Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-08 / 237. szám

Csütörtök, 1987. október 8. Varga Illés halálára Eletének 47. évében cl- lezettsége alapján a szövethunyt Varga Illés, a doma- kezet pártalapszervezete széki községi pártvezetöség 1973-ban titkárának választotta 1980-tól haláláig a községi pártvezetőség titkára titkára. Varga Illés 1940-ben született. rúzsai parasztcsalád gyermekeként. Korán megismerte a homoki földeken gazdálkodók küzdelmes, kitartó munkáját. A mezőgazdaság szocialista átszervezése számára is új lehetőségevolt. A községi tanács és a végrehajtó bizottság tagjaként is sokat tett Domaszék lakosságáért, a közélet tisztaságáért. Neve összeforr a szakszövetkezet és a község fejlődésével. ket teremtett. 1959-től gép- Hozzátartozó. elvtarsai, kocsivezetöként, majd trak- <?s munkatarsai ma, torosként dolgozott a rúzsai ^tober 8-an 14.30 orakor a mezőgazdasági szövetkezet- «»omasaeki temeto ravataloben. 1963-tól a domaszéki z°J.aban vesznek végső búszakszövetkezetben. 2« éves, csut Varga Illes elvtárstól, amikor a párt soraiba lép. Emberi magatartása, sze- MSZMP rénysége és politikai elköte- Szeged Városi Bizottsága Püspöki látogatás Papái József, a Csongrád Megyei Tanács elnöke tegnap hivatalában fogadta Kocsis Elemért, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökét. A szívélyes hangú beszélgetés során kölcsönösen tájékoztatták egymást a megye lakosságát érintő kérdésekről. Áttekintették az egyházi műemlékek helyzetét. Tárgyaltak a család, az idősek és fiatalok problémáinak megoldásáról. A püspök Szabó G. László elnökhelyettes kíséretében ellátogatott a Somogyikönyvtárba, majd a "Feketeházban megtekintette a Mátyás kori kincsekből rendezett kiállítást. Névtelenség, aránytalanságok Névtelen levelet kaptunk esettséget és rosszindulatot Azt a kapufát is a beszoknemreg. melyben az anoni- lehet sejtenünk a nevenincs dösők tették tönkre. mitás fátyolát felöltő pana- feLszólamlások mögött. — A levélíró arra panaszszos arról értesített minket, névtelen levél, formáját te- kodott hogy a környékbeli hogv az egyik iskola "gazga- kintve, jól elkülönülő tipu- gyerekek nem jöhetnek be a lója szabályszerűen üldözi a sú Írásmű a szerkesztett hétvégén játszani. gyerekeket, mert fejébe szövegek között. Erőteljes a ... vette, hogy rendet teremt, megszólítás, például: „Te , ,ú Mélyen szabalyzata lehetove teszi, " hogy bejöjjenek, de előtte Ez a direktor nem engedi cafka", avagy: be iskolája sportpályájára a Tisztelt Főszerkesztő Uram!" . , . f_1llOV„ mozogni vágyó gyerekeket. A kérő vagy buzdító levél szolmuK Keii, s mi ieiugyesöt rendőrrel vezetteti el igyekszik megnyerni a cím- Jetet biztosiiunK őket zettet: „Régóta kitüntető egesz- lJe azoKA levélíró bőséggel cirkalmazta még az igazgató bűneit. s a sorok olvastán egy jófajta riportot sejtettem, tisztelettel olvasom az írá . rendetlenkedni. Ennyi az akik csak rongálni azoknak nem melyben aprólékos nyomo- -T y — zomunkat imitálva eljutot- bJ " hJ sait". Majd leírja az ügyet, ^"zene^'felügyelet a rend végül újra megkísérli maga tetszene a ieiugyeiet, a reno. mellé állítani a megszólítot- — Az iskola neveltjei lentat. Zárásul: „egy aggódó nének ezek? tam volna arra a pontra, aV3gy melyen az olvasó könnyedén lerántja a leplet a gonosz „egy jomásikon bepislogva egy rám szet — benne van a mi szájkacsintó szemet látok, akkor hagyományunkban, az maga a csőlátás. Ilyen- Aránytalanul sokat — Dehogy. Többnyire ipari tanulók, vagy az általános iskolából kikerült „vaTalón ezen a nyomon gányok" szeretik a mindengyereknyúzóról. Csak hát kellene haladnia annak, aki napos összetűzési lehetőséget minden csőnek két vége van, tanítani kívánja a névtelen keresni. s ha egyiken betekintést levél formáját Bár ez a iskolaépület íanyerve csupa feherseget, a műfaj - akár a nepkolte- ^ 24Q ^ ér& szgrafittó. A művész keze nyomát durva vonások csútörő- fították el. Se művészet, se kor kell letenni ezt a két- dók az anonim szöveggel, sport. Ez a betolakodók fivégü tárgyat, s valahonnan holott a lényeg a dorozsmai lozófiája. Mi tagadás, igen-. ' .,., , Jerney iskolában lelhető csak silány szellemiségre messzebbről ralatn. mmden íöl..Épületes falfirkákkal ki- vall. Ha névtelen levelet írszoba joheto dologra: level- cjcomázott falak fogadnak, nék, nem védeném ezt a re. levélíróra, gyerekre, majd odabent az igazgató, gondolkozásmódot, igazgatóra, iskolára és a Atlasz Henrik. összegezésül: nem mindig sajtóra, mint az ügy kisze- — Valóban a fejembe az a riport, ami annak látvettem, hogy rendet terem- szik. Nem biztos, hogy a tek — mondja, a levelet ol- szigorú igazgató gonosz is, példányban vasva — Ezt dicséretnek sokkal inkább az odahaza veszem, s azt is, hogy este engedékeny szülő a rossz-, sem vagyok rest kijönni, indulatú. Az iskola ugyanis ellenőrzést tartani. hiába igyekszik rendszeremelt közvetítőjére. A levél egy született, kézzel írták, az újságcikk viszont nyomtatásban, s több mint hatvanezer példányban jelenik meg. Aránytalanság ez, különösen egy névtelen levél ség? kapcsán. De mert fontos dologról van szó — gyerekekről, tehát a Magyarországnak találóan elnevezett közösség jövőjéről —, vállalnunk kell ezt az aránytalanságot. — Miért van erre szüktetre nevelni, ha az „édös kölök" hazulról hozott szellemi alultápláltságában íe" — Mert a közelben egy komázza az igazgatót Mert fiatalokból álló csoport rend- ez is megtörtént a Jerney szeresen rongálja az iskola utcában. De ez az arcpiritó fölszereléseit. ' aránytalanság már nem egyszerűen dorozsmai speKimegyünk az udvarra, ciabtás. Dlusztus Imre Dorozsmára utaztamban a piros lámpák szeletelte úton volt időm gondolkozni a névtelenségbe rejtőzködés elhatalmasodó gyakorla- ezért nőnek ilyen tán. Félelmet, görcsöket, el- megmaradt régiek szokatlanul nagy a sportpálya, körülötte futósalak. — Nézze ezeket a fákat — mutatja az igazgató —, egy részüket kitördelték, kicsik a mellett. Á nyelőcső sebésze Beszélgetés Csíkos Mihály főorvossal , Abban, hogy sebésszé fejlődhettem. a legtöbbet Imre József professzor úrnak köszönhetek. hiszen az ó munkacsoportjában hosszú ideig leti napokon kell pótágyakat berek jelentős részénél öregdolgozhattam" — mondja beállítani. Osztályvezető lő- korban jelentkezik az a nyepályájának kezdetét bemula- orvosunk, Baradnay profesz- lőcsőszűkület, amiről már tandó Csikós Mihály, a Tol- szor úr az országban csak- beszéltünk. Ezen a kongresz-' buhin sugárúti kórház sebész nem a legtöbb emlő-, a leg- szuson a magyarok ritkaságfőorvosa. 1965-ben végzett a több vastagbél- és végbélmű- számba menő adatokkal állSzegedi Orvostudományi tétet végzi, idejöttével az tak elő. Tény, hogy a nagy Egyetemen, majd az I. számú osztály munkája jelentősen számok miatt a mi adataink sebészeti klinikán kezdett cl megnőtt. Minden második a legmegbizhatóbbak. dolgozni. A klinikán — és a nap fölvételes ügyeletet car- állapítottuk ugyanis, kísérleti sebészeten — tudo- tunk, ráadásul oktatással is minden mányos munkát is folytatott, foglalkozunk, hiszen a neennek eredményeként szüle- gyedéves hallgatók és szitett meg a nyelőcső jóindula- gorló orvosok gyakorlati kaszában. Egyéb számadatatú szűkületeinek sebészi ke- idejüket töltik nálunk. Azt ink is megfelelően járulnak zeléséről írt kandidátusi ér- kell tehát mondani, hogy hozzá a rák kórokának föltekezlete. melynek munka- nem elegendő ez a létszám, tárásához, helyi vitáján túl. de az aka- — Húsz esztendő klinikai démiai megméretésen innen orvosi tevékenységet követő- szőrösen is függvénye a minültünk le beszélgetni. en átjött ide, a kórházba, denkori gazdasági helyzet— Miért éppen a nyelőcső- Milyenek itt a föltételek? sebészet lett a fö területe? — Az osztályunk, a mü— Az általános sebész tők fölszereltsége jó, a föltészakvizsga után kikerülhe- telek lehetőséget - biztosítot- szerű kompromisszumok sotetlen a specializálódás. A tak arra. hogy ne csak egy- ra oda fog vezetni, hogy egy klinika jó feltételeket bizto- szerűen folytassam azt, amit adott beteg esetében már sitott ehhez, s minden bi- a klinikán végeztem, hanem hiába adjuk a tudásunkat, zonnyal sokat nyomott a lat- tovább is lépjek. Ez azt ie- ha az egyéb föltételek hiába az a körülmény, hogy lm- lenti például, hogy nyelőcső- nyoznak majd. re József a nyelőcső- és gyo- anasztomózist először itt morsebészet hazai megújitó- varrtam géppel, s már tizen- ellentétet az egészségügy /ólja. Mellkassebészi szakvizs- nyolc ilyen műtétet végez- szereltsége, infrastruktúrája gát tettem, amely gyakorla- tem. és az orvosok szakmai fölkétilag azt jelentette, hogy a — Beszélgetésünk apropó- szültsége között? Meghogy hetedik lúgivónál várható rákos megbetegedés az élet valamely későbbi szaAz egészségügy többnek. Sejtve a jövőt, van-e önben szorongás? — Igen. Félő, hogy a kény— Ezek szerint ön is érez tüdő és a nyelőcső került az ját a kandidátusi disszertáérdeklőd»sem közénDontiá- ció mellett az szolgáltatta, ba. A sebészi beavatkozások hogy ön nemrég tért haza elmaradnak a szürke ' állogyógyulását nagyon jól föl- Párizsból, egy nemzetközi mány értékei mögött. Az ármérhettem azokon az állat- kongresszusról. nyaltabb kép érdekében elkísérleteken, amelyekre le- — Igen, az utóbbi két év- mondom, hogy mikor Anghetőségem nyilt a klinikán, ben több helyen megfordul- liában dolgoztam, azt tapaszMinden ember, így az orvos tam, sok inspiráló hatás ért. taltam, nem a műtéti techniis egyre jobban egy tevé- Előadtam a tavalyi magyar kában, az adható antibiotikenységi kör felé halad, így sebészkongresszuson, a bu— Mint általában az értelmiségi pályákon: a föltételek kumokban, a fölhasználható én is egy gyógyászati terület- dapesti rákkongresszuson, segédeszközökben maradunk tel. a nyelöcsősebészettel fog- Münchenben három előadáslalkozom a legintenzívebben, sal szerepeltem. A bajor fő— Ez az intenzivitás az itt városban a nyelőcső speciami el, hanem a kórház középszintű dolgozóinak számában és szakmai fölkévégzett műtétei arányában, listái előtt egy önálló elóadá- szültségében. Az infrastruktúra hiányosságainak ezt a részét, a személyi föltételek erősen bírálható voltát érzi meg nálunk leginkább a megoszlásában is megmutat- som hangzott el, kettőben pekozik? dig társszerzőként vettem — Évente mintegy kétszáz részt. Ezeket a „föllépéseket" műtétet végzek, ebből har- követte az idén júniusban minc-harmincöt tartozik a megrendezett párizsi kong- beteg. szűken vett profilomba. Vég- resszuson való részvételem. Végezetül: mik a zek vastagbél-, egyéb hasi és Itt meghívott előadóként a vei? végbélműtéteket, mikor mire korroziv sérülések alapján van szükség. kialakuló nyelőcsőrák — Melyek a nyelőcső leg- tisztikai alakulásáról gyakoribb megbetegedései? tam. — Tehát a lúgivás következményeiről? — Igen. Hazánkban és küter— A legismertebb a nyelöcsőrák. De vannak jóindulatú elváltozások is, ezeknek vizsgálatában mi, magyarok lönösen ezen a környéken az élenjárók vagyunk. Sajátos öngyilkosság egyik „népszekörüimény hazánkban, hogy rű" formája volt a sav- és Amit elkezdtem, azt szeretném minél jobban folyszól- tatni. Amennyire én tudom, a tanács elképzelései szerint vezető kórházzá kívánják fejleszteni a miénket. A szakterületem minél színvonalasabb ellátásával szeretnék hozzájárulni ennek — a nálunk támogatásra találó ezek a jóindulatú szűkületek lúgivás. Az akkori következ- szándéknak — a megvalósínagyrészt kapcsolatban áll- ményektől megmenekült esnnak a szándékos öngyilkossággal, azaz a lúg- vagy savivással. Sebészi beavatkozást igényelhetnek az idegentestnyelés következményei is. — Önöknél hatvan ágyra jut nyolc orvos. Elegendően vannak? — A munkánk nem egyenletesen oszlik el. A mi „szezonunk" akkor van, amikor az emberek ráérnek betegnek lenni, tehát a hidegebb hónapokban, és olykor ügyetásához. D. I. Szakszervezeti ülés A Nyomda-, a Papíripar Szakszervezetek Elméleti a Sajtó és a Könyvkiadás Kutató Intézetének igazgaDolgozói Szakszervezetének tóját, főtitkárává Cs. Nagy központi vezetősége szerdán Lajost, a Szakszervezetek ülést tartott, amelyen sze- Békés Megyei Tanácsának mélyi kérdésekben döntött. tltkarat választotta meg. Az uj tisztségviselők az elhunyt A testület a szakszervezet Terényi László, illetve Lux elnökévé Buza Mártont, a János feladatkörét töltik be. Marion Brando Az utolsó tangó Párizsban, A vágy villamosa, A rakparton, A vad, a Keresztapa, az Apokalipszis, most, a Afissouri fejvadász című filmek főhősének hat filmjét láthatják a nézők az ifjúsági ház ma, csütörtökön induló Snitt filmklubjában. Vannak színészek, vannak sztárok, s vannak úgynevezett szent szörnyetegek Brando az utóbbiak csoportjának figurája. Filmszerepeiben végigkísérhető az a jelenség. ahogyan kezdő, rendszeresen gyakorló, lelkiismeretes, önkifejező színészből könnyed eleganciával dolgozó, önmegvalósító művésszé alakult. Számtalan szereppel való teljes azonosulás után jutott el oda, hogy utolsó filmjeiben már önmagát adta. Szerepek váltogatása után jutott el saját szerepéhez, önmagához. Mint Greta Garbó esetében, úgy Brandónál is a vonzerő — férfiszépségén túl — a titokzatosságában rejlik. Ö a néma jelenetek sztárja. Szótlanul végzi az egészen köznapi cselekedeteket, miközben körülötte vibrál a levegő. Ez a feszültség akkor sem szűnik meg, amikor hiányzik a filmvászonról, mert az ö ereje és tartása hitelesiti a történetet Hallgatásában erő és méltóság van. Hallgatása mögött egv ambivalens érzésekkel küszködő személyiség. Hallgai ^t i belső intenzitástól válik nehezen megfejthetövé. Brando filmjeiben ezt a titkot keressük. Egy rendkívüli színész titkát aki néinaságán keresztül szól hozzánk. ördög Ottó ¡»i^^mmiMíiém^í^eBAh Tóth Magdolna kerámiái Minden bizonnyal nagyon mélyen foglalkoztathatja Tóth Magdolna keramikust a virágok élete, ha pályája első összegező kiállítását gyakorlatilag egyetlen föladat megoldásának szentelte, a szobai virágokhoz méltó és illő virágtartó edények megtervezésének. A szegedi iparművész bemutatóját a Fiatal Iparművészek Stúdiója rendezte, a budapesti Ferencvárosi Pincegalériáhan. Nem valószínű, hogy a fejvárosi kiállításról tudósító sorok nyek sokasága — igen változatos. Készített közel kétméteres virágtartó rendszereket, öblös padlóvázákat, tekintélyes méretű virágkelyheket, majd a szokásos méretű asztali vázákon, ikehanatálakon át a parányi ibolyák befogadására alkalmas edényekig tágult a skála. Szinte valamennyi virágtároló megoldására odafigyelt, függően attól, hogy ültetett, vagy vágott, vagy éppen száraz növényzet befogadása volt a cél. A funkcióbeli és méretbeli sokbárkit is, hosszas és költséges uta- féleséget fokozta a kiállítási anyagzással, a Mester utcai kiállítóterembe csábitanának, azért a remélhetőleg Szegeden is hamarosan látható kiállítási anyagról, a tárlat tanulságairól — szegedi gyökerei okán — kell szólnunk. „Virágtartó kerámiák" címmel illette a budapesti bemutatkozását, az útra bocsátó gondolatokat pedig botanikusra. Sulyok Mária kertészmérnökre bízta. Kerámiái vélhetően egyenkénti válaszok a kimeríthetetlen változatosságban létező dísznövény-vegetáció emberi lakókörnyezetbe illesztésére. Tiszteletre méltó, egyenes és következetes ban a mázak alkalmazása, vagy éppen a mázakat nélkülöző, natúr felületalakítások sokasága. Éppen ebben fogalmazódik meg a fiatal szegedi iparművész egyik legfontosabb törekvése, nevezetesen az alkalmazott anyag, forma, szín hangulati szerepének fölértékelése. Jó érzékkel ügyelt arra, hogy a méretek növekedésével egyfajta jóizű bumfordiság, rusztikusság jellemezze edényeit, míg a parányibb méretekkel együtt jár a színezék finomodása, a kivitelezés precizitása. póluson, a kis méretű tárolók sokaságában viszont egyaránt fölfedezhettünk keleties hatásokat, illetve a polgári edénykultúra nyomait. A keramikust elsősorban az egyszerű, dísztelen formák értő alakítójaként szükséges értékelni. Edényeit puritán egyszerűség jellemzi, s a mesterségbeli előképek nyílt szívű vállalása. Mindenesetre, még zavarónak tűnik a több felé tájékozódó, s a kerámiaművészet egymástól távolesö irányait tisztelő és befogadó formatervezői magatartás. Jóllehet, a kiállításon szereplő virágtartó edények egyetlen funkció teljesítésére születtek, mégis, ahány edénytípus, annyi féle lakókörnyezetet föltételeztek. Szerencsésebb lett volna szűkíteni a stiláris kört, s inkább a különféle rendeltetésű és méretű edények rendszerbe szervezésére fektetni a hangsúlyt. Tóth Magdolna első önálló kiállítása Szegeden, az ifjúsági házban, még egy szélsőségesebb irányban kísérletező tervezőt mutatott be. A mostani alkalom arról győzhette meg a látogatókat, hogy Szegeden egy olyan keramikus építi világát, aki kísérletező érdeklődését higgadtabban engedi érvényre jutni, s tárgyai szándék, igazi formatervezői föladat más-más előképeket idéztek. Külöcseppet sem újkeletű probléma nősen a padlóvázuk, virágtartó csefinomsága. Az edényformák maguk alakításában a célszerűséget, a is hangulati sokféleséget mutattak. a cseppet sem megoldása. Az eredmény — mármint az elkészült virágtartó edérepek idézték a népi kerámiamesterség _ formakultúráját. A másik használhatóságot engedi jobban érvényesülni — múlékony divatíranyzatok követése helyett. Tóth Attila