Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

2 Szombat. 1987. november 14. Irak—Irán Mozgósítás, támadások A Bagdad, Teherán (AFP) Altalános mozgósítást ren­deltek el Iránban — jelen­tette a/ AFP francia hír­ügynökség a teheráni rádió adására hivatkozva. Az iráni legfelsőbb hadi­tanács Ali Hamcnei államfő irányításával pénteken köz­leményben szólított fel min­den hadra fogható személyt, hogy jelentkezzék a kiegé­szítő parancsnokságokon. Ezzel egyidejűleg Hasemi Rafszandzsani, a parlament elnöke a teheráni egyetem pénteki nagyi máján kilátás­ba helyezte, hogy Irán ..csa­pások sorozatát" méri a frontokon Irakra, a Perzsa­öbölben pedig az Egyesült Államokra A bagdadi katonai főpa­rancsnokság pénteken közle­ményben jelentette be, hogy az iraki légierő gépei pén­tek hajnalban megsemmisí­tettek negy tengeri célpontot az iráni partok közelében. A gépek a „pontos és hatásos" támadások után sértetlenül tértek vissza támaszpontjuk­ra. Borisz Jelcin lemondásáról Mihail Gorbacsov tájékoztatója a moszkvai pártbizottságon A Moszkva (MTI) Az SZKP Központi Bizottságának október 21-i üléséről adott tájékoztatást az SZKP Moszkvai Városi Bizottságá­nak ülésén Mihail Gorbacsov, a KB főtitkára. Az októberi KB-ülés napirendjén a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulójával kapcsolatos kérdések és az átala­kításból adódó néhány feladat szerepelt. — A Politikai Bizottság abban látta a feladatot, hogy megmutassa október történelmi jelentőségét, ala­posan elemezze mindazt ami a forradalmat követő hét évtizedben tortént — mon­dotta a főtitkár. A testület elengedhetetlenül fontosnak tartotta az atalakitás mene­tének újbóli értékelését. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban kitért arra, hogy disszonáns volt Borisz Jelcinnek, a moszkvai párt­szervezet vezetőjének az ülésen elhangzott felszólalá­sa. Jelcin kijelentette, nincs kifogása a beszámolóval kapcsolatban, teljes mérték­ben támogatja azt, ugyanak­kor néhány olyan kérdést kívánt érinteni, amelyek a Politikai Bizottságban foly­tatott munkája idejen fo­gai mazódtak meg benne. Ez a beszéd egészében vé­ve politikailag éretlen, telje­sen téves és ellentmondásos volt — mondotta Gorbacsov. — Jelcin lényegében igyeke­zett kétségbe vonni az SZKP-ndk az átalakítás ügyében kifejtett munkáját, a végbemenő változások jel­legét, és odáig ment, hogy kijelentse, az átlakitás gya­korlatilag semmit sem ad az embereknek. Különösen éles reagálást váltottak ki a KB tagjaiból Borisz Jelcinnek azok a kísérletei amelyekkel meg­próbálta kedvezőtlen fény­ben feltüntetni a Politikai Bizottságban folyó munkát. — Az adott esetben telje­sen más történt. Abban a felelős politikai pillanatban, amikor a KB figyelme a fejlődés elvi fontosságú el­méleti és gyakorlati kérdé­seire összpontosult, Borisz flA harc vészjósló atyja ti Az időzített aknát, amely több mint egy évtizede részletekben robban — s ki tudja, .hányszor még? — Abu Nidalnak hivják. „Gyúj­tószerkezetet" még az 1948. as első arab—izraeli hábo­rú állította be. Legutóbb e héten békés tengeri kirán­duláson tartózkodó turisták elrablásával hallatott magá­ról. Szubri al-Banna 19.T?-ben született az akkor még brit fennhatóság alatt álló Pa­lesztina egyik arab kikötő­városában, Jaffában, amely most az izraeli Tel Aviv ék­szerdoboza. Műemlék város­ka, zegzugos utcácskái hal­( vendéglők, fagylaltozók, kép- és múkineskeneskedé­sek sokaságát rejtik. A há­borúban a Banna-család el­meneküli. az ágyúzás elől. A fiatal Szábrl al-Banna kö­zépiskolai tanár lesz a cisz­jordániai Nabluszban. Mire ez a terület is izraeli meg­szállás alá került, ö már a Jas'szer Arafat alapította EI-Fatah gerillaszervezet tagja. Az EI-Fatah nemso­kára csatlakozott a Palesz­tinai Felszabadítás! Szerve­zethez, sőt, mozgalom ve­zető erejévé vált: így lett Arafat 1969-ben a PFSZ VB elnöke Szabri "al-Banna akkor már inkább mozgal­mi nevét használta: Abu Nidal, ami arabul' annyit tesz: a „küzdelem atyja", más szóval a „harcos". Előbb a szudáni főváros­ban, majd Bagdadban kép­viselte a PFSZ-t, a szerve­zet Ottani irodáinak vezető­jeként. Ennyit tudnak elő­életéről világszerte a közel­keleti szakértők: a többi már a véres terror króniká­jához tartozik. 1974-ben a palesztin nép számüzetesben múkodő par­lamentje, a nemzeti tanács alapvető döntést hozott. Nem mondtak ugyan le a végcélról, egész Palesztina visszaszerzéséről, de közvet­len lehetőségként jelölték meg az államalapítást min­den olyan megszállt palesz­tin területen, amelyről Iz­rael kivonul, vagy az más­képpen felszabadul. Innen kelteződik az a nemzetközi támogatásra talált program, amely szerint a palesztin nép államát az Izrael által kiürítendő Ciszjordániában, illetve a gázai övezetben kell megalakítani. Abu Ni­dal a határozatot „árulás­nak" minősítette, s néhány hívével együtt elszakadt a mozgalomtól. Fatah Forra­dalmi Tanács néven titkos terrorszervezetet alapitott, hogy rettegésben tartsa mindazokat, akikről úgy vélte, hogy Izraellel egyez­kedni hajlandók, vagy az egyezkedest támogatják. Fő célpontja tehát nem is Iz­rael maga, hanem saját harcostársai. Diplomáciai forrásokból származó összesítések sze­rint az utóbbi évtizedben vagy húsz országban követ­tek cl emberei több mint hatvan gyilkos merényletet. A közelmúlt emlékezete­sebbjei: egyiptomi utasgép eltérítése Máltára 1985. no­vemberben, ott 60 ember vesztette életét; a bécsi és a római repúlőteri véres merényletek 1985. decem­berben, amelyekben 19 em­ber lelte halálát; az isz­tambuli zsinagógai merény­let tavály szeptemberben, 22 halottal. A belga és francia állampolgárok mostani el­rablása Gáza partjainál a legenyhébb tettek közé tar­tozik. Csoportja Izrael ellen in­tézett akciói közül valójá­ban csak egy csinált torté­neimet: 1982 nyarán embe­rei rálőttek I/.raei londoni nagykovetere. A diplomata életben maradt, de az izrae­li vezetés ezt a merenyletet használta ürügyül arra, hogy megindítsa a libanoni palesztin jelenlét felszámo­lását célzó, régen tervezett háborút. A palesztin mozgalom céljaira vésztjósló árnyékot vet, a palesztin forradalmat világszerte rossz hírbe ke­veri, le járatja ez a terroris­ta. A PFSZ vezetése még a hetvenes években halálos ítéletet mondott ki rá. Abu Nidal felkerült CIA, az FBI, a francia, a brit. az iz­raeli és szinte minden el­képzelhető titkosszolgálat „legjobban körözött szemé­lyeinek" listájára. Sokszor elterjedt róla, hogy halálos beteg — mégis, mind a mai napig tevékenykedik. Irodát tartott fenn Bag­dadban, ahol utoljára PFSZ­képviselö volt, +najd az utóbbi fél évtizedben arról szóltak a hírek, hogy Da­maszkuszba tette volna át székhelyét, öt magát azon­ban „hivatalos formában" sohasem sikerült föllelni. Nyugati újságírók időnként felkutatják, szenzációként tálalt intrjúkat készítenek vele, de ők sem árulják el, hogy hol. E nyilatkozatokban Abu Nidal általában azt állítja, hogy tevékenységehez fegy­veres fenyegetésekkel erő­szakol ki pénzt vonakodó öbölbeli támogatóktól, s cserébe „nem bántja ezeket az árulókat". Az Abu Nidai­jelenség magyarázata azon­ban nyilván nemcsak eb­ben keresendő. A közel-ke­leti helyzet bonyolult: a megoldáshoz vezető utakat másként ítéli meg szinte minden arab ország. ,lgi)éi< ság szerint nem egy arab országban még a belső po­litikai-hatalmi tényezők sem egyformán gondolkodnak: közöttük is éles a küzdelem. E belső nézeteltérések „ré­seiben" él, és talál közvet­len támogatókra az Abu Nidal-csoport. A nyugati sajtó Asszad szíriai elnök személyes győ­zelmének könyvelte el, hogy a titkos támogatók ellenke­zését leküzdve most nyáron végre sikerült bezáratni Abu Nidal damaszkuszi iro­dáját. A csoport hírek sze­rint most Libanonból mű­ködik. A Palesztin Nemzeti Tanács áprilisi, -algíri ülés­szakán is megjelentek sze­mélyek az. Abu Nidaí-cso­port nevében. Mint csopor­tot, ismét kizárták ugyan őket, de nem sikerült eltá­"volitani a „képviselőket": egyéni alapon részt vehettek a fontos értekezleten. De miért nem találják meg Abu Nidalt esküdt el­lenségei, a legjobban érin­tett nyugati országok, vagy Izrael illetékes szervei? Túlzás lenne cinkossággal vádolni őket. Egy valami azonhan bizonyos: akiknek érdeke a palesztin kérdés és a közel-keleti helyzet ren­dezésének halogatása, azok­nak a legjobb érveket to­vábbra i? Abn Nídai •"''állít­ja. Mészáros György Jelcin más irányba igyeke­zett elterelni az ülés mun­káját, kijelentve, hogy egy sor kérdésben saját, külön álláspontja van. Figyelembe véve az ülésen elhangzott Jelcin-beszéd jel­legét, úgy döntöttek, hogy vitát nyitnak a felszólalásról. A vitában a Központi Bi­zottság 26 ta/ja vett részt, Borisz Jelcin felszólalása ér­tetlenséget és felháborodást váltott ki a KB tagjaiból. Az ülés résztvevői teljesen egy­öntetűen értékelték felszóla­lását, politikailag hibásnak Ítélték azt. A hozzászólók közül senki sem támogatta Borisz Jelcint. Borisz Jelcin ügyét mérle­gelve, Mihail Gorbacsov azt mondta, hogy Jelcin szemé­lyes ambícióit a párt érdekei fölé helyezte. Az SZKP KB főtitkára rá­világított arra, hogy Borisz Jelcin lemondási szándéká­ról még a KB ülése előtt ér­tesült. Szabadságáról vissza­térve Mihail Gorbacsov ab­ban állapodott meg vele, hogy az októberi ünne­pek előtti időszak ' nem a legkedvezőbb időpont a kér­dés megvitatására. Ennek el­lenére Jelcin, megsértve a pártetikát, közvetlenül a plénum előtt vetette fel a kérdést, megkerülve a Poli­tikai Bizottságot. Mihail Gorbacsov közölte, hogy Borisz Jelcin lemondá­sának okaként a „KB-titkár­ság részéről való támogatás hiányát" jelöli meg. Az SZKP KB főtitkára ezt tel­jesén abszurd, a valóságnak nem megfelelő állitásnak minősítette. A szovjet vezető kiemelte: kezdetben bizonyos mértékű megértésre és támogatásra •taiáfták'" á'' dolgozók köbé­ben Borisz Jelcinnek azok a határozott állásfoglalásai, amelyekkel a fővárosban fel­halmozódott gondok gyors leküzdését sürgette. Későb­biekben azonban nyomással, pusztán adminisztratív mód­szerekkel próbált eredményt elérni. Látva, hogy a fővá­rosban nem változik a hely­zet, néhol még romlik is, Borisz Jelcin megpróbálta másokra hárítani a felelős­séget. Jelcin kezdeményezé­sére és cselekvő részvételé­vel a városi pártbizottság második menetben is hozzá­kezdett a káderek átrostálá­sához, noha ennek megen­gedhetetlen voltára már ko­rábban felhívták a figyel­mét. Az SZKP KB főtitkára bejelentette, hogy a Köz­ponti Bizottság októberi ülé­se politikailag hibásnak .mi­nősítette Borisz Jelcin ott elhangzott felszólalását, s megbízta a Politikai Bizott­ságot, a moszkvai városi pártbizottságot: vizsgálja meg Borisz Jelcin bejelen­tését, amelyben felmentését kéri a városi pártbizottság első titkárának tiszte alól. A Mihail Gorbacsov be­szédét követő vitában hu­szonnégyen szólaltak fel, és szót kapott'Borisz Jelcin is, maid az SZKP KB főtitkára foglalta össze zárszavában az ülés munkáját. Vajdasági környezetvédők követelése « Belgrád (MTI) A „Zöld Karaván" elneve­zésű vajdasági környezetvé­dú mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség becskere­ki városi-körzeti bizottsága, valamint Becskerek és kör­nyékének lakói a Román Szocialista Köztársaság belg­rádi nagykövetségéhez inté­zett levelükben követelték, hogy román területen szün­tessék meg a Temes és az Öreg-Béga folyók vizének szennyezését — jelentette a Tanjug. A legnagyobb bánáti vá­ros és környéke mintegy 18 Kádár János fogadta Whiteheadet John C. Whitehead, az Egyesült Államok külügy­miniszterének első helyette­sé) aki Horn Gyula külügy­minisztériumi államtitkár meghívására november 12. és 14 között tartózkodik hazánkbán, pénteken magyar vezetőkkel folytatott meg­beszélést. Kádár János, az MSZMP főtitkára találkozott az amerikai politikussal, a John C. Whiteheadet a nap folyamán fogadta Grósz Ká­roly, a Minisztertanács el­nöke, Németh Miklós és Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárai, valamint Várkonyi Péter külügyminiszter. Nagy figyelmet szenteltek a magyar—-amerikai politi­kai, gazdasági, tudományos­műszaki, kulturális és más kapcsolatok lehetőségeinek. Kifejezésre jutott a kölcsö­nös szándék a kapcsolatok fejlesztésére, és az azok út­jában álló akadályok elhá­rítására, különösen a gazda­sági és a tudományos-mű­szaki területen. Horn Gyula és John C. Whitehead pénteken aláirta az 1988/89-es évekre szóló magyar—amerikai kormány­közi kulturális, oktatási, tudományos és műszaki-tu­dományos együttműködési munkatervet. A kapcsolatok fejlődés«''re utal az is, hogy jelenleg 18 amerikai vállalat tart fenn irodát Magyarországon, míg 1985-ben csupán'hét ameri­kai cég rendelkezett képvi­selettel. A gazdasági kap­csolatok elmélyülésének egyik érdekes fejleménye, hogy a közeljövőben ma­gyar—amerikai közös vál­lalkozás keretében mene­dzserképző intézet kezdi meg működését Budapesten. Közlemények A Démász Déli Kirendeltség értesíti a lakosságot, hogy Sze­geden november 16-tól 18-ig reg­gel 7—15 óráig Kossuth L. sgt.. Teréz u.. Bakay N. u., Pozsonyi I. u. által határolt terülten idő­szakos áramszünet lesz. Fo­gyasztóink szíves elnézését kér­jük. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat tájékoztatja a lakossá­got, hogy a fűtési idény meg­kezdése előtt — az időjárásból adódóan — 1987. október l-jctöl október 6-ig pótfütés't végzett, amelyből 3 nap kerül leszámlá­zásra. A pótfütés után számlázott összeget az 1987. november havi távhőszolgáltatást számlában sze­repeltetjük. Értesítjük a lakosságot, hogy az Északi városrész Afit szerviz és Dózsa Szabadidő Központ kö­zötti területen felépített magan­erös sm-garázsok elkészültek. Az oda vezető földkábelt a Démász november 16-tól feszültség alá helyezi. A vezeték érintése tilos és életveszélyes! A Csongrád Megyei Adófel­ugyelűség értesiti a magánsze­mélyek jövedelemadója, az álta­lános foigalmi adó és vállalko­zói adó körébe tartozó Tisztelt Ügyfeleit, hogy a felsorolt adó­fizetési kötelezettséggel kapcso­latban az ügyfelek tájékoztatása céljából ügyfélfogadási csoport­ja az alábbi időpontokban és he­lyen kereshető fel: Szeged, Bocskai u. 14. VI. emelet 611. szoba: hétfő 8.l)l>—18.30 óráig, kedd 8.00—15.00 óráig, szerda 8 00—18.30 óráig, csülörtök 8.00—15.00 óráig, péntek 8.00—15.00 óráig, szombat 8 00—12.00 óráig. A bejelentkezéssel kapcsolat­ban továbbá az általános for­galmi adó bejelentési kötelezett­séget tartalmazó „Nyilatkozat" ügyében az. érdeklődök felvilá­gosítást kaphalmak a helyszínen és a kitöltéssel kapcsolatos út­mutatót is átvehetik. Csongrád Megyei Adofelujfyelóség A Tisza—Maros Szög Mgtsz baromfitelepén, ujszentlváni út mellett, november 16-ától délelőtt fél 8—14 óráig megkezdjük A I.ETOJT TETRA SL TYÜKALLOMANY értékesítését. Ara: 70 Ft/db. Amig a készlet tart! Utazzon GÁBRIEL feliratos taxival! Gyors, pontos, megbízható! Lakossági hívásra 8 forint a kiállást alapdíj! Telefon: 26-555. Legyen ön is az utasunk. Tojásvásár november 15-étől a Sándorfalvi Magyar— Lengyel Barátság Tsz zöldség-gyümölcs holtjában. Tarján, Víztoronynál. ozer lakója írta alá a leve­let. Kóvetelesüket a jugo­szláv—román jószomszédi kapcsolatok jegyében fogal­mazták meg. Egyebek között rámutattak, hogy a Temes és a Béga élővilágát a teljes kipusztulás veszélye fenyege­ti. A két folyó minden hét köbméter vizéből öt egyálta­lán nem tartalmaz okigént. A „Zöld Karaván" csütör­tökön környezetvédelmi fel­vonulást és gyűlést szerve­zett Becskereken, majd tag­jai Pancsovára indultak, ahol pénteken hasonló meg­mozdulást rendeznek. Külföldi vendég­szereplésről haza érkezett, és minden este a „HANGULAT" (Jégkumyhó) presszóban játszik a I1ARY DUO. Kiváló — hangulatos zene, hét végén EARMCSOR IS. Kézműves­kirakodó­vásár november 14—15-én (szombat-vasárnap) Szegeden, a Szent István téren, meghívott kisiparosok és magánkereskedők részvételével. szűcsök, ötvösök. bőrdíszművesek, ajándéktárgy-készítők, üvegmüvesek, divatárusok és még sok más szakma képviselői várják kedves vásárlóikat. A TISZA VOLÁN IPARI ÜZEMEGYSÉGE felvételt hirdet számviteli vezetői munkakör betöltésére. Alkalmazási feltétel: szakirányú egyetem; vagy főis­kolai végzettség és 3 éves gyakorlat, vagy mérlegké­pes (ipari) könyvelői szakképzettség és 5 éves gya­korlat. Fizetés: megegyezés szerint. Érdeklődni: a Ti­sza V.olán ipari üzemegység személyzeti vezetőjénél, a 23-322/335 telefonon lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents