Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

Csütörtök, 1987. október 47. Ipari Regionális Tudományos Tanács alakult Kedden az Ipari Miniszté- feltárja azokat az eszközöket riumban megalakult az Ipa- és lehetőségeket is, amelyek ri Regionális Tudományos ismeretében nagyobb konfTanács, amely a jövőben az liktusok nélkül levezethetők Iparpolitikai Tanács mellett az egyes térségekben erőműködik, s az ipari szeme- teljesebben mutatkozó társazetátalakítás területi kérdé- dalmi és foglalkoztatáspolitiseivel foglalkozik. kai feszültségek. A gazdasági-társadalmi A tanács tagjai a tudomástabilizációs program meg- nyos és társadalmi élet képvalósulása során módosítani viselői. Az ipari miniszter szükséges az ipar területi felkérésére a tanács elnöke szerkezetét, s a tanács erre Enyedi György akadémikus, vonatkozólag javaslatokat az MTA Regionális Kutatófogalmaz majd meg az ipar- sok Központjának főigazgavezetés számára. A tanács tója lett. (MTI) Tsz újítási verseny A mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos újí tási versenyén — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értékelése sze rint — Győr-Sopron, Nóg rád és Hajdó-Bihar megyéket megelőzve Szolnok megye bizonyult a legjobbnak. A gazdaságok három kategóriában meghirdetett vetélkedőjében ugyancsak a Szolnok megyeiek, a Tiszaföldvári Lenin Tsz, a Jászapáti Velemi Tsz, valamint az örményesi Üj Élet Tsz vitte el a pálmát. Szolgalmi jog Milyen vizet iszunk? Nem mondhatni, hogy az utóbbi időben egyre ritkábban cseng a telefon vízügyben a megyei köjál település- és környezet-egészségügyi osztályán. A panaszok megbízók saját maguk kö- talma. Én úgy gondolom, között ilyesmi szerepel, hogy vetelnék a kivitelezőktől a közegészségügyi szakvéleményről szóló dokumentációt. Üj létesítmények bekapcsolásánál szintén előfordul, hogy szennyezik a hálózatot. A vizsgálatok során időnként íekális szenynyezödésre utaló jegyeket is Fodré Zsófiához, észlelünk, osztályvezetőjéhez — A városban és környékünkön igen magas a talajvíz. Ivóvizünkre miként hat ez? — Ivóvízfertőzés volt, de a veszélye büdös, ihatatlan, zavaros a víz. És magában még az állampolgár, folytatja a sort: hát még, amit nem látunk, nem érzékelünk! Olyan szóbeszéd is járja, hogy a vízben magas a csíraszám, az arzénből is több van a kelleténél . a köjál fordultunk a fenti kétségeinkkel. — Véleménye szerint milyen az ivóviz Szegeden és környékén? — Jó minőségű. — Mielőtt folytatná, bennünket a DE utan követke. zö jelenségek érdekelnének. — Szegedről hetente körülbelül negyven vízminta kerül be hozzánk vizsgáfennáll! Amiért igazán mégsem kell félnünk, az azzal magyarázható, hogy a vizvezetékcsovek erős nyomás alatt vannak — magyarul túlnyomás uralkodik —, így fizikai törvényszerűségek hogy ezeken a helyeken meg kell találni a megfelelő vizrétegeket. Keveseket érint ugyan, de annál veszélyesebb az, hogy a tanyai lakosság egy része az ásott és a csőkutak vizét is issza. Ezeken a helyeken a kemizálás hatására szaporodik a nitrit, a nitrát és a foszfor. Ezekre különösen a gyerekek érzékenyek, és a vérbe kerülve mérgezések jönnek létre. Szakmai nevén ménem thaemoglobinaémia. Ezért ennek senki ne legyen rest, hogy mélyfúrású kútból hordja az ivóvizet. — Mit kellene tennünk, hogy jobb legyen az ivóvizünk? — Nem minden csak pénzkérdés. Legalább annyi latra, ftétítíszerésen szondáz- alapján nem történhet baj. múlik a szervezésen és a zuk.a közkifolyókat, az élei- A vizet egyébként folyamamisj^rgyártókat, az egész- tusán klórozzák. Báj; a taségügyi intézményeket, a lajviz elég agresszív, az új vízmüveket, iskolákat, óvo- műanyag csövek ennek dákat. Kémiai, • bakterioló-' mégis ellenállnak. Sajnos, giai elemzéseket egyaránt sokszor a talajvíz nálunk végzünk. egyenlő a szennyvízzel. — Megtudhatnánk az Egyikre sincsenek elegendő nénk, ha ivóvizfertözéseket utóbbi hónapok tapasztala- elvezető csatornáink. A kellene konstatálnunk. Nem tait? szükségesnek, ha negyedre- mi mondjuk, a szakember. — Időnként a szabvány- sze. elkészült. Mondhatnám hogy ennek a veszélye szinban meghatározott csíra- azt is, nagyon rossz ezen a számnál nagyobb értékeket területen a helyzet. Nem találunk. Ilyenkor a vízmű- azért, mert szétnyílt az a veket fertőtlenítésre, úgy- bizonyos közműolló, hanem nevezett mosatásra kérjük, mert az ivóviz, a talajvíz és Ezek nyomán igencsak meg- a szennyvíz roppant szoros szaporodnak a pánaszok. A kapcsolatban állnak egytöbbnyire elavult vezetékek- mással. ben ugyanis megélénkül a — Lassan tiz éve a köjál mozgás, és kikerülnek a há- nem ajánlja a Tiszát fürdésre. Változást remélhetünk-e? — Szegeden nincs szennv víztisztitómű. A Tiszán elkészült ugyan egy átemelő, amely segítségével a durván fegyelmen Ez természetesen a vizek ügyével hivatalból foglalkozókra érvényes. Vagyunk gazdák elegen. Olyan ez. mint sok bába közt a gyerek? Gondolom, annak sem túlságosan örülte nap mint nap fennáll. Végül is az ördög tudja, vizet képzelve, mit is kortyolgatunk! B. E. Egyik ógörög drámaírónk mondja valahol, hogy a Parnasszusra való törtetéáflek mindennapi jellemzője van. Aki meg tud kapaszkodni a párkányba, azonnal lefelé rugdos, hogy az utána jövőket visszataszítsa. (Anynyira így igaz ez manapság is, áldani lehet érte az ógörögöt.) Az újszegediek hajszálra így vannak a pöcegödrükkel, Akinek mar van, két lábbal rúgná le onnan a kacsalábon forgó paloták lakóit. Azt mindenki tudja, városunk Tiszán túli fele régóta nem kertváros már. Lassan-lassan éppen olyan lesz, mint London hivatali negyede, ahol egymáshoz ragasztva állnak a házak. Könnyű is Angliához hasonlítanunk, hiszen angoltipusúak ezek is. Amikor a Ne vegye tőlem rossz néven a magasságos hivatal, hogy blkkfanyelvenek gyöngyét szófejtés szempontjából nem akarom elővezetni. A lényeg az, hogy létezik egy valami, amit a Jogászi nyelvezet Is szolgalmi Jognak mond, cs ez igen furcsa. Hasonlíthatom a Parnasszushoz is, meg a pöcegödörhöz Is. Igaz, ezt már meg kell magyaráznom. tói eltekintve! —, mert előbb ülepítőbe, vagy derítőbe vezetik bele a szennyvizet, és csak „derült" állapotában mehet a csatornába. Azt akarják tehát a Déryné utca új lakói, hadd vezessék át a vizüket az Egressy utfinnek Zsombón jártak, és caiak tenyérnyi kis kertjén, megmutatták nekik új falujuk legújabb részét, első Két kötéllel is kötik az ebet a karóhoz. Az egyik az, hogy a Fürj utca sarkán megengedték annak idején, hogy ideiglenesen bekösse valaki saját magáncsatornáját a Közép fasor főcsatornájába, és ebből kiindulva az egész utcában lehetett csatorna, hiszen csak hozzátoldaniuk kellett, miért ne lehetne ugyanígy cselekedniük a Déryné utcabelieknek is? A másik pedig az, ha a szomszéd utcába vivő keresztcsatornákat az utca vonalába fektetnék, még olcsóbb is lenne nekik. Ha az egyik utcában megengedték (vagy elnézték), miért ne engedhetnék meg a másiknak is? Vigasztal azonban a csatorna hivatalos gazdája, és állítólag azt mondja, bármi történne, ők azonnal ott vannak. Aki csak az ígéretet iskérdésük ez volt: és hová bele a derítőbe, onnan pedig a csatornába. Ez lenne meri, el is hiszi, de aki azt teszik a szennyvizüket? szivesen megfizetnék Zsombón ez még nem égető gond, mert ott nagyobbak a telkek, de Újszegeden már süt. A hatvanas évek elején épültek a négy- és hatlakásos házak az Egressy Béni utcában. Galiba már akkoriban is szokott lenni az építkezések körül, hamar kiderült például, hogy a csa? torna nem egészen jó. Föl kellett tölteni miatta az utitt a szolgalmi jog, és ők is tudja, hogy volt már egy ügyük, amikor hónapokig kellett várniuk kicsike beavatkozásra is, nehezebben „„,, „ .„,. . „ áll kötélnek. Sőt, belekaPardon, nem így igaz. * Egyikük már megengedte. Ez paszkodik abba a szalmaaz egy példa lett mindkét szálba is, hogy szolgalmi jooldalra. Ráhivatkozva kérik got ráerőltetni senkire se leárát. És ezt nem akarják megengedni az Egressy utcaiak. az újabb föltörekvők, és ugyancsak rájuk hivatkozva tiltakoznak az itteniek. Mert nemcsak arról lenne szó, hogy összesen talán cát, ebből meg olyan bo- nyoIcvan négyzetméteres (!) nyotialmak keletkeztek, hogy vizesek lettek a száraznak álmodott falak, és egyszerűen elrohadtak a parhet. A szakembernek se hisz, aki pedig fölnyitja a derítőt, belenéz, és azt mondja, ebbe még bőven fér. Csakhogy ö a pillanatkertjükből legalább egymé- nyi helyzetet látja, és nem teres sávot oda kéne adni, azt, hogy esős esztendőben, és arra a területre garázst ketták. Némely időszakok- se szabadna építeni, hanem ban csicsogott alattuk a viz. Ennél is nagyobb baj azonban, hogy a szomszédos Déryné utcában még ilyen csatorna sem készült, noha, mostanában éppen oda épülnek a legnagyobb házak.. Utolsó mentségként fordult hozzánk az egyik lakó, se-', gítsünk megakadályozni a bűnös tervezetet. Az előbbi szóhasználattal élve, segítsünk visszarúgdosni azokat. akik később akarnak bejutni a csatornába. Nincs ám logikai bukfenc a dologban, jól tudom, a csatorna is más, meg a pöcegódör is. Csakhogy, ebben az utcában igen okosan csinálták a csatornát — az előbb emiitett balfogásarról is, hogy a megnövekedett terhelés miatt időnként kibuggyan a lé. Az a lé, amelyiket leginkább szagáról lehet megismerni. KöteleZhető-e az Egressy utca lakója, hogy a Déryné utcaiak szagát szagolgassa? A föl törekvők szerint igen, az őslakosok szerint nem. Igaz, jól jönne az a kis pénz, amit kapnának érte, lózatból a homokszemcsék. Sajnos elég gyakoriak a csőtörések is, melyek kijavítása során gondatlanság, figyelmetlenség miatt szenyRizstermesztés Szarvason nyeződések kerülhetnek az szúrt szennyvíz a folyóba ivóvízbe. Ugyanez a hely- kerül. Ezért könnyen elszazet a hálózatbővítések so- porodhatnak a baktériumok, rán is. A kivitelezők nem melyek az érzékenyebbekmindig végeztetik el a viz- nél hasmenést, különböző vizsgálatot így fordulhatott bőrgyulladásokat okozhatelő például augusztusban, nak. Javulás a szennyvízszeptember elején, hogy ha- tisztítástól várható. Tiyatt-homlok rohantak hoz- — Az arzénmentesítési zánk segítségért különböző program szakmai körökben intézményekből. Volt közöt- igen sok vitát okoz. önnek tük iskola is. A vizsgálatunk során kiderült, hogy a víz valóban szennyezett. Ezért feltétlenül szükséges lenne, ha az építtetők, a mi erről a véleménye? — Bizonyos vizsgálatok alapján kiderült, hogy néhány településen a kelleténél nagyobb a viz arzéntarHulladékok hasznosítása A hazánkban évente ke- szerves vegyületet, a lignint letikező több mint 90 millió azért kell kivonni, mert a tonna mezőgazdasági hulla- fás, rostos anyag emészthedék hasznosítására új eljá- tetlen az állatok számára. A rást fejlesztettek ki a Köz- szakembereik az intézetben ponti Élelmiszeripari Kuta- szabadalmaztatott berendetó Intézet biotechnológiai zésbe, a forgó nedves ferfőosztályának szakemberei. mentorba behelyezett kúko. .i,.-, •,• ricaszárat ún. feher korAz alapkutatasoik ce ja az ... , . . ' , . . volt, hogy a szalmát es ku- Vadast okozo gombává olkoricas zárat áLlatok etetésé- amely „ , • . _ •, m... , felszínen elszaporodott. A re alkaLmassa tegyek. Tobb- , , . . . , . . évi, munka erJnenyekent a ¿SfJ kidolgoztak egy olyan foly- ^SSa tonos fermentációs, vagyis . ,, . , . . . . .... ... . . ' ,,J , hulladék feherjetartalma. erjesztést eljárást, amellyel a mezőgazdasági hulladékok lignintartalma csökken, s a cellulózrostok feltárulnak. A vagy hóolvadások idején így is a tűréshatár szélén járnak. Nehéz lenne most egyértelműen ellene fordulnunk a csatornakövetelőknek, mondván, hogy építsék'ki a saját utcájuk csatornáját is, mert tudván tudjuk, pénzt mostanában sehonnan nem' várhatnak. Nehéz lenne meggyőznünk az Egressy utca lakóit is, hogy mondjanak le parányi kertjük akár két rövid sor salátájáról is, mert néhol már föl kéne mert ők bármilyen összeújítaniuk a tetőt, de szagot gért se akarnak fekátiát venni ilyen áron se akar- venni. Tény azonban, hogy nak. Mert azt a szagot rá- szakadófélben van a cérna vezetik majd a telekkönyv- egész Újszegeden, és fóltere is, szolgalmi jogként, és hetően éppen a csatornánál ha valaki el akarja adni, szakad majd el. Mert azt is vagy elcserélni szeretné, tudhatja mindenki, ennyire árulja együtt saját lakása- mélyen fekvő területen á val a szomszédék levét is? külön-külön emésztőgödrüs Akivel csak beszéltem, mind megoldás se jöhet számitásazt mondja, a csatorna gaz- ba ilyen zsúfoltság mellett, dája elvileg hozzájárult eh- Okosabb ember esze kellene hez, sőt, szeretné is ezt a ide, aki nemcsak számolni megoldást, hiszen akkor tud, dé jóindulat is van nem kell neki új csatornát benne. nyitnia. Horváth Dezső Tanácskozás az erdőkről Erdő a változó világban 70 százalékát a hazai erdőkcímmel kétnapos tudomá- bői elegitik ki. nyos tanácskozás kezdődött kedden az MTESZ székházban. A rendezvényt — amelyen a hazaiak mellett belga, bolgár, csensz lovak. Napjainkban mind több szó esik arról, hogy a kbrnyezeisaennyeaes jelentős károkat okoz az erdőkben. A biotechnológusok a kutatást tovább folytatják Azon dolgoznak, hogy az eljárás a mindennapi gyakornövényi szövetekben lévő latban bevezethetővé váljék. A Szarvasi Öntözési Kutatóintézetben a szántóföldi növénytermesztési vízgazdálkodási, növénytáplálkozási, agrotechnikai, műszaki és ökonómiai tényezőit kutatják. Az intézetben többek között külön osztály foglalkozik a hazai rizstermesztés fejlesztésének kutatásával, termesztésének koordinálásával. Három évtizedes munkájuk eredményeként hazánkban már hat, szarvasi nemcsilésü rizsfajtát honosítottak meg. A képen: benzinmotoros rizscséplö gép, NSZK-beli, osztrajt, spanyol, Mjnl a szakfimbel-tó es szovjet erdészeti szakem- , , , berek vesznek részt — Her- mondtak, a lak beíegseget pay Imre. az Országos Erde- mindenekelőtt az üzerrvekszeti Egyesület elnöke nyj- bői és az erőmüveikből 6zartotta meg. Ezt követően a imazo olómoxid es kénhazai és külföldi előadóik dioxid idézi elő. Különösen azt ismertették, hogy miként veszélyezteti áz erdőket, ha módosul az erdők világa a ezek a gázok, a csapadéksokféle hatás következtében. ^ keveredve savas eső, u i i i kent jutnak a talajba. A es a szakembereknek m.lyen ^^ hatat>ara ugyanls teendőik vannak a faállo- megváltozik a talaj kémmány fenntartásával, to- hatása, 6 a mikroorganizmuvábbfejlesztéséve) kapcsolat- elpusztulnak A jelenség ' ban következménye az. hogy a iák kevesebb tapanyaghoz Elhangzott, hogy hazánk jutnak, seffmattlombkoronáEurópa viszonylag jól erdő- juk megritkul A betegség fiitett területei közé tartozik Európában elsősorban a tűösszesen több mint 1,6 mii- levelüeket ve&zelyesstetik. de lió hektáros az erdőterület, más fafajokat is. HazánkfélmiUió hektáj-ral nagyobb ban a tölgyesek 10-15 szazamint negyven esztendeje, lékát érte a Környezeti arAz ezredfordulóig további talmak miatt károsodás, ami 150 ezer hektáron telepite- a fuk leve Ue tériek fosozatos nak erdőt, s ezzel az or- sárgás aUzineződesében es Iszág faanyag-szükségletének hullásában mutatkozik meg