Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

2 Pcntek, 1987. október 2. Új eszmények, új gondolatok, konkrét döntések Mihail Gorbacsov beszéde az átalakításról Q, Moszkva (MTI) — Természetesen még Mihail Gorbacsov csütörtökön folytatta murmanszki hosszú időre van szüksélalouat.is.it: délelőtt megkoszorúzta Lenin emlékművét, günk ahhoz, hogy legyőzzük maid párt- és munkásveteránokkal találkozott. Ezután a város új lakóneo'edcit kereste fel, és meglátogatott egy újonnan beköltözött családot. Moszkvai idö szerint 18 órakor Murmanszkban nagygyűlés kezdődött. Ezen Mihail Gorbacsov ismertette a legfelsőbb Tanács Elnökségének határozatát, amelyben Murmanszk városát Lenin-renddel és a „Hős város" megtisztelő rímmel tüntette ki. Mihail Gorbarsov a kitüntetés után a Szovjetunió bel- és külpolitikájával foglalkozó beszédet mondott. — Hosszú és nehéz utat júniusi ülésen jóváhagyott, tettünk meg az októberi Ezek közül a legfontosabb forradalom győzelme óta — a vállalati törvény volt. emlékeztetett Mihail Gorba- Most elérkeztünk a követcsov, majd leszögezte: a kező szakaszhoz. Mindent, szovjet emberek büszkék le- amjt elhatároztunk, az élet- beszédét hetnek teljesilmenyukre. Ez ben ke„ alkalmaznunk azért, azonban meg inkább arra hogy határozatainkat a nekötelez minket, hogy észre- klk pontosan megfelelő gyavegvük a társadalomban fel- korlati lépések kövessék — halmozódott problémákat és hangoztatta a párt főtitkátudatában legyünk a jelen ra a tespedés következményeit — állapította meg Gorbacsov. — Bizonyos mértékben hozzászoktunk a tespedéshez, sőt, ez az állapot sokak számára kényelmessé vált, s egyesek máig is nosztalgiával emlékeznek vissza azokra az időkre. Ez a valóság. Mindezt csak gazdasági és szociális intézkedésekkel, az általános és a politikai kultúra fejlesztésével győzhetjük le. A továbbiakban külpolitikai kérdésekkel folytatta követelményeinek. A nép és a szocializmus sorsáért viselt nagy felelősség vezette a pártot annak felismeréséhez, hogy elkerülhetetlen az átalakítás az ország társadalmi-gazdasági fejlesztésének meggyorsítása. „Sok Ezt a munkát azzal kell — A nemzetközi helyzet további a is bonyolult, valami azonban mégis megváltozott — hangsúlyozta. Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de nyilvánvaló, hogy a napokban Washingtonban kezdeni, hogy rendet terem- született első eredmények, s tünk a termelési kollekti- az Egyesült Államok elnökével tervezett találkozónk sajátságos békés „láncreakciót" válthatnak ki a hadá^ szati támadófegyverek (körmi ndent "lTelí * 'mos tT "egyszerre az egyes emberek viselnek látozása - a szerk.) és az vákban, megszilárdítjuk a fegyelmet és a szervezettséget, határozottan növeljük azt a felelősséget, amelyet megtennünk, hogy pótoljuk kötelességük teljesítéséért. E űrfegyverkezés megakadáaz elmúlt évtized mulasztását. De ezt el kell végeznünk. mert senki nem csinálja meg helyettünk" — mutatott rá a főtitkár. Jelentősen előreléptünk a problémák megoldatlansága lyozása terén, s a nemzeta múltban nagyon sokba ke- közi párbeszéd más aktuális rült nekünk, és most, ami- kérdéseit illetően is. Mihail Gorbacsov beszédének további részében a Szovjetunió északi területének biztonságával és az északi félteke országainak foglalkor gazdaságunkban radikális reformot hajtunk végre, ez még inkább megenfeladatok megértésében, s a gedhetetlen. Most különösen gvakorlati cselekvésben is. számítunk a dolgozók kezSok mindent mélyebben lá- deményezésére, aktivitására, együttműködésével tunk, mint az l!l85-ös áprilisi elvszerű magatartására. kozott. plénum, vagy a 27. kongrcsszus idején — mondta. Nem elégít ki bennünket a lakáshelyzet, az áruk mennyisége és minősége, az állami és gazdasági szervezetek tevékenysége. Ahhoz azonban, hogy ezen változtassunk, nekünk magunknak is meg kell változnunk. Rádiótelex Most már tudjuk, hogy az átalakulás mindannyiunkat érint, és hogy bizonyos nehézségekkel jár. Még nem is olyan régen arról beszéltünk, hogy új politikára van szükségünk. Nos, most már van ilyen politikánk, vannak új eszményeink, új gondolataink, ameiyek konkrét döntésekben is megtestesültek, és átfogják életünk jelentős területét. Az átalakítás első eredményei leginkább a társadalom politikai légkörében érezhetők. Lépésről lépésre, a vélemények néha heves csatájában újfajta gondolkodáséi viselkedésmód születik. Határozottan javul az emberek társadalmi közérzete. A dolgozók meggyőződtek arról, hogy az átalakításnak és a megújulásnak milyen jelentős eszköze a nyíltság, a hiányosságok bírálata, a demokratizálás. Azt várják az átalakítástól, hogy megváltoztatja életfeltételeiket. Gazdaságunkban vannak változások, de áttörés még nem következett be. Sokat kell tennünk azért, hogy ez megtörténjen. Nem lehetnek illúzióink, hiszen nem a sarkok kisöpréséről és a falak átfestéséről, hanem az épület átalakításáról van szó. A munka dandárja még előttünk van — hangsúlyozta Gorbacsov. Gyakran felteszik a kérdést: mi is a teendő? Erre azt válaszolhatom: az első szakaszban el kellett igazodnunk a gazdaság egészének és egyes ágazatainak helyzetében, meg kellett határoznunk, mi legyen az első lépés, végre kellett hajtanunk a szükséges strukturális változtatásokat, meg kellett változtatnunk beruházási politikánkat, és meg kellett határoznunk a prioritásokat. Ezt a munkát lényegében elvégeztük, elfogadtuk a megfelelő dokumentumokat, amelyekel a párt Központi' Bizottsága a KlNAI nagykövet volt, aki ismét FOGADÁS egyszer a NATO 1985. deChen Zhiliu, a Kínai Nép- cemberi javaslatát ajánlotta köztársaság budapesti nagy- elfogadásra. A VSZ tagorkövetségének ideiglenes ügy- szágai, amelyek már konkvivöje hazája nemzeti ün- rét egyezménytervezetet ternepe alkalmából csütörtökön jesztettek elő, korábban iskoktélt rendezett a nagykő- mételten rámutattak: semvetségen. Megjelent Óvári mi jele annak, hogy a NAMiklós, a Magyar Szociális- TO haladást akar e fóruta Munkáspárt Politikai Bi- mon, sőt, valószínű, hogy a zottságának tagja, a Köz- saját javaslataihoz való egyponti Bizottság titkára, Szű- oldalú ragaszkodással, a létrös Mátyás, a Központi Bi- számvita felmelegítésével tuzottság titkára. Sarlós Ist- datosan akadályozza a közeván, az Országgyűlés elnöke, ledést. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kő-1 tai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Veress Péter külkereskedelmi miniszter, valamint a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet számos vezető személyisége. Részt vett a koktélon a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. OSZTRÁK FEGYVEREXPORT Az osztrák törvények nem engedik meg hadianyag szállítását háborúban álló országokba, s a törvénynek érvényt is szereznek, hangoztatta csütörtökön a parlamentben Kari Blecha osztrák belügyminiszter. A miniszter beszéde azzal volt kapcsolatos, hogy az állami Voest-konszern egyik leányvállalata, a Noricum — mint utóbb kiderült — korábban 200 löveget és lőszert szállított Iránnak. Az exportüzletet a hatóságok abban a hiszemben engedélyezték, hogy a fegyverek vásárlója Líbia, ám a szállítmány — japán közvetítéssel — végül is Iránba jutott. Az ügyben ügyészségi vizsgálat folyik, a Noricum egyik volt vezetője régebben letartóztatásban van. HADEROCSÖKKENTÉS Változatlanul egy helyben topognak a közép-európai haderöcsökkentésröl folyó tárgyalások. A csütörtöki ülés egyetlen felszólalója Stephen Ledogar amerikai Hazánkba látogat II. Margit, Dánia királynője A kapcsolatok — mint azt magas szintű tárgyalások megállapításai hangsúlyozzák — az élet minden területén egyenletesen, zavartalanul fejlödnek, s a kölcsönös előnyökön alapuló viszony további erősítését segiti, hogy Dánia mind élénkebb figyelemmel fordul hazánk felé. Az érdeklődést magyar részről mindenekelőtt a gazdasági együttműködés bővítésében kívánják kamatoztatni, emellett azonban a politikai és a kulturális élet is jelentős, kiaknázásra váró lehetőségeket tartogat még. A politikai kapcsolatok fejlődését az elmúlt évtizedben több magas szintű látogatás alapozta meg. Anker Jörgensen — az akkori dán miniszterelnök — 1978-ban járt hivatalos látogatáson hazánkban; viszonzásképpen Lázár György — a Minisztertanács elnökeként — 1981-ben Dánia fővárosába, Koppenhágába látogatott. A két ország törvényhozó testületének bővülő együttműködését szolgálta a dán parlamenti küldöttség magyar" országi útja 1974-ben; az Országgyűlés delegációja 1983ban viszonozta a vizitet. Kapcsolataink kiemelkedő eseménye volt Poul Schlüter miniszterelnök idén áprilisban tett hivatalos magyarországi látogatása. A kormányfő tárgyalásai alkalmával kölcsönösen megfogalmazódott: a politikai kapcsolatok további fejlesztéséhez jó lehetőségeket teremt — a két ország eltérő szövetségi elkötelezettségét szem előtt tartva —, hogy több nemzetkö-. zi politikai kérdésben azonos vagy közel álló a magyar, illetve a dán megítélés. Mindkét részről hangsúlyozzák: a nagyhatalmak mellett a kis- és közepes államoknak is nagy a felelőssége a nemzetközi béke és a biztonság megteremtésében, megőrzésében. Ennek megfelelően mind Dánia, mind hazánk aktivan részt vállal az A magyar—dán kapcsolatok eddigi legkiemelkedőbb eseményeként z, közeli napokban hazánkban üdvözölhetjük Dánia uralkodóját, II. Margit királynőt, aki Jugoszlávia, Kína és a Szovjetunió után most negyedik aka'ommal látogat s'oria'isla országba. Az uralkodó magyarországi útja — az első államfői találkozó kapcsoia'aink történetében — jó alkalmat kínál hazánk és az észak-euiópai ország örvendetesen fejlődő kontaktusainak áttekintésére is. európai enyhülés előmozdításában. A pártközi érintkezések részeként — a Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezésére — csaknem másfél évtizedes múltra visszatekintő hivatalos kapcsolat létesült a Dán Szociáldemokrata Párttal. Ezt pártdelegációk kölcsönös látogatásai erősítették meg az elmúlt évek során. A magvar—dán kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak az 1976-ban aláirt, majd tavaly meghosszabbított gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési megállapodás ad keretet. Bár Dánia nem tartozik Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnerei közé — hazánk mindössze 0,3 százalékkal részesedik az északi ország külkereskedelmében, s Dániára is csak 0,4 százalék jut hazánk külkereskedelmi forgalmából — mégis fontosak számunkra a gazdasági 'kontaktusok. Egyes magyar termékeknek ugyanis — köztük a gyógyszeripari alapanyagoknak, acéláruknak, bizonyos fogyasztási iparcikkeknek — jelentós felvevőpiaca Dánia. Ugyanakkor több dán iparvállalat, köztük az élelmiszer-ipari és a mezőgazdasági gépgyártásban, illetve a műszeriparban tevékenykedő cégek, világszinvonalú specializált cikkeivel hazánk hagyományos szállítója. A szerény gazdasági kontaktusokban rejlő tartalékok feltárását mindkét részről szorgalmazzák. A kulturális kapcsolatokat az 1971-ben aláirt egyezmény szabályozza. Ennek végrehajtására háromévente munkatervet dolgoznak ki. Legutóbb tavaly a dán fővárosban írták alá az együttműködés 1990-ig szóló tervét, amely a többi között lehetővé teszi, hogy magyar ösztöndijasok ismerkedjenek meg a dán műszaki, természet- és orvostudományi, valamint mezőgazdasági eredményekkel. Egymás nyelvének és kultúrájának jobb megismerését szolgálja, hogy 1975-ben a dániai Aarhusi Egyetem Nyelvészeti Intézetében megkezdték a magyar nyelv oktatását, s röviddel később, 1977-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen ir, megindult a dán nyelv tanítása. A két ország kulturális e.tékeit dán és magyar alkotók kölcsönös bemutatkozásai, a képzőművészet reprezentánsait felvonultató tárlatok hozzák közelebb a magyar és a dán közönséghez emellett egymás megismerésében egyre fontosabb szerep jut a turizmusnak is. Utazási könnyítések A jövő évtől, az útlevéltörvény tervezett változtatásával összhangban, a magyar állampolgárok a konvertibilis elszámolású valutával rendelkező országokba — ideértve Jugoszláviát is — az eddigieknél gyakrabban utazhatnak, ha az utasnak érvényes útlevele és megfelelő összegű, hivatalos eredetű konvertibilis Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Csütörtökön — Nyers Rezső elnökletével — a Szolnok megyei Abádszalókon ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A testület elsőként a Tisza II. víztározó környékének idegenforgalmi adottságaival, illetve fejlesztési lehetőségeivel foglalkozott. A bizottság tagjai elé került tájékoztató szerint a központi nagyberuházással létrehozott kiskörei vízlépcső és -tározó öntözési, termelési feladatai mellett k'tünöen alkalmas arra is, hogy idegenforgalmi bázissá fejlődjön. A környékén eddig összesen 640 hektárt jelöltek ki hétvégi és tartós üdülésre, 6 e terület 11 Szolnok, Heves, BorsodAbaúj-Zemplén megyei települést érint. A Velencei-tónál négyszer nagyobb vízfelületű tározó fürdőzésre, vitorlázásra, szörfözésre, horgászásra egyaránt alkalmas, sajátos hangulatú környéke pedig a kempingezők körében nagyon népszerű. Nyári hétvégeken mintegy tízezer horgász — köztük jelentős számú külföldi — hódol már. itt kedvenc hobbijának, a kiépített abádszalóki, kiskörei és tiszafüredi szabadstrandnak az idei szezonban százezer vendége volt. Az utóbbi években a kulturális szolgáltatások is szervezettebbek es színvonalasabbak lettek. Az egyre növekvő számú vendégsereg igényeit azonban az eddig elkészült létesítmények — kempingek, vendéglátóhelyek — csak részben tudják kielégíteni. A fogadási feltételek javításának egyelőre gátat szab a közművek hiánya: csatornarendszer és szennyviztisztító eddig csupán Tiszafüreden és Kiskörén épült. Hasonlóképpen nagy gondot okoz, hogy kevés üzlet van a térségben, s a meglévőn is kicsinyek. Az ezekből adódó feladatok megoldásához, mint ezt a tájékoztató ismételten hangsúlyozta, megyei és helyi erőforrások nem elegendőek, az eddiginél nagyobb központi támogatás szükséges hozzá. Az írásos anyaghoz Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott: jelenleg még minden lehetőség és adottság megvan ahhoz, hogy ésszerű, jövőbelátó rendezéssel e területet az Alföldön élők Balatonjává tegyük, mégpedig úgy, hogy elkerüljük mindazokat a hibákat, amelyeket ott elkövettünk. Mint mondotta: különösen a telkek kiosztásánál kell vigyázni arra, hogy ne hozzunk létre hasonlóan kedvezőtlen állapotokat. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes hozzászólásában arról beszélt, hogy az idegenforgalmi alapból nyújtott támogatás az idén már négymillió forintot tett ki, különféle pályázatok útján pedig — 1983-tól kezdődően — több mint tizenkétmillió forintot kapott az üdülőkörzet gazdája, a Közép-Tisza Vidéki Intéző Bizottság. Ezután vita következett. A vita zárásaként Nyers Rezső kifejtette: örvendetes, hogy a Tisza II. üdülőkörzet iránt évről évre egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. Elismeréssel szólt azokról az önerőből megvalósított helyi kezdeményezésekről, amelyek alapját jelentik az eddigi eredményeknek. A terület fejlesztése • a továbbiakban is fontos feladat, hiszen országos érdekeket, az ifjúsági turizmus fellendítését, új üdülési lehetőségek teremtését szolgálja. A tervezett és szükséges fejlesztések végrehajtása azonban az ország adott gazdasági helyzetében. még hosszabb időt vesz igénybe, s csak fokozatosan képzelhető el. A testület második napirendi pontként a fogyasztói áralakulás mérése és tervezése, az áralakulási folyamat főbb jellemzői és hatása a lakosság különböző rétegeinek életkörülményeire ciruű KSH-tájékoztatót tekintette át. fizetőeszköze van. E minimális valutaösszeg legalább 3 ezer forint értékű külföldi fizetőeszköz, amelyről az utas kivitelj engedéllyel rendelkezik. Hivatalos eredetű valutának minősül 18 ezer forint összegű turistaellátmány, amelyet azonban a jövőben három év alatt több részletben lehet igénybe venni, tehát a turistaellátmány akár hatszori kiutazást is lehetővé tesz. Ugyancsak hivatalos eredetű valutának minősül a lakossági devizaszámláról, az utazásideviza-, vagy más néven „BC"-számláról felvett összeg, illetve, ha az utazás devizafedezetét utazási iroda szervezett társas utazás keretében biztosítja. Az utazási irodák szervezett társas utazásain évi többszöri részvétel js lehetséges. 1988-ban azok részesülhetnek turistaellátmányban, akik sem 1986-ban, sem 1987-ben ilyen jogcímen nem vettek igénybe valutát. 1988-ban 3 ezer forint összegű rendkívüli valutaellátásban részesülhetnek azok, akik 1988-ban nem jogosultak lakossági turistaellátásra, így ezen összeg felhasználásával egyszer kiutazhatnak. A lakossági turistavaluta-, ellátáshoz közlekedési költségek címén három évre további — több részletben igénybe vehető — 13 ezer forint összegű valutafelhasználási lehetőség kapcsolódik. Ebből gépjárműüzemanyag-költségre — legfeljebb — 6 ezer forint értékű valuta igénybe vételére lesz lehetőség. Vasúti jegy háromévenként egyszer, a 13 ezer forintos költségkeretet meghaladóan is váltható, de csak abban az esetben, ha a költségkeret terhére más felhasználás még nem történt