Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-13 / 268. szám

GmUUIUIk, 1987. november 12. 7 A video iskolai hasznosításáról [Jem csodaszer, de nélkülözhetetlen Valamikor nem kellett hangsúlyozni, hogy az okta­tásnak a pedagógus a leg­fontosabb tényezője, hiszen jószerivel nem is volt más. A palatábla óta azonban ak­korát fordult a világ, hogy a nevelő elsődlegességét mint­ha újra, meg újra bizonyíta­ni kellene. Kétségbe vonni persze nem lehet igazán, de az is vitathatatlan: ma gyakran éppen az jelzi egy tanár felkészültségét, hogy a rendelkezésre álló modern eszközök arzenálját mennyi­re tudja összhangba hozni az oktatás és nevelés céljai­val, meg a tanítványok ké­pességeivel, igényeivel. A fotó, a magnó, a film, az írásvetítő után napjaink­ban kétségkívül a videó je­lenti az oktatás számára a forradalmasító technikai eszközt. Vajon hogyan élünk vele? Rendelkezésre áll-e kellő számban? Kidolgoz­ták-e használatának mód­szertanát? S ha igen, elsajá­tították-e már az arra hiva­tottak? Ezekről a kérdések­ről kértünk interjút dr. Poór Ferenctől, az Országos Okta­tástechnikai Központ tudo­mányos főmunkatársától. — Terjed-e a videó a szükséges mértékben? — Erre nehéz igennel vagy nemmel válaszolni. Amennyire emlékszem az adatokra, 1983-ban 120 is­kolának volt képmagnója. Áttörést jelentett az 1984­ben indult akció a Video­tonnal, melynek keretében 2130 iskola kapott videóké­szüléket. Annyi bizonyos, hogy a szocialista országok között messze az élen állunk az ellátottságot tekintve, s Ausztriával összehasonlítva sincs szégyenkeznivalónk. — S a szakemberek, peda­gógusok felkészültségét te­kintve? — 1980-ban volt Pécsett az első videoalkalmazási konferencia. Lényegében azok jöttek össze, akiknek valami kis tapasztalatuk volt már a kérdésben. Mind­össze 15-20-an voltunk. Az­tán egyre nőtt az érdeklő­dés, s a tavaszi veszprémi konferencián már 170 részt­vevő volt, köztük jó néhány külföldi is. Ami a minőséget illeti: a szakemberképzés az­zal indult, hogy öten kiju­tottunk Klagenfurtba ösz­töndíjjal, s egy tíznapos képzés keretében ismerked­tünk az ausztriai videoal­kalmazás alapjaival. Ezt kö­vetően indultunk el aztán itthon különböző irányokba. — Konkrétan merre? — Az egyik, amit meg kell említeni: a videó fel­használása az emberek kö­zötti kapcsolatteremtésben, közösségépítésben. A másik az oktatásban, pedagógiai gyakorlatban való alkalma­zás, amelynek természetesen számos részterülete van. En­nek lényegében Magyaror­szágon a mi intézetünk a gazdája. Szinte nulláról kel­lett indulni, hiszen itthon egyáltalán nem volt szakiro­dalom, csak elszórt próbál­kozások sora. Az első talál­kozásoknak éppen az volt a jelentőségük, hogy a tapasz­talatcserén túl indíttatást, megerősítést adtak azoknak, akik 'bizonytalanságban vol­tak. Az OOK a lehető leg­gyorsabban kiadta az összes videoalkalmazási konferen­cia anyagát, s aligha vélet­len, hogy ezeket a könyve­ket elkapkodták. — Sikerült-e valamilyen szervezett módszert találni a pedagógusok módszertani felkészítésére? — A megyékben a peda­gógiai intézetek feladata a nevelók továbbképzése. Mi arra törekedtünk, hogy a pedagógiai intézetek szak­embereit felkészítsük, ellás­suk olyan tudásanyaggal, amit továbbadhatnak. A pe­dagógusképző intézmények is igyekeztek beépíteni mun­kájukba a videó módszerta­nát. Arra törekedtünk, hogy minél több elméleti anyagot közreadjunk, a Pedagógiai technológia című folyóirat­nak volt egy különszáma, ami csak a videózás elvi, módszertani, s persze gya­korlati kérdéseivel foglal­kozott. — Adódik egy alapvető kérdés: ha van is minden iskolának képmagnója, ren­delkezésre áll-e elegendő, s megfelelő tartalmú kazetta? Ezeket hol tudják beszerez­ni? — Erről pontos adatokkal senki nem rendelkezik, de oizonyos, hogy egyre töQD anyag van. Magunk is igyekszünk készíteni ilye­neKet: uj lelvetelezet csiná­lunk a stúdiónkban, a meg­lévőkből pedig tantargycso­portos összeállításokat. A katalógusunk jelzi, hogy mi­ből lehet vásárolni vagy kölcsönözni. A televízió és a Tanért is ad el kazettákat, sót itt a Televideo, amely kifejezetten ezzel foglalko­zik. Persze az iskolák, in­tézmények maguk is csinál­hatnak felvételeket a tévé­műsor alapján, s idővel jól használható videotékát állít­hatnak össze maguknak. — Végül is az ön vélemé­nye szerint hol van a helye a mai oktató-nevelő munká­ban a videónak? — Én azt hangsúlyoznám, hogy minden eszköznek, a hagyományosoknak is meg­van a maguk nélkülözhetet­len funkciója a pedagógiai ioiyamatDan. A videó nelyét igazából most keressük, s nem szabad azt hinni, hogy mindent helyettesi teni fog. Vannak persze óriási előnyei .mintpl.a megismételhetőség Sokat várunk attól, ha az is­koláknak már kamerájuk is lesz, az órakon felvételeket tudnak készíteni, s a gyere­kek elemezhetik saját tevé­kenységüket. A nevelőknek ez módot adna, hogy a tan­anyagba beleszőjék a helyi sajátosságokat. Nem szóltunk meg arról, hogy mindez a pedagógusok ön­képzésében, továbbképzésé­ben is új lehetőségeket nyit­hat meg. — Ez az elmélet, de vajon mennyire felel meg ennek a jelenlegi hazai gyakorlat? Magyarán: ön hogyan látja az iskolákban a videó mai alkalr.iazását? Kihasznál­ják-e a már meglévő lehető­ségeket? — Vannak megszállottak, s ezért vannak kiemelkedő­en jó helyek. Főleg a fiata­labb kollégák igyekezetére gondolok. Ajkán — ahol ki­tűnően megszervezték a ta­narok felkészítését — szin­te minden tárgynak van specialistája. Aztán van oiyan intézmény is, ahol csak egy-két ember használ­ja a Képmagnót, s igy bi­zony drága játék ez. Az is­kolák többsége a két szélső­ség között van: igazából most kezdenek ráérezni a dolog ízére, az új lehetősé­gekre. Persze, rengeteg ener­giát kell befektetni ahhoz, hogy a gyakorlati munkában jól kamatozzon a videó, s a nevelők egy részének már nincs erre energiája. Pedig, ha arra gondolnak, hogy az átlagos gyerek majdnem annyi időj tölt tévénézéssel, mint tanulással, akkor köny­nyű belátni, hogy a két do­log összekapcsolása sokat segíthet.. Az a véleményem tehát: ha az egyéb tanesz­közök kihasználását tekint­jük, akkor a videónál nem is olyan ro6sz a helyzet, S tapasztalatunk szerint egyre jobb lesz. Czingráber János Sporfaktívaülés Tegnap délután Szegeden, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa mellett mű­ködő testnevelési és sport­bizottság sportaktívaülést szervezett. Ezen először a szakszervezeti sportmunka aktuális feladatairól tartott beszámolót Eperjesi László, a SZOT testnevelési és sport­osztályának vezetőjé. Majd Horváth András, az szmt tsb-titkára szólt az 1988-as Csongrád megyei célkitűzé­sekről. Megemlítette, hogy a jövő­ben csak a legfontosabb és legnagyobb tömegeket meg­mozgató rendezvényekre — a Népszava- és a Hírlap-futás­ra, valamint a munkahelyi olimpia döntőjére — lesz mód és lehetőség. Ennek megvalósításához azonban össze kell fogni a társszer­vekkel, mind szervezésben, mind anyagiakban. Ugyan­akkor jövőre erősíteni sze­retnék a mindennaposságot és a rendszerességet a szak­munkástanulók testedzésé­ben. Ne csak az iskolákban sportoljanak, hanem a gya­korlati héten, a munkahe­lyeken is. Valamint önkriti­kusan elismerte, hogy a mindennapok turizmusában Csongrád megye nem jár az élen. Éppen ezért a jövőben ezt a fajta tevékenységet is erősíteni kell. Végezetül az aktívaülésen a SZOT által alapított Test­nevelési és Sport emlékpla­kettet kapott kiváló munká­jáért Argyelán György, a Makói Erdei Ferenc Szakkö­zépiskola testnevelő tanára, Farkas Lajos, a szentesi kór­ház-rendelőintézet dolgokója és Szendrei Gáborné, a Sze­ged Megyei Városi Tanács ifjúsági és sportosztályának helyettes vezetője. Kínában Turisíainvázio Százharommillió külföldi turista kereste fel Kínát 1979 elejétől 1987 júliusáig. Ennek dkedményeként Kína az idegenforgalom tekinteté­ben a világrangsorban a 41. helyről a 17. helyre ruk­kolt előre, ázsiai viszonylat­ban pedig egyértelműen ki­vívta az elsőséget. Az ide­genforgalomból származó be­vételek meghaladják a 8 milliárd HJSA doűfir érté­ket. E pillanatban csak a külkereskedelem rentábili­sabb a „turistaiparnál": Mi­óta Kína megnyitotta ka­puit a külföld előtt, az ide­genforgalom jól jövedelme­ző ágazattá alakult. Mikulás és szaloncukor Gyászközlemények A boltok az év végi ün­nepekre a szokásosnál a szó valódi értelmében színesebb édesség-választékot kínál­nak : változatosabbak, tet­szetősebbek a csomagolások, s néhány új készítmény is gyarapítja a csokoládé fi­gurák, szaloncukorfélék, desszertek sorát. A mikulás, a csizma, az újéiv malac, a kéményseprő, a pezsgősüveg és más cso­koládéfigurákból a keres­kedelem az idén a tavalyi­nál mintegy öt százalékkal többet, összesen 1100 tonnát hoz forgalomba, s ennek nagy része .már az üzletek­ben, illetve a raktárakban van. A Mikulás-figurák közt jóval több a sztaniol nélkül, színes kartondobozokba csomagolt termék, amely a környező országokban már évekkel ezelőtt felváltotta a hagyományos, színes alufó­liás csokoládékat, s a ta­pasztalatok szerint nálunk, is egyre kedveltebb. Mikulásra a tej- és étcso­koládéfigurák aránya a tavalyihoz hasonló: 65, 'il­letve 35 százalék. A méret­választék igazodik az igé­nyekhez, a kínálatnak mind­össze hat százaléka 30 dekán felüli — és természetesen drágább — áru többsége kis és közepes súlyú, s ennek megfelelően olcsóbb. A gyártók és a forgalmazók gondoltak a diétázni kény­szerülökre is: mintegy 11— 12 tonna diabetikus Miku­lás-figurát készítettek és árusítanak. Szaloncukorból karácso­nyig 11-féle, összesen 5280 tonna kerül a boltokba. A választékot két újdonság, a Fenyőgyöngye és a Mártott Hópihe elnevezésű — vi­szonylag olcsó — termék bővíti. A szaloncukor na­gyobb hányadát egykilós dobozokban árusítják, lehet azonban kapni 60 dekás csomagolásút, s az édesség szaküzletekben kimért sza­loncukrot is. A legolcsóbb, úgynevezett korizuim sza­loncukorból az édesipar 200 tonnát szállít a kereskede­lemnek. Fondant és csokoládé ka­rácsonyfa-függelékekből a A Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet Hódmezővásárhelyen a llódtó utcában 58 db gépkocsitároló értékesítését kezdi meg. A kocsimosási lenetöséggel rendelkező 15 m1 alap­területű garázsok átadására előreláthatóan ez év december 31-éig kerül sor. Jelentkezni 1987. november 18-ától lehet naponta 8—16 óra között az Otthon Ingatlan­közvetítő Irodában (Hódmezővásárhely, Szeremlei u. 5 ). Az igények kielégítése jelentkezési sorrendben történik. NDK mély babakocsik kUlönbözö színben és méretben kaphatók, 3500 Ft-tól 4800 Ft-lg, VEGYESARU­OSZTALYUNKON Fájdalommal tudatjuk, hogy édesanyánk, GARDIAN LAJOSNÉ Demo Katalin 79 éves korában elhunyt. Teme­tése november 17-én 12 órakor lesz a forráskúti temetőben. A gyászoló család. A mindenkit melegen szerető TORNAI MIHALYNE Katona Julianna Szeged. Lechmer tér 14. sz. alat­ti lakos jóságos szeretetteljes lelke életének 92., házasságának 74. évében, november 7-én el­hunyt. Gyászolja: férje, két gyermeke, menye és veje. ki­lenc unokája házastársaival, ti­zenegy dédunokája, unokahúga és jugoszláviai rokonai. Temeté­se november 16-án 11 órakor'lesz a Belvárosi temető ravatalozójá­ból. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága édesanyánk, nagy­mama, dédike és testvér, ÖZV. SZILAGYI II.LESNÉ Szalai Mária rövid betegség után, 92. évé­ben elhunyt. Temetése no­vember 16-án 10 órakor lesz a bordányi temetőben. A gyászoló család. Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett nevelőanya, BUDAI ANDRASNE életének 77. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása november 16-án 15 órakor lesz a Dugonics temető ravatalozójá­ból. A gyászoló család. Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy a szeretett, drága jó férj, édesapa, após. nagyapa, LAKATOS DEZSŐ életének 79. évében, hosszú, tü­relemmel viselt betegség után itthagyott bennünket. Temetése november 13-án 15 órakor lesz az Üjszegedi temetőben. A gyá­szoló család. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a legdrágább férj, édes­apa, nagyapa, vő, testvér, sógor és keresztapa, ID. KARÁCSONYI MIHÁLY életének 63. évében hosszan tar­tó, súlyos betegség után örökre itthagyott bennünket, örök nyu­galomra a Belvárosi temetőben helyezzük öt november 16-án 14. órákor. Gyászoló család, Kassák u. 30. Szomorú. szívvel tudatom, akik ismeftek és szeretlék, hogy VARGA IMRENÉ Boldizsár Mária 75 éves korában itthagyott bennünket. Temetése novem­ber 16-án 12 órakor lesz a Belvárosi temetőben. Emlékét örökre szivünkbe zártuk. Gyá­szolják férje és nagybácsija Bár­kányi Péter. Fájó szívvel tudatluk. hogy NEU l.ASZLO életének 78. évében hosszan tar­tó, súlyos betegség után el­hunyt. Hamvasztás utáni bú­csúztatása november 17-én 14 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. A gyászoló csa­lád. Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik felejthetetlen ha­lottunk, KOVÁCS MIHÁLY temetésén megjelentek, részvé­tükkel és virágaikkal mély fáj­dalmunkat enyhíteni igyekez­tek. A gyászoló család. Hálás szívvel mondunk köszö­netet a rokonoknak, ismerősök­nek, barátoknak, az Algyői Rá­kóczi Tsz vezetőségének, külön a körzeti orvosának és assziszten­sének odaadó munkájukért és mindazoknak, akik felejthetet­len halottunk, MAGYARI MIHÁLY temetésén megjelentek, részvé­tükkel és virágaikkal mély fáj­dalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család, Algyö, Piac tér 4. Hálás szívvel mondunk köszö­netet mindazon rokonoknak, ba­rátoknak, munkatársaknak, is­merősöknek, akik szeretett ha­lottunk, IFJ. RUTAI ISTVÁN temetésén megjelenlek és rész­vétükkel fájdalmunkat enyhíte­ni igyekeztek. A gyászoló csa­lád. Köszönetet mondunk a roko­noknak, barátoknak, ismerősök­nek, munkatársaknak, a ház la­kóinak és mindazoknak, akik GlIREO BALAZSNÉ búcsúztatásán részvétükkel és virágaikkal fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek. A gyászoló Gurbó, Soós, Hutvágncr Jámbor család. Megköszönjük mindazon roko­noknak. Ismerősöknek, jó bará-4 toknak, akik felejthetetlen sze­rettünk. SZÖGI FERENCNÉ Kúszó Aranka temetésén megjelentek, együtt­érzésükkel, virágaikkal fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló szerettei. Hálás szívvel mondok köszö­netet mindazon szomszédoknak, ismerősöknek, volt munkatár­saknak, akik egyetlen szeretett leányomat. KELEMEN LASZLÖNE Dobó Margitot utolsó útjára elkísérték és rész­vétükkel fajdalmunkat enyhíte­ni igyekeztek. Külön köszönetet mondok kezelő főorvosának, va­lamint a II. kórház valamennyi dolgozójának, akik élete meg­mentéséért oly sokat fáradoztak. Gyászoló édesanyja. tavalyinál öt százalékkal kevesebbet, mintegy 160 tonnát kínálnak — a ta­pasztalatok szerint várha­tóan ez a mennyiség is ele­gendő lesz. Ezekből a ké­szítményekből is kapható többféle diabetikus változat. Az élelmiszer-kereskedelem immár hagyományosan előre összeállított Télapó-csomago­kat, édességekkel megrakott műanyag szánkókat, putto­nyokat és csizmákat, vala­mint Mikulás, karácsonyi és újévi csomagolású tábla­csokoládékat, desszerteket is árusít az ünnepek előtt. Tojásvásár november 15-étöl a Sándorfalvi Magyar— Lengyel Earátság Tsz zöldség-gyümölcs boltjában. Tarján, Víztoronynál. Petrezselyemgyökér „szedd magad akció" 10 Ft-os kg-kénti áron a Dcszki Maros Mgtsz-nél. A petrezselyemgyökér a földből fel van lazitva. A hét minden napján — — amig a készlet tart — reggel 7-től délután 16 óráig a tsz kertészháza mögötti tábláján lehet az akcióba bekapcsolódni. Vállalatunk munkatársakat keres: — számítástechnikai vezetőt (feltétel: VT—30-os és IBM—PC típusú gépek működésének ismerete); — közgazdasági osztályunkra okleveles közgazdászt: — középfokú végzettséggel, gyakorlattal rendelkező száinlaellenőrt. Érdeklődni lehet a személyzeti osztályvezetőnél (te­lefon: 12-940, 21-533/20-as mellék). > iM rá V Ezúton tájékoztatjuk Tisztelt Vásárlóinkat, hogy Szeged, Marx tér 4. szám alatt £ megnyitottuk MŰSZAKI BOLTUNKAT. Forgalmazunk: szerszámokat, villanymotorokat, különböző fúrógépekéi és egyéb miiszaki cikkeket. Telefon: 14-730 > ti ü" < r* £ Szeretettel várjuk Önöket! MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents