte el, mivel a legké­zenfekvőbb ajánlatot tette, ellenlétben a Gelka által vállalt lakásonkénti 35 fo­rinttal, mely nem tartal­mazta a Várost tévéstúdió működtetésének költségeit, legújabb ajánlatában, szó­rólapjain és hirdetésein a Gelka arról tájékoztatja a lakosságot, hogy lakásonként 1» forintért karbantartási szerződést vállal a lakóépü­letek erősítő rendszeré re, mely nem íartalmazza az esetle­ges anyagkoltoget, u rend­szer és a stúdió üzemeltelé­sét, illetőleg a továbbfej­lesztés lehetőségét. (Például Lapunk november lS-i szumuban Tanács Ist­ván „Kényszcrszolgál ta­tás?" címmel írt a sze­gedi kábeltelevíziós szol­gáltatásokról. Erre az írásra érkezett válasz Zsrmbery Istvántól, a Szel ka igazgatójától. nyugati müholdvételi lehe­tőség, stb.) Az általunk vállalt laká­sonkénti és havi 25 forintos szolgáltatási dij magában foglalja a rendszer üzemel­tetését. az eseti hibaelhárí­tási munkákat ,24 órán belül a főállomástól a la­kások fali csatlakozó aljza­túig, s stúdió üzemeltetésé­hez való hozzájárulást, a főállomás és az antennák szükség szerinti felújítását, végül a rendszer folyamatos, •további bővítését. A megje­lölt 25 forint szolgáltatási dij a következők szerint ke­rül felhasználásra: 20 szá­zalék a városi tévésstúdió üzemeltetésére, 25 százalék az általános forgalmi adóra, 32 százalek anyagfelhaszná­lásra és munkadíjra, 1 szá­zalék pedig kezelesi költ­ségre, mely magában fog­lalja a szervezett, állandó ügyeleti rendszert és disz­pécser szolgálatot is. A meg­maradt összeg képezi azt az alapot, amely a rendszer továbbfejlesztését, bővíté­sét szolgálja és fedezi a fel­merülő egyéb költségekkel (munkabér, adó, amortizáció, stb.) együtt. Megjegyzem, hogy válla­latunk eddig sem zárkó­zolt el a felhasználás mód­jának ismertetésétől. A városi tanács végre­hajtó bizottságának határo­zata után a Szel ka felké­szült a szolgáltatási feladat ellátására, megteremtette a szükséges személyi és tárgyi feltételeket /egyaránt. /Fo­lyamatosan. átvizsgálva kí­vánjuk átvenni az üzemelő rendszert a műszaki elő­írásoknak, terveknek meg­, felelően. December l-jétől kérjük szerződött ügyfeleinket, hogy a rendszer bármilyen jelle­gű meghibásodását szemé­lyesen, vagy a ház közös képviselője ' útján a Szelka Károly utcai szervizében, vagy a 23-!)!)!), illetve 23-883 telefonszámon szívesked­jenek jelenteni. A hibát kötelezettségünknek meg­felelően a legrövidebb időn belül elhárítjuk. Sajnáljuk, hogy a különböző tájékoz­tatások félreértésre adhat­tak okot. ezért javasoljuk, hogy a városi televízió nyil­vánossága előtt rendezzünk kerekasztal-beszélgetést a fel­merült vitás' kérdések meg­nyugtató rendezéséről." Szerkesztőségünk arról ér­tesült, hogy a kerekasztal­beszélgetés felvételét hétfőn, november 23-án este kiván­ju sugározni a városi tele­vízió. Szegedi szófejtő £&2 ffSl 171 ifi TS Irl á'siíJ w H y é: u : i Csak nézzük, nézegetjük, olvasgatjuk évek óta, s nem tudjuk megszokni . . . Va­lahogy nem megy. Jön az idegen, ö még látta, elkezdi olvasni: „SZEG" — ez eddig érthető. Szeg. „EDT" ... ez mar nehe­zebb . . . „OUR" — ez olyan franciás . . . „IST" ... ez németül lenne? (Lásd: „vasziszt. dasz") A rejtvény helyes megfejtése: Sze­ged Tourist. Azután eszünkbe jut, hogy van még egy másik. Arccal a Kossuth Lajos su­gárút felé, szép városunk kellős közepén, jó magasan, hogy mindenki lássa, «ablak­soron a tengeri kígyó, hogy aszongya": „ÜG" ... üg- . .. ügessünk tovább. ,,YV" — Yvett legyek, ha értem. „ÉD" . . . „Édesjó­islenem", mi lesz ebből! ,,1M" — immár ed­dig eljutottunk... „UN" — unom, bizony, de lássuk tovább: „KA" ka... kaka... „Kö" — következik, majd „Zö". Zöldség ez, bizony! „SS" ...és ÉG" — „Tejó­ég"! A megfejtők között tíz darab „Édes anyanyelvünk"-et sorsolunk ki. Addig is el­gondolkozunk ... Mennyi minden szép és jó van ezen a világon — és milyen múlan­dó! E két szép fölirat — úgy látszik — örök . .. Somogyi Károlyné Fíist nélkül Egy törvény és betartása a Vajdaságban Lassan fél éve már, hogy a jugoszláviai Vajdaságban az irodákból, az üléstermek­ből, a várótermekből eltűn­tek a hamutartók és sok he­lyen megjelentek a dohány­zást tiltó táblák. Vajdaság az egyetlen vidék Jugoszlá­viában ahol meghozlak egy törvényt, amely betiltja a dohányzást. Meg kell persze mondani, hogy a törvény meghozatala egyáltalán nem ment si­mán. Nem nehéz eltalálni, hogy a dohányzók népies tá­bora volt az, aki körömsza­kadtáig harcolt ellene, olyan érveket is felhozva, hogy ha betiltják a dohányzást a munkahelyeken, még jobban csökken az effektív munka­idő. A vitában végül is a nemdohányzók kerekedtek felül és megszületett egy tör­vény, amely egyértelműen kimondja: a munkahelyeken, az értekezleteken, a váró­termekben, a sportpályákon, az autóbusz- és a vasútál­lomásokon, egy szóval a nyilvános helyeken tilos a dohányzás. A munkahelye­ken ugyan ad lehetősé;.,'-L a dohányzásra, de kötelezi a munkaszervezeteket, hogy az üléstermeken kívül több füstmentes helyiséget jelöl­jenek ki. Igaz, most már lassan fél éve, hogy meghozták a tör­vényt, de még mindig elég szép számban akad például olyan munkaszervezet, ame­lyik nem hozott semmilyen döntést arról, hogy ezentúl hol szabad és hol nem sza­bad rágyújtani. A legtöbb munkaszervezetben azonban egyes helyiségek falára a törvény életbelépésével ki­kerültek a dohányzást tiltó táblák. Ezek szerint, ha ezekben' a helyiségekben raj­ta kapnak valakit, hogy ci­garettázik, a helyszínen 2 ezer dináros pénzbírságot fi­zet. Ez természetesen, a nagyarányú infláció mellett mar nevetségesen alacsony rökben mesélik, egyetlenegy esetet azért mégis jegyeztek a Vajdaságban, amikor „le­bukott" a dohányos. Hihetet­lennek tűnik talán, az eset így történt: az egyik újvi­déki gépkocsitulajdonos heccbő! a kocsiba egy jól összegnek tűnik, azután meg Játható helyre kifüggesztett eddig nem is történt meg még a gyakorlatban, hogy valakit Js megbüntettek vol­na a törvény megszegése miatt. A törvényt nem is tartják a Vajdaságban tisz­teletben (ez egyébként más törvényekre érvényes az egész országban), ugyan hány ember kellene, ahhoz, hogy állandóan ellenőrizze, betart­ják-e* Nyilván ezért is füs­tölnek ugyanúgy, mint ko­rábban is a hosszúra nyúlt ülések egy részén a dohány­zók. Igaz, hogy most hamu­tartó nincs az asztalokon, de hát ez már igazán apró­ság. Egyébként érdekes elmon­dani, hogy az újságíró kö­egy dohányzást tiltó matri­cát. Eg.vik alkalommal egy szenvedélyes dohányzót vitt magával, aki békésen ere­gette a fástöt, amikor leál­lította őket a rendöj; Udva­riasan közölte, a gépkocsi utasa megszegte a törvényt, tehát a helyszínen ki kell fizetni a büntetést. Hiába magyarázkodott a gépkocsi vezetője, a matricát viccből ragasztotta ki, az autóban rá szabad gyújtani, egyéb­ként ö is dohányos. Nem ért semmit. A rendőr közölte, a törvény, az törvény, be kell tartani. JUHASZ M. ERZSÉBET Műsorajánlat A MACSKAFOGÖ című magyar mesefilmet vetítik a gyerekeknek holnap, vasár­nap délután 4 órakor, a Vár utca 1 s/ám alatti Délép­klubban. Meg egy gyei-mekprogram: november 23-án, hétlön délelőtt 10, valamint dél­után 2 és 5 órai kezdettel TÜNDÉRMESE címmel a Roller együttes műsorát rendezik meg az Ifjúsági Házban. Truffaut híres müvét, a NÉGYSZÁZ CSAPAS oímü francia alkotást vetítik no­vember 23-án, hétfőn este fél 7-töl a Kossuth Lajos sugárút 52. szám alatti Du­gonics moziban levő Tisza Volán filmklubban. LÁTOGATÁS HÍRES KÉPTÁRAKBAN (Prado, Ermitázs, Zwinger, Uffizi), ezzel a címmel Gyimesiné Dudás Irén tart előadást november 23-ún, hétfőn este 6 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban. A MOLNÄP. DIXIELAND KONCERTJÉT rendezik meg november 23-án, hét­lön este 7 órakor a Vár ut­ca 1 szám alatti Délep­klubban. Az ECRANUL NOSTRU, a szegedi tévéstűdió román nyelvű nemzetiségi műsora november 25-én, szeidun 18 óra 35 perckor jelentkezik a 2-es programban. Az adást november 28-án, szombaton 11 óra 55-kor az l-esen megismétlik. A JUHASZ GYULA TA­NÁRKÉPZŐ FOISKOLA II­ESSZÁMÚ NÖI KARA éne­kel Ordasi Péter vezcnyle­tevel november 23-án, hét­főn délután fél 4-tö] a Kos­suth rádió Kóruspódium cí­mű műsorában. Országúti birkózás Megyek a kis „játékau­tóval" az országúton. Hogy miért nevezem játékszer­nek a Polski 126-os gépko­csit? Nem az ára miatt, az tisztes összeg, pár ezer fo­rint híján 100 ezer. Mai világunkban is becsületes összeg, ám őszintén szólva a kis masina talán a ne­gyedét éri. Azzal még csak-csak ki lehet besui­ni, hogy mackós járású, s előzni úgy érdemes vele, ha a szembejövő IOI ga. mat lezárják, de az már idegesítőbb dolog, hogy fél éves létére egyre gyakrab­ban szorul „orvosi kezelés­re". Tisztes munkát végez rajta a Sárosi utcai szere­lő, mégis túljár az eszén, kifog rajta, hol ez, hol az hibásodik meg benne. Ga­ranciás még. tehát penzbe egyelőre nem kerül a ja­vítás, de autórádió-magnó­ra nem telik. Ennélfogva igen sokat unatkozom, mert igen sokat járom egyedül az utat. Az álmosító őszi szürke­ségben elkezdem számolni az út menti fákra, karókra akasztott koszorúkat. Fel óra alatt nyolcig jutok, amikor a Kistelek kornyé­ki kanyart szegő fák egyi­kén öt koszorút számolok meg. Különösebben nem éles a kanyar, nem nehéz bevenni, lassítani sem szükséges. Biztos elaludtak szegények — örökre... Érdekesebb dolog a ko­fizorűszámlálásnál, ami az úton elöltem történik. Egy teherautó előz egy mási­kat, mögöttük kis Robur. A megelőzött teherautó ve­zetője önérzetes ember, le­het, nem hagyja magát, amikor társa mellé ér, ö gázt ad, felgyorsit. Emez ,s nyomja a gázt, de hiá­ba, nem bír akkora sebes­„eget elérni, hogy befejez­.j az előzést, s visszatér­jen a jobb oldali sávba. Birkózik csaknem egy ki­lométert. Az előző teher­gepKocsi vezetője visszahú­zódna önérzetes (?) társa mögé, de nem tud, mert ott a Robur. Hát birkóz­nak tovább. Küzd egymás­sal a két hivatásos gépko­csivezető. Ekkor éppen nem jött velük szembe senki. Tehát vér nem folyt, csak hátamról a viz, amikor Szeged előtt az egyik ka­nyarban jön szembe egy s zenié I y gépkocs i. Előz,. Fékezek, lemegyek az útpadkára, mert jön velem szembe, mint az ir­galmatlanság. Rávilágítok, hogy mi ketten együtt le­gyünk még egv kicsit ezen a világon... Mikor közer lebb ér, látom, elengedi a kormányt, bal karját ki­nyújtja. a jobbot a kö­nyöknél ráhelyezi, a má­sikat behajtja... és elsö­pör mellettem. Szombat van, mindez talán szóra sem érdemes. A szomorú tényekről hét­lön. a Hétvégi balesetek című rovatban szoktunk beszámolni . . . Tarnai László 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents