Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-20 / 274. szám

o VILÁG PRi EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 274. szám 1987. november 20., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Vásárlás helyett - továbbra is elosztás Év végi építőanyag-piac Hogy a hiány milyen fur­csa helyzetekel képes pro­dukálni, azt régen tudják már az építőanyag-vásárlók. Ám alig néhány éve, hogy helyreállt a kereslet-kínálat egyensúlya, újabb, minden eddiginél nagyobb felvásár­lási láz söpört végig az or­szágon. Nyomában üres ke­reskedések, jövő évi előze­tes megrendelések marad­tak. Példázatul és okulá­sul, hogy milyen rendkívü­li intézkedéseket kell hoz­niuk az építőanyag-ellátá­sért felelős tárcáknak. Márpedig az utóbbi he­tekben ezekből jó néhány napvilágot látott. Nem azért, mintha bárki is azt gondol­ná, ilyen „kézi vezérléssel" megszüntethető lenne a hi­ány. Hanem azért, hogy a meglevő és egyébként folya­matosan újratermelődő kész­letek elosztása a lehető leg­igazságosabb legyen az or­szág különböző részei, a vá­sárlók különböző rétegei kö­zött. Megakadályozzák a spekulációt A Belkereskedelmi Mi­nisztérium valamennyi tü­zépvállalathoz és építő­anyag-kereskedésbe eljut­tatta kereskedelempolitikai állásfoglalását az építő­anyag-forgalmazás rendkí­vüli — és remélhetően át­meneti — elveiről. Hogy ezeket maga az élet fogja hatálytalanítani, afelől sem­mi kétség Csak meg kell várni, amíg beköszönt 1988, új áraival. A kereskedelmi szerveze­tek, valamint az építőanyag­gyártók ezekben a hetekben egyeztetik azt a mennyisé­get, amit még az idén el le­het adni. Ezt inkább elosz­tásnak lehetne nevezni, hi­szen valamiféle rangsort kell fölállítani az építő­anyagra várakozók között. Ebben a sorban feltétlenül az első helyre kerülnek azok, akik korábban — nagy előrelátásról téve ta­núbizonyságot — anyagbiz­tosítási szerződést kötöttek. A továbbiakban azokat kell kiszolgálni, akik valamilyen rendkívüli esemény (például a nagy nyári viharkárok mi­att) kénytelenek építkezni, illetve házukat, lakásukat felújítani. Ugyancsak előnyt élvez­nek a többiekkel szemben azok a vevők, akik az ér­vényes építési engedéllyel igazolni tudják a helyi tü­zépvezető előtt, hogy nem nyerészkedésre akarják használni az építőanyagot, hanem arra, amire az va­ló: építkezni. Ezek a vásár­lók azonban számíthatnak arra, hogy az indokoltnál nem kaphatnak több fulu/.ó­anyagot, cserepet, és hogy egy építési engedéllyel nem lehet bejárni az egész or­szágot, minden kereskedés­ben arra vásárolni. Nyolc napon belül Korábban, amíg nem szé­dített meg sokakat a felvá­sárlási láz, a legbiztosabb tipp az volt, ha az ember a gyártóknál próbált szeren­csét, az úgynevezett „művi kiszolgálást" vette igény­be. Hogy most itt se le­hessen jogosulatlanul előny­höz jutni, a művi értéke­sítést is szabályozták. Oly módon, hogy a telepek, a megrendelőirodák, az áru­házak az év hátralevő ré­szében a termelők által idei szállításra vállalt keret ha­táráig vehetnek csak fel megrendelést, illetve fogad­hatnak el befizetést. Min­den értékesítőhelyen fel­hívják a vásárlók figyelmét arra, hogy a befizetést kö­vetően, záros határidőn be­lül vigyék el az árut. A tü­zépvállalat például nemré­giben országos felhívást tett közzé, hogy a vevők nyolc napon belül egyeztessék igé­nyüket a termelökkel, el­lenkező esetben csak jövőre, és már • a magasabb áron juthatnak építőanyaghoz. Nem nehéz megjósolni, hogy- az ideiglenes forgal­mazáspolitikai elvek elle­nére sem lehet elégedett minden építkezni vágyó. Ha a magánkereskedésekben sem jártak szerencsével, akkor már csak a jövö évet várhatják. Az akkori szál­lításra már most vesznek fel előrendelést az építőanyag­gyártóknál. Újdonság vi­szont, hogy a korábbiaktól eltérően nem kell előzetesen lefoglalózni az üzletet, ha­nem csak jövőre kell kifi­zetni a teljes vételárat. Az utolsó roham Az év hátralevő heteiben meg nagy megpróbáltatás vár a kereskedőkre és a vásárlókra: az utolsó roham. Mert hiába próbálják im­portanyagok választékával enyhíteni a hiányt, hiába dolgoznak éjjel-nappal, szombat-vasárnapi műsza­kokban is a téglagyárak, a cserepesek, nem lehet kielé­gíteni ezt a váratlanul fel­tört nagy „étvágyat". A ke­reskedelempolitikai elvek ezért csupán arra hivatot­tak, hogy ami elkészül, és ami importból még az idén az országba beérkezik, az a lehető legigazságosabban el­jusson rendeltetési helyére: a fogyasztóhoz. A jószándék és a vásárló között persze van még egy, sokszor gyengének bizonyu­ló láncszem: a kereskedő. S mivel a kiadott irány­elvek végrehajtói éppen ők. nem elég helyismere­tükre, becsületükre apellál­ni olyan időkben, amikor a vásárlóknak is megéri egy kis csúszópénz, hogy elő­nyösebb helyezést érjenek el a „kivételezettek" listáján. De. hogy az elveket min­denhol betartsák, arra a gazdasági rendőrségnek is lesz gondja. Sz. K. Ülést tarlóit a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és az Or­szággyűlés elé terjeszti az állami pénz­ügyekről szóló törvénymódosítás tervezetét. A kormány áttekintette a Balaton védel­me érdekében elrendelt építési korlátozások végrehajtásának tapasztalatait. Megállapí­totta, hogy az intézkedések elérték célju­kat. A kormány ezért úgy döntött, hogy a korlátozásokat meghosszabbítja, de az ér­telmezés célszerűtlen merevségeit enyhíti, s lehetővé tesz olyan egyedi módosításokat is. amelyet a műemlékvédelemhez, vagy az idegenforgalomhoz fűződő érdekeink indo­kolnak. Ilyen esetekben ki kell kérni a Balatoni Intéző Bizottság előzetes vélemé­nyét. A kormány megtárgyalta és az Elnöki Tanács elé terjeszti a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényerejű rendelet tervezetét. Felhatalmazta a pénzügyminisz­tert. hogy az Elnöki Tanács döntésének megfelelően, szabályozza az utazás anyagi feltételeit. A Minisztertanács az adóreformmal ösz­szefüggésben korszerűsítette a lakossági adóigazgatási eljárásról szóló rendeletet, egyúttal rendeletet alkotott az adótanács­adói tevékenységről. Az adóreform végrehajtásával összhangé ban, módosította a mezőgazdasági kister­melők jövedelemadóztatási kötelezettségeit. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben kapott felhatalmazás alap­ján a kormány úgy döntött, hogy a taka­rékbetétek 1988. évi kamata utáni adót a pénzintézetek fizetik meg, így az a lakos­ságot nem érinti. A Minisztertanács a nem termelő terü­leteken folyó tevékenység korszerűsítése keretében áttekintette a tanácsi irányítású háttérszervezetek működését, és elveket alakított ki a szervezet korszerűsítésének céljából. A kormány a Tudománypolitikai Bizott­ság elnökének előterjesztésében jelentést hallgatott meg az innovációs bankok és a műszaki fejlesztés finanszírozásának kap­csolatáról, az innovációs parkok szerepéről. A kormány a Gazdaságfelügyeleti Bizott­ság elnökének beszámolója alapján megál­lapította, hogy a konvertibilis elszámolású kivitel bővítését szolgáló pályázati rendszer eddigi tapasztalatai kedvezőek, alapvető változásokat nem igényel. Az ülés után Békésj László pénzügymi­niszter-helyettes sajtótájékoztatót tartott. Erről tudósítás a 2. oldalon. Pamutipari tanácskozás Dz európai piac elsődleges Tegnap délután Szegeden, a Technika Házában meg­kezdődött a IX. szegedi pa­mutipari tanácskozás, mely­neK témája a hatékonyság javítása a pamutiparban. Vajtay Józsefnek, a Buda­print Pamutnyomóipari Vál­lalat Szegedi Textilművek gyára igazgatójának meg­nyitó szavai után Mándoki László, az Ipari Minisztéri­um főtanácsosa tartotta meg a kétnapos szakmai tórum első előadását A pamutipar helyzete, fejlődési lehetősé­gei címmel. Az atomerőmű IV-es blokkja Kész a Paksi Atomerőmű IV-cs számú lowattóra villamos energiát termeljen, és ez­blokkja. A határidő előtt elkészült, új zel fedezze a lakossági többletfogyasztást, energiatermelő egység segít abban, hogy Képünkön: a Paksi Atomerőmű IV. blokk­már az idén az atomerőmű 10 milliárd ki- jánáj. Az utóbbi időben állandó vészharangkongatásunk erő­teljes alapot teremtett arra, hogy gazdasági vezetésünk és a kormány kilátástalan­nak ítélje meg a pamutipar helyzetét, holott az ágazat 1987 első tíz hónapjában 34,4 százalékkal fokozta tő­kés exportját — kezdte mondandóját az előadó. A pamutipar jelenleg is a könnyűipar egyik legjelen­tősebb szakágazata (csak emlékeztetőül: a nemrégi­ben Szegeden megrendezett országos műszaki vándor­gyűlésen Kapolyi László ipari miniszter is kiemelte, az idei év legsikeresebb ex­porttevékenységét a könnyű­ipar, s ezen belül a textil­ipar mondhatja magáénak). Politikusaink gyakran fel­vetik, olyan termékeket kell gyártanunk, amelyek mind a három (tőkés, szocialista és hazai) piacon hasonló jö­vedelmezőséggel értékesít­hetők, ilyen termék azonban nincs — szögezte le Mándo­ki László. A könnyűiparon belüli termelési értékéhez viszo­nyítva a pamutipar állóesz­köz- ós importigényes, vala­mint kevésbé munkaerő­igényes, ezért megfelelő fej­lesztőképességgel kell ren­delkeznie. A Világbank 1987. január 1-jei jelentése alap­ján Magyarország egy főre jutó nemzeti jövedelme 1950 dollár, s a forint leértéke­lésével ez mintegy 200 dol­lárral csökkenhetett, ám a pamutipar — termelési té­nyezőinek romlása mellett is — tartja az évi 65 ezer tonna körüli pamutfonal­mennyiséget. A legnagyobb OECD-tagországok ma is nettó textilexportőrök, s a hazai ipar helyzetének ked­vező alakulása is azt bizo­nyítja, hogy minimális nor­matív előnyök esetén képes versenyezni más iparágak­kal. A beruházási tevékeny­ség átrendeződött — a mi­nőséget fejlesztőek kerültek előtérbe —, javult a gyárt­mányfejlesztés, hatéko­nyabb lett a bel- és külke­reskedelmi munka, s ezáltal egyértelműen felértékelődött a textilipar szerepe az or­szág gazdaságában. A pamut- és textilipar fejlesztési szempontjai kö­zül elsőbbséget kell biztosí­tani annak, hogy a fonalter­melési beruházás megelőzze a szövődéit. Az életszínvo­nal csökkenése elsődlegesen a ruházatnál következik be — jegyezte meg az előadó Ezt követően Moskovits László, a Budaprint Pamut­nyomóipari Vállalat keres­kedelmi igazgatóhelyettese szólt pamutiparunk export­lehetőségeiről. Elmondta, a világ textilipari exportjának nem egészen 1 százalékát teszi ki a magyar export. A kérdés azonban nem ugy vetődik fel, hogy van-e jö­vője a textiliparnak Ma­gyarországon vagy nincs, hanem úgy: a textilipar Északról és Nyugatról K&­letre és De! re történő átter­jedéséhez mennyire és mi­lyen formában tudunk al­kalmazkodni. Potenciális versenytársainkkal — a szo­cialista országok, a Távol­Kelet és Dél-Amerika — való megbirkózáshoz re­ményt ad pamutiparunk több mint kétszáz éves múltja, s földrajzi helyze­tünk. A magyar pamutipar termelésének 59 százaléka megy konvertibilis exportra, s ennek is 63 százaléka jut Európára. D. A. L. Az angol nagykövet látogatása Megyénkbe látogatott Leonard Vincent Appleyard, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, akit tegnap, szerdán a megyei pártszékházban fogadott Hor­váth Károlyné, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságá­nak titkára. \

Next

/
Thumbnails
Contents