Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

M (g «60 VILÁG PRO EGYESÜLJ ETEK! DEL M AGYA ROR SZ AG 77. cvfoíyam, 273. szám 1987. november 19., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Hehé ez ey vege A bruttósítás és a vállalatok Benne járunk már a7. év utplsó negyedében, s közelednek azok a hetek, amelyeket az év végi versenyfutás. a hajrá jellemez. S nemcsak a termelésben. Mert év vége táján az irodákban is rendszeresek a munkacsúcsok: véglegesíteni kell a következő év tervét, az első negyedév anyagi-műszaki előkészítését, a számviteli részlegek az évzárással, a majdani mérleghez szükséges számításokkal, kimutatásokkal bajlódnak. Ám mindehhez az idei év végén még egyéb pluszmunkák társulnak. Azt gondolhatná az ember, hogy az adóreform, a két új adónem, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó megkonstruálása, bevezetése, és 1988. január l-jétől való alkalmazása kizárólag a pénzügyi és az adóügyi apparátus dolga, munkája. Nos, a koncepciót, a törvényre emelt javaslatokat, s a végrehajtási rendelkezést valóban ők dolgozták ki. ám az alkalmazás, az adózás életbe léptetése érdekében igen nagy munkát hárították a vállalatokra, a munkáltató szervezetekre. Éspedig mindkét adófajtánál. Ezúttal a szó szerinti értelemben vett tömegeket. a tobb millió aktív dolgozót érintő-érdeklő bruttósítás tennivalóival foglalkozunk. /M/t jelent a felszorzás? A személyi jövedelemadó előkészítésének fázisában a kormány és a SZOT megállapodott abban, hogy a dolgozók főmunkahelyi keresetének összegét — nettó keresetét — a személyi jövedelemadózás bevezetése nem csökkentheti. Ennek érdekében kell a béreket, kereseteket bruttósítani. (A pénzügyesek „hoztok forgalomba" a bruttósítás megjelölést. ami pontatlan és megtévesztő. A béreknek és kereseteknek ma is van bruttó összege, ez nincs benne a borítékban, mert levonják belőle a nyugdíjjárulékot, s amit kézhez kapunk, az a nettó bér, kereset. „Bruttósítás" címszó alatt az 1987. évi bruttó és nettó bért, keresetet kell átszámítani az 1988. évi adózási és nyugdíjjárulék-fizetési feltételek figyelembevételével úgy. hogy az adó cs a nyugdíjjárulék levonása után a nettó ber, kereset nominálösszege azonos legyen az 1987. évivel.) Aki figyelmesen olvasta az szja-val kapcsolatos híradásokat, felfigyelhetett arra. hogy a Minisztertanács— SZOT-megállapodás szövege az idő múltával „finomodott". Éspedig olyan irányban. hogy a bruttósítás ne járjon a dolgozók nettó keresetének számottevő csökkenése vei. A nettó keresetek változatlansága ugyanis feltételezi a végzett munka mennyiségének változatlanságát. Márpedig etekintetben egy-egy dolgozó esetében sincs két egyforma év, eltérő a munkanapok, a ledolgozott munkaóra száma, a túlmunka mennyisége, változhat a teljesítményszázalék, a műszakbeosztás stb. okozhat problémát, ha a megszűnő vállalati adók nem nyújtanak fedezetet a bruttósításhoz. a bérek, keresetek személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot tartalmazó felemeléséhez. (Ennek veszélye akkor áll fenn. ha az ágazat, vállalat mentesítve volt a megszűnt adók fizetése alól, ám akkor is. ha a közelmúltban drasztikusan csökkentette létszámát, s ezt átlagon felüli bérfejlesztésre használta fel. Utóbbi esetben a dolgozók magas nettó jövedelme — az adókulcsok progressziója miatt — átlagon felüli bruttósítási fedezetet igényel.) A portástól az igazgatóig Vállalati szintre ereszkedve — értve ez alatt a vállalati bér- és munkaügyi, valamint számviteli vezetőkkel, szakemberekkel történő eszmecserét —, gyorsan rájöhetünk arra. hogy ez az időszerű teendő — nevezzük bruttósításnak, felszorzásnak — mégsem olyan egyszerű, problémamentes, mint amilyennek távolról, a nagynagy összefüggések tükrében látszott. A bruttósítás ugyanis akkor sem kizárólag számtani művelet — erre már vannak képletek, sőt állítólag személyi számitógépekre alkotott szoftverprogramok is —, ha a fedezet egyébként rendelkezésre áll. A személyi jövedelemadó bevezetésével kapcsolatban az a feladat hárul a vállalatokra, hogy kialakítsák az 1988-ban alkalmazandó vállalati bérrendszert. újólag meghatározzák a különböző munkaterületeken. szakmákban, szervezeti egységekben a teljesítménykövetelményeket. a bérek, a bérezés alapjául szolgáló munkafeladatokat. A bruttósítás miatt egyébként a bértarifarendszer bértételeinek alsó-felső határait is fel kell emelni. A vállalati vezetésnek egyidejűleg érdeke, hogy a kialakítandó bérrendszer alkalmazása ne csökkentse a dolgozók nettó keresetét, de az is, hogy a bérrendszer ösztönző és működőképes legyen. A vállalati érdekegyeztetés keretében kialakítandó új bérrendszert kollektív szerzödesben kell rögzíteni. S ha ez már megtörténi: meg kell állapítani a vállalat minden egyes dolgozójának — a portástól a vezérigazgatóig — új személyi alapbérét. Ez valóban sima számtani müvelet, ha a dolgozó keresete csak alapbérből és általános bérpótlékból tevődik össze. Bonyolultabb a személyre szóló bruttósítás abban az esetben, ha a kereset tobb elemből — alapbér, prémium, jutalom, pótlék — áll. A kézenfekvő megoldás — a felszorzást az alapbérre koncentrálni — bérezési szempontból hátrányos, mert leértékeli a pótlékokat, a több műszak és a túlmunka vállalását. Gondok és tennivalók munkán azonos legyen a darabbér. A progresszív adózás következtében viszont a nagyobb teljesítményt nyújtó dolgozók bruttó darabbéréből kevesebb marad a nettóban. mint a kisebb teljesítménnyel dolgozóknál. (A teljesítménybéres dolgozók bérbruttósitásának problematikája arra csábithatja a vállalatokat, hogy a könynyebben kezelhető időbért alkalmazzák.) A személyi jövedelemadó bevezetésehez kapcsolódó bruttósítás előreláthatóan kiélezi — a kezdetben vállalaton, belül, ám a későbbiek során azon túl is — a társadalmi feszültségeket. Az adózás progresszivitása következtében a magasabb nettó kereseteket nagyobb összeggel kell bruttósítani, felemelni az 1987. évi nettó érték fenntartása érdekében. (Pl. az 1987. évi havi 7500 forintot 9,4 százalékkal havi 8205 forintra, az 1987. évi 15 000 forint több mint .30 százalékkal 19 000 forintra, az 1987. évi havi 20 000 forintos nettó kereset pedig 40 százalékkal, 28 000 forintra növelendő az 1987. évi nettó kereset megőrzése érdekében.) Félő és valószínű, hogy az életszínvonal drasztikus csökkenése közepette a bruttósítás progresszivitását nem lesz könnyű elfogadtatni. Ugyanez prognosztizálható a bérfejlesztés mainál sokkal differenciáltabb elosztásra. Már az 1988. évi bérfejlesztésnél nagyobb bruttó kereseti differenciákat kell érvényesíteni — és elfogadtatni a vállalati közvéleménnyel —, annak érdekében, hogy az adórendszer működése és progresszivitása ne bénítsa meg a bérezés, a bérfejlesztés ösztönző hatását. A személyi jövedelemadó ma már torvény. (1987. VI. tv.) A képviselők némi kakaskodás után végül is elfogadták. Hátra van még a dolgozók általi elfogadása, tu domásulvétele. Garamvölgyi István Minőségügyi konferencia Szerdán a Budapest Kongresszusi Központban rendezték meg a VIII. országos minőségügyi konferenciát. A délelőtti plenáris ülésen Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese a minőség fejlesztésére hozott kormányintézkedésekről tájékoztatta a résztvevőket. Hangsúlyozta: a konferencia időszerű és fontos kérdéskört állított munkája középpontjába, hiszen a termékek minőségének javítása nélkülözhetetlen része és feltétele a gazdasági-társadalmi kibontakozásnak. A legfontosabb feladat a piaci versenyképesség növelése, aminek ma elsősorban nem az árualap hiánya, hanem az alacsony műszaki színvonal, a gyenge minőség és az ehhez képest magas önköltség állít korlátot. A minőségfejlesztés azonban ma még nem magától értetődő gazdaságunkban, szabályozásra, intézkedésre, szankciókra van szükség. Az államnak arra kell ösztönöznie, késztetnie a gazdálkodókat, hogy a minőséget eleve „betervezzék" a termékekbe, a gyártási folyamatokba, s ne utólag kíséreljék meg javítgatni a hibásan előállított árut. A kormány a Magyar Szabványügyi Hivatalt bízta meg a minőségfejlesztési feladatok ellátásával, illetve irányításával, az egységes minőségtanúsítási rendszer kidolgozásával. Elulazott Viktor Kulikov Szerdán elutazott hazánkból Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Magyarországi programja során időszerű katonapolitikai kérdésekről folytatott tárgyalásokat Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszterrel. Németh Károly befejezte brazíliai látogatását Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Jósé Sarney elnök meghívására november 16—19. között hivatalos látogatást tett a Brazil Szövetségi Köztársaságban. A . látogatásról közleményt adtak ki,. Ez a többi között megállapítja: A szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés szellemében folytatott tárgyalásokon a felek megállapították, hogy a gazdasagi-kereskedelmi kapcsolatok fejlődnek de elmaradnak a lehetőségektől. A gazdasági együttműködés dinamikusabb fejlesztését segítenék az új együttműködési formák, mint a közös gyártás, a vegyes vállalatok alapítása, a harmadik piaci együttműködés kiszélesítése. Hangsúlyozták, hogy a politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett nagy jelentősége van a kulturális, az idegenforgalmi és a sport területén kibontakozó együttműködésnek. Magyar részről kélték, hogy a két kormány képviselői vizsgálják meg a vízumkényszer megszüntetésének lehetőségét, és Sao Paulóban főkonzulátus létesítését. Az elnökök kiemelték, hogy a Brazíliában nagy számban élő magyarok nagy mértékben hozzájárultak a két ország közeledéséhez. A világhelyzettel összefüggésben megállapították, hogy az emberiséget érintő sorsdöntő kérdésekben országaik álláspontja hasonló, vagy egymáshoz közelálló. ' Sikraszálltak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minden megkülönböztetéstől mentes fejlesztéséért. Hangoztatták, hogy a világ különböző -térségeiben meglévő konfliktusokat az államok szuverenitásának, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása, a be nem avatkozás elve alapján, békés tárgyalások útján kell rendezni. Rámutattak, hogy a közepes és kis országoknak is fontos szerepük van a nemzetközi légkör javításában, a kelet—nyugati párbeszéd erősítésében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikájának érvényesülésében. Németh Károly és kísérete ma dél-amerikai látogatásának második állomására. Uruguayba érkezik, eredményes brazíliai tárgyalásai után. Északról jönnek Idegenforgalmi gyorsjelentés Az év első tíz hónapjában kis híján 17 millió Rülföldi kereste fel hazánkat, 2,3 millióval több mint tavaly ilyenkor — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett adataiból. A szocialista országokból több mint 12 millióan érkeztek hozzánk. Csehszlovákia változatlanul az első helyet foglalja el idegenforgalmi partnereink sorában, csaknem négy és fél millió látogató érkezett északi szomszédunktól. Második helyen Lengyelország áll, innen mintegy 3 millió látogató lépte át határainkat a tíz hónap alatt. 13 százalékkal többen, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az NDK-ból is megélénkült a forgalom, többen .érkeztek, mint az utóbbi években bárEz az úgynevezett bruttó- A darabbérek bruttósítása sítás felülről nézve sima sem egyszerű: bérezési alapügynek látszik. Legfeljebb az kuvotelmény, hogy az adott árvízvédelmi szemle a gátakon A vízügyi igazgatóságok és az Országos Vízügyi Hi-vatal szakemberei a folyók több mint 4 ezer 200 kilométer hosszú árvédelmi töltése mentén befejezték a vlzkárelhárltó szervezetek, müvek, védekezési eszközök szokásos őszi szemléjét, az árvodelmi felkészültség ellenőrzését. A határ menti folyók közös érdekű szakaszain a csehszlovák, a jugoszláv, a román és a szovjet vízügyi szakértőkkel közösen ellenőrizték az árvédelmi műveket és felszereléseket. A vízügyi igazgatóságok árvédelmi osztagai védekezési gyakorlatokon bizonyították, hogy jól felkészültek az árvízveszély elhárítására. A szeptember közepétől novemberig lefoly. tátott vizsgálatok alapján megállapították, hogy a védelmi művek állapota megfelelő, és nincs sehol sem olyan hiányosság, amely a biztonságot veszélyeztetné. A vízügyi igazgatóságok a téli hideg beállta előtt, a november 15-ei határidőre befejezték az ez évre tervezett töltésépítési és -erősítési munkálatokat. A Dunán, a Csepel-sziget mentén, továbbá Madocsa térségében, és a Mosoni-Dunánál magasították és szélesítették az árvédelmi fővonalakat. A mellékfolyók közül a Rába és a Dráva mellett, továbbá a Szamosnál, a Fekete-Körös sarkadi öblözeténél, a Sajó miskolci szakaszán, a Maros jobb partján és a Zagyvu szolnoki térségében erősítették a gátakat. Mintegy 370 millió forintot fordítottak ezekre a fejlesztési munkákra, s így megközelítően 25 kilométerrel növelték az előírt méretre kiépített töltések hosszát. Ezenkívül csaknem ugyanennyit költöttek a fővedelmí vonalak karbantartására, a gátak oldalán és tetejen keletkezett kisebb sérülések kijavítására, a gátőrtelepek és a hírközlőhálózat fenntartására. November végére a dunai és a tiszai jégtörőhajókon is elvégzik a szükséges karbantartást és javítást, hogy folyóink mentén minden előkészület megtörténjen n téli, tavaszi áradások biztonságos fogadásáru és elvezetésére. (MTI) mikor, számuk meghaladta a másfél milliót. A jugoszláviai turisták száma Sítombeötlöen növekedett megközelítette a 2 milliót. A tőkés országokban is megélénkült az érdeklődés Magyarország iránt az elmúlt hónapokban. A szakemberek szerint ennek oka elsősorban az árfolyamváltozás, hiszen a nyugati országokból érkezők az idén egynegyedével több forintot kaptak ugyanannyi nemzeti valutájukért, mint 1986ban. A legtöbben Ausztriából érkeztek, az osztrák turisták száma meghaladta a 2.7 milliót. Az NSZK-ból októberben érkezett meg az idei egymilliomodik vendég. A tavalyihoz képest másfélszeresére nőtt az olasz turistaforgalom. 14(1 ezren keresték fel hazánkat. A legdinamikusabban — 75 százalékkal — a holland forgalom nőtt. a látogatók száma csaknem elérte a 90 ezret. A tengerentúlról — elsősorban az Egyesült Államokból — a tavalyi visszaesés után folyamatosan növekszik a forgalom, az idén már több mint 100 ezren keresték fel hazánkat. A magyarok is többet utaztak külföldre. mint egy évvel korábban. A szocialista országokat 4.4 millió alkalommal- keresték fel. Az átlagosnál gyorsabban bővült a Lengyelországba irányuló forgalom, de az NDK-beli és a csehszlovákiai utazások száma is egyötödével nőtt. A nyugati országokba 800 ezren mentek, valamivel többen, mint tavaly, ám elsősorban a hivatalos utak száma szaporodott. a kiutazások felét kitevő turistaforgalom kissé visszaesett. (MTI)